Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-19 / 16. szám

1990. JANUÁR 19. 3 Néplap Tavaly a termékek mintegy 70 százalékát szállította tőkés exportra a Fejlődés Rákospalotai Bútoripari Kisszövetkezet jászkiséri üzeme. Jelenleg az első negyedévre 10 millió forintos angol megrendelésük van intarziás neobarokk hálószobabútorokra. Fotó: Tarpai Zoltán Szigorítják a rubelexport engedélyezését A Minisztertanács határozata alapján Beck Tamás kereskedel­mi miniszter 1700 vállalatnak küldött körlevelet, amelyben köz­li: január 18-án felfüggesztette a rubelelszámolású export teljes engedély- és kötésállományát, beleértve az 1990. évi államközi megállapodások kontingenseit is. A szigorú intézkedés hátteréről Apró Piroska kereskedelmi mi­niszterhelyettes tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: a szocialista export több mint 1 milliárd rubeles tavalyi aktívuma már az év első napjaiban tovább növekedett, 15 nap alatt 250 mil­lió rubel aktívum keletkezett, en­nek több mint fele a magyar­szovjet külkereskedelemben. Ra­dikális lépések nélkül a hatalmas összegű rubelaktívum tovább nö­vekedhetne, holott már a jelenle­gi- mérték is elviselhetetlen terhet jelent a magyar gazdaság számá­ra. Az ellentétel nélküli export- szállítások ugyanis meghatáro­zatlan idejű kamatmentes hitel­ként funkcionálnak, s a külföldi hitelezők is joggal nehezménye­zik, hogy a nyugati hitelekből ke­leti forráskihelyezést finanszíro­zunk. Emellett az azonnali inkasz- szó következtében árufedezet nélküli pénz jelenik meg a ma­gyar gazdaságban, hiszen az ak­tívum mértékéig nem tudnak el­lentételeket beszerezni partnere­iktől a vállalatok. Mindez szükségessé tette az egyedi engedélyek bevezetését, ám ezt a minisztérium csak átme­neti kényszerintézkedésnek te­kinti. Az egyedi engedélyt - amely ezentúl negyedévre szól - indo­kolt esetben természetesen meg­adja a minisztérium. Vélhetően azok a vállalatok kapják majd, amelyeknek az államközi egyez­mények kontingenst határoznak meg, valamint amelyek barterüz- leteket kötnek. Az engedélykérel­mek elbírálásánál a minisztérium azt nem veszi alapul, hogy meny­nyi az exportálandó termék dol­lártartalma. Ez egyrészt nem fér­ne össze az importliberalizáció elvével, másrészt a dollártarta­lomról amúgy is csak a vállala­toknak van pontos információ­juk. A minisztérium tisztában van azzal, hogy az export visszaszo­rítása súlyos problémákat okoz a vállalatoknak - mondotta Apró Piroska -, ám tekintettel a kiala­kult válsághelyzetre, ezt a lépést meg kellett tenni. (MTI) Megújul a városközpont Lakások, üzletek épülnek Jászberény főterén Január végén kezdődik az OTP és a városi tanács 100 mil­lió forintos közös beruházásá­ban Jászberény főterén a Lehel Vezér tér, Megyeház utca sar­kon az építkezés, műemléki környezetben, a bíróság mellett. A 3 szint plusz tetőtér-beépíté- ses, díszes homlokzatú tömb terveit a Szolnok Megyei Ta­nács Tervező-Beruházó Válla­lata készítette. Az osztrák öntöttfalas techno­lógiával készülő 45 lakásos épület kivitelezője a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vál­lalat a próbaalapozást már meg is kezdte, hogy először próba- terheléssel győződjék meg a ta­laj és a fúrt kohósalakalapok te­herbíró képességéről. Az emeleti lakásokba a jövő év őszén lehet beköltözni, a földszinten pedig üzletek nyíl­nak, ahol lesz húsbolt, zöldsé­ges, butik, cipőbolt, magániro­da, áfész-üzlet és ott kap helyet a Tisza Cipőgyár mintaboltja. L.P. Egy rosszul feltett kérdés Bürokraták vagy fizikai munkások? A Néplap 1990. január 13-i számában jelent meg Kopátsy Sándor "Mi legyen a vesztesé­ges vállalatokkal?" című cikke, amelyet lapunk az MTI Presstől vett át. A cikk a vállalatok fel­számolásával szemben alterna­tívaként fogalmazza meg a bü­rokrácia létszámának radikális csökkentését, a pocsékolás megszüntetését. A cikk sok megállapításával egyet lehet ér­teni, néhány következtetésével azonban semmiképpen sem. Ez késztetett reagálásra. Alapvetően egyet lehet érteni azzal, hogy ma Magyarorszá­gon senki nem tudja igazából megállapítani, melyik a veszte­séges vállalat, és melyik nem az. A torz árstruktúra, az álló­eszközök értékelésének jelenle­gi rendszere, a munkaerő nem megfelelő díjazása, a piaci ér­tékítélet hiánya ma nem teszi lehetővé sem a hazai piacon, sem nemzetközi vonatkozásban a vállalatok tényleges teljesít­ményének megítélését. A cikk következtetései akkor kezdenek félrecsúszni, amikor a marxiz­mus tévedéséről beszél, holott neki is tudnia kell, amit Ma­gyarországon az elmúlt idő­szakban marxizmuson értettek, annak nem sok köze volt Marx­hoz. így számon kérni, és rá­adásul tévedéssel vádolni Mar­xot, az elmúlt időszak "eredmé­nyei" alapján, kissé elhamarko­dott dolog. Ezzel nem állítjuk azt, hogy a marxizmus hibátlan tételek gyűjteménye, de erre nézve az elmúlt időszak gazda­sági rendszere semmit sem bi­zonyít. Nehéz első megközelí­tésben elfogadni a "minél töké­letesebb egy társadalom, minél magasabb az életszínvonal, an­nál több a veszteség" teóriát is. Ezt be kellene bizonyítani, amit egy cikk keretében persze nem lehet, de az állítás bizonyítatlan használata sok félreértésre ad­hat okot. Legfőképpen minden­féle veszteség igazolására, amit gondolom, Kopátsy Sándor sem óhajt. Igazából persze a végkövet­keztetésekkel nem lehet egyet­érteni. Általában vett bürokrá­cia ugyanis nem létezik, főleg nem úgy, ahogy azt a cikk su­gallja, mint a fizikai munkát végző munkások ellentét- párja. Ebben az értelemben mindenki bürokrata, aki nem fizikai mun­kát végez, beleértve a valódi bürokratákat és másokat is, akikből pedig egyre több lesz, bármennyire is hadakozunk sza­vakban ez ellen. A társadalmak fejlődésére ugyanis az jellemző, hogy egyre kevesebben végez­nek fizikai munkát, és egyre többen vesznek részt a szolgál­tatásokban, végeznek szel­lemi tevékenységet. Elég csak a fejlett országok statisztikáját összehasonlítani a mi statiszti­káinkkal, a különbség szemmel láthatóvá válik. Ez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy nálunk nincs sok feleslegesen foglalkoztatott ember. Közis­mertek a vállalati "vízfejek", a tanácsoknál meglévő, a korábbi irányítási rendszer szükségleteit kielégítő emberek tömege, a kü­lönböző, lassan leépülő, s ma már anakronisztikus apparátu­sok. Sok embert foglalkoztat­nak "bürokrataként" a gépesítés elmaradása miatt is, akiket emi­att vagyunk kénytelenek alkal­mazásban tartani. A százezrével ülő felesleges bürokrata kifeje­zés Magyarországon hangulat- keltésre jó, de publicisztikai és legfőképp tudományos értéke a nullával egyenlő. Kopátsy Sándor szerint nem bányászokból, műtrágyagyári munkásokból van sok, és őket csak akkor lehetne elbocsátani, ha már az összes felesleges bü­rokratától megszabadulunk. Ez a gondolat nemcsak azért zavar, mert az elmúlt negyven évben sok hasonló megfogalmazással találkoztunk, aminek egyik gya­korlati következménye elmara­dott gazdasági struktúránk. Za­var, mert úgy általánosít, hogy konkrétan bizonyosan nem igaz. Nem igaz, mert a gazda­ság szerkezetének átalakulása progresszív irányba a fizikai munkának és a "bürokráciának" más és más arányait követeli meg. A Kopátsy Sándor által említett fejlett országok gazda­sága állandó mozgásban van. Egyes ágazatok leépülnek, és egyként bocsátanak el minden­féle munkást, mások fejlődnek, és egyformán alkalmaznak fizi­kai és szellemi munkásokat. Két dolog mindenképpen közös bennük: a fizikai munkások ará­nya mindkét ágazatban - a di­namikusban és a visszafejlődő­ben is - csökkenő, a szellemieké növekvő. Persze ezek munkáját is, ahol lehet, gépesítik, de előbb gépesítik a fizikai jellegű munkákat. A másik közös vo­nás, hogy nem ugyanolyan szakmájú embereket bocsátanak el, mint akiket alkalmaznak az új ágazatokban. Ez is termé­szetesen nagy általánosságban igaz. De azt mindenki tudja, hogy a bányászok létszáma pél­dául a fejlettebb országokban rohamosan csökken. Nem hi­szem, hogy a geológiailag rossz adottságokkal rendelkező Ma­gyarországon ne lennének ha­sonlóak a főbb tendenciák. Az is közismert, hogy ma hazánk­ban a szállítás, az anyagmozga­tás és sok más tevékenység rosszul gépesített a fejlett nem­zetgazdaságokhoz képest. Haté­kony országgá válásunk megkö­veteli ezen a területen is az előrelépést, így a fizikai munka arányának csökkentését. Min­dennek természetesen az ügyvi­teli munkára is jellemzőnek kell lennie. A fentiekből az a következte­tés adódik, hogy igazából nem lehet konkrétan megmondani, mely területen van nagyobb szükség a munkaerő kiváltására. Valószínű egyszerre foglalkoz­tatunk feleslegesen sok "bürok­ratát" és fizikai munkást, és egyszerre vannak (kellenének) olyan ágazatok, amelyek más szakmastruktúrában felszívják ezeket az embereket. Kopátsy is említi, hogy ma nem lehet meg­állapítani, melyik a veszteséges vállalat. Igaza van, de ugyan­ilyen érvek alapján megkérdője­lezhető az is, hogy mely foglal­kozási ágak feleslegesek. Úgy gondolom, ide sem a régi érte­lemben vett ideológikus kampá­nyok kellenek, sokkal inkább a piacra kellene bízni, kik feles­legesek, és kikre van szükség. A termelő és az azt szorosan ki­szolgáló szférában mindenkép­pen. Füle István Az idén is van állami támogatás Folytatódik a meliorációs és öntözésfejlesztési program Az idén is folytatják az egy év­tizeddel ezelőtt megkezdett, a ta­lajok termőképességét javító me­liorációs komplex programot a Jászságban, a Nagykunságban és a Tisza-tó öntözőrendszerének térségében. Az előirányzat szerint 2500 hektáron végeznek egysze­rűbb meliorációt, ötezer hektáron pedig öntözésfejlesztésre kerül sor. A terület nagysága elmarad ugyan az 1989. évitől - akkor 3800 hektárnyi termőföldet meli- oráltak, 7300 hektáron pedig az öntözést fejlesztették -, de gazda­sági helyzetünket figyelembe vé­ve ez is számottevő. A gazdasá­gokat többek között - sőt talán el­sősorban - az ösztönzi a program folytatására, hogy a miniszterta­nácsi határozat alapján a mező- gazdasági üzemek 1990-ben is ré­szesülnek a saját pénzeszközöket negyven százalékkal kiegészítő állami támogatásban. A 215 mil­liós beruházási összeghez a 103 milliós állami támogatás már kint van, tehát biztos pénz. Persze mintegy hatvanmillió forint to­vábbi igény is jelentkezik, de hogy ennek mi lesz a sorsa, arra jelenleg nem tudnak az illeté­kesek választ adni. Az idén elsősorban a Nagykun­ság déli részén, Örményes, Kun­csorba, Túrkeve, Törökszentmik- lós térségében lesz öntözésfej­lesztés, illetve talajjavítás, vízren­dezés. Ez a program folytatása a tava­lyi munkáknak, amikor többek között olyan jelentős vízszállító objektum készült el, mint a NK­5-ös nagykunsági fürtfőcsatoma. Az új mesterséges folyó Kende­res, Kisújszállás, Túrkeve vonula­tában teszi lehetővé az aszály el­leni küzdelmet. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén eddig kilencvenezer hektár szántóföldön vált lehetővé az öntözés, több tízezer hektár komplex meliorációra került sor, ami hatékonyan javította a gaz­dálkodást, segítette leküzdeni az utóbbi években eluralkodott, és várhatóan a jövőben is gyakorta jelentkező nyári szárazságot. A jelzett területből tízezer hektár megépített rizstelep. A meliorá­ció, az öntözésfejlesztés tehát az idén folytatódik, A téli hónapokban sokkal kisebb a forgalma a Fényszöv abádszalóki műtermének. Ez érthető, hiszen nincs turistaforgalom. Az év első heteiben zömmel a nyugdíjasok keresték fel az üzletet, igazolvány­kép-készítés miatt, mivel mostanában történik személyi igazolványaik cseréje. Többen szóvá tették, hogy nem lehet helyben elintézni a cserét, be kell utazniuk Tiszafüredre. Fotó: Mészáros Korszerű képzés kistermelőknek A mezőgazdasági kistermelés erősödése, a vállalkozói jelleg tér­hódítása szükségessé teszi bizo­nyos ismeretek elsajátítását a ter­melők részére. Ezt alátámasztja az is, hogy az alakuló gazdasági vi­szonyok között a vállalkozás koc­kázata megnőtt, valamint a terme­lési és értékesítési folyamatokkal járó kapcsolatok sokfélesége a kezdő vállakozóknak nehézsége­ket okozhat. Mindezeken túl ter­mészetesen a korszerű termelési ismereteket is el kell sajátítani. A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ezért kez­deményezi, hogy az újjáalakuló érdekvédelmi és érdekképviseleti szervek közreműködésével szak­mai, közgazdasági és jogi alapis­meretek témakörében továbbkép­zést indításnak a kistermelők ré­szére. Az ismeretanyagok össze­állítása folyamatban van. Az elő­adások helye a Héki Állami Gaz­daság üzemi iskolája lesz (Szol­nok, Alcsiszigeí). A képzés indu­lásának időpontjáról a későbbiek­ben adnak tájékoztatást az illeté- -kesek lapunkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom