Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 15. szám

1990. JANUÁR 18. Néplap A Tiszaalpári Házipari Szövetkezet vezsenyi cipöfelsörész-készítö üzemében jelenleg 33-an dolgoznak. Két évvel ezelőtt még több mint ötvenen voltak. Akik elmentek,azok nem önhibájukból kényszerültek erre a lé­pésre, mondják a most is itt dolgozók, hiszen az egyik üzemrészük üresen áll. Munka tehát lenne, csupán a munkaerő hiányzik. Belgiumba és a Fidzsi-szigetekre készülő férfipapucsok és szandálok felsőrészeit varr­ják. Fotó: Mészáros /---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ SZEMBEN AZ ÁRRAL V_________________________________________________________________________________________/ Nőnek a fenntartási költségek A víz- és csatornadíj 550 százalékkal emelkedik Az év eleji áremelések, külö­nösen a víz- és csatornadíj drasztikus, megyénkben 550 százalékos növekedése kap­csán megkérdeztük a szolnoki lakásszövetkezeteket: hogyan érinti a fenntartási közös költ­ségeket az áremelés, és tervez­nek-e valamilyen tevékenysé­get az ellensúlyozására? A Békés Otthon Lakásszö­vetkezeméi a hónap végén, az elmúlt pénzügyi év eredmé­nyeinek ismeretében döntenek a tagsággal egyetértésben ar­ról, hogy milyen mértékben fogják a megemelkedett költ­ségeket a lakókra hárítani. A Jubileum Lakásszövetke­zetet nem érte nagy meglepe­tésként az idei áremelés, mivel már tavaly a vízdíj 250 száza­lékos emelését vették előirány­zatként. A lakók tehát már ta­valy emelt összegű díjat fizet­tek, a jelenlegi áremelés kiha­tása ezért nem olyan jelentős. A Móra Ferenc Lakásszövet­kezet március elején készül ar­ra a döntésre, amely megemeli a fenntartási közös költsége­ket, de amennyiben a tagság ezt nem fogadja el, egyelőre nem növekednek ezek a költsé­gek. A Fáy András Lakásszövet­kezet márciusban tagértekezle­tet tart. Ha áprilisban a legma­gasabb fórumon, a küldöttgyű­lésen a tagság elfogadja az ár- intézkedéseket, akkor kötele­zik a tagokat a megemelt díj befizetésére. Abból indulnak ki, hogy minden épület kiadá­sait bevételeiből kell fedezni. Úgy tűnik, nagy a bizonyta­lanság ezen a téren. Vala­mennyi lakásszövetkezetben csak a tavalyi pénzügyi év ér­tékelése után mérlegelhetik a fenntartási közös költségek emelésének mértékét. S mivel lakni eddig is kellett és ezután is kell valahol, valószínű, hogy az árak növekedése előbb vagy utóbb a lakók egyre véko­nyabb pénztárcáját terheli. TŐKÉSEXPORT-FEJLESZTÉSSEL, FIZETÉSEMELÉSSEL (Meg) kapaszkodik a jászapáti FEMISZ A megalakulása óta eltelt 40 év alatt sok változáson átment a jászapáti Fém, Elektromos és Műanyagipari Szövetkezet, de nem tudott megerősödni. A múlt év végi ünnepségen, melyet a 40. év tiszteletére ren­deztek, Tajti Csaba elnök sok más szövetkezethez, gazdasági egységhez hasonló képet festett a múltról, és a jelenről. A szoron­gatott helyzetben csak egy meg­oldás ígérkezik számulaa is: a tőkés export. Ez azonban nem­csak szándék kérdése, mert szi­gorú követelményeknek kell megfelelni az eddig belföldi pia­con vegetáló szövetkezetnek. A belföldi megrendelések ráadásul visszaestek, a korábbi kooperá­ciók /alumíniumtermékek gyár­tása/ sorra megszűntek. Az általuk gyártott szer­számosládára volt kereslet kül­földön, azonban a szűk termelői kapacitás miatt nem tudták az igényeket kielégíteni. A tőkés export három éve meg ezért a teljes termelés egy tizede /4-6 millió/ körül mozgott, pedig a Metabo /NSZK-beli/ és a Black and Decker /angol/ cég ennél jó­val többet is rendelt volna. A Fe- runion Külkereskedelmi Válla­lat segített a jászapáti szövetke­zet fejlesztési gondjainak meg­oldásában. Anyagilag is támogatta a gyár­tást, és árbevétel-előleg formájá­ban lényegében finanszírozta a termelésfejlesztő beruházást. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztéssel elérhető több éves árbevételt el­őre és egy összegben /termé­szetesen adott céllal/ megkapta a szövetkezet. így készült el 23,5 millió forintos költséggel egy komplett felületkezelő és festő­sor, amely évenként 350 ezer négyzetméter felületű fémet ké­pes bevonni. Ez a tribosztatikus festési eljárás energia- és anyag­takarékos, valamint környezet­kímélő technológia is. A múlt évi eredmény ennek ellenére elmaradt a várakozástól, mert hazai szállítók késedelme miatt öt hónappal később üze­meltették be a festősort. A 60 milliós árbevételtől is mintegy 10 millióval maradtak el. Tetézte még a gondot, hogy a belföldi megrendelések 40 százalékkal visszaestek, és az első félévben csak 17 millió forint értékű ter­méket állítottak elő. Az 5 millió­ra tervezett nyereségnek is csak az ötödét érték el, mivel a terme­léskiesésen túl emelkedtek az anyagárak és a bankköltségek, sőt a nyereség terhére a múlt év januárjában még egy 30 százalé­kos bérfejlesztést is végrehajtot­tak. A vezetők úgy gondolták, erre mindenképpen szükség van ahhoz, hogy a növekvő követel­mények érdekében a szakmai színvonalat is emelni tudják. Az idei ártárgyalások még folynak a külföldi partnerekkel, ettől függ, hogy ténylegesen ho­gyan alakul az idei terv. Az azon­ban tény, hogy öt évre szóló megrendelésük van a szer­számosládákra. Ezek szerint tel­jes árbevételük 70-75 százalékát tőkés exportból érik el. Hazai pi­acra 15 millióért gyártanak pénzkazettát, lisztlapátot és bú- torvasalatokat. A gyártásfejlesz­tés nem lesz olyan látványos, mint tavaly, de 3,5 millióért ponthegesztő gépeket és egy ponthegesztő célgépet vásárol­nak. A százharminc dolgozót fog­lalkoztató szövetkezetben a havi átlagos bruttó kereset 7800 fo­rint, amivel Jászapátin bekerül­tek a jobban fizető cégek közé. Ez valóban önbizalmat, munka­kedvet adhat a dolgozóknak, de, hogy a gazdálkodásban is sike­rül-e a jók között megkapasz­kodniuk, az már a jövő kérdése. L.P. Látogatóban a mentőknél Az első vonalban Jönnek a Toyota mentőautók Minden bizonnyal sokan van­nak, akik a mentőszervezet mun­kájáról jószerével alig tudnak vala­mit. A kívülállók többnyire csak annyit látnak, hogy időnként félel­metes hangon szirénázó mentőau­tók rohannak az utakon, és szükség esetén perceken belül megjelen­nek. Óvatos feltételezés: talán az egészségügy dolgozói között is le­hetne találni olyanokat, akik ha­sonló mélységű ismeretekkel ren­delkeznek. A feltételezést talán az is alátámasztja, hogy egész­ségügyünk állapotának elemzése­kor a mentőszervezet helyzete, belső élete, gondja általában nem kerül terítékre. Ilyen megfontolá­sok alapján kerestük fel a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Mentő- szervezet vezető főorvosát, dr.Lückl Jenöt, akitől tájékoztatást kértünk a szervezet tevékenységé­ről, a mentősök erkölcsi-anyagi megbecsüléséről, legégetőbb gondjairól.- Valóban igaz az, hogy a men­tőszervezet munkájáról keveset tudnak az emberek - kezdi tájékoz­tatóját a vezető főorvos. - Az sem tagadható - folytatja -, sokszor a szakma sem látja tisztán, hogy mi folyik az első vonalban, az első ellátásban. Mielőtt rátérnék a konkrét kérdésre, a mentőszerve­zet felépítéséről mondanék néhány gondolatot. Mi a megyében önálló szervezet vagyunk, olyan értelem­ben, hogy egyik intézmény sem felügyeli a munkánkat, sem a ta­nács, sem mások. Ez persze nem jelent abszolút különállást, hiszen az említett intézményekkel nyil­ván állandó és, hozzáteszem, igen jó kapcsolatban állunk. A központ, a főigazgatóság Budapesten van. Véleményem szerint az Országos Mentőszolgálat egy jól kiépített rendszerben dolgozik. Évtizedes tapasztalatok alapján, az igények­nek megfelelően alakult ki struktú­rája, területi felépítése. A megyé­ben tizenegy mentőállomás műkö­dik, minden nagyobb városban ott vannak a mentők. Nemrégiben még tíz állomás üzemelt, de az el­múlt év decemberétől Martfűn is megindult az újonnan létesített ál­lomás próbaüzeme. További "ter­jeszkedést" pillanatnyilag nem ter­vezünk, ez egyelőre nem indokolt. az igényeknek a meglévő területi felépítés most megfelel. A mentőszervezet egy dinami­kus, egységes rendszer. Ez azt je­lenti, hogy URH-készülék, tele­fon, telex révén a szervezet vala­mennyi egysége a nap minden per­cében kapcsolatban van egymás­sal. Például pontosan tudjuk, hogy a kocsijaink mikor hol járnak, bár­melyik pillanatban kérhetünk vagy közölhetünk információkat az egyes mentőegységekkel. Hírköz­lési rendszerünk igen jó színvona­lú. Hozzá kell tenni, ez nem csak a belső, hanem a külső kapcsolatok­ra is érvényes. Ez^k után térek rá, hogyan látjuk mi a mentősök er­kölcsi-anyagi megbecsülését. A bevezetőben említettem, hogy so­kan, szakmabeliek sem ismerik kellően munkánkat. Az utóbbi idő­ben ezen a téren pozitív változások is tapasztalhatók. Az orvosi egye­temeken néhány éve kötelező tan­tárgy az oxiológia, vagyis a sür­gősségi orvostan, és a leendő orvo­soknak gyakorlatot is kell végezni a mentősöknél. Az anyagi megbe­csülés terén vannak komoly gond­jaink. Igaz, az utóbbi időben tör­téntek béremelések, mégis azt le­het mondani, hogy a bérek még mindig elmaradnak a munka jelen­tőségétől és az igénybevételtől. Néhány példát említek ennek érzé­keltetésére. Egy húszéves gyakor­lattal rendelkező gépkocsivezető, ha nem túlórázna, körülbelül nyolcezer forintot kapna kézhez. Hasonló fizetésben részesül egy ti­zenöt éves gyakorlattal rendelkező szakápoló. A pályakezdő orvos bruttó tízezret keres. Ebből adódó­an is vannak munkaerőgondok, van fluktuáció. Például előfordul, hogy Szolnokra Budapestről jön le mentőorvos kisegíteni. A legstabi­labb a mentőtiszti gárda. Ok főis­kolai végzettségűek, és az orvo­sokkal gyakorlatilag egyenrangú munkát végeznek az első ellátás­ban. A dolgozók igénybevétele igen nagy, és a mentőmunka során például az időjárási viszonyok sem kevés megpróbáltatással járnak. Másik gondunk a gépkocsipark­kal kapcsolatos - mondja a vezető főorvos. - A mentőállomások Nysa kocsikkal vannak ellátva. Átlago­san negyvenhat kocsink dolgozik naponta. Műszaki állapotuk úgy mondható megfelelőnek, hogy szerelőműhelyünk gyakran javítja, karbantartja őket. Sok beteg pa­naszkodik, hogy a Nysák ráznak, hidegek. A panasz sajnos teljesen jogos. Ezek az autók régi, elavult konstrukciók, a korszerű követel­ményeknek már nem mindenben felelnek meg. Értesüléseink szerint ebben az évben megkezdődik a Nysa-állomány lecserélése Toyo­tákra, és néhány év alatt ez a típus lesz az általános a mentőszolgálat­nál. Szolnokon egy Mercedes ro­hamkocsink is van. Ez is régi autó, de nagyobb és a felszerelése igen jó, szinte egy intenzív osztály tel­jes eszközállományával rendelke­zik. Az eszközállomány, a műsze­rezettség terén nincsenek nagyobb gondjaink. Minden kocsi rendel­kezik életmentő felszereléssel, le­szívóval, lélegeztetővel, infúziós eszközökkel, oxigénpalackokkal és természetesen gyógyszerekkel, kötszerekkel és egyéb alapdolgok­kal. A napokban újabb életmendő felszerelésekkel, két Heilige de- fibrillátorral is gyarapodott Karcag és Jászberény mentőállomása.- Az intézmények többsége ez idő tájt készíti el az elmúlt év mér­legét. Milyen esztendő volt a men­tőszervezet életében 1989? - kér­deztük meg a vezető főorvostól.- Most dolgozunk a mérlegen - kezdi válaszát dr.Lückl Jenő. - Végleges adataink csak a hét vé­gén lesznek. Annyit már most is tisztán látunk, hogy a szervezet életében a tavalyi átlagos év volt. Igazán próbára tevő ügyek nem fordultak elő. Két területen érzé­kelhető változás. Az egyik: keve­sebb szülő nőt szállítottunk, a men­tőben történő szülések száma is csökkent. A másik: több közleke­dési balesethez kellett kivonul­nunk, a sérülések pedig súlyosab­bak voltak, mint korábban. Az úgynevezett egyszerű betegszállí­tás mutatóiban nincs érezhető vál­tozás. Tavaly tizenkét tömeges balesethez kellett kivonulnunk - hozzáteszem, öt sérült esetén már ezt a minősítést használjuk. Re­méljük az új esztendőben keve­sebb közlekedési balesethez, illet­ve megbetegedéshez kell majd ki­vonulnunk, mert ez azt jelentené, hogy a közlekedési morál, és a la­kosság egészségi állapota egyaránt javul. Lakossági panasz csak kevés érkezett, szerencsére fegyelmi ügyekkel sem kellett foglalkoz­nunk. Berki Imre Hetvenhét ingatlanról van szó Pártházból iskola, orvosi rendelő A Minisztertanács dönt Mint ismeretes, a Miniszterta­nács határozata szerint a megyé­ben is megtörtént a volt MSZMP kezelésében lévő ingatlanok számbavétele, és elkészült a ja­vaslat közcélú hasznosításukra. A javaslatokat egy előkészítő bi­zottság dolgozta ki, amelyben a szakértőkön kívül a megyében működő politikai pártok és társa­dalmi szervek képviselői is részt vettek. A végleges koncepció ki­alakításához vezető út nem volt sima és egyszerű. A közvéle­ményt is erősen foglalkoztató ja­vaslat előkészítése a nyilvános­ság előtt zajlott. A bizottság gyakran került nehéz helyzetbe: számtalan, egymásnak eseten­ként homlokegyenest ellentmon­dó érdeket, elképzelést kellett egyeztetnie. Az előkészítés során az is kiderült, hogy a lakosság legégetőbb ellátási gondjainak enyhítésére szánt pártházak bir­tokbavétele komoly gondokkal is jár. Az épületek üzemeltetési és fenntartási költségeit a helyi tanácsok csak más feladatok csökkentésével vagy elhagyásá­val tudják biztosítani. Hetvenhét pártingatlan kerül a tanácsok kezelésébe. A megyei tanács javaslata szerint többsé­gük használója a művelődés és az egészségügy lesz, de néhol a pártok, a közigazgatási szervek elhelyezését kívánják megoldani az átadott épületekben. A városi pártszékházak közül a tervek szerint az egészségügy használa­tába kerül a jászberényi, a tisza­füredi székház. Kunhegyesen, Mezőtúron, Törökszentmiklóson és Túrkevén a művelődésügy lesz az új "gazda". Jászapátin és Karcagon a pártok kapnak helyet a városi székházban. Kisújszál­láson az épület irodaház lesz, Kunszentmártonban bíróság, ügyészség. A kisebb épületek vagy a különálló helyiségek hasznosításának módja hasonló, de más megoldások is előfor­dulnak. Például a jászladányi pártházban szociális otthon kap helyet, Szelevényen öregek nap­közi otthona, Örményesen, Tó­szegen a gamesz, Jászágón a fa­lumúzeum. Egyes pártingatlanok átadása csak formális lesz, hiszen több épületben hónapok óta működ­nek már könyvtárak, orvosi ren­delők. Az is köztudott, hogy az oktatási igazgatóság hasznosítá­sában már korábban döntés szü­letett, új "gazdája" a Külkereske­delmi Főiskola lesz. Talán egye­dül a megyei székház jövőbeni sorsa maradt nyitott kérdés. Ren­delőintézet és nővérszállás, iro­daház vagy kollégium szerepel a variációk között. A megyei tanács egyik elkép­zelés mellett sem tudta letenni a voksát. Elképzelhető, hogy ez ügyben a Minisztertanács sem vállalja a döntést, hanem vissza­adja azt megyei hatáskörbe - te­hát újabb vitafordulóra lehet szá­mítani. B.I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom