Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
1990. JANUÁR 25. Néplap 3 Folytatta munkáját az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) lenne az érdeke, hogy ezek az intézmények rendeltetésszerűen működjenek. Gál Zoltán arra kért mindenkit, hogy az ártatlanság vélelmét - amely minden magyar állampolgárt megillet - adják meg az államapparátusban dolgozók számára is. Az elhangzott konkrét módosító javaslatokra reflektálva Gál Zoltán ismételten hangoztatta azt a meggyőződését: a bűnözés jelenlegi helyzetéből adódóan feltétlenül szükség van arra, hogy a rendőrség is alkalmazhasson bizonyos titkos módszereket. Döntéshozatal ma Két bizottság véleményét Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk.) terjesztette elő. A jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság Tamás Gáspár Miklós egyik javaslatát sem támogatta. Ezután arra emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság elnökhelyettese a Parlament ülésén felajánlotta: a meghozott törvényt a Miniszter- tanács elnöke terjessze az Alkotmánybíróság elé, amelyet a testület - előzetes normakontroll keretében - véleményezne. Kereszti Csaba ezzel kapcsolatban elmondta,, hogy az Alkotmány- bíróságot előzetes normakont- rollra az Országgyűlés, annak állandó bizottságai, illetve ötven képviselő kérheti fel, illetve a testület csak a törvény aggályosnak tartott rendelkezését vizsgálhatja felül. Egy teljes jogszabályt felülvizsgálni tehát ily módon az Alkotmánybíróságnak nem áll módjában. Ezután következett a határozathozatal. Az Országgyűlés Tamás Gáspár Miklós mindkét javaslatát elvetette. Ezt követően kellett volna dönteni a harmadik paragrafusról, ugyanis a törvényjavaslat „A„ és „B„ változatot tartalmazott. (Eszerint az egyes különleges eszközök alkalmazását a legfőbb ügyész, illetve egy országgyűlési biztos engedélyezheti.) Miután egyik változat sem kapta meg az alkotmányerejű törvény elfogadásához szükséges minősített többséget, 252 igenlő szavazatot, az elnöklő Horváth Lajos ismét szünetet rendelt el. A két illetékes bizottság - háromnegyed órás szünet után - úgy foglalt állást, hogy a döntéshozatalra csütörtökön reggel kerüljön sor. Ezért Horváth Lajos a törvényjavaslat tárgyalását elnapolta. Az ülésszak ezután az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló, illetve a Nemzeti Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott. Elsőként Martonyi János kormánybiztos előterjesztése hangzott el. Martonyi János elmondotta: a két törvényjavaslat a tulajdon államtalanításának nagyon fontos állomását jelenti. A tulajdon- viszonyok gyökeres átalakítása alapfeltétele a gazdasági reform továbbvitelének, a valóságos politikai demokrácia kialakításának. Magyarországon hosz- szabb távon a gazdaság versenyszférájában az egyéni és a társult magántulajdont meghatározó szerephez kell juttatni. Az állami vállalatokra bízott vagyon privatizálásának egyik fő formája a spontán privatizáció, amelynek eredményeként a vállalatok vagyonukat észben az általuk alapított társaságokba viszik át, részben értékesítik vagy használatba adják azt. E spontán privatizáció erőteljesen folyik, ami jelentős veszélyekkel is jár. A vagyonalap felügyelete Ezután Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes részletesen ismertette az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényjavaslatot. A legsürgetőbb tennivalók - az eddigi tapasztalatok szerint - a vagyonvédelemben jelentkeznek. Ez természetesen nem jelenti az üzleti önállóság megakadályozását, a társasággá alakítások indokolatlan megfékezését, az államigazgatás újbóli térnyerését az üzleti közösség térnyerésével szemben. A sikeres privatizációs politika hatékony szervezetet kíván, ezért van szükség az Állami Vagyonügynökség létrehozására. Lényeges kérdés a vagyonalap felügyelete. A kormány javasolja, hogy az Álami Vagyonügynökség a Miniszter- tanács felügyelete alá tartozzon. A kormány egyetért azzal, hogy az Országgyűlésnek meghatározó, ellenőrző szerepet kell betöltenie. A törvénytervezet szerint ennek megfelelően az Állami Vagyonügynökséget az Országgyűlés által megbízott Állami Számvevőszék ellenőrzi; az Országyűlés fogadja el a vagyonügynökség működését szabályozó vagyonpolitikai irányelveket. Ugyancsak a Parlament fogadja el ezt követően a vagyonpolitikai irányelvek teljesítéséről szóló jelentést; a vagyonügynökség igazgatótanácsát, az ügyvezető igazgatót is az Országgyűlés választja meg. A kormány azt javasolja, hogy az állami vagyonalap a Minisztertanács felügyelete alá kerüljön. Nem kellenek új monopóliumok A terv- és költségvetési bizottság álláspontját a törvényjavaslatokkal kapcsolatban Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) képviselő ismertette. A vagyonügynökségről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban azokat a kérdéseket említette, amelyekben érdemi az eltérés a kormány eredeti javaslata, illetve a bizottság állásfoglalása között. A bizottság nem ért egyet azzal a kormányzati elképzeléssel, hogy a vagyonügynökséget a Minisztertanács felügyelje, hanem azt az Országgyűlésre javasolja bízni. Indokuk - mint mondta - nem a kormány iránti bizalmatlanságból fakad, hanem abból a meggondolásból, hogy a vagyonügynökség státusa így egyértelműen kifejezné: a szervezet végképp nem köz- igazgatási tulajdonos. A törvényjavaslatokban foglalt korlátok mellett a parlamentáris demokrácia nyilvánossága egyben megkérdőjelezné annak a véleménynek az igazolhatóságát is, hogy a vagyonügynökségnél a tőkevagyon feletti hatalom rendkívül nagy centralizálása a mai monopóliumok új monopóliumokká való alakulásához vezethetne. Végezetül azt indítványozta, hogy az új Parlament számára hagyományozzák jogörökségként a tulajdontörvény őszi megalkotását. Miután a törvényjavaslatokhoz számos módosító javaslat érkezett, megkezdődött az általános és részletes vita. A vitában Simon Péter Pál (Borsod- Abaúj-Zemplén 23. vk.), Jura- tovics Aladár (Csongrád megye 7. vk.), Antal Imre (Pest m., 19. vk.), Boros László (Budapest 26. vk.) és Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) kapott szót. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos berekesztette az ülésszak második napjának munkáját. A Parlament ma délelőtt 9 órakor folytatja a tanácskozást. Szűrös Mátyás fogadta Király Károlyt Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke szerdán hivatalában fogadta Király Károlyt, a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökhelyettesét, aki gyógykezelésen tartózkodik Magyarországon. Király Károly tolmácsolta Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének üdvözletét, s nevében romániai látogatásra hívta meg Szűrös Mátyást. Ezzel kapcsolatban Szűrös Mátyás elmondta: ő már korábban átadta az Ion Iliescunak szóló meghívást. Valamelyik látogatásra - egy kölcsönösen elfogadható időpontban - a közeljövőben sor kerül. A megbeszélésen nagy hangsúllyal foglalkoztak a menekültek kérdésével. Egyetértettek abban: mindkét részről meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a menekültek hazatérjenek. Romániának erkölcsileg és anyagilag rehabilitálnia kell ezeket az embereket, s törvényes biztosítékokat nyújtani számukra, hogy megtorlásban nem lesz részük. Ennek kapcsán Szűrös Mátyás leszögezte: a menekültek által Magyarországon felvett kölcsönök nem lehetnek akadályai hazatérésüknek. Király Károly a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa köszönetét tolmácsolta azért az anyagi, politikai és erkölcsi segítségért, amelyet Magyarország nyújtott Romániának. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdán - az Országgyűlés aznapi tanácskozásának befejeztével - ülést tartott. A kormány elfogadta a családi pótlék teljeskörűvé tételéről szóló törvényjavaslatot. A családi pótlék alanyi jogon járó juttatás, tehát mindazokra vonatkozik, akik Magyarország területén háztartásukban gyermeket nevelnek. Az 1990. április 1-jé- vel életbe lépő törvény hatálya tehát azokra is kiterjed, akik nem magyar állampolgárok, de nemzetközi egyezmény szerint jogosultak családi pótlékra, vagy állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkeznek. Az előirányzott családi pótlék javasolt összege havonként egy gyermek után 1770 forint, két gyermek után gyermekenként 2070 forint, három és minden további gyermek után fejenként 2200 forint. A Minisztertanács előterjesztést fogadott el a büntetőjogszabályok módosításáról, és ezzel kapcsolatban törvényjavaslatot terjeszt az Ország- gyűlés elé. A kormány újraszabályozta a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelét és behozatalát. Fizetőképességre van, ellenőrzött inflációra nincs esély Pulai Miklós, a bankszövetség főtitkára Szolnokon A Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok Megyei Szervezetének keretén belül működő Vezetői Klub - amely a megyei vállalatok, bankok vezető szakembereit tömöríti - tegnap tartotta meg soronkövetkező összejövetelét. Az MKHB tanácstermében a megbeszélés témája "A stabilizáció pénzügyi feltétlei" volt, melynek előadójául Pulai Miklóst, a Magyar Bankszövetség főtitkárát hívták meg. Az előadó kiemelte, hogy a téma címében jelzett kérdés gazdaságunk fejlődésének szempontjából alapvetőnek tekintendő, fontos momentuma ez a világgazdasági nyitásnak és a piacgazdaság kiépítésének. Hasonló stratégiai feladatokat fogalmaznak meg szinte mindenütt, így a "Kék szalag alapítványiban is, amelyben főleg amerikai, de pem kis részben magyar szakértők vesznek részt. Ezt azért is említjük, mert mögöttük a pénzvilág jelentős erői állnak. A különböző ajánlások között csak hangsúlybeli, esetleg időbeli eltérések vannak. Mindezek tapasztalatait összegezte Pulai Miklós. A fő kérdés napjainkban az, hogy fenti stratégiai célok milyen körülmények között valósulnak meg. A szakemberek általában két feltételezésből indulnak ki. Az egyik az, hogy megőrizzük a fizetőképességünket, a másik az, hogy mindez ellenőrzött infláció között zajlik le. Ezek a stabilizáció alapvető tényezői. A fizetőképesség megőrzésére jó esélyt lát az előadó. A számítások szerint a hitelkapcsolatok ez évben sem borulnak fel. Ez azért is fontos, mert évi 2,5-3 milliárd dollár kell évente a magyar gazdaság finanszírozásához. Ennek minimálisan fedeznie kell a törlesztő részleteket és a folyó fizetési mérleghiányt. Ez a világgazdaságban normális dolog, de nálunk ez - főleg Az infláció elszaladhat ősszel - mindig nagy bizonytalansággal jár. Általában a világbanki hitel nyitja meg a sort, a maga 7-800 millió dollárjával. Ezek mindig nehéz tárgyalást jelentenek, de ha megvan, a többi hitelt már könnyebb megszerezni. Ma már nem mi vagyunk a mintaország, de ha kontrollálni tudjuk a pénzügyi folyamatokat, ami a múlt évben nem igazán sikerült, akkor ez évben sem lesz probléma. A kontrollálás azt jelenti, hogy a másfél milliárd dollárnyi konvertibilis hiány lemegy 700 millióra, a rubelpozitívum is jelentősen csökken. Ezekre történtek intézkedések, a konjuktúra is kedvező. Ezért lehet reménykedni. Az ellenőrzött infláció már nehezebb ügy. A kérdés nem az, hogy legyen vagy ne legyen infláció, hanem az, hogy van-e gazdasági eszköz a fékentartásra. Az utóbbi években volt, jól is működött, ki lehetett számolni az intézkedések hatását. A helyzet stabilizálódása sok kiinduló feltételtől függ. így az árliberalizálás, az importliberalizálás, a forint leértékelés, a támogatás leépítés mértékétől, valamint attól is, kialakul-e egy inflációs pszichózis, amely esetleg spekulációhoz vezethet. 1990-re 19,5 százalékos emelkedést terveznek, ami a gyakorlatban 20-25 százalékot jelent. Nem ez a fő probléma. A fő gond az, hogy akik ezt szeretnék, azoknak nincs igazán megfelelő eszköz a kezükben ennek betartására. A legnagyobb veszélyt a bérkiáramlás jelenti. A múlt évben a termelő szférában elfutott a szekér, s ez ma is tovább tart, nem csak a termelő szférában. Nincs ok ma Magyarországon azt feltételezni, hogy ez nem így folytatódik. Egy olyan ár-bér spirál alakulhat ki, ahol bér oldalról nagyobb a veszély. Ár oldalról sem tűnik szerencsésnek - a korábban be sem tervezett mező- gazdasági termékek árainak felszabadítása. Nagyobb lett az inflációs pszichózis, mert a fogyasztó az eddigi évi egyszeri áremelkedés helyett annak folyamatosságától tart. Szigorú monetáris rendszerben a bér-ár spirált meg lehetne szakítani. A magyar gazdaság ma még nem alkalmas erre. A bank és a vállakozói szféra így is főszerepet kaphat elsősorban abban, hogy a veszteséges vállalatok ne jussanak olyan pénzekhez, amelyeket nem tudnak racionálisan felhasználni. Az esély azonban így is kicsi az árszínvonal emelkedésének fé- kentartására. Pulai Miklós szerint ez az esély öt százaléknyi. Májusig minden eldőlhet. De ki fog akkor intézkedni? fi Iskolás gyerekek a választási kampányban Elmarasztalták az SZDSZ-t Lakossági fórumot rendezett a városi tanács A Hámán Kató út Kétpója Az ország első átmeneti szállása Szolnokra is begyűrűzött a hajléktalanok ügye, pontosabban a Hámán Kató utcába, amelyet a város Kétpójának is lehetne nevezni, legalábbis ami az ottlakók ellenállását jelenti. A városi tanács ugyanis ennek az utcának egyik házában - a volt házigondozó szolgálat irodaépületében - fogja létrehozni az ország első speciális átmeneti szállását. Nos, ez utóbbi két szó ragadta meg az utca lakóinak figyelmét, ugyanis a hajléktalan csövesek elhelyezésére gondoltak. Ebbéli aggodalmuknak adtak hangot a városi tanács elnökéhez írt levelükben, s erre reagálva rendeztek kedden este lakossági fórumot, amelyen megjelent dr.Urbán Mária városi főorvos, Rózsa Ferenc a városi tanács általános elnökhelyettese, a körzet tanácstagja és Ézsiás Kálmánné a családsegítő központ vezetője. Mindhárom szakember hangsúlyozta, hogy nem a tévében is látott hajléktalanok elhelyezéséről van szó,hanem olyan emberekről, akik tartós kórházi kezelés miatt veszítették el korábbi szállásukat,valamint azokról, akik a megszűnt lakhelyük miatt nem tudnak munkához jutni, bár ők dolgozni szeretnének. A Választási Etikai Bizottság ülést tartott január 23-án, amelyről az alábbi közleményt adta ki 1. A Szabad Demokraták Szövetsége Szolnok városában - a választási kampány engedélyezett megindítása előtt - szórólapok, plakátok kiosztását, felragasztását kezdte meg. A plakátok indokoltnál több helyen történt kiragasztása, a képviselőjelöltek korai megnevezése jogi vétség mellett etikailag is méltánytalanul hátrányos helyzetbe hozta az összes többi, jelölteket indítani szándékozó pártot. Az ügyet súlyosbítja, hogy a propagandaanyagok szórásához általános iskolás gyerekeket kértek fel, ráadásul pénzbeli ellenszolgáltatás fejében. Az SZDSZ jelöltje egyébként - szintén a megengedett határidő előtt - egy sajtótermékben is nyilvánosságot kapott. 2. Az SZDSZ január 21-i, egyik Szolnok, Széchenyi lakótelepen megrendezett választási gyűlésén a) a Magyar Szocialista Párt tevékenységébe sorolták Majoros Károly és Bálint Ferenc ügyeit, b) a NEXT 2000 botrányos tevékenységét szintén az MSZP tettének tulajdonították, c) vád hangzott el, miszerint a Széchenyi lakótelepen az MSZP idő előtt megkezdte az ajánlószelvények gyűjtését. A Magyar Szocialista Párt szolnoki szervezete elhatárolja magát a történtektől. A Választási Etikai Bizottság a résztvevői véleménynyilvánításokat megengedhetőnek tartja, de elítéli az SZDSZ szervezőinek azt a be nem avatkozását, mely felhívta volna a figyelmet arra, hogy bírálat nem irányulhat egymás szervezeteinek lejáratására. 3. A Választási Etikai Bizottság tudomására jutott, hogy a Széchenyi lakótelepen valós személynevekhez gyűjtöttek a megengedett idő előtt ajánlószelvényeket. E közleményt elfogadó pártok vállalják, hogy az elkövetkezendő időben az ajánló szelvényeket csaknem kizárólag saját pártjuk igazolványával vagy névre szóló meghatalmazással ellátott személyekkel fogják gyűjtetni. 4. A Választási Etikai Bizottság rosszallását fejezi ki amiatt, hogy a Néplap főszerkesztője ígérete ellenére a január 20-i számban nem közöltette a Választási Etikai Kódexet, s ezt csak két nappal később jelentette meg. 5. Az Agrárszövetség megyei szervezete utólagosan elfogadta a megyei Választási Etikai Kódexet. E.mai közleményekben foglaltakkal egyetértve egyidejűleg bejelentette a Választási Etikai Bizottságban való képviseleti szándékát, melyet a jelenlevő pártképviselők elfogadtak. 6. A Választási Etikai Bizottság 1990. január 23-ai ülésén az SZDSZ képviselője nem jelent meg.