Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-15 / 12. szám
2 Néplap 1990. JANUÁR 15. Véget ért a MEDOSZ XXVII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Nagy Sándor reagált Németh Miklósnak, a kormány elnökének a sajtóban szombaton nyilvánosságra hozott, hozzá intézett levelére. A kormányelnök levele válasz volt a szakszervezet első számú vezetőjének január 5-i, ugyancsak nyilvánosan közzétett levelére. A levél bevezetőjében foglaltakról szólva kiemelte: a szak- szervezetekkel semmiféle áregyeztetés nem történt. Tiltakozott viszont a szakszervezet a múlt év őszén, amikor a kormány a szabadár-rendszer koncepcióját kihirdette, mert úgy vélte, hogy annak súlyos következményei lehetnek. Befejezésül Nagy Sándor a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről szólt. Egyebek között kifejtette: az alakulóban lévő Országos Szakszervezeti Szövetség száműzni akarja működéséből mindazokat az elemeket, amelyek a demokratikus centralizmus elvét követnék, és csak az alulról építkezés és a szolidaritás elvét kívánják érvényesíteni. A beszámoló feletti vita összefoglalásában Czirmay Tibor, a MEDOSZ megbízott főtitkára elsősorban az időszerű kérdések taglalására tért ki. Kifejtette: a résztvevők egyértelműen elítélik azokat a köröket, amelyek az élelmiszer-termelőket marasztalják el a fogyasztói árak emeléséért. A szakszervezet tagjai tisztában vannak azzal, hogy a termények felvásárlási ára nem emelhető a végtelenségig, mert ez tovább növelné a fogyasztói árakat. Ez pedig - mint vásárlókat - a mezőgazdasági dolgozókat, az állami gazdaságok, az erdészetek, a vízügyi intézmények alkalmazottait, a szövetkezetek tagjait is sújtaná. Az árak növelésének a lakosság fizetőképessége amúgy is határt szab. Vasárnap folytatta munkáját a MEDOSZ XXVII. kongresszusa. A küldöttek elfogadták a kongresszus előtt létrejött hat önálló szakmai szakszervezet elvi nyilatkozatát. Ez leszögezte, hogy közös összefogással egységes szakszervezeti szövetséget hoznak létre, alapvetően átalakítva a MEDOSZ eddigi szervezetét. Az új szövetség alapszabályának elfogadásával létrehozták a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét, amely az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, az erdő- gazdaságok, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, továbbá az agrároktatás és kutatás intézményeiben dolgozó csaknem 320 ezer szakszervezeti tagot tömöríti. A MEDOSZ kongresszusa ezután nyilatkozatot fogadott el. Ez egyebek között kimondja: miután részletesen megtárgyalták azokat a legutóbbi időben tett kormányzati intézkedéseket, amelyek a lakosság életkörülményeit kedvezőtlenül érintették, és az élelmiszer-gazdaságban dolgozókkal szembeni hangulatteremtésre is alkalmat adtak, a kongresszus megállapítja, hogy az élelmiszerárak emelése nem róható fel az agrárágazatban dolgozó embereknek. A MEDOSZ kongresszusa szükségesnek tartja az élelmiszer-gazdaság helyzetének komplex áttekintését. Alakosság jelentős rétegének nehéz anyagi, szociális helyzete miatt követeli ennek keretében néhány alapvető élelmiszer hatóságilag megállapított, fix árának visszaállítá- sát A MEDOSZ XXVII. kongresszusa a délutáni órákban a vezetőség megválasztásával fejezte be munkáját. A MEDOSZ főtitkára Czirmay Tibor lett. A kongresszus kimondta a MEDOSZ csatlakozását a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségéhez. Bejelentették, hogy a szövetség márciusban tartandó alakuló kongresszusára a MEDOSZ-hoz tartozó szak- szervezetek összesen 74 küldöttet delegáltak. GORBACSOV ELUTAZOTT LITVÁNIÁBÓL (Folytatás az 1. oldalról) Gorbacsov kérte: a XXVIII. kongresszusig a Litván KP terjessze elő reformjavaslatait, s párbeszédet javasolt. Brazaus- kas továbbra is megpróbálta védelmezni az LKP álláspontját. Litvánia jelenleg legnépszerűbb politikusa egyben hangsúlyozta: törekedni kell egymás jobb megértésére, mint mondotta, az LKP kész a párbeszédre. Kevésbé diplomatikus formában fejezték ki véleményüket Gorbacsov álláspontjával kapcsolatban a főváros lakói. A kb előtti téren több ezer ember követelte a tanácskozás alatt Litvánia függetlenségét. A megbeszélés végeztével, amikor Gorbacsov autója a repülőtér felé vette az irányt, több száz ember szavalta: függetlenséget és szabadságot Litvániának. Mihail Gorbacsov és kísérete három napos litvániai látogatásának végeztével Vilniusból szombaton este visszautazott Moszkvába. MSZMP Az új KB első ülése Január 27-én, az Építők Rózsa Ferenc székházában folytatja XIV. kongresszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt - erről döntött egyebek között a párt első ízben összehívott központi bizottsága szombaton. Még tartott a tanácskozás, amikor Thürmer Gyula, a párt elnöke tájékoztatta az újságírókat az ott történtekről. Döntöttek arról is, hogy a jelenleg 82 ezer tagot számláló MSZMP részt vesz a márciusi országgyűlési választásokon. Célja: a jobboldali fordulat megakadályozása, és markáns baloldali képviselet megteremtése az Oszággyűlésben. Kérdésekre válaszolva a pártelnök leszögezte: politikailag és erkölcsileg egyaránt elhatárolódnak a múlt téves döntéseitől, ám nem hívei az MSZP által kezdeményezett boszorkányüldözésnek. A pártvagyonnal kapcsolatban azon véleményének adott ham got, hogy az MSZP jogtalanul járt el, amikor egyedül döntött a korábbi MSZMP-tuIajdon kezelési jogáról. Miként Virág Ferenc főszerkesztő elmondta, e hónap végén a standokra kerül a párt hetilapja, a Szabadság. Hivatalos totóeredmények A Totó 2. heti játékszelvényén szereplő mérkőzések eredményei: 1. Wimbledon - Arsenal 1-0 1 2. Charlton - Aston Villa 0-2 2 3. Southampton - Everton 2-2 x 4. Coventry - Crystal Palace 1-0 1 5. Nottingham Forest - Millwall 3-11 6. Manchester U.- Derby C. 1-2 2 7. Queen’s P. Rang. - Norwich 2-1 1 8. Ascoli - Roma 1-1 x 9. Atalanta - Lecce 2-1 1 10. Bari - Sampdoria 0-2 2 11. Cesena - Cremonese 1-1 x 12. Genoa - Fiorentina 1-1 x 13. Udinese - Napoli 2-2 x 14. Lazio - Milan 1-3 2 Tamás Gáspár Miklós lett a képviselő Szombaton néhány perccel este 8 óra után Toldi János, a helyi választási bizottság elnöke kihirdette a fővárosi V. kerületi időközi választás végeredményét: a szavazásra jogosult 18.533 kerületi polgár közül 7942-en éltek szavazati jogukkal (42,85 százalék). Közülük 4288-an (54,9 százalék) voksoltak Tamás Gáspár Miklósra, a Szabad Demokraták Szövetségének jelöltjére. Balázs Péter független jelölt 2625 (33,61 százalék), Szalma Béla ugyancsak független jelölt 898 (11,5 százalék) szavazatot kapott. Az eredmény azt jelenti, hogy Tamás Gáspár Miklós lett a 14. számú budapesti választó- kerület parlamenti képviselője. SZOLNOKON AZ IDEÁL 'RÖVÍDÁRU ^ SZAKÜZLETE HEL/EN A SCTAiX. ÁRUHOZ. FELSŐ EMELETÉN VÁFOA kedves vásáriéit 03 A történelemtanítás nem lehet politikai célok eszköze Pedagógusok, pártvezetők eszmecseréje a koalíciós időszakról Az egykori koalíciós, s ma újra működő pártok megyei vezetőivel találkoztak szombaton délelőtt Szolnokon a Magyar Történelmi Társulat megyei csoportjának tagjai, tanárok, levéltárosok, oktatásügyi szakemberek. A fórum témája a negyvenes évek második felének, az úgynevezett koalíciós időszaknak sokoldalú megvitatása, a történések elemzése volt a szemtanúk, dr. Mizsei Béla, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Politikai Bizottságának Szolnokon élő tagja és dr. Borók Imre, a Magyar Néppárt Nagyválasztmányának tagja, Kisújszállási Csoportjának vezetője segítségével. A jelzett időszak tényeinek objektív feltárásában még sok a fehér folt. Ebből is kiindulva, valamint tapasztalatai szerint a történelemtanároknál érzékelhető némi bizonytalanság, tanácstalanság eloszlatására dr. Mizsei Béla kezdeményezte a találkozót, amelynek bevezetőjeként dr. Kiss Kálmán megyei középiskolai történelem-szaktanácsadó, a társulat csoportjának elnöke a történelemtanítás helyzetéről, a szaktanárok gondjairól is szólt. Elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben a történelmet első számú ideológiai, politikai tantárgyként kezelte a hatalom. Minden politikai tárgyú felmérés, vizsgálat után a pedagógusokat marasztalták el a hiányosságokért. így őt is, mint szaktanácsadót több alkalommal hívatták az MSZMP megyei bizottságára, hol azt rótták fel neki, hogy a középiskolások nem tudják, mit jelképez a címer, máskor pedig azt, hogy a fiatalok nem ismerik a ’45 utáni szocialista fejlődés főbb csomópontjait, de elmarasztalták azért is, mert "néhány tanár nacionalista húrokat penget" a történelemórán. A helyzet találó megítélésére Glatz Ferenc művelődési minisztert, aki maga is történész, idézte dr. Kiss Kálmán: "a ruhatáros feladatát szánták az elmúlt évtizedekben a történelem- tanárnak, hol az egyik kabátot, hol a másik kabátot kellett leakasztani a fogasról". Emiatt is devalválódott a tantárgy, örökösen korrigálták a tankönyveket, s néhány évig még az érettségin sem volt kötelező. A megyei szaktanácsadó kijelentette, hogy tanártársai többsége kellő emberi tartással, az igaz társadalmi értékek közvetítésével nevelte, ismertette meg eddig is tanítványait a világ- és a magyar történelemmel. Majd azt hangsúlyozta, hogy a történelem ténytudomány, nem válhat az ak- tuálpolitikai célok, s a pártok küzdelmeinek eszközévé. Szigorúan a szaktudomány által feltárt és bizonyított objektív tények képezhetik a tantárgy tananyagát. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tanár és a diák nem mondhatja el a véleményét akár napjaink történéseiről is. A szaktudomány tényeinek jobb megismertetésére alakították meg 1987-ben a társulat megyei csoportját, s azóta neves történészeket, többek között Vida Istvánt, Balogh Sándort, Orosz Istvánt hívták meg, februárban pedig Juhász Gyulával találkozhatnak a tanárok. A koalíciós időszakot dr. Kiss Kálmán - helytörténeti, honismereti kutatásait is felhasználva - úgy értékelte, hogy 1944-ben egy valóban alulról építkező népi demokratikus állam körvonalai rajzolódtak ki. Sajnos később elszabadultak az indulatok, visszaélések, szabálytalanságok, visszájára fordították az ígéretes indulást. A fentiekhez nemcsak a szemtanú, hanem a történésekben aktív szereplő hitelességével tett adalékokat, kiegészítéseket dr. Mizsei Béla. A felvetett kérdésekre adott válaszokból - például Nagy Ferenc lemondatása, az állítólagos összeesküvések, a kreált vádak, perek - egy rendkívül mozgalmas időszak pontos képe bontakozott ki, a kulcsszereplők magatartásának jellemzésével. Dr. Borók Imre a Nemzeti Parasztpárt makói megalakulásáról, múltjáról, Bibó Istvánról, Darvas Józsefről, Erdei Ferencről, Illyés Gyuláról, Kovács Imréről, Németh Lászlóról szólt, majd arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az örökség melyik részét kívánja folytatni a Magyar Néppárt. Ámi az adott korszak - az 1944-1948 közötti évek - megítélését illeti, nem volt vita a jelenlévők között. S a máig ható tanulságaiban is egyetértettek, nevezetesen, egyetlen párt sem követhet el csalásokat: a demokrácia, a tisztaság, az ellenfelek nézeteinek, személyiségének tiszteletben tartása a szabad választások egyik előfeltétele. A történelemtanárok kérdéseinek mintegy a fele egyébként a két párt jelenére, tömegbázisára, programjára, s a választási esélyekre vonatkozott. A fórum záróakkordjaként dr. Kiss Kálmán átadta a pedagógusoknak az OPI által javasolt történelemérettségi tételeket, amelyek utolsó témája "Magyarország részvétele a második világháborúban". Az elmúlt 45 év ilyenformán nem "érettségi tantárgy". Karácsony előtt még az volt a minisztérium álláspontja, hogy a történelem szakosok - a tanári autonómia szellemében - maguk állítsák össze a tételeket. A központi tételsor ellen tiltakozó levelet írtak a tiszaföldvári pedagógusok, hiszen joggal érzik úgy, hogy a két egymásnak ellentmondó rendelkezés a bizalom hiányát, a tanári önállóság megsértését jelenti, s semmiképpen sem szolgálja a történelem- tanítás, s a tanárok megtépázott presztízsének visszaállítását. Tál Gizella A társulat tagjainak egy csoportja a találkozón Fotó: K.É Világszínvonalú traktor a magyar mezőgazdaságnak A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár az amerikai J. I. Case céggel kötött marketingszerződése alapján termékei ellenértékeként 50 Magnum 7130-as típusú, 175 lóerős, nehéz univerzális traktort importál. Ez a traktortípus a maga nemében a világon az elsőnek számít, szenzoros komputeres vezérlése, univerzális felhasználási területe miatt. A traktor első darabját több hónapon keresztül hazai viszonyok között eredményesen próbálták ki, és ezért meri ajánlani 3,7 millió forintért a Rába a hazai felhasználóknak, illetve termelési rendszereknek.
