Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

Törvények sorát fogadták el a januári ülésszakon /folytatás az 1. oldalról/ A törvénytervezet vitájában többen szólaltak fel, közöttük Király Ferenc (Jász-Nagykun- Szolnok m., 5.vk.) aki méltány­talannak és ellentmondásosnak Ítélte a képviselők javadalmazá­sának tervezetét. Képviselőség ötvenezerért? Felszólalásában hangsúlyozta feltétlenül tanácstalanok lehet­tek a törvényjavaslat alkotói is, mert rövid idő alatt három válto­Felszólal dr Király Ferenc zatot dolgoztak ki. Az elsőt még pazar bőkezűség jellemezte. Öt­venezer forint tiszteletdíj, hozzá húszezer forint a bizottsági sze­replésért. A fürgébb észjárásúak két bizottságban is kaszírozhat- nak, százötvenezer forint költ­ségkeret, ecetera, ecetera. Ez már igen! Egy csapásra vonzó lett számomra a képviselői pá­lya. Gondolom, nem csak szá­momra. Szinte biztos, hogy megszaporodott azon nagycso­portos óvodások száma, akik a felnőtt bácsik "mi leszel, hagy nagy leszel?" sztereotip kérdésé­re kapásból felelték: ország- gyűlési képviselő listán megvá­lasztva. Csak úgy zárójelben szeretném megjegyezni, hogy az első változatot megvitatták a pártokkal is. Hogy, hogy nem, a mi éjjel-nappal tiltakozó pártja­ink közül senki sem tiltakozott a szemérmetlenül aránytalan, ön­ző, a közvéleményt mértéktele­nül felháborító javadalmazás el­len. Egyedül Hágelmaier István, a számvevőszék elnöke utasítot­ta vissza a túl magasra szabott bérét, és tudomásom szerint a miniszterelnök úr dobott vissza egy tervezetet hasonló megfon­tolásból. Tisztelet és elismerés illeti őket. És még valamit: a tör­vénytervezet harmadik változa­tát, amely már mértéktartóan szerény, tisztességes, számomra már elfogadható, az Ország- gyűlés jogi bizottsága dolgozta ki. Azé az Országgyűlésé, amely egyesek szerint csalásokkal és alantas praktikákkal állt össze, ötévig téblábolt, bohóckodott, szalutált, ostobaságot halmozott ostobaságra, és fogalma sem volt a demokráciáról, csak azóta, mi­óta kívülről behozták neki. Szin­te érthetetlen, hogy közben meg­alkotta a sarkalatos törvényeket, fölszámolta a pártállamot, fog­csikorgatva felszínen tartotta az ország rozoga hajóját, közben ádáz, de eredményes harcot ví­vott olyanok megszületéséért, olyan erők megszületéséért, és megerősödéséért, akik most úton-útfélen sárral és mocsokkal dobálják. Tisztelt Országgyűlés! Egy szegény országnak ne le­gyenek anyagi javakban dúskáló vezetői, különösen érvényes ez a képviselőkre. A kirívó anyagi különbség megfosztja a nép és a képviselők kapcsolatát a nélkü­lözhetetlen kölcsönös empátiá­tól. Egy koldussal nem lehet együtt érezni hermelinpalástban. De a magas jövedelem kihúzza a képviselő alól a morális alapot is. Hogyan küzdjön az anyagi visszaélés, a harácsolás, a mohó önzés ellen, ha maga is ott tolak­szik a húsos fazék körül. A kép­viselőválasztás eufóriája, a ro- konszenv és a bizalom hamar át fog csapni, a rosszalláson és az irigységen keresztül ádáz gyűlö­letbe. Márpedig gyűlöletben nemcsak dolgozni, alkotni, de élni sem lehet. De nem is érde­mes. Tisztelt képviselőtársaim, Ba­rátaim! Ez a parlament most fel­áll, és átadja a helyét az utódok­nak. Öt év alatt megismertük egymást, tévedtünk, botladoz­tunk, de meggyőződésem, hogy e ház tagjainak túlnyomó több­sége szolgálni jött ide. A nemze­tet szolgálni, és a pénz akkor eszébe sem jutott. Nem hiszem, hogy folytatnom kellene. Ezt ajánlom figyelmébe a követke­ző, remélhetőleg sokkal-jobb, hatékonyabb és sikeresebb par­lamentnek. A szünet után először Sólyom László, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke válaszolt Király Zoltán Csongrád megyei képvi­selő keddi felvetésére. Sólyom László elmondta: az Alkotmánybíróság határozatot hozott ebben a kérdésben. Dön­tése: az 1989. november 26-i népszavazás első kérdésére - Csak az országgyűlési választá­sok után kerüljön-e sor a köztár­sasági elnök megválasztására? - adott válasz nem jelent alkot­mányjogi akadályt az alkotmány újabb módosítására. Ez a döntés a Magyar Közlönyben részletes indokolással együtt megjelenik. Időközben megérkezett a dísz­páholyba Václav Havel, Cseh­szlovákia köztársasági elnöke. A vendéget nagy tapssal köszön­tötte az országgyűlés. Václav Havel rövid beszédet mondott. . Ezután folytatódott a vita a képviselők jogállásának és java­dalmazásának szabályozásáról. Az elnöklő Fode^ István a ter­vezet általános vitáját azzal zár­ta, hogy ajánlotta a képviselők­nek: a részletes vitát halasszák délutánra, s addig a jogi bizott­ság végezze el a tervezetnek a képviselők által javasolt átdol­gozását. Az Országgyűlés ezzel egyet­értett, s így rátértek az alkoholis­ták bíróság által elrendelt intéze­ti gyógykezelésének megszünte­téséről szóló törvényjavaslat tár­gyalására. Az expozét tartó Kulcsár Kál­mán igazságügyminiszter - töb­bek között - a most beterjesztett tervezetben foglaltakra kijelen­tette: a bíróság által elrendelt in­tézeti kényszergyógykezelést célszerű megszüntetni. A kény­szergyógykezelést pedig az egészségügyi szerv által elren­delhető, legfeljebb hat hónap időtartamú munkaterápiás gyógykezeléssel szükséges fel­váltani. A miniszter rámutatott: az egészségügyi törvény módo­sításával, valamint az ide vágó korábbi rendelkezések hatályon kívül helyezésével megteremt­hető ennek lehetősége és felté­telrendszere. A képviselők vita és kiegészí­tő javaslatok után elfogadták a törvénytervezetet. Változások a sajtótörvény­ben A határozathozatal után a saj­tótörvény módosítására benyúj­tott javaslat megtárgyalásával folytatták munkájukataképvise- lők. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter elmondotta: a be­terjesztett törvénymódosítás há­rom kérdéskört érint. A javaslat korszerűbben, a polgári és a po­litikai jogok nemzetközi egyez­ségokmányával összhangban vonja meg a sajtószabadság kor­látáit. Eszerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncse­lekmény elkövetésére való felhí­vást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sé­relmével. A javaslat lehetővé teszi, hogy természetes személy is alapít­hasson időszaki lapot, helyi jel­legű önálló rádió-, televíziómű­sor készítésére alkalmas stúdiót. A javaslat rögzíti, hogy az idő­szaki lap előállítását és nyilvá­nos közlését a korábbi engedé­lyezés helyett csak bejelentési kötelezettség terheli. Ez a beje­lentés szolgál alapul az időszaki lap nyilvántartásba vételéhez. A továbbiakban a személyhez fűződő jogok erősítéséről részle­tesen szólt az igazságügy-mi­niszter. Elmondotta, hogy a ja­vaslat átmeneti megoldásként a Polgári Törvénykönyv nem va­gyoni kárra vonatkozó rendelke­zésének módosításáig a sajtóban a személyhez fűződő jogok meg­sértése esetén közérdekű célra fordítható bírság kiszabását kí­vánta lehetővé tenni. Az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy indokoltabb lenne ebben az esetben, ha a bíróság által kár­pótlásként megítélt összeget az a személy kapná meg, akit a sze­mélyiségi jogaiban megsértet­tek, A kormány ezzel a javaslat­tal egyetért. A kártérítés felső határát még meg kell állapítani - mondta a miniszter, hozzátéve: a sértett to­vábbi anyagi igényeit is érvé­nyesítheti a Polgári Törvény- könyv általános kártérítési és a nem vagyoni kárra vonatkozó szabályai szerint. A vitában elsőként Király Zoltánnak (Csongrád m., 5. vk.) adott szót az elnök. A televíziós újságíró bevezetőjében arról szólt, hogy a Magyar Szocialista Párt tulajdonában vannak a me­gyei és városi napilapot kiadó vállalatok. A fejlécek alól és itt- ott az impresszumból eltűnt ugyan a lapgazda neve - mondot­ta -, ám a birtokon belül csakis az MSZP van, mint vagyonos oli­garcha a védett kerítések mögött. A képviselő abszurdnak tartotta, hogy a megyei és városi napila- ' pok zöme magát függetlennek, vagy legalábbis nem egy párt el­kötelezettjének vallja, ugyanak- - kor a nyereség - politikai és gaz­dasági értelemben egyaránt - az MSZP kasszájába vándorol. Fel­tette a kérdést: kié a sajtó, külö­nösen a 8 milliós vidék sajtója? Kiemelte: a romániai forradalom megmutatta, hogy a tömegtájé­koztatás egy nemzet sorsát dönt­heti el. Ezek alapján javasolta, hogy most, amíg nem késő, az * Országgyűlés döntsön az MSZP-napilapok jövőjéről, a lapkiadók legyenek állami válla­latok. Hámori Csaba országos listán megválasztott képviselő reagált Király Zoltán - véleménye sze­rint nem e témához tartozó - in­dítványára. A Magyar Szocialis­ta Párt parlamenti csoportjának vezetőjeként alkotmányellenes­nek minősítette az MSZP tulaj­donában lévő megyei lapkiadó vállalatok esetleges „elkobzá­sát,,. Amennyiben ama polgári társadalomban, amely felé ha­zánk halad, a tulajdont tisztelik, akkor nagyon meg kell gondol­nia mindenkinek az államosítás szót! Ezután az egyéni vállalkozá­sokról szóló törvényjavaslatról szóló döntés került sorra. A tör­vénytervezet általános és részle­tes vitájában elhangzottakra Kulcsár Kálmán válaszolt. Ezt követően a teljes törvényterve­zetről szavaztak a képviselők, s azt a már korábban elfogadott módosításokkal kiegészítve egé­szében elfogadták.Ezután az Ál­lami Vagyonügynökségről,vala­mint az állami vagyonvédelem­ről benyújtott törvényjavaslatok feletti vita lezárásával folytatták munkájukat a képviselők. Válaszol a kormánybiztos Elsőként Martonyi János kormánybiztos válaszolt a vitá­ban elhangzott felvetésekre. El­mondotta: alapvetően három kérdés foglalkoztatta a hozzá­szólások során a képviselőket. A kormány elkészítette koncepció- ját a munkavállalói rész­vényvásárlás feltételeinek meg­teremtésével kapcsolatban. Mi­vel a hazai fizetőképes kereslet nagyon szerény, ezért ezt az üz­letet egy átfogó vevőtámogatási politikával kívánják segíteni. A kormány elsősorban hitellel és adókedvezményekkel kívánja támogatni a munkavállalók rész­vényvásárlását. Ezt azonban - az adókedvezményeket leszámítva - elegendő alacsonyabb szintű jogszabály révén szabályozni. Az ilyen jellegű munkavállalói részvényszerzés csupán az egyik lehetőség. A másikat az Állami Vagyonügynökség létrehozása teremti meg, amely kedvezmé­nyes feltételek mellett, alacso­nyabb áron juttathat állami va­gyont munkavállalóknak. Ez a lehetőség adott, ám min­denekelőtt szükség van arra, hogy elkészüljenek az állami va- gyonpolitika irányelvei. Ennek keretében hozhatók meg a dol­gozói részvényeladásról szóló döntések. A továbbiakban a kormány- biztos azzal foglalkozott: a va­gyonvédelmi törvény gátolja-e a külföldi tőkebefektetéseket. El­mondotta: e téren eddig éppen az okozott gondot, hogy tisztázatla­nok a tulajdonlási viszonyok. Tömpe István pénzügy­miniszter-helyettes röviden vá­laszolt az Állami Vagyonügy­nökséggel kapcsolatban elhang­zott felvetésekre. Hangsúlyozta: tévednek mindazok, akik úgy vélik, hogy a tervezett intézke­dések az üzleti vállalkozások korlátozását szolgálják. A zárt­körű pályázatok, a zártkörű alku­dozások elharapózása a magyar társadalom egészében gyanak­vást vált ki. A külföldi befekte­tők jelentős része kétségekkel fordul a magyar kormányzat felé akkor, amikor látja, hogy bi­zonytalan helyzetű vállalatigaz­gatók bizonytalan helyzetű meg­állapodásokat kötnek. Ennek megváltoztatása a kormány cél­ja, nem pedig az üzleti lehetősé­gek korlátozása. Többen felvetették, hogy a va­gyonpolitikai irányelvek mind ez idáig nem készültek el. Töm­pe István elmondta, hogy a kon­cepciót hamarosan a Miniszter- tanács elé terjesztik, s így febru­árban már azt a Parlament is megvitathatja. A kormány el­képzelése egyébként az, hogy a vagyonügynökség működésé­nek első időszakában elsősorban vagyonőri feladatokat tölt be, így a koncepció elkészülte most még nem létkérdés. A képvise­lők többsége azt javasolta, hogy a vagyonügynökséget helyezzék az Országgyűlés felügyelete alá. Ezzel a megoldással a kormány végül is egyetért. Végül pedig egy teljesen más témával foglalkozva, röviden válaszolt Antal Imre kérdésére. A képviselő azt tudakolta: a kor­mány fel kívánja-e váltani a tu­rista valutaellátmány jelenlegi, évi 50 dolláros rendszerét valu­tabörzével. (Ennek lényege, hogy a valutát piaci árfolyamon lehetne megvásárolni.) Élmon­dotta: a kormány foglalkozik a témával, ám egy ilyen rendszer megvalósítása a gazdaságpoliti­ka egészét érinti. Erről a kérdés­ről bármikor - szakértők bevoná­sával - hajlandók nyilvános vitát folytatni. Szabó Kálmán, a terv- és költségvetési bizottság előadója nem kívánta részletezni a vita tapasztalatait, mondván, hogy azt helyette megtette a kormány- biztos és a pénzügyminiszter-he­lyettes. A továbbiakban utalt ar­ra: a bizottság javaslatot tett az átmeneti vagyonpolitikai irány­elvek benyújtására, valamint in­dítványozták egy jelölőbizottság felállítását, amelynek feladata az lenne, hogy a Parlament februári ülésén terjesszen elő javaslatot a vagyonügynökség igazgatójá­nak személyére. Végül a bizott­ság nevében kérte, hogy az álta­luk is javasolt indítványokkal együtt az Országgyűlés fogadja el a törvényjavaslatokat. Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak a módosító indítványokról. Az állam válla­latokra bízott vagyonának védel­méről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kilenc módosítója­vaslat közül négyet elfogadtak. Ezek közül az egyik legfonto­sabb, hogy a törvényjavaslat nem április, hanem március 1- jén lép hatályba. Az elfogadott módosításokkal együtt összessé­gében is a képviselők nagy több­sége elfogadta a törvényjavasla­tot. Az Állami Vagyonügynök­ségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslathoz 33 ki­egészítő javaslat érkezett, ezek közül 21-gyei értettek egyet a képviselők. Ezek közé tartozik, hogy a vagyonügynökség az Or­szággyűlés felügyelete alatt te­vékenykedik, s ez a törvény is március 1-jén lép életbe. A már jóváhagyott módosításokkal együtt az Országgyűlés elfogad­ta ezt a törvényjavaslatot is. Ezután döntöttek a terv- és költségvetési bizottság egyéb előterjesztéseiről. Elfogadták az Állami Vagyonügynökség ügy­vezető igazgatójának megvá­lasztására megalakuló jelölőbi­zottság összetételére vonatkozó javaslatot. Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a tulajdonviszonyok átfogó rendezésére tett állásfog­lalás-tervezetet. Eszerint felhív­ják az újonnan megválasztandó Országgyűlés figyelmét a tulaj­donviszonyok mielőbbi törvényi szintű szabályozásának indo­koltságára és szükségességére. A képviselők elfogadták a terv- és költségvetési bizottság­nak az átmeneti vagyonpolitikai irányelvek benyújtásáról szóló javaslatát is. Ebben az Ország- gyűlés felkéri a Minisztertaná­csot, hogy a februári ülésszakon nyújtsa be az 1990. szeptembe­réig szóló vagyonpolitikai irány­elvek tervezetét. Ezt követően az elnöklő Fodor István bejelentette: az Ország- gyűlésnek el kell napolnia a ha­tározathozatalt a képviselők jog­állásáról, illetve a sajtótörvény módosításáról szóló, már meg­tárgyalt törvényjavaslatokról, mert már nincsenek olyan szám­ban jelen, hogy dönthetnének ezeknek az alkotmányerejű tör­vényeknek a megváltoztatásá­ról. A Parlament ezután elfogadta Fonyó Gyula jelölését - aki ed­dig póttag volt - az Országos Vá­lasztási Bizottságba. Ugyanakkor döntöttek arról, hogy az MSZP képviselőinek kezdeményezésére - amivel a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság is egyetértett - visszahív­ják az Országos Választási Bi­zottságból Torgyán Józsefet. Az Országgyűlés megválasz­totta a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottsá­got is, amelyben a Parlamentben már képviselettel bíró pártok egy-egy jelöltje kapott helyet. Nemes Tamás (Komárom- Esztergom m., 6. vk.) arról tájé­koztatott: 18 képviselővel meg­alakult azoknak a képviselőknek a parlamenti csoportja, akik el­fogadták a Hazafias Választási Koalíció programját, s támoga­tásával indulni kívánnak a vá­lasztáson. Fodor István emlékeztetett ar­ra, hogy a januári ülésszak elfo­gadott napirendje szerint még több téma megtárgyalása vár a képviselőkre, és igen sok a ko­rábbról elhalasztott interpellá­ció. Ezért az elnök javaslatára pénteken este 6 órakor az Or­szággyűlés úgy határozott, hogy jövő hét szerdán folytatja mun­káját, akkor dönt a már megtár­gyalt törvényjavaslatokról is. A képviselők egyetértettek az­zal, hogy a mostani ülésszakon idő hiányában nem tárgyalt tör­vénytervezetek megvitatására jövő héten - szerdán és csütörtö­kön - ismét összeüljön a Tisztelt Ház. Döntöttek túrói is, hogy az elmaradt napirendi pontok mel­lett ugyancsak ekkor tárgyalják meg a már több ülésszakról áthú­zódott interpellációkat és kérdé­seket. Nők egymás között... Szünetben: Beck Tamás Hajós Ferenccel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom