Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-17 / 14. szám

1990. JANUÁR 17. Néplap Szolgálat szere tétből, szeretetért "Magad uram, ha szolgád nincs" Foglalkoztatási helyzetkép Tiszafüredről Ha valaki azzal riogat pályáin kezdetén, hogy egyszer majd hat óra hoszat fogok várni egy be­szélgetésre, azt mondom; ennyit nem bírok ki. Tévedtem... Kozma Imre lelkészt, a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat el­nökét hetek óta keresem telefo­non. Amikor végre elérem, kide­rül, hogy mostanában szinte so­sem ér rá, mindig elhívják vala­hová, de azért keressem föl hol­nap, biztosan sikerül majd be­szélnünk. Egyre több segélykérő Délelőtt fél tíz után lépek be a budai templom udvarába. Az épület előtt a televízióból már jól ismert fehér mentő- és személy­autók állnak. Oldalukon a máltai kereszt képe és a felirat: Malte­ser Hilfsdinst. A szeretetszolgálat gyakorlati­lag két irodában működik. Be­léphet ide az ember bármikor, mindig húszán, harmincán vár­nak segítségre. Az ablakok pa­pírlapokkal teleragasztva: innen pillanatok alatt leolvasható a cím, a telefonszám, ahol segítsé­get adnak. Egy fiatal hölgy el­mondja, hogy Kozma atya nyolc órakor már elment, de vissza fog jönni, várjam meg. És átvezet egy hosszú, L alakú folyosóra. A mennyezeten gótikus csúcsívek, lent lambéria, fotelek és várako­zók. A folyosó végi üvegajtó a templomba nyílik. Tíz-húsz másodpercenként át­halad valaki a folyosón. Több­nyire a szeretetszolgálat önkén­tes munkásai, papírlapokkal a kezükben, vagy a német testvér­szervezet emberei, egyenruhá­ban; kocsira, szállítmányra, in­dulásra várva. Senki sem ideges. A várakozók sem, a segítők sem. Egy idős budapesti házaspár Fü­zesabonyban örökölt házukba szeretne befogadni egy erdélyi magyar családot. Kis idő múlva már meg is ismertetik őket egy Erdélyből jött fiatal párral. Egy másik házaspár már órák óta ül az L-folyosón, Csíkszeredáról jöttek. Mindenképpen Kozma atyával akarnak beszélni - a Ro­mániába szállítandó magyar nyelvű könyvek ügyében. Meg­várják a lelkészt, akármennyit is kell várni, - ülnek elszántan. Ahogy ránk sötétedik a dél­után, egyre többször nyílik és csukódik az ajtó; újabb és újabb segítségre szoruló jön. Amikor végre megérkezik Kozma atya is, és látjuk, hogy még mindig rengeteg dolga van, mindnyájan biztosítjuk további türelmünk­ről. Ötezer-ötszáz levél orvosoktól- Mióta működik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat? - kér­dem, amikor leülünk beszélget­ni.- Hivatalosan 1989. február lO-től. De már előtte másfél év­vel is volt hasonló tevékenysé­günk, adományokat osztottunk szét a rászorulóknak. Nyugat- Németországban is van egy Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat, és ennek testvérszervezeteként jött létre a magyarországi. Kinti test­véreink gyűjtik össze a nyugat­német, francia, belga, holland, luxemburgi, amerikai adomá­nyokat, eljuttatják ide, és itt szét­osztjuk. Az a feladatunk, hogy segítsünk a rászorulókon: a nagycsaládosokon, az öregeken, a magányosokon. A krisztusi ta­nításra épít ez a szolgálat; minden ember testvérünk, és elsősorban az, aki valamilyen hiányt szen­ved. A szolgálat mindig azok felé kell, hogy forduljon, akikhez le kell hajolni.- Hallottam, hogy kórházakon is segítenek.- Az elmúlt évben körülbelül 700 millió forint értékű berende­zést, gyógyszert, műszert juttat­tunk az egészségügyi intézmé­nyeknek.- Minden kórháznak tudnak se­gíteni, amelyik kéri?- Tavaly több mint öt és félezer levelet kaptunk kórházaktól és or­vosoktól. Nem nézzük, hogy ki kéri, mert mindenki rászorul. Most már az a gondunk, hogy nem tudjuk, kinek adjuk, mert ilyen hatalmas igényáradattal igazából nem lehet mit kezdeni. tekben három-négyezer különbö­ző foglalkozású ember dolgozott a Szeretetszolgálatban. Éjjeli menedékhelyre is szükség van- Naponta hányán kémek segít­séget Önöktől?- Ez most rendkívüli helyzet. Az elmúlt napokban sokan jöttek Romániából úgy, hogy útlevelet kaptak, de pénzt nem váltottak be nekik. Ők majdnem mind hoz­zánk jönnek. A legkülönbözőbb intézmények és szervezetek - amelyeknek pedig az lenne a fel­adatuk, hogy segítsenek rajtuk - ide küldik őket. Ide jönnek a pá­lyaudvarlakók is, naponta har- mincan-hetvenen. Annyit tudunk tenni, hogy megetetjük őket. Szí­vesen működtetnénk egy éjjeli menedékhelyet, ha a fővárosi ta­nács adna megfelelő épületet. Ed­dig hiába kértük.- Gondolnak-e arra, hogy vidé­ki szervezeteket is létrehoznak?- Hogyne! Minden városban szeretnénk központot alakítani.- A szeretetszolgálat éjjel-nap­pali munkát is jelenthet. Az ön­kéntesek általában családosok? Ha igen, hogyan tudják vállalni ezt a feladatot?- Természetesen családosok. De egészen magától értetődő szá­mukra, hogy ilyenkor kiveszik a szabadságukat. Vagy fizetés nél­küli szabadságon vannak néhány hétig. Ez az összes vonzatával je­Tiszafüred sajátos szeglete a megyének. Ez természetesen nem új felfedezés, de igazából az ebből adódó problémákra eddig még senki sem tudott megnyug­tató választ adni, s ezért kell fog­lalkozni a témával ma is. Tisza­füred sajátosságát többek között az adja, hogy négy megye talál­kozási pontjánál fekszik, s mind a négy megyének erre a térségére az ipar és az infrastruktúra vi­szonylagos fejletlensége jellem­ző. Az érintett területek messze vannak az ipari központoktól, a megyeszékhelyektől, s úgy lát­szik, emiatt kiestek a figyelem középpontjából. A megoldás ta­lán az érintett megyék összefogá­sában keresendő, de az elmúlt év­tizedek centralizált rendszerébe egy ilyen együttműködés nem fért bele, a mai szegény világban pedig remény sincs arra, hogy az összefogás anyagilag megala­pozható lenne. Az önkormányza­tok létrejöttébe átmenekített sze­génység, a megye szerepének át­formálódása, az ország helyzete a helyi kezdeményezések szere­pét húzza alá, ami megoldás lehet magában a városban, de a kör­nyék számára még ezt a lehetősé­get sem nyújtja, hiszen önerőből csak minimális kezdeményezés­re futja. A fenti helyzetből adódó leg­fontosabb probléma a munkaerő foglalkoztatása. Amint azt Rente Ferenc, a Tiszafüredi Városi Ta­nács elnöke aláhúzta, a térséget és a várost ketté kell választani. Alapjaiban tér el a térség és a város helyzete. Amíg Tiszafüre­den a nyolcezer fős munkaképes korú lakosságból jelenleg ötve- nen veszik igénybe a munkanél­küli segélyt, és mintegy kilenc - ven-százan várnak munkára, ami igazán jó arány, addig a mintegy 55 ezer lelket számláló vonzás- körzet helyzete súlyosnak mond­ható. Igazából senki nem veszi figyelembe, hogy például a haj­dú-bihari Etyekről, a hevesi Po­roszlóról és más, megyén kívüli településekről is ide járnak dol­gozni. Tulajdonképpen ez sú­lyosbítja a városban is a gondo­kat, ahol nagy kérdés a Ganz Da­nubius Rt helyzete. A múlt év (Folytatás az 1. oldalról) A kecsegtető adatok mögött rendkívül kemény munka hú­zódik meg. A tőkések olykor szeszélyes igényeinek nem könnyű megfelelni. Azon túl, hogy gyakori a határidő-rövidí­tés, árcsökkentési igényekkel is jelentkeznek. Ez azért gond, mert a belföldi beszerzések je­lentősen drágultak, drágulnak, és a belföldi piac korántsem olyan rugalmas, mint ahogy azt az Aprítótói elvárják partnerei. A vállalat kiszolgáltatott hely­zetben van, legfeljebb saját költségeivel gazdálkodhat, és természetesen szakadatlanul korszerűsíti a termelést. A mi­nőség pedig a nyugati világban alapvető fogalom. Ennek érde­kében tavaly egy belső haszná­latú minőségi kézikönyvet és összeállítottak, melyben pon­tosan rögzítették, kinek mi a feladata. első felében fokozatosan 90 fő­vel csökkent a létszám, ebből 30 alkalmazott volt. A speciális fel­tételek miatt elég nehéz rendelé­sekkel lekötni a kapacitásokat, és így munkát adni az embereknek. Az elmúlt év így is nyereséges volt. Erre az évre pedig olyan rendelésállománnyal bírnak most, ami az év harmadik negye­dének végéig ad munkát, igaz igen kemény feltételek mellett. Az angol partner képviselője ál­landóan itt tartózkodik, hogy el­lenőrizni tudja a határidők telje­sítését és a minőséget. Meg kel­lett szervezni a szombat-vasár­napi termelést, hogy ki tudják elégíteni az igényeket. Ráadásul szakmunkáshiánnyal is küsz­ködnek. Mindez nem azt jelenti, hogy további leépítés nem fe­nyeget. De a fentiek is jelzik, jó irányba mozdultak el, s mindent elkövetnek, hogy ne kelljen sen­kitől megválni. Magától értető­dik, hogy ez csak kemény mun­kával érhető el. Öt ember is fontos A súlyosabb problémákat el­kerülendő, a tanács minden le­hetséges megoldást igénybe vesz. Folyamatos kontaktusban van a vállalatokkal, amit jelez az is, hogy 1989-ben tíz munkálta­tónál jártak helyszíni beszélgeté­sen. De céljuk nemcsak a már meglévő munkahelyek megtar­tása. A térségben mintegy 1200 új munkahely kellene a gondok csillapítására. Kicsi, de fontos lé­pés ebbe az irányba a Fővárosi Kézműipari Vállalat "Zsanett" Leányvállalatának Tiszafüredre telepítése. A vállalat 110 mun­kást alkalmaz, és ipari tanulók képzésével is próbál segíteni. A városhoz tartozó Kócsújfalun a Vas, Fém és Ipari Kisszövetkezet kezdett új vállalkozásba. Más munkahelyekkel együtt, mint a karácsony előtt átadott ABC, presszó, két orvosi rendelő, klub­könyvtár, ez is mintegy száz em­bernek oldotta meg a foglalkoz­tatását. Füred számára már öt új munkahely is érdekes, amit pél­dául a telefonközpont crossbar­A korábbi NSZK-beli és francia partnerek mellett tavaly megrendelést kaptak egy újabb nyugatnémet, a Zettelmeyer, cégtől. Nyugatra szinte teljes egészében földmunkagép-al­katrészeket, különböző típusú és méretű kanalakat, gémeket, karokat, markolókat szállíta­nak. Bár tavaly ezeknek mint­egy 40 százaléka volt új ter­mék, a jászberényi vállalatnál a megrendelések jellege követ­keztében megváltozik a hagyo­mányos termelés. Az egyedi gépgyártás helyett sorozat- gyártásra kell felkészülniük, ami gyökeres szemléletbeli változást igényel az egész ter­melő, irányító gárdától. Az 1990. évi tervek teljesítésének éppen ez az átállás lehet a ga­ranciája. Nem terveztek az év első munkanapján munkásgyűlést, de a januári áremelések hatásá­rendszerre való átalakítása je­lent. Hosszabb távon nagy lehe­tőséget jelent az idegenforga­lom. A tanács részvételével foly­nak tárgyalások egy üdülőfalu létrehozásáról. Kiépítése esetén, a kapcsolódó létesítményeket is figyelembe véve, több embert le­hetne ott foglalkoztatni, mint ed­dig a szolgáltatásokban össze­sen. Ebben segít az épülő válla­lati üdülők hálózata is. Itt a ma­gántőkének komoly szerepe van, és a jövőben is támogatják mű­ködését. Eddig mintegy 80 mil­lió forintnyi magántőke fekszik presszókban, panziókban. A vál­lalkozások által érintett létszám ma mintegy 4-500 főre tehető, s lassan meghatározó jelentőségű­vé válik Tiszafüred foglalkozta­tottsági statisztikájában. Shell kút Füreden További lehetőséget nyújt az épülő Shell kút. Az első megyei, nemzetközi normák alapján épü­lő Shell kútról van szó, amely várhatóan harminc embernek nyújt munkahelyet, s további vállalkozások is kapcsolódnak hozzá, így autósbolt és bár léte­sül. Maga a kút a nap mind a 24 órájában működik majd. A köz­ponti foglalkoztatási alapot igénybe véve létesült az Autó­szol Kft, ahol jelenleg tizenöt főt foglalkoztatnak. 1989-ben a vá­rosban húsz ember számára szer­veztek közhasznú munkát. Eb­ben az évben szeretnék öttel bő­víteni a létszámot. A múlt évben ötvenegyen vették igénybe az új­rakezdési kölcsönt, s mintegy 1136-an fordultak meg a ME- SZI-nél. Komoly mozgás van te­hát a városban, s biztató, hogy az üzemek nem létszám- leépítés­sel, hanem a termékszerkezet át­alakításával próbálnak úrrá lenni a nehézségeken. így azt is mond­hatjuk, hogy a városban viszony­lag kiegyensúlyozott a helyzet. S bár a város felvállalja környeze­tének gondjait is, ezek megoldá­sa egyáltalán nem megnyugtató. A városnak nincs ereje hozzá. De kinek van akkor? Füle István ra spontán szerveződésre 9-én mégis tartottak. Igazán kiváló évről számolhattak be a veze­tők, ami lehetővé teszi, hogy nyereségrészesedést osszanak márciusban, sőt ugyanakkor a teljesítmény szerint differenci­álva 25 százalékos bérfejlesz­tést is végrehajtanak. Idén a szocialista export to­vább csökken és nem éri el a 100 milliót.Új partnerük is lesz, a tengerentúli Case cég spanyolországi leányvállalatá­nak szállítanak. Egy új-zélandi céggel közö­sen alapított vegyes vállalatuk a múlt évben kezdte meg a te­vékenységét. A tavalyi egy után idén hét aprítógépet kí­vánnak értékesíteni. A feszített tempóban az öntöde teljesítő- képessége nincs kihasználva, ezért annak termelési lehetősé­geire alapozva újabb vegyes vállalat alapításán fáradoznak.-Ip­A szeretetszolgálat néhány tagja a budapesti Szent István-napi megem­lékezésen.- A kórházak egy része nővérhi­ánnyal küzd. Korábban szó volt arról, hogy apácák is vállalnak egészségügyi szolgálatot.- Néhány helyen a szerzetesren­dek már bekapcsolódtak az egészségügyi szolgálatba. Mi ar­ra gondoltunk, hogy nővérkép­zést indítunk. Olyan fiatal lányo­kat szeretnénk képezni, akik nem csupán egy szakmában akarnak tevékenykedni, hanem keresz­tényi indíttatásból is választják ezt a hivatást. Akik Istenre hivat­kozva az embertestvérek szolgá­latát látnák ebben a munkakör­ben. Ezt a munkát nem lehet meg­fizetni. Szeretnénk saját kórházat is működtetni. Hónapok óta egyezkedünk a Mentőszolgálat­tal, hogy hogyan kapcsolódhat­nánk be a betegszállításba.- Hányán dolgoznak a Szere­tetszolgálatban?- Most, a romániai helyzet miatt segítenek német testvérszerveze­tünk emberei is. Alkalmazottaink nincsenek. Mindenki, akivel itt találkozott, önkéntes. Budapes­ten körülbelül ezemégyszáz ta­gunk van. Most, ebben a nehéz helyzetben napközben körülbelül húszán teljesítenek szolgálatot, éjjel tizennégyen. Az elmúlt he­lentkezik egy családban. Az anyagival is. Ehhez kell a feleség, a félj hozzájárulása, egyetértése, egy szerényebb életvitel, ők ke­resztény indíttatásból segítenek. Ezt az indíttatást nem értik igazán a kívülállók. Amikor a romániai események történtek, szent kará­csony ünnepén kihirdettem, hogy önkéntesekre van szükség; ki az, aki két hétre, háromra, egy hó­napra tud napi 15-16 óra munkát vállalni. Százhúszan jelentkeztek csak itt, a templomban.- Vidéken lakók hogyan kérhet­nek segítséget?- Telefonon vagy levélben. / T:l-1760-277 vagy 1-155-65-71 ; cím: Budapest JflI. Szarvas Gá­bor u. 52./Naponta 100-120 le­velet kapunk. Próbáljuk a tisztes­séges igényeket kielégíteni: pél­dául öreg, beteg, szegény ember: kér kabátot, ruhát, cipőt. De jön­nek a legképtelenebb kérésekkel is: hogy valakinek például félmil­lió forintra van szüksége, vakolni kellene a házát, adjunk rá pénzt.- Ebből is kiderül, hogy az em­berek azt hiszik, Önöknek na­gyon sok pénzük van.- Nekünk nincs is pénzünk. Nem foglalkozunk pénzzel. Most, a jelenlegi helyzetben gyűjtünk ugyan, de eddig egy fil­lért sem fogadtunk el. Termé­szetbeli adományokat kapunk in­gyen, és ingyen juttatjuk tovább. Paulina Éva Sikerszéria és sorozatgyártás az Aprítóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom