Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-19 / 16. szám
1990. JANUÁR 19. 3 Néplap Tavaly a termékek mintegy 70 százalékát szállította tőkés exportra a Fejlődés Rákospalotai Bútoripari Kisszövetkezet jászkiséri üzeme. Jelenleg az első negyedévre 10 millió forintos angol megrendelésük van intarziás neobarokk hálószobabútorokra. Fotó: Tarpai Zoltán Szigorítják a rubelexport engedélyezését A Minisztertanács határozata alapján Beck Tamás kereskedelmi miniszter 1700 vállalatnak küldött körlevelet, amelyben közli: január 18-án felfüggesztette a rubelelszámolású export teljes engedély- és kötésállományát, beleértve az 1990. évi államközi megállapodások kontingenseit is. A szigorú intézkedés hátteréről Apró Piroska kereskedelmi miniszterhelyettes tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: a szocialista export több mint 1 milliárd rubeles tavalyi aktívuma már az év első napjaiban tovább növekedett, 15 nap alatt 250 millió rubel aktívum keletkezett, ennek több mint fele a magyarszovjet külkereskedelemben. Radikális lépések nélkül a hatalmas összegű rubelaktívum tovább növekedhetne, holott már a jelenlegi- mérték is elviselhetetlen terhet jelent a magyar gazdaság számára. Az ellentétel nélküli export- szállítások ugyanis meghatározatlan idejű kamatmentes hitelként funkcionálnak, s a külföldi hitelezők is joggal nehezményezik, hogy a nyugati hitelekből keleti forráskihelyezést finanszírozunk. Emellett az azonnali inkasz- szó következtében árufedezet nélküli pénz jelenik meg a magyar gazdaságban, hiszen az aktívum mértékéig nem tudnak ellentételeket beszerezni partnereiktől a vállalatok. Mindez szükségessé tette az egyedi engedélyek bevezetését, ám ezt a minisztérium csak átmeneti kényszerintézkedésnek tekinti. Az egyedi engedélyt - amely ezentúl negyedévre szól - indokolt esetben természetesen megadja a minisztérium. Vélhetően azok a vállalatok kapják majd, amelyeknek az államközi egyezmények kontingenst határoznak meg, valamint amelyek barterüz- leteket kötnek. Az engedélykérelmek elbírálásánál a minisztérium azt nem veszi alapul, hogy menynyi az exportálandó termék dollártartalma. Ez egyrészt nem férne össze az importliberalizáció elvével, másrészt a dollártartalomról amúgy is csak a vállalatoknak van pontos információjuk. A minisztérium tisztában van azzal, hogy az export visszaszorítása súlyos problémákat okoz a vállalatoknak - mondotta Apró Piroska -, ám tekintettel a kialakult válsághelyzetre, ezt a lépést meg kellett tenni. (MTI) Megújul a városközpont Lakások, üzletek épülnek Jászberény főterén Január végén kezdődik az OTP és a városi tanács 100 millió forintos közös beruházásában Jászberény főterén a Lehel Vezér tér, Megyeház utca sarkon az építkezés, műemléki környezetben, a bíróság mellett. A 3 szint plusz tetőtér-beépíté- ses, díszes homlokzatú tömb terveit a Szolnok Megyei Tanács Tervező-Beruházó Vállalata készítette. Az osztrák öntöttfalas technológiával készülő 45 lakásos épület kivitelezője a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat a próbaalapozást már meg is kezdte, hogy először próba- terheléssel győződjék meg a talaj és a fúrt kohósalakalapok teherbíró képességéről. Az emeleti lakásokba a jövő év őszén lehet beköltözni, a földszinten pedig üzletek nyílnak, ahol lesz húsbolt, zöldséges, butik, cipőbolt, magániroda, áfész-üzlet és ott kap helyet a Tisza Cipőgyár mintaboltja. L.P. Egy rosszul feltett kérdés Bürokraták vagy fizikai munkások? A Néplap 1990. január 13-i számában jelent meg Kopátsy Sándor "Mi legyen a veszteséges vállalatokkal?" című cikke, amelyet lapunk az MTI Presstől vett át. A cikk a vállalatok felszámolásával szemben alternatívaként fogalmazza meg a bürokrácia létszámának radikális csökkentését, a pocsékolás megszüntetését. A cikk sok megállapításával egyet lehet érteni, néhány következtetésével azonban semmiképpen sem. Ez késztetett reagálásra. Alapvetően egyet lehet érteni azzal, hogy ma Magyarországon senki nem tudja igazából megállapítani, melyik a veszteséges vállalat, és melyik nem az. A torz árstruktúra, az állóeszközök értékelésének jelenlegi rendszere, a munkaerő nem megfelelő díjazása, a piaci értékítélet hiánya ma nem teszi lehetővé sem a hazai piacon, sem nemzetközi vonatkozásban a vállalatok tényleges teljesítményének megítélését. A cikk következtetései akkor kezdenek félrecsúszni, amikor a marxizmus tévedéséről beszél, holott neki is tudnia kell, amit Magyarországon az elmúlt időszakban marxizmuson értettek, annak nem sok köze volt Marxhoz. így számon kérni, és ráadásul tévedéssel vádolni Marxot, az elmúlt időszak "eredményei" alapján, kissé elhamarkodott dolog. Ezzel nem állítjuk azt, hogy a marxizmus hibátlan tételek gyűjteménye, de erre nézve az elmúlt időszak gazdasági rendszere semmit sem bizonyít. Nehéz első megközelítésben elfogadni a "minél tökéletesebb egy társadalom, minél magasabb az életszínvonal, annál több a veszteség" teóriát is. Ezt be kellene bizonyítani, amit egy cikk keretében persze nem lehet, de az állítás bizonyítatlan használata sok félreértésre adhat okot. Legfőképpen mindenféle veszteség igazolására, amit gondolom, Kopátsy Sándor sem óhajt. Igazából persze a végkövetkeztetésekkel nem lehet egyetérteni. Általában vett bürokrácia ugyanis nem létezik, főleg nem úgy, ahogy azt a cikk sugallja, mint a fizikai munkát végző munkások ellentét- párja. Ebben az értelemben mindenki bürokrata, aki nem fizikai munkát végez, beleértve a valódi bürokratákat és másokat is, akikből pedig egyre több lesz, bármennyire is hadakozunk szavakban ez ellen. A társadalmak fejlődésére ugyanis az jellemző, hogy egyre kevesebben végeznek fizikai munkát, és egyre többen vesznek részt a szolgáltatásokban, végeznek szellemi tevékenységet. Elég csak a fejlett országok statisztikáját összehasonlítani a mi statisztikáinkkal, a különbség szemmel láthatóvá válik. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nálunk nincs sok feleslegesen foglalkoztatott ember. Közismertek a vállalati "vízfejek", a tanácsoknál meglévő, a korábbi irányítási rendszer szükségleteit kielégítő emberek tömege, a különböző, lassan leépülő, s ma már anakronisztikus apparátusok. Sok embert foglalkoztatnak "bürokrataként" a gépesítés elmaradása miatt is, akiket emiatt vagyunk kénytelenek alkalmazásban tartani. A százezrével ülő felesleges bürokrata kifejezés Magyarországon hangulat- keltésre jó, de publicisztikai és legfőképp tudományos értéke a nullával egyenlő. Kopátsy Sándor szerint nem bányászokból, műtrágyagyári munkásokból van sok, és őket csak akkor lehetne elbocsátani, ha már az összes felesleges bürokratától megszabadulunk. Ez a gondolat nemcsak azért zavar, mert az elmúlt negyven évben sok hasonló megfogalmazással találkoztunk, aminek egyik gyakorlati következménye elmaradott gazdasági struktúránk. Zavar, mert úgy általánosít, hogy konkrétan bizonyosan nem igaz. Nem igaz, mert a gazdaság szerkezetének átalakulása progresszív irányba a fizikai munkának és a "bürokráciának" más és más arányait követeli meg. A Kopátsy Sándor által említett fejlett országok gazdasága állandó mozgásban van. Egyes ágazatok leépülnek, és egyként bocsátanak el mindenféle munkást, mások fejlődnek, és egyformán alkalmaznak fizikai és szellemi munkásokat. Két dolog mindenképpen közös bennük: a fizikai munkások aránya mindkét ágazatban - a dinamikusban és a visszafejlődőben is - csökkenő, a szellemieké növekvő. Persze ezek munkáját is, ahol lehet, gépesítik, de előbb gépesítik a fizikai jellegű munkákat. A másik közös vonás, hogy nem ugyanolyan szakmájú embereket bocsátanak el, mint akiket alkalmaznak az új ágazatokban. Ez is természetesen nagy általánosságban igaz. De azt mindenki tudja, hogy a bányászok létszáma például a fejlettebb országokban rohamosan csökken. Nem hiszem, hogy a geológiailag rossz adottságokkal rendelkező Magyarországon ne lennének hasonlóak a főbb tendenciák. Az is közismert, hogy ma hazánkban a szállítás, az anyagmozgatás és sok más tevékenység rosszul gépesített a fejlett nemzetgazdaságokhoz képest. Hatékony országgá válásunk megköveteli ezen a területen is az előrelépést, így a fizikai munka arányának csökkentését. Mindennek természetesen az ügyviteli munkára is jellemzőnek kell lennie. A fentiekből az a következtetés adódik, hogy igazából nem lehet konkrétan megmondani, mely területen van nagyobb szükség a munkaerő kiváltására. Valószínű egyszerre foglalkoztatunk feleslegesen sok "bürokratát" és fizikai munkást, és egyszerre vannak (kellenének) olyan ágazatok, amelyek más szakmastruktúrában felszívják ezeket az embereket. Kopátsy is említi, hogy ma nem lehet megállapítani, melyik a veszteséges vállalat. Igaza van, de ugyanilyen érvek alapján megkérdőjelezhető az is, hogy mely foglalkozási ágak feleslegesek. Úgy gondolom, ide sem a régi értelemben vett ideológikus kampányok kellenek, sokkal inkább a piacra kellene bízni, kik feleslegesek, és kikre van szükség. A termelő és az azt szorosan kiszolgáló szférában mindenképpen. Füle István Az idén is van állami támogatás Folytatódik a meliorációs és öntözésfejlesztési program Az idén is folytatják az egy évtizeddel ezelőtt megkezdett, a talajok termőképességét javító meliorációs komplex programot a Jászságban, a Nagykunságban és a Tisza-tó öntözőrendszerének térségében. Az előirányzat szerint 2500 hektáron végeznek egyszerűbb meliorációt, ötezer hektáron pedig öntözésfejlesztésre kerül sor. A terület nagysága elmarad ugyan az 1989. évitől - akkor 3800 hektárnyi termőföldet meli- oráltak, 7300 hektáron pedig az öntözést fejlesztették -, de gazdasági helyzetünket figyelembe véve ez is számottevő. A gazdaságokat többek között - sőt talán elsősorban - az ösztönzi a program folytatására, hogy a minisztertanácsi határozat alapján a mező- gazdasági üzemek 1990-ben is részesülnek a saját pénzeszközöket negyven százalékkal kiegészítő állami támogatásban. A 215 milliós beruházási összeghez a 103 milliós állami támogatás már kint van, tehát biztos pénz. Persze mintegy hatvanmillió forint további igény is jelentkezik, de hogy ennek mi lesz a sorsa, arra jelenleg nem tudnak az illetékesek választ adni. Az idén elsősorban a Nagykunság déli részén, Örményes, Kuncsorba, Túrkeve, Törökszentmik- lós térségében lesz öntözésfejlesztés, illetve talajjavítás, vízrendezés. Ez a program folytatása a tavalyi munkáknak, amikor többek között olyan jelentős vízszállító objektum készült el, mint a NK5-ös nagykunsági fürtfőcsatoma. Az új mesterséges folyó Kenderes, Kisújszállás, Túrkeve vonulatában teszi lehetővé az aszály elleni küzdelmet. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén eddig kilencvenezer hektár szántóföldön vált lehetővé az öntözés, több tízezer hektár komplex meliorációra került sor, ami hatékonyan javította a gazdálkodást, segítette leküzdeni az utóbbi években eluralkodott, és várhatóan a jövőben is gyakorta jelentkező nyári szárazságot. A jelzett területből tízezer hektár megépített rizstelep. A melioráció, az öntözésfejlesztés tehát az idén folytatódik, A téli hónapokban sokkal kisebb a forgalma a Fényszöv abádszalóki műtermének. Ez érthető, hiszen nincs turistaforgalom. Az év első heteiben zömmel a nyugdíjasok keresték fel az üzletet, igazolványkép-készítés miatt, mivel mostanában történik személyi igazolványaik cseréje. Többen szóvá tették, hogy nem lehet helyben elintézni a cserét, be kell utazniuk Tiszafüredre. Fotó: Mészáros Korszerű képzés kistermelőknek A mezőgazdasági kistermelés erősödése, a vállalkozói jelleg térhódítása szükségessé teszi bizonyos ismeretek elsajátítását a termelők részére. Ezt alátámasztja az is, hogy az alakuló gazdasági viszonyok között a vállalkozás kockázata megnőtt, valamint a termelési és értékesítési folyamatokkal járó kapcsolatok sokfélesége a kezdő vállakozóknak nehézségeket okozhat. Mindezeken túl természetesen a korszerű termelési ismereteket is el kell sajátítani. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ezért kezdeményezi, hogy az újjáalakuló érdekvédelmi és érdekképviseleti szervek közreműködésével szakmai, közgazdasági és jogi alapismeretek témakörében továbbképzést indításnak a kistermelők részére. Az ismeretanyagok összeállítása folyamatban van. Az előadások helye a Héki Állami Gazdaság üzemi iskolája lesz (Szolnok, Alcsiszigeí). A képzés indulásának időpontjáról a későbbiekben adnak tájékoztatást az illeté- -kesek lapunkban.
