Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

1990. JANUÁR 25. Néplap 3 Folytatta munkáját az Országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról) lenne az érdeke, hogy ezek az intézmények rendeltetésszerűen működjenek. Gál Zoltán arra kért minden­kit, hogy az ártatlanság vélelmét - amely minden magyar állam­polgárt megillet - adják meg az államapparátusban dolgozók számára is. Az elhangzott konkrét módo­sító javaslatokra reflektálva Gál Zoltán ismételten hangoztatta azt a meggyőződését: a bűnözés jelenlegi helyzetéből adódóan feltétlenül szükség van arra, hogy a rendőrség is alkalmaz­hasson bizonyos titkos módsze­reket. Döntéshozatal ma Két bizottság véleményét Ke­reszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk.) terjesztette elő. A jogi, igazgatási és igazságügyi, vala­mint a honvédelmi bizottság Ta­más Gáspár Miklós egyik javas­latát sem támogatta. Ezután arra emlékeztetett, hogy az Alkot­mánybíróság elnökhelyettese a Parlament ülésén felajánlotta: a meghozott törvényt a Miniszter- tanács elnöke terjessze az Alkot­mánybíróság elé, amelyet a tes­tület - előzetes normakontroll keretében - véleményezne. Ke­reszti Csaba ezzel kapcsolatban elmondta,, hogy az Alkotmány- bíróságot előzetes normakont- rollra az Országgyűlés, annak ál­landó bizottságai, illetve ötven képviselő kérheti fel, illetve a testület csak a törvény aggályos­nak tartott rendelkezését vizs­gálhatja felül. Egy teljes jogsza­bályt felülvizsgálni tehát ily mó­don az Alkotmánybíróságnak nem áll módjában. Ezután következett a határo­zathozatal. Az Országgyűlés Ta­más Gáspár Miklós mindkét ja­vaslatát elvetette. Ezt követően kellett volna dönteni a harmadik paragrafusról, ugyanis a tör­vényjavaslat „A„ és „B„ válto­zatot tartalmazott. (Eszerint az egyes különleges eszközök al­kalmazását a legfőbb ügyész, il­letve egy országgyűlési biztos engedélyezheti.) Miután egyik változat sem kapta meg az alkot­mányerejű törvény elfogadásá­hoz szükséges minősített többsé­get, 252 igenlő szavazatot, az el­nöklő Horváth Lajos ismét szü­netet rendelt el. A két illetékes bizottság - háromnegyed órás szünet után - úgy foglalt állást, hogy a döntéshozatalra csütörtö­kön reggel kerüljön sor. Ezért Horváth Lajos a törvényjavaslat tárgyalását elnapolta. Az ülésszak ezután az állami vállalatokra bízott vagyon vé­delméről szóló, illetve a Nemzeti Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényja­vaslat megtárgyalásával folyta­tódott. Elsőként Martonyi János kormánybiztos előterjesztése hangzott el. Martonyi János elmondotta: a két törvényjavaslat a tulajdon államtalanításának nagyon fon­tos állomását jelenti. A tulajdon- viszonyok gyökeres átalakítása alapfeltétele a gazdasági reform továbbvitelének, a valóságos politikai demokrácia kialakítá­sának. Magyarországon hosz- szabb távon a gazdaság ver­senyszférájában az egyéni és a társult magántulajdont megha­tározó szerephez kell juttatni. Az állami vállalatokra bízott va­gyon privatizálásának egyik fő formája a spontán privatizáció, amelynek eredményeként a vál­lalatok vagyonukat észben az ál­taluk alapított társaságokba vi­szik át, részben értékesítik vagy használatba adják azt. E spontán privatizáció erőteljesen folyik, ami jelentős veszélyekkel is jár. A vagyonalap felügyelete Ezután Tömpe István pénz­ügyminiszter-helyettes részlete­sen ismertette az Állami Va­gyonügynökségről szóló tör­vényjavaslatot. A legsürgetőbb tennivalók - az eddigi tapasztalatok szerint - a vagyonvédelemben jelentkez­nek. Ez természetesen nem je­lenti az üzleti önállóság meg­akadályozását, a társasággá ala­kítások indokolatlan megféke­zését, az államigazgatás újbóli térnyerését az üzleti közösség térnyerésével szemben. A sike­res privatizációs politika haté­kony szervezetet kíván, ezért van szükség az Állami Va­gyonügynökség létrehozására. Lényeges kérdés a vagyonalap felügyelete. A kor­mány javasolja, hogy az Álami Vagyonügynökség a Miniszter- tanács felügyelete alá tartozzon. A kormány egyetért azzal, hogy az Országgyűlésnek meg­határozó, ellenőrző szerepet kell betöltenie. A törvénytervezet szerint ennek megfelelően az Állami Vagyonügynökséget az Országgyűlés által megbízott Állami Számvevőszék ellenőr­zi; az Országyűlés fogadja el a vagyonügynökség működését szabályozó vagyonpolitikai irányelveket. Ugyancsak a Par­lament fogadja el ezt követően a vagyonpolitikai irányelvek teljesítéséről szóló jelentést; a vagyonügynökség igazgatóta­nácsát, az ügyvezető igazgatót is az Országgyűlés választja meg. A kormány azt javasolja, hogy az állami vagyonalap a Minisztertanács felügyelete alá kerüljön. Nem kellenek új monopóliumok A terv- és költségvetési bi­zottság álláspontját a törvényja­vaslatokkal kapcsolatban Sza­bó Kálmán (Budapest, 36. vk.) képviselő ismertette. A vagyonügynökségről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban azokat a kérdéseket említette, amelyekben érdemi az eltérés a kormány eredeti javaslata, illet­ve a bizottság állásfoglalása kö­zött. A bizottság nem ért egyet az­zal a kormányzati elképzeléssel, hogy a vagyonügynökséget a Minisztertanács felügyelje, ha­nem azt az Országgyűlésre java­solja bízni. Indokuk - mint mondta - nem a kormány iránti bizalmatlanságból fakad, ha­nem abból a meggondolásból, hogy a vagyonügynökség státu­sa így egyértelműen kifejezné: a szervezet végképp nem köz- igazgatási tulajdonos. A tör­vényjavaslatokban foglalt kor­látok mellett a parlamentáris de­mokrácia nyilvánossága egyben megkérdőjelezné annak a véle­ménynek az igazolhatóságát is, hogy a vagyonügynökségnél a tőkevagyon feletti hatalom rendkívül nagy centralizálása a mai monopóliumok új monopó­liumokká való alakulásához ve­zethetne. Végezetül azt indítványozta, hogy az új Parlament számára hagyományozzák jogörökség­ként a tulajdontörvény őszi megalkotását. Miután a törvényjavaslatok­hoz számos módosító javaslat érkezett, megkezdődött az álta­lános és részletes vita. A vitá­ban Simon Péter Pál (Borsod- Abaúj-Zemplén 23. vk.), Jura- tovics Aladár (Csongrád me­gye 7. vk.), Antal Imre (Pest m., 19. vk.), Boros László (Bu­dapest 26. vk.) és Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) kapott szót. Ezt követően az elnöklő Horváth Lajos berekesztette az ülésszak második napjának munkáját. A Parlament ma délelőtt 9 órakor folytatja a ta­nácskozást. Szűrös Mátyás fogadta Király Károlyt Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke szerdán hivatalában fogadta Király Károlyt, a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökhe­lyettesét, aki gyógykezelésen tartózkodik Magyaror­szágon. Király Károly tolmácsolta Ion Iliescu, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa elnökének üdvözletét, s nevében romániai látogatásra hívta meg Szűrös Má­tyást. Ezzel kapcsolatban Szűrös Mátyás elmondta: ő már korábban átadta az Ion Iliescunak szóló meghí­vást. Valamelyik látogatásra - egy kölcsönösen elfo­gadható időpontban - a közeljövőben sor kerül. A megbeszélésen nagy hangsúllyal foglalkoztak a menekültek kérdésével. Egyetértettek abban: mindkét részről meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a menekültek hazatérjenek. Romániának erkölcsileg és anyagilag rehabilitálnia kell ezeket az embereket, s törvényes biztosítékokat nyújtani számukra, hogy megtorlásban nem lesz részük. Ennek kapcsán Szűrös Mátyás leszögezte: a menekültek által Magyarorszá­gon felvett kölcsönök nem lehetnek akadályai haza­térésüknek. Király Károly a Nemzeti Megmentési Front Taná­csa köszönetét tolmácsolta azért az anyagi, politikai és erkölcsi segítségért, amelyet Magyarország nyúj­tott Romániának. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdán - az Országgyűlés aznapi tanácskozásának befejeztével - ülést tartott. A kormány elfogadta a családi pótlék teljeskö­rűvé tételéről szóló törvényjavaslatot. A családi pótlék alanyi jogon járó juttatás, tehát mindazokra vonatkozik, akik Magyarország területén háztartá­sukban gyermeket nevelnek. Az 1990. április 1-jé- vel életbe lépő törvény hatálya tehát azokra is kiterjed, akik nem magyar állampolgárok, de nem­zetközi egyezmény szerint jogosultak családi pót­lékra, vagy állandó tartózkodásra jogosító szemé­lyi igazolvánnyal rendelkeznek. Az előirányzott családi pótlék javasolt összege havonként egy gyermek után 1770 forint, két gyermek után gyer­mekenként 2070 forint, három és minden további gyermek után fejenként 2200 forint. A Minisztertanács előterjesztést fogadott el a büntetőjogszabályok módosításáról, és ezzel kap­csolatban törvényjavaslatot terjeszt az Ország- gyűlés elé. A kormány újraszabályozta a haditechnikai esz­közök és szolgáltatások kivitelét és behozatalát. Fizetőképességre van, ellenőrzött inflációra nincs esély Pulai Miklós, a bankszövetség főtitkára Szolnokon A Magyar Közgazdasági Tár­saság Szolnok Megyei Szerve­zetének keretén belül működő Vezetői Klub - amely a megyei vállalatok, bankok vezető szak­embereit tömöríti - tegnap tartot­ta meg soronkövetkező összejö­vetelét. Az MKHB tanácstermé­ben a megbeszélés témája "A stabilizáció pénzügyi feltétlei" volt, melynek előadójául Pulai Miklóst, a Magyar Bankszövet­ség főtitkárát hívták meg. Az előadó kiemelte, hogy a téma címében jelzett kérdés gaz­daságunk fejlődésének szem­pontjából alapvetőnek tekinten­dő, fontos momentuma ez a vi­lággazdasági nyitásnak és a pi­acgazdaság kiépítésének. Ha­sonló stratégiai feladatokat fo­galmaznak meg szinte minde­nütt, így a "Kék szalag alapít­ványiban is, amelyben főleg amerikai, de pem kis részben magyar szakértők vesznek részt. Ezt azért is említjük, mert mö­göttük a pénzvilág jelentős erői állnak. A különböző ajánlások között csak hangsúlybeli, eset­leg időbeli eltérések vannak. Mindezek tapasztalatait össze­gezte Pulai Miklós. A fő kérdés napjainkban az, hogy fenti stratégiai célok mi­lyen körülmények között való­sulnak meg. A szakemberek ál­talában két feltételezésből indul­nak ki. Az egyik az, hogy meg­őrizzük a fizetőképességünket, a másik az, hogy mindez ellenőr­zött infláció között zajlik le. Ezek a stabilizáció alapvető té­nyezői. A fizetőképesség megőrzésé­re jó esélyt lát az előadó. A szá­mítások szerint a hitelkapcsola­tok ez évben sem borulnak fel. Ez azért is fontos, mert évi 2,5-3 milliárd dollár kell évente a ma­gyar gazdaság finanszírozásá­hoz. Ennek minimálisan fedez­nie kell a törlesztő részleteket és a folyó fizetési mérleghiányt. Ez a világgazdaságban normális dolog, de nálunk ez - főleg Az infláció elszaladhat ősszel - mindig nagy bizonyta­lansággal jár. Általában a világ­banki hitel nyitja meg a sort, a maga 7-800 millió dollárjával. Ezek mindig nehéz tárgyalást je­lentenek, de ha megvan, a többi hitelt már könnyebb megszerez­ni. Ma már nem mi vagyunk a mintaország, de ha kontrollálni tudjuk a pénzügyi folyamatokat, ami a múlt évben nem igazán sikerült, akkor ez évben sem lesz probléma. A kontrollálás azt je­lenti, hogy a másfél milliárd dol­lárnyi konvertibilis hiány le­megy 700 millióra, a rubelpozi­tívum is jelentősen csökken. Ezekre történtek intézkedések, a konjuktúra is kedvező. Ezért le­het reménykedni. Az ellenőrzött infláció már nehezebb ügy. A kérdés nem az, hogy legyen vagy ne legyen inf­láció, hanem az, hogy van-e gaz­dasági eszköz a fékentartásra. Az utóbbi években volt, jól is működött, ki lehetett számolni az intézkedések hatását. A hely­zet stabilizálódása sok kiinduló feltételtől függ. így az árliberali­zálás, az importliberalizálás, a forint leértékelés, a támogatás leépítés mértékétől, valamint at­tól is, kialakul-e egy inflációs pszichózis, amely esetleg speku­lációhoz vezethet. 1990-re 19,5 százalékos emelkedést tervez­nek, ami a gyakorlatban 20-25 százalékot jelent. Nem ez a fő probléma. A fő gond az, hogy akik ezt szeretnék, azoknak nincs igazán megfelelő eszköz a kezükben ennek betartására. A legnagyobb veszélyt a bérkiá­ramlás jelenti. A múlt évben a termelő szférában elfutott a sze­kér, s ez ma is tovább tart, nem csak a termelő szférában. Nincs ok ma Magyarországon azt fel­tételezni, hogy ez nem így foly­tatódik. Egy olyan ár-bér spirál alakulhat ki, ahol bér oldalról nagyobb a veszély. Ár oldalról sem tűnik szerencsésnek - a ko­rábban be sem tervezett mező- gazdasági termékek árainak fel­szabadítása. Nagyobb lett az inf­lációs pszichózis, mert a fo­gyasztó az eddigi évi egyszeri áremelkedés helyett annak fo­lyamatosságától tart. Szigorú monetáris rend­szerben a bér-ár spirált meg le­hetne szakítani. A magyar gaz­daság ma még nem alkalmas er­re. A bank és a vállakozói szféra így is főszerepet kaphat elsősor­ban abban, hogy a veszteséges vállalatok ne jussanak olyan pénzekhez, amelyeket nem tud­nak racionálisan felhasználni. Az esély azonban így is kicsi az árszínvonal emelkedésének fé- kentartására. Pulai Miklós sze­rint ez az esély öt százaléknyi. Májusig minden eldőlhet. De ki fog akkor intézkedni? fi Iskolás gyerekek a választási kampányban Elmarasztalták az SZDSZ-t Lakossági fórumot rendezett a városi tanács A Hámán Kató út Kétpója Az ország első átmeneti szállása Szolnokra is begyűrűzött a hajléktalanok ügye, pontosab­ban a Hámán Kató utcába, amelyet a város Kétpójának is lehetne nevezni, legalábbis ami az ottlakók ellenállását jelenti. A városi tanács ugyanis ennek az utcának egyik házában - a volt házigondozó szolgálat iro­daépületében - fogja létrehozni az ország első speciális átme­neti szállását. Nos, ez utóbbi két szó ragadta meg az utca lakóinak figyelmét, ugyanis a hajléktalan csövesek elhelye­zésére gondoltak. Ebbéli aggo­dalmuknak adtak hangot a vá­rosi tanács elnökéhez írt levelükben, s erre reagálva rendeztek kedden este lakossá­gi fórumot, amelyen megjelent dr.Urbán Mária városi főorvos, Rózsa Ferenc a városi tanács általános elnökhelyettese, a körzet tanácstagja és Ézsiás Kálmánné a családsegítő köz­pont vezetője. Mindhárom szakember hangsúlyozta, hogy nem a té­vében is látott hajléktalanok el­helyezéséről van szó,hanem olyan emberekről, akik tartós kórházi kezelés miatt veszítet­ték el korábbi szállásukat,vala­mint azokról, akik a megszűnt lakhelyük miatt nem tudnak munkához jutni, bár ők dolgoz­ni szeretnének. A Választási Etikai Bizottság ülést tartott január 23-án, amely­ről az alábbi közleményt adta ki 1. A Szabad Demokraták Szö­vetsége Szolnok városában - a választási kampány engedélye­zett megindítása előtt - szóróla­pok, plakátok kiosztását, felra­gasztását kezdte meg. A plaká­tok indokoltnál több helyen tör­tént kiragasztása, a képviselője­löltek korai megnevezése jogi vétség mellett etikailag is mél­tánytalanul hátrányos helyzetbe hozta az összes többi, jelölteket indítani szándékozó pártot. Az ügyet súlyosbítja, hogy a propa­gandaanyagok szórásához álta­lános iskolás gyerekeket kértek fel, ráadásul pénzbeli ellenszol­gáltatás fejében. Az SZDSZ je­löltje egyébként - szintén a meg­engedett határidő előtt - egy saj­tótermékben is nyilvánosságot kapott. 2. Az SZDSZ január 21-i, egyik Szolnok, Széchenyi lakó­telepen megrendezett választási gyűlésén a) a Magyar Szocialista Párt tevékenységébe sorolták Majo­ros Károly és Bálint Ferenc ügyeit, b) a NEXT 2000 botrányos tevékenységét szintén az MSZP tettének tulajdonították, c) vád hangzott el, miszerint a Széchenyi lakótelepen az MSZP idő előtt megkezdte az ajánló­szelvények gyűjtését. A Magyar Szocialista Párt szolnoki szervezete elhatárolja magát a történtektől. A Választási Etikai Bizottság a résztvevői véleménynyilvání­tásokat megengedhetőnek tartja, de elítéli az SZDSZ szervezői­nek azt a be nem avatkozását, mely felhívta volna a figyelmet arra, hogy bírálat nem irányulhat egymás szervezeteinek lejáratá­sára. 3. A Választási Etikai Bizott­ság tudomására jutott, hogy a Széchenyi lakótelepen valós személynevekhez gyűjtöttek a megengedett idő előtt ajánló­szelvényeket. E közleményt elfogadó pártok vállalják, hogy az elkövetkezen­dő időben az ajánló szelvénye­ket csaknem kizárólag saját párt­juk igazolványával vagy névre szóló meghatalmazással ellátott személyekkel fogják gyűjtetni. 4. A Választási Etikai Bizott­ság rosszallását fejezi ki amiatt, hogy a Néplap főszerkesztője ígérete ellenére a január 20-i számban nem közöltette a Vá­lasztási Etikai Kódexet, s ezt csak két nappal később jelentette meg. 5. Az Agrárszövetség megyei szervezete utólagosan elfogadta a megyei Választási Etikai Kó­dexet. E.mai közleményekben foglaltakkal egyetértve egyide­jűleg bejelentette a Választási Etikai Bizottságban való képvi­seleti szándékát, melyet a jelen­levő pártképviselők elfogadtak. 6. A Választási Etikai Bizott­ság 1990. január 23-ai ülésén az SZDSZ képviselője nem jelent meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom