Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-08 / 292. szám

1989. DECEMBER 8. Néplap 3 Az öröm melegítette a várakozókat A mezőtúri Újvároson ABC-t avattak - félév alatt fölépült- Itt van a körzet minden tanács­tagja - mutatott körbe Papp János városi tanácselnök az áruház^ nyi­tás előtt jó félórával Mezőtúr Újvá­roson, a Vörös Hadsereg u. 32. szám alatt. Ezen a vidéken, ahol hatezer túri él, nem volt még ilyen szép ABC, csupán egyszerű kis boltok. Régi kérése a lakosságnak, a tanácstagok mást se hallottak, mint ezt a fogadóórákon. Hát most végre kész! S milyen gyorsan! Takács István áfész-elnök és Molnár Mihály, az áfész ipari osztályának vezetője szerint az idén, június elsején fo­gott az építéshez az áfész házilagos építőrészlege, s néhány szakipari munka kivételével gyorsan, és szinte hiba nélkül fölépítette a 180 négyzetméter eladóterű, 400 négy­zetméter raktárú áruházat. így sa­ját munkával csak ötmillióba ke­rült Vadonatúj minden berendezé­se, a hűtők, a gondolák - s az se akármi, hogy négymilliós árukész­lettel várta vásárlóit. Egy boltnyi­táskor persze rengeteg hiánycikk is kerül a pultokra, polcokra. Nos, volt az újvárosi ABC-ben is min­den, aminek a vevő örült, a disznó­belsőségtől, gyönyörű karajon és téliszalámin át a kockacukorig, na­rancsig, banánig minden. Pontosan tíz óra előtt már sor várt az utcán, s mire fél tizenegy lett, Papp János tanácselnök már köszöntött vagy kétszázötven vá­rakozót. Elmondta, az áfésznak a tanács is adott az áruház felépítésé­hez vagy hétszázezret érő telek­részt. Azt kívánta, gazdag marad­jon az árukészlet, s elégedett vevők járják a szép üzletet Takács István áfész-elnök jól kibélelt borítékokat adott át az építőknek, akik bebizo­nyították, ha értékelik a munkáju­kat, gyorsan, hibátlanul dolgoz­nak. És a következő órákban csak jöt­tek, jöttek a vásárlók. Oly sokaság­ban, hogy időnként útjukat is kel­lett állni, kis várakozásra kény­szerültek, amíg kosár ürült.-sj­Aki beszél: dr.Muhari Márta pszichiáter ✓ és Körmendi Lajos író Aki kérdez: Paulina Éva- Lajos, szerinted fontos a szere­lem?- Fontos, mert ebben a társada­lomnak nevezen sivatagban a sze­relem az oázis.- Úgy értsem, hogy nélküle nem lehet élni?- Jól érted.- És akik mégis nélküle kény­szerülnek élni?- Azok csak vegetálnak.- Te szerelmes vagy?- Én igen.- Mindig?- Majdnem.- Mit tartasz ma a szerelem leg­főbb problémájának?- Nagyon sok van. De nézzük az egyiket! Két fiatal borzasztóan szerelmes egyniásba. Reszketnek azért, hogy együtt lehessenek, mert a másik jelenléte számukra édenkertté varázsolja az életet. Ek­kor a szerelem még felhőtlen. Be­le tudnak feledkezni, teljesen át tudják adni magukat az érzelmek­nek. Ha viszont házasságot köt­nek, rádöbbennek, hogy milyen is­tenverte dolog szerelmesnek lenni. Amint ugyanis komolyan veszik, máris olyan problémákkal találják magukat szembe, mint: nincs hol lakni, nincs miből élni. A pénzke­reset kényszere eltávolítja őket egymástól. Az édenből pokolba kerülnek. Levonják azt a követ­keztetést, hogy itt nem érdemes szerelmesnek lenni, hiszen annak ilyen következményei vannak, sokkal kellemesebb tehát futó kap­csolatokat kialakítani.- Szerinted a szerelmet ma mennyire viseli el a társadalom?- Ha a boldogság az emberi nem normális létezése, akkor a szere­lem normális állapot. A társada­lom pedig (a jelenlegiről beszélek) abnormális, mert lehetetlenné te­szi a szerelmet.- Arra gondolsz, hogy nincsenek meg a feltételei? A lakásokban például nem épül szerelmi fészek; hálószoba. Vagy hogy nem divat szerelmesnek lenni; komoly, mély érzelmeket táplálni, nem "sikk" a hűség.- Vagy például arra, hogy egy nemzedék úgy nőtt fel, hogy sem­miben nem hisz. Márpedig a sze­relem hit kérdése is. Ezért nevez­tem a társadalmat sivatagnak, a szerelmet pedig oázisnak. Sajnos, a sivatag egyre beljebb tör az oá­zisba, és mi kézzel szórjuk kifelé a homokot.- Azt mondják, a szerelem egy idő után szeretetté alakul. Mi a'vé- leményed erről?- A szerelem magában hordozza a szeretetet is. Akik tehát azt mondják, hogy a szerelem szere­tetté csöndesedik, azok leegysze­rűsítik a dolgokat, a valóságos ma­gyarázat helyett találják ki ezt.- Vagyis ebben az esetben az el- hidegülést nevezik szeretetnek?- Igen, mert a szeretet vissza­visszavált szerelembe, ha eredeti­leg is az volt.- Ha valaki megtalálja az "oá­zist", meg is lehet azt őrizni?- Nem reménytelen. Meg lehet őrizni. Hittel. Dr.Muhari Márta:- Manapság inkább az erotikát szokás szóba hozni. Az érzelmeket nehezebb megfogalmazni. Én iga­zából a lélektani oldaláról tudok beszélni. A szerelem szuverén egyéniségeket kíván. Kezdetben, fiatalkorban, az önszeretet a meg­határozó: engem szeressenek, én legyek szép, én tetsszem. Erre mindenki képes. Később tanulja meg, hogy a szerelemben adni is kell. Ehhez szükséges a szuverén, érett egyéniség. Az igazi érzelmek ugyanis nem jönnek maguktól, meg kell szenvedni értük.- Ehhez azonban bizalom is szükséges. Manapság pedig bizal­matlanok vagyunk. Nem egyszer kapjuk azt a tanácsot; ne bízz sen­kiben, csak saját magadban!- A szerelembe az ember belevi­szi a korábbi élményeit, tapasz­talatait. Ha ezek jók, kellemesek voltak, akkor ő nyitottabb lesz. Az emberek általában bizalommal mennek egy szerelmi kapcsolatba.- A bizalom hiánya viszont alá­áshatja a szerelmet.- Igen. De a kezdet kezdetén sen­ki nem adja ki magát. Ez később következik, a kapcsolat mélyülé­sével. Ekkor derülnek ki a negatív tulajdonságok is. Sokan azonban már nem jutnak el idáig, hanem be- leugranak a házasságba anélkül, hogy igazán ismernék egymást.- Az előbb beszélt arról, hogy adni tudni kell. Ez azonban sok­szor azt jelenti a házasságban, hogy feladják önmagukat.- Ezért mondtam, hogy a szere­lemhez önálló, érett egyéniség kell. Sokan az adásnak azt a formá­ját ismerik, hogy: feladom magam. A házasságkötés után feladom a hobbymat, a barátaimat stb.- Ez társadalmi igény is.- Igen. Azt várják el, hogy a sze­relemben a másikat teljesen el kell fogadni. A házaspároknak egysé­gesnek kell lenniük, mert ezzel bi­zonyítják, hogy jól választottak. Együtt kell járniuk mindenhová, azonos véleményt kell alkotniuk a dolgokról. Ez az egyéniség elvesz­tésének az útja.- Sokszor nemcsak a társadalom várja el, hogy az ember feladja az egyéniségét, hanem a társ is.- A szerelemhez hozzátartozik, hogy a társam másságát is szere­tem. Nemcsak a hozzám hasonló tulajdonságait - azokat nem is ne­héz kedvelni. A másságát is szeret­ni azt jelenti: hogy büszke vagyok rá, felnézek rá, de attól én nem le­szek kisebb...- Ön mint pszichiáter, találkozik olyan esetekkel, amikor a szerelem hiánya, rendezetlensége komoly lelki betegségeket okoz.- A szerelem örömforrás, a sze­mélyiség épülését szolgálja. Azt jelenti, hogy ember önmagát meg­szeretve és megszerettetve képes a másikra ráhangolódni, őt érzékel­ni. A szerelem hiányát ritka dolog­nak tartom, mert az ember mindig megtalálja szerelme "tárgyát", leg­feljebb az nem viszonozza az ő ér­zelmeit. Inkább kétféle problémá­val találkozom a mindennapi mun­kámban: az egyik, hogy valaki el­fojtja a vágyait, nem éli ki, és ez nagyon sok betegséget szül. A má­sik ennek az ellenkezője: a szerel­mi és szexuális szabadosság, amelyből megint csak sok baj szár­mazik. A forint újabb leértékelése Sajnos már nagyon ismerős hír: a Minisztertanács döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank 10 száza­lékkal leértékelte a forintot a kon­vertibilis valutákhoz képest. Ta­valy július óta ez a negyedik leér­tékelés, így összesen 27 százalék­kal, azaz csaknem egyharmadáva! csökkent a forint értéke. A hivata­los indoklás szerint Magyarország konvertibilis fizetési mérlege to­vább romlott, az ország eladósodá­sa a remélt stabilizálódás helyett tovább folytatódott. A mostani le­értékelés, tekintettel a gyorsuló inflációra, tulajdonképpen nem is meglepő. Vállalataink jelentős ré­sze ugyanis az egyre növekvő költ­ségeket nem tudja gazdaságosabb termeléssel ellensúlyozni, ezért termékeik mindinkább kiszorul­nak a nyugati piacról, amely nem ismeri el a magas magyar költsé­geket. Mit remél a kormány az intézke­déstől? Azt, hogy némileg olcsób­bá, és így vonzóbbá válhat a kül­földi vállalkozó tőke számára a magyarországi befektetés. Pénz­ügyi szempontból, legalábbis elv­ben az is helytálló, hogy az egysé­ges valutapiac kialakulásához já­rulnak hozzá a leértékelések, ugyanis ily módon lehetne közelí­teni az állami banki és a magánár­folyamokat. Keveset beszélnek ró­la, de tény - és talán ez volt a leg­súlyosabb érv a leértékelés mellett - hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek, elsősorban a Valutaa­lap "ajánlásain” egy oly mértékben eladósodott országnak, mint Ma­gyarország, nem célszerű sokat meditálni. Szemérmesebb a közlemény a leértékelésnek a lakosságra gyako­rolt hatását tekintve. Közgazdá­szok vitatják, hogy a leértékelések általában milyen arányban válnak inflációs tényezővé. Egyesek sze­rint minden leértékelés egyharma- da szinte azonnal megjelenik az árakban. A legközvetlenebb inflá­ciós hatás az, hogy a vállalatok és a lakosság kénytelen többet fizetni az importált anyagokért, árukért. Mivel a hazai ellátásban egyre je­lentősebb szerepe van a nyugatról behozott fogyasztási cikkeknek - akár magán, akár vállalati import útján - ezeknél a termékeknél vár­hatóan azonnal megjelenik a 10 százalékos áremelkedés. Máris elhangzottak olyan érvek, hogy mivel a lakosság már úgyis' csak ötven dollárt válthat ki éven­te, a leértékelés közvetlen infláci- , ós hatása nem lesz jelentős. Ennek a magyarázatnak az a gyenge pont­ja, hogy nem számol a mind kiter­jedtebb, lassan már feketének nem is nevezhető valutapiaccal. Várha­tó, hogy az értékét vesztő forinttól mind többen "feketevaluta" vásár­lásával igyekeznek szabadulni. Ezek a valutavásárlások többnyire függetlenek áruvásárlástól, hiszen a családi megtakarítások értéké­nek mentését szolgálják. Egyes szakértők szerint ma már olyan ki­terjedt az országban a konvertibi­lis valutában való kereskedelem, hogy nem túlzás kettős pénzrend­szerről beszélni. A valutás üzletek áruházak szá­ma rohamosan nő, dollárért lakást, autót lehet soron kívül vásárolni. A nálunk nem kapható, vagy hi­ánycikk gyógyszerek magánim­portjára is mind többen "szakosod­nak", de színházjegyet, sőt magas színvonalú fogorvosi ellátást is vá­sárolnak ma már magyar állampol­gárok konvertibilis valutáért. Ez persze a lakosságnak csak igen kis részét érinti, ám a feketepiaci árfo­lyamok várható 10 százalékos emelkedése végeredményben mégis szélesebb körben hat, mint azt általában feltételezik.- Pusztai ­A nagyfai alkoholelvonó Legyen egészségügyi intézmény A Józan Élet Egészség- és Csa­ládvédő Országos Szövetség vá­lasztmánya a nagyfai munkaterá­piás alkoholelvonó intézetben ki­alakult helyzetet elemezve felhí­vással fordult a decemberi ülész- szakra készülő Országgyűléshez. Ebben kérik, hogy a parlament a szükséges jogszabálymódosítás­nál vessen számot az alkoholizmus elterjedtségével, a családok fenye­getettségével és az alkoholbetegek személyiségjogaival, gyógyulási törekvéseivel, illetve a betegsé­gükből fakadó ellenállásukkal is. Javasolják: töröljék el az 1982. évi 41. tvr-t, amely a bűncselek­ményt el nem követő alkoholbete­gek ügyészségi, bírósági „beutalá­sát,, , büntető végrehajtási intéz­ményben történő „gyógykezelé­sét,, írja elő. Véleményük szerint ugyanis a gyógyítást és a büntetést nem sza­bad összekeverni. Ezért úgy vélik, hogy az ország legnagyobb alko- hológiai intézetét egyértelműen egészségügyi intézménnyé kell át­szervezni, ahol a betegek önként vállalják a kezelést. Az intézmény önkormányzattal működne, s az öntevékenység a terápia hatékony tényezőjévé válhatna. Telinfo Pécsett Húszezer pécsi lakás tévéképer­nyőjén jelent meg egy új szolgálta­tás: a szabadalmi védettségre is be­jelentett „Telinfo,,. A képújsághoz hasonló rendszert a „Korrekt Part­ner,. (KOPA) magyar-osztrák kft. és a piécsi Konzum-Telekábel Kft. együttműködésével hozták létre a pécsi Hírgép Vállalat nagyközös­ségi antennarendszerének felhasz­nálásával. A Telinfo napi huszonnégy órán át megszakítás nélkül közvetített száznyolcvan oldalas közérdekű újság, amely a képernyőn át tájé­koztatja a nézőket a város tömeg- közlekedéséről, üzleteinek, orvosi ügyeletéinek, gyógyszertárainak nyitva tartásáról és számos más tudnivalóról. Tegnaptól Szolnokon is Megnyílt a Takarékbank Rt. szolnoki fiókja /Fotó: TU Tegnap délelőtt a megyeszékhe­lyen bensőséges ünnepség kereté­ben nyitották meg a Magyar Taka­rékszövetkezeti Bank Rt. szolnoki fiókjának üzletházát. Elöljáróban Gulyás István, a fiók igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Radnótzi János, a Magyar Taka­rékszövetkezeti Bank Rt. vezér­igazgató-helyettese adta át az új lé­tesítményt. Ezzel szűkebb pátriánk gazdag pénzügyi életébe - legalábbis ami az intézményeket illeti, hisz eddig hat volt belőlük - most hetedikként bekapcsolódik a Magyar Takarék­szövetkezeti Bank, rövidebben a Takarékbank is. Nem titkolt szán­déka, hogy a pénzintézetek család­jának új tagjaként szeretne jó együttműködést kialakítani, kor­rekt versenytárssá válni, hisz nyil­vánvaló, hogy megjelenésével nö­vekszik a konkurencia szűkebb környezetünk pénzpiacán. Legkü­lönfélébb pénzügyi szolgáltatásai­val maximálisan a lakosság, a gaz­dálkodó szervezetek, valamint a kis- és magánvállalkozások ren­delkezésére áll. Ennek megfelelő­en a bankban elszámolási és betét­számlát nyithat minden magán és jogi személy, kft, gmk, egyéni és társas vállalkozó, közület és szer­vezet. Hiteleket folyósít, nyere­ménybetéteket, takarékleveleket, letéti jegyeket forgalmaz, egyszó­val kereskedelmi banki tevékeny­séget folytat. Takarékbank a család új tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom