Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

XLI.évf. 23. szám. 1990. január 27., szombat Ára: 5.30 Ft JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP * Az állami vagyon védelméről, az Állami Vagyo­nügynökségről, az egyéni vállalkozásokról Törvények sorát fogadták el a januári ülésszakon Az elmaradt törvényjavaslatok vitáját a jövő héten folytatják Mai lapszámunkban újra a Magazin érdekességei között válogathatnak olvasóink Közös erőfeszítések az európai felzárkózás érdekében Elutazott Budapestről a csehszlovák elnök Pénteken a földtörvény vitájá­val folytatta munkáját az Ország- gyűlés januári ülésszaka. Előtte azonban Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnö­ke bejelentette: a kormány kérte, hogy a képviselők ezen az ülésszakon mindenképpen tár­gyalják az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógyke­zelésének megszüntetéséről szó­ló törvényjavaslatot. Ezt az el­nök is támogatta. Emellett tájé­koztatott arról, hogy a nap során a Parlament vendége lesz Václav Havel Csehszlovákia köztár­sasági elnöke. A módosított földtörvény Hosszas vita után végül is pén­teken a Parlament döntött a föld­törvény módosításáról. Több képviselő, így Tallóssy Frigyes és Vassné Nyéki Ilona azt java­solták, hogy fagyasszák be a föl­dek adásvételét, illetve vala­mennyi - vagyis a már megvál­tott - szövetkezeti föld tekinteté­tudják. A kormány - s ezzel a Parlament egyetértett - azt java­solta, hogy a már megváltott föl­dek maradjanak szövetkezeti tu­lajdonban, és azokról a tsz köz­gyűlése rendelkezhet. Vagyis a földforgalmat nem fagyasztották be, a termelőszövetkezetek lehe­tőséget kaptak arra, hogy ezeket a földeket bevigyék gazdasági társaságba vagyoni hozzájáru­lásként. Ehhez a közgyűlésen megjelent, szavazásra jogosult tagok kétharmadának egyetér­tése szükséges. A szövetkezeti földeknek vi­szont az a része, amelyet még nem váltottak meg, és a tag tulaj­donában maradt, más elbírálás alá esik. E tekintetben a kormány azt javasolta, hogy a szövetkeze­ti tagok kvázi tulajdonosból va­lódi tulajdonossá válhassanak. A törvény módosítása ezért le­hetővé tette, hogy a tulajdonos vagy örököse önmaga dönthesse el, mit csinál a földjével. Jogot árát szabadon szabhatják meg, az az eladó és a vevő alkujában alakul ki. A földtörvény módosítását kö­vetően a képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg a parlament. A törvényter­vezethez Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizott­ság előadója fűzött szóbeli ki­egészítést. Kiemelte: az alkotmány keret­szerű rendelkezései csupán a képviselői működés feltétel- rendszerének jellegét jelölik ki, annak részletes szabályozását egy alkotmányerejű törvényre bízzák. Ezután érintette a törvényja­vaslat főbb témaköreit. Mint mondotta, a tervezet rendelkezik azokról a garanciákról, amelyek célja, hogy a mandátumra pályá­zójelölteket ne érje méltánytalan hátrány, a munka- vagy szolgá­lati viszonyukból eredő kötele­Parlamenti életkép-előtérben a miniszterek ben állítsák helyre az eredeti tu­lajdonviszonyokat. Mindezt azzal indokolták, hogy igazságot kell szolgáltatni annak a több százezer embernek, akitől a szövetkezetek megváltás gyanánt a piacinál lényegesen alacsonyabb áron vásárolták meg a földeket. A kormány egyetértett azzal, hogy kártérítést fizessenek a túl alacsony áron megváltott földe­kért. Ám erre egyelőre a költség- vetésnek nincs pénze. A kártérí­tés kifizetésére csak akkor kerül­het sor, ha a forrást biztosítani kapott arra, hogy azonnal kilép­hessen a szövetkezetből, és kive­gye a földjét. Ebben az esetben a bevitt földdel azonos értékű föl­det kell részére kiadni. De dönt­het másképp is, a földet vételre felajánlhatja a szövetkezetnek, illetve földjáradék ellenében to­vábbra is a szövetkezet közös használatában hagyhatja tulaj­donjogának fenntartása mellett. Ezzel együtt megszüntették azokat a szabályokat, amelyek korábban a földmegváltásra vo­natkoztak. A tag és a szövetkezet közötti adásvétel esetében a föld zettségeik ne gátolják választási kampányukat. Összhangban az alkotmánnyal rendelkezik az összeférhetetlenség szabályai­ról, a képviselő jogállásáról a megbízatás tartama alatt, illetve annak megszűnése után. Jelentős rész a rendelkezések között a képviselői egzisztenciát és munkakörülményeket biztosí­tó, munkájukat segítő szolgálta­tások és intézmények rend­szerének kialakítása. Szabályoz­za a volt képviselő további élet­pályáját segítő garanciákat is./ folytatás a 2. oldalon / Pénteken reggel az Országház előtti téren fogadták ünnepélye­sen Václav Hávelt, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság el­nökét, aki Szűrös Mátyás ideig­lenes köztársasági elnök meghí­vására csütörtökön a késő esti órákban érkezett Budapestre. A magas rangú vendég tiszte­letére a Kossuth Lajos téren fel­sorakozott a Magyar Néphadse­reg díszszázada. A csapatzászló előtt a zászlóalj parancsnoka je­lentést tett Václav Havelnek, aki a csehszlovák és a magyar him­nusz elhangzása után Szűrös Má­tyás ideiglenes köztársasági el­nökkel ellépett a katonák sorfala előtt. A fogadtatást követően a Par­lament Delegációs termében megkezdődtek a hivatalos tár­gyalások. Václav Havel és kíséretének több tagja - még a hivatalos fo­gadás előtt - a kormány Béla ki­rály úti vendégházában együtt reggelizett a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szö­vetségének képviselőivel. Közvetlenül az ünnepélyes fo­gadtatás ceremóniája után a Par­lamentben megbeszélést tartott Václav Havel és magyar vendég­látója Szűrös Mátyás. A két tár­gyalópartner szakértők körében ült a tárgyalóasztalhoz. Az eszmecsere első nagy té­macsoportja magától értetődően az európai helyzet alakulását érintette, s ennek részeként a két politikus szót váltott a regionális együttműködés lehetőségeiről vallott nézeteiről, illetve a kö- zép-kelet-európai térség és a tá- gabb értelemben vett Európa kapcsolatainak távlatairól. Vác­lav Havel - aki Lengyelországból érkezett hazánkba - hangoztatta, hogy Csehszlovákia számára Magyarország és Lengyelország nem egyszerűen egy a szomszé­dok közül. Fokozott figyelem­mel követik mindkét ország re­formtörekvéseit, hiszen mindhá­rom országot ugyanaz a törekvés vezérli: rátalálni az Európához való felzárkózás útjára, s megújí­tani társadalmi életüket. A cseh­szlovák felfogás szerint mind­ezeket a lépéseket az érintett or­szágnak össze kellene hangolni­uk. E koordinációra Václav Ha­vel konkrét javaslattal is szol­gált: meghívta Szűrös Mátyást egy március végén Pozsonyban tartandó csehszlovák-lengyel- magyar elnöki „csúcstalálkozó­ra,,^ találkozónak főként az Eu­rópához való felzárkózás érdeké­ben tett erőfeszítések koordiná­ciójával kellene foglalkoznia. Václav Havel felvetette azt is, hogy célszerű lenne a tanácsko­zásra meghívni Ausztria és Olaszország külügyminisztereit. Szűrös Mátyás elfogadta a meg­hívást, amelyet konstruktív ötlet­nek tartott. Ugyanakkor felhívta tárgyalópartnereinek figyelmét arra, hogy a kibonatkozóban lé­vő osztrák-magyar-olasz-jugo- szláv négyoldalú együttműködés már megvetette az alapjait egy / folytatásr a 2. oldalon / A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Vaclav Havel Cseh­szlovákia elnöke január 26-án találkozott Németh Miklós miniszter- elnökkel és Pozsgay Imre államminiszterrel. Eredményes 15 év után külön utakon Zárszámadás a Jászteleki Tolbuchinban Mazilu lemondott Pénteken benyújtotta lemon­dását Dumitru Mazilu, a román Nemzeti Megmentést Front Ta- nácsának első alelnöke. Mazilu - mint a Rompres hírügynökség jelentette - azzal vádolta a Nemzeti Megmentési Frontot, hogy "sztálinista módszereket" használ. Mazilu közölte: ilyen testületben nem kíván tisztsé­get vállalni. Kistermelők- / Uj szervezet A megyeszékhelyen tartotta meg tegnap alakuló közgyűlését a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Mezőgazdasági Kisterme­lők Szövetsége. Az érdekvédel­mi szervezet jogelődjének tekinti a Kertbarátok és Kistenyésztők Szolnok Megyei Szövetségét és ennek megfelelően továbbra is támogatja közösségeit. /folytatás a 3. oldalon / Utolsó zárszámadó küldött- gyűlését tartotta tegnap délután a jásztelki és az alattyányi határ­ban 6 ezer hektáron gazdálkodó Tolbuchin Tsz, mert január 1-től 15 év után ismét két önálló szö­vetkezetként gazdálkodnak. Az utolsó közös év is, a korábbiak­hoz hasonlóan eredményesen zá­rult. A tavaly előttihez képest 20 százalékkal nőtt az árbevétel és hattal a nyereség. A 330 milliós árbevételből 95 millióval részesült a növényter­mesztés, amelynek jövedelme­zőségét, az árarányok kedvezőt­len változása ellenére is, összes­ségében közel 20 százalékkal nö­velni tudták. Legtöbb bevételt /36 milliót/ a búza hozott, mér­séklődött a napraforgó árbevéte­le /és jövedelmezősége/ ezt pó­tolták viszont más ipari növé­nyek: a fénymag, a borsó és a cukorrépa. Az állattenyésztés­ben 8 millió forinttal növekedett a készletérték. A szarvasmarha­ágazat a tavalyelőtti 40-nel szemben 53,5 millió forintot ho­zott a közösnek, és 3,4 millió liter tejet értékesítettek. A sertés- ágazat 32 milliós árbevétele pe­dig a másfélszeresére nőtt. A közösből származó átlagos kereset tavaly 134 ezer forintra növekedett, melyet kiegészítet­tek még a háztájiból származó bevételek. A 14,8 millió forint nyereséget produkáló múlt évi gazdálkodásukkal megalapoz­ták, hogy a 300 millió forintos közös vagyon békés megosztá­sával ez évben külön-külön is eredményesen gazdálkodjanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom