Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

C AvU-o-, /~o ? JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Az Országgyűlés második munkanapján Törvényt hoztak a lelkiismereti és vallásszabadságról Elnapolták a nemzetbiztonsági törvényjavaslatot Heves, indulatos felszólalások - Az állami vagyon védelméről szóló törvény előterjesztése A lelkiismereti és vallássza­badságról, valamint az egyhá­zakról szóló alkotmányerejű tör­vényjavaslat tárgyalásával foly­tatta munkáját szerdán az Or­szággyűlésjanuári ülésszaka. Az előzó napi vitában elhangzottak­ra Kulcsár Kálmán igazság­ügyminiszter válaszolt. Elöljá­róban utalt arra, hogy a módosító javaslatokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kedden este megtárgyalta, jelentését el­készítette. Kulcsár Kálmán elsőként azokra a felvetésekre reagált, amelyek megkérdőjelezték an­nak szükségességét, hogy az al­kotmányban deklarált alapvető emberi jogokat kell-e még kü­lön, részletes jogszabályokban is rögzíteni. . A miniszter hangsúlyozta: a törvényre szükség van, s nem át­meneti jelleggel. Ez a törvény nagyon is történelmi jelentőségű a magyar fejlődést tekintve, s ha­tása is az lesz - mondta Kulcsár Kálmán. A bizottság a kormánnyal együtt nem javasolja elfogadni Tamás Gáspár Miklósnak azt a szövegszerű módosítását, hogy a vallásszabadság gyakorlásának törvényességi feltételeinél ele­gendő csak a Büntető Törvény- könyv megfelelő szakaszára utalni az alkotmány helyett. Mint Kulcsár Kálmán megje­gyezte: a képviselőnek elviek­ben igaza van, de a törvény sajá­tos arculata, stílusa miatt furcsán hatna a vallás- és lelkiismereti szabadsággal összefüggésben a bűncselekmény fogalmát emle­getni. A miniszter nem javasolta a témával összefüggésben külön is meghatározni az állam és intéz­ményei ideológiai semlegessé­gét, mert az alkotmány és a tör­vény következetes végrehajtásá­val ez a kitétel üressé válik. Kulcsár Kálmán végezetül is­mételten hangsúlyozta: ez a tör­vény nemcsak állami, hanem tár­sadalmi értelemben is elismeri az egyházak tevékenységét. Hozzátette: kiküszöbölendő mindaz, ami ezzel kapcsolatosan történt az utóbbi 40 évben egy rossz, téves vagy bűnös politika következményeként; mind szel­lemi, mind pedig anyagi érte­lemben szükség van a dolgok helyretételére. Mielőtt sor kerülhetett volna a határozathozatalra, Tóth Ká­roly (országos lista) református püspök jelentkezett szólásra, aki nehezményezte, hogy módosító indítványaival nem foglalkozott a jogi bizottság. Hangoztatta: ja­vaslatai közül egyet feltétlenül továbbra is fenntart, nevezetesen azt, hogy egyházat ne a javaslat­ban foglalt tíz személy, hanem legkevesebb százan alapíthassa­nak. Az elnök szünetet rendelt el, hogy a jogi bizottság állást fog­lalhasson ebben a kérdésben. A szünetet követően Bölcsey György, a jogi bizottság elnöke ismertette a bizottság vélemé­nyét, előrebocsátva, hogy az előző napi ülésen is megtárgyal­ták ezt a javaslatot, s figyelembe véve Tóth Károly püspök érvelé­sét, a bizottság úgy foglalt állást, hogy indokolt százban megjelöl­ni azok számát, akik egyházat alapíthatnak. A bizottság állás- foglalásával a miniszter is egyet­értett, s az Országgyűlés is elfo­gadta azt. Határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a már elfo­gadott módosító indítványokkal együtt 304 szavazattal elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután az Országgyűlés megbízza a Mi­nisztertanácsot, hogy mindazo­kat a megállapodásokat, amelye­ket az állam a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló tör­vény hatályba lépése előtt az egyházakkal kötött, velük együttműködve 1990. december 31-ig vizsgálja felül. Gál Zoltán belügyminisztéri­umi államtitkár tájékoztatta a Tisztelt Házat a Duna-gate né­ven ismertté vált lehallgatási botrány néhány tapasztalatáról, (Folytatás a 2. oldalon) Elkezdődött a második nap Naponta mintegy 70-100 mázsa kenyeret sütnek a Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat kunszent­mártoni üzemében. Sajnos az áremelések miatt a péksütemény gyártása visszaesett. Képünkön Benke Anikó, a malomipartól érkező liszt minőségét ellenőrzi. Fotó: T.Z. Választási előkészületek intenzív szakaszban Sajtótájékoztató a megyei helyzetről Az országgyűlési képviselő- választások megyei szervezésé­nek előkészítéséről, jelenlegi helyzetéről és az ezzel összefüg­gő időszerű feladatairól tartottak sajtótájékoztatót tegnap délelőtt a megyei tanács épületében. A tájékoztatón dr. Bozsó Pé­ter, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, a megyei választási iroda vezetője szá­molt be a törvény meghozatalát követő intézkedésekről. El­mondta, hogy miután az ideigle­nes köztársasági elnök március 25-ére kitűzte a választásokat, megyénkben is intenzívvé vált az előkészítés. Ennek korábban kevésbé lát­ványos szakaszáért véget. Egye­bek között a törvényes keretek között választották meg a terüle­ti választási bizottságok tiszt­ségviselőit, tagjait, illetve párt­tagjait. Az előkészítés szakaszáról szólva említette, hogy a válasz­tójogosult állampolgárok név­jegyzékét az Állami Népesség­nyilvántartó Hivatal végezte. Az úgynevezett kopogtatócédulák időben elkészültek, de a kézbe­sítés már nem volt probléma- mentes. A január 24-i széthordá- si határidőt azért a legtöbb he­lyen be tudták tartani, de az már tegnap nyilvánvaló volt, hogy a mégye 328 ezer 820 választó- polgára közül mintegy 3-4 ezer (elsősorban a külvárosokban, il­letve a külterületeken lakók) már csak késve kapják meg az értesítő és jelölőlapot. A többsé­gében tanácsi dolgozókból álló kézbesítőknek ugyanis mind­össze két-három nap állt rendel­kezésükre, hogy személyesen felkeressenek minden választó- polgárt. Itt tett említést arról, hogy a Posta - miután az munkaidőn túli megbízatást is jelent - nem vál­lalkozott a kézbesítésre, ezért esett a választás a tanácsiakra. Más kérdés, s ez előnyös, hogy ők egyúttal tájékoztatást is tud­nak adni az embereknek. Dr. Bozsó Péter a tapasz­talatokról is szólt. Úgy fogalma­zott, hogy a fogadtatás differen­ciált volt, tehát volt, ahol kultu­ráltan vették át a kopogtatócédu­lákat, de ennek ellenkezőjéről is érkeztek információk, mint ahogy arról is, hogy a lakosság (ez országos becslés) tíz-húsz százaléka megtagadja a cédulák átvételét. A megyében ez a tendencia nem jellemző. Sajátos problé­maként említette, hogy a kése­delem oka egyes településeken az volt, hogy a helyi tanácselnök is indulni kívánt a választáso­kon, ezért - összeférhetetlenség miatt - a tanácsi dolgozók nem működhettek közre, ami megne­hezítette a kézbesítést. Arról is tájékoztatta a jelenlé­vőket, hogy megkezdte műkö­dését a választási iroda, mely ügyeletet tart. Igazgatási, jogi, szakmai, szakértői kérdésekben lehet munkatársaikhoz fordulni. Hasonlóképpen a területi és az egyéni választókerületben létre­hozott választási bizottságok­hoz is. Hangsúlyozta, hogy az iroda a törvényesség szellemé­ben pártsemleges alapon műkö­dik együtt a pártokkal. Gyuricza Péter, a területi vá­lasztási bizottság elnöke a testü­let összetételét ismertette, majd arról szólt, hogy a bizottság fel­adata: a választás tisztaságának biztosítása, a pártatlanság, a tör­vény érvényesítése, illetve - ha az szükséges - a választási tör­vény rendjének helyreállítása. Elmondta azt is, hogy a testület munkájában a február 23-áig be­jelentett független jelöltek kép­viselői is részt vehetnek. Dr. Tóth Éva, a megyei vá­lasztási iroda vezetőhelyettese adott ismertetést a választás egyes jogi kérdéseiről, kiemelve azt, hogy miután a törvény értel­mezése sokszor nem egyértel­mű, az országos választási szerv javasolja a jelenlegi Ország- gyűlésnek, szövegezze meg azokat épp a jogviták megelőzé­se érdekében. A jogi kérdések közt hívta fel a figyelmet arra, ha valaki kima­radt a névjegyzékből, február 3- áig kifogásolhatja ezt a helyi vb- titkárnál. Március elejéig ugyanis mód van a pontosítá­sokra.- Szőke ­A hídépítők bizakodnak Az idén behozzák a tavalyi lemaradást Tegnap délután Szolnokon a városi tanács nagytermében a la­kosság és a pártok képviselőivel találkoztak azok, akik valamilyen formában részesei a Tisza-híd és a 4-es elkerülő szakasza építésének. A munkák állásáról Aut Györgyi számolt be, elmondta, hogy a tava­lyi esztendő munkálatai lendülete­sen indultak. Száznegyven mun­kagép tette a dolgát, ám jött az árvíz és ez jelentős megtorpanást okozott. Ennek ellenére végezték a cölöpözés munkálatait, és mint­egy 200 millió forintot érő munkát végeztek el. A tervezettől 40 mil­lióval maradtak el, ám ezt az idén megpróbálják behozni. Új fordulatot jelent az építés menetében, hogy a 4-es főutat a Tószegi út felüljárón fogja keresz­tezni, ami érdekes módon némileg csökkenti a költségeket. Az átlag halandó ugyanis azt hinné, ez ke­rül többe. Épül az árvízvédelmi töltés is a Szandai réten, és elkép­zelhető, hogy a Sportreptér és kör­nyéke az idén már védve lesz az áradástól. Az 1990-es évre 225 millió fo­rintnyi munkát terveztek, és ebben benne van a 40 milliós elmaradás is. Az idei esztendő végére az átéri híd egyik felét betolják a helyére, 1991 végére pedig a két parton épülő hídelemek középen talál­koznak. Az épülő gát mellett védő erdősávot is telepítenek, Nagy Ist­ván, a KÖTI-KÖVIZIG igazgató­ja úgy véli, ez az építkezés jó pél­dája lehet annak, miként lehet a különböző érdekeket összeegyez­tetni. Természetesen a lakosság tü­relmetlen, volt aki felvetette, miért kell napjainkban négy esztendőn keresztül építeni egy hidat, amikor a század eleji vashíd egyetlen év alatt megépült? Volt, aki a hobby- tulajdonosok képviseletében a mentetlen sorsa miatt aggódott. A szép számú érdeklődők minden kérdésükre szakszerű választ kap­tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom