Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-07 / 291. szám

2 NÉPLAP 1989.DECEMBER 7. Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára, államfő tegnap a kijevi repülőtéren fogadta Francois Mitterrand, francia köztársasági elnököt, majd megkezdődött a szovjet-francia csúcstalálkozó. Gorbacsov és Mitterrand elsősorban európai kérdéseknek szenteli a tárgyalást,de lehetséges, hogy egyéb kérdések is napirendre kerülnek. .. és újjászületett a népfőiskola Önállósodási törek­vések Nagykörűben Nyitott határok Kohl a német egységről Helmut Kohl kancellár a német egység felé tett jelentékeny lépés­nek minősítette azt a berlini meg­állapodást, amely szerint az NSZK állampolgárai számára az NDK ja­nuár elsejével megszünteti a ví­zumkényszert és a kötelező pén­zátváltást. A nyugatnémet rádióál­lomások által szerda reggel ismer­tetett nyilatkozatában a bonni kor­mányfő bejelentette: Drezdában december 19-én teendő látogatása alkalmával Hans Modrow NDK- miniszterelnökkel megvitatja utóbbinak azt az elképzelését, ter­vét is, hogy a két német állam a kö­zeledési folyamat során először lépjen szerződéses közösségre. Kohl mindamellett kormánya változatlan céljának nyilvánította államszövetségi építőelemek, kö­zös bizottsági szerkezetek kimun­kálását az NSZK és az NDK viszo­nyában. /folytatás a 1. oldalról/ vetelen megbeszélték, hogy mit akar a népfőiskola, majd meghallgatták Varga Suplic Sándor budapesti fő­iskolai docens előadását a faluszö­vetkezet tervéről. A második alka­lommal Kaposvári Gyula, a szol­noki Damjanich János Múzeum nyugalmazott igazgatója adott át­tekintést Nagykörű történetéről, kiemelve Petrovay György múlt századi tevékenységét a gyü­mölcskultúra kifejlesztéséért. A legközelebbi összejövetel holnap lesz. Előadója Sziráki Sándor hely­beli tanár, akinek a nagykörűi nép­főiskolák történetéről írott könyvét ebben az évben adta ki a községi tanács. Sziráki Sándor az elmúlt évszázadok iskolatörténetéből fel­eveníti néhány olyan kiváló peda­gógus arcképét, akiknek sokat kö­szönhet a község népe. A későbbi­ekben a népfőiskolái estéken sorra kerülnek a gyümölcskultúra fej­lesztésének és értékesítésének ten­nivalói, a községi önkormányzat kifejlesztésének követelményei, a községfejlesztés tervei, meg az iro­dalom és a közélet összefüggései. Ilyen és ehhez hasonló kérdések megtárgyalásával kíván hozzájá­rulni a népfőiskola ahhoz, hogy a lakosság megismerkedjék a köz­élet problémáival és felkészüljön arra, hogy maga vegye kézbe köz­ségének sorsát. Szűrös Mátyás üzenete a román államfőhöz Blöffölt az MSZDP? Szűrös Mátyás, a Magyar Köz­társaság ideiglenes elnöke üzene­tet intézett Nicolae Ceausescu ro­mán államfőhöz Tőkés László te­mesvári református lelkész ügyé­ben. Az üzenetet tartalmazó sze­mélyes levelet a Külügyminiszté­rium Traian Pop budapesti román nagykövet útján kívánta továbbí­tani. A nagykövet a levél átvétele elől elzárkózott. A levél szövegét teljes terjedelemben közöljük: *** „Elnök Úr! Tudomásunk van arról, hogy Tőkés László temesvári reformá­tus lelkészt a magyarság melletti kiállása, a romániai állapotokról megfogalmazott kritikus vélemé­nye miatt hosszabb ideje durván zaklatják, megfélemlítik, bántal­mazzák. Hasonló eljárást alkal­maznak rokonaival, valamint az őt támogató presbitériumi tagok­kal szemben, akik közül ketten ti­tokzatos módon életüket vesztet­ték. Mindez súlyos aggodalmat kelt a magyar közvéleményben. Emlékeztetem Önt arra, hogy a Magyar Köztársaság kormánya közvéleményünk nyomására és a politikai pártok kezdeményezésé­vel összhangban az ügyben már határozott formában tiltakozott, amelyre a válasz és a megnyugta­tó magyarázat mindeddig elma­radt, sőt a nevezettek elleni zakla­tások még durvább formákat öltöt­tek. A hírek szerint legújabban megalapozatlan köztörvényes vá­dak alapján próbálják Tőkés Lász­lót hivatalából és lakhelyéről el­mozdítani. Mindezt úgy értékeljük, hogy Romániában az emberi jogok be­tartása, a szabad vallásgyakorlás és a nemzeti kisebbségi jogok ér­vényesülése egyre erősebb korlá­tokba ütközik. Felhívom Elnök Úr figyelmét, hogy a román hatóságok eljárása ellentétes a helsinki folyamat szel­lemével, az e téren Románia által is aláírt, és nemzetközi dokumen­tumokban, de az RSZK alkotmá­nyában is rögzített kötelezettsé­gekkel és alapelvekkel. Nyomatékosan kérem Önt, in­tézkedjék a Tőkés László és csa­ládja ellen irányuló hatósági zak­latás és fenyegetés azonnali meg­szüntetése érdekében, helyezzék őt vissza egyházi hivatalába, te­gyék lehetővé hivatali és emberi jogai szabad gyakorlását. Elnök Úr! Amikor Tőkés László védelmé­re kelünk, s határozottan síkraszál- lunk az emberi jogok és a szabad vallásgyakorlás mellett, mindig az a szándék is vezérel bennünket, hogy békességet teremtsünk és a jóakarat érvényesüljön szom­szédos népeink között.,, Ez évben törvény született arról, hogy a munkahelyeken nem mű­ködhetnek pártszervezetek, s ezt a nemrég megtartott országos nép­szavazás is megerősítette. Az MSZDP megyei szervezete nemrég levelet küldött a köztár­sasági elnöknek, Szűrös Mátyás­nak. Ezt a levelet december 5-i la­punkban meg is jelentettük. Esze­rint a szervezetben tudni vélik, hogy egyes üzemekben MSZP- és MSZMP-tagtoborzókat tartanak. Varga Bélától, a megyei szervezet elnökétől, aki a levelet aláírta, és átadta szerkesztőségünknek, meg­kérdeztük, hogy melyek azok az üzemek konkrétan?- Az az igazság, hogy ezt a prob­lémát a szolnoki szervezetünk ve­tette fel. Én konkrétumot nem tu­dok mondani.- A levelet Szűrös Mátyásnak is így küldték el, tények nélkül?- Ugyanezt a szöveget. Tehát azt, hogy néhány üzemből értesülést kaptunk a szervezésről.- De ezek csak feltevések!- A konkrétumokat a szolnoki szervezetünk vezetői tudják, azt hogy melyik üzemben volt ilyen eset, mert hozzájuk futottak be a jelzések.- De Ön, mint elnök, nem egyez­tet ezzel a szervezettel, mielőtt alá­ír egy ilyen levelet?- De egyeztettünk.- Hogyan tudják? Több üzemről van szó?- Igen, többről.- Es csak MSZP-t és MSZMP-t szerveznek?- Főleg MSZMP-t, de hallottunk olyan esetről is, hogy MSZP-t, bár azt kevésbé.- Önök szerint ezt hogyan lehet bizonyítani?- Ezt valóban nehéz bizonyítani.- Akkor nem értem, milyen ha­tást kívántak a levéllel elérni?- Itt épp a törvényhozás rákfené­jére hívtuk fel a figyelmet, mert ha megszületik egy törvény, nincse­nek meg a betartatásához szüksé­ges intézkedések. Kiskapukat hagynak nyitva. Azt szeretnénk el­érni, hogy ha már a munkahelye­ken megszűnnek a pártszervezetek akkor a munkaidőt tartsuk tiszte­letben.- De hát az emberek a munkahe­lyeken óhatatlanul is politizálnak.- Itt a hatást kell hangsúlyoz­nom: "Fehérházból" ismerős arc. Kimegy az üzembe, végigjárja az embereket, hogy lépjél vissza az MSZMP-be, vagy lépj át az MSZP-be. Ennek így más a hangu­lata, mintha csak az lenne, hogy például délután gyűlés lesz, gyere már el. Bizonytalan "bizonyítékok" a köztársasági elnöki levélhez? Tehát csak úgy érzik, hogy van ilyen, vagy tudják is?- Ez éppen olyan dolog, mint a csúszópénz. Az sem bizonyítható, mégis büntethető. Mi a törvény hi­ányosságára szerettük volna a fi­gyelmet felhívni, hogy az ilyen faj­ta magatartást szankcionálja. Ez a levél pusztán annyi, hogy tiltako­zunk, és azért írtunk Szűrös Má­tyásnak, hogy az Országgyűlés hasson oda, olyan kiegészítő tör­vény szülessen, amely megakadá­lyozza a visszaéléseket. Megkerestük a szolnoki szerve­zetet is, ahol Boros Jánossal be­szélgettünk. Neki is feltettük a kér­dést: kik és hol propagálták a pár­tokat?- Erről én sem tudok semmit. Ilyen jelzéseket hallottunk több helyről. Mi azért írtunk a szerin­tünk legilletékesebb helyre, hogy a népszavazás határozatát - misze­rint munkahelyen ne szerveződje­nek pártok - végre kell hajtatni.- Nem is tudják, hogy kik propa­gálják a pártokat a munkahelye­ken?- Nem.- Tehát megtámadhatatlan bizo­nyítékuk nincs, hogy ki és hol szer­vezkedett?- Nincs. A Magyar Szocialista Párt elnökségének ülése Agrárválság Bulgáriában A Magyar Szocialista Párt el­nöksége tegnapi ülésén megerősí­tette: az MSZP azt szeretné, ha mi­előbb megtartanák az ország- gyűlési választásokat. Az általá­nos választások kiírásának idő­pontjával kapcsolatban az elnök­ség egyelőre nem foglalt állást; ezügyben a párt parlamenti frakci­ója fogalmazza meg a szocialisták javaslatát. Az MSZP elnökségi ülésén elhangzottakról Vastagh Pál, a testület tagja és Polgár Vik­tor pártszóv i vő adott tájékoztatást. Az MTI munkatársának érdek­lődésére Vastagh Pál elmondta, hogy a szocialista párt figyelme az elmúlt másfél hónap intenzív párt­építő munkája után fokozatosan a választásokra való felkészülés felé fordul. A következő elnökségi ülést már e felkészülés stratégiai kérdéseinek szentelik, s hamaro­san olyan fontos kezdeményezé­sekkel rukkol ki a párt, amelyek már választási esélyei növelését szolgálják. Az elnökség mérlegeli azt is, a párt milyen társadalmi erőkkel köthetne szövetséget a vá­lasztási harc sikeres megvívása ér­dekében. A gyorsan formálódó magyar belpolitikai élet miatt azonban egyelőre korai lenne bár­miféle koalícióról beszélni. Az azonban bizonyos, hogy az MSZP, választási partnereket ke­resve, nem csak a politikai pártok körében tapogatózik. Az elnökség ülésén terítékre ke­rült a pártvagyon egy szelete, az MSZP kezében lévő kiadók sorsá­nak rendezése. Az elnökség úgy határozott, hogy a Hírlapkiadó Vállalat továbbra is a párt vállala­taként működik. Emellett tovább­ra is a pártvagyon részei maradnak a megyei lapkiadók. A kiadókhoz tartozó egyes szerkesztőségek azonban a jövőben nagyobb moz­gásteret kapnak. A felállítandó gazdasági kabinet egyedi döntései alapján különféle gazdasági társa­sági formákat alakíthatnak ki a párt kezében maradó kiadókkal. Az MSZP szorgalmazza, hogy en­nek során a szerkesztőségek alkal­mazottai, újságírói kapjanak va­gyoni részesedést a kialakuló gaz­dasági társaságokban. A sajtó helyzetét áttekintve az elnökség döntött arról is, hogy alapítványt hoz létre a baloldali, szocialista sajtó működésének fennmaradása érdekében. Az alapítvány célja, hogy támogassa baloldali szel­lemiségű sajtóorgánumok tevé­kenységét, akár azok gazdasági eredményeitől függetlenül is. A sajtóalapítvány pénzeinek fel- használását a tervek szerint egy neves szakemberekből álló kura­tórium felügyelné. Bulgáriában megkezdődött a gazdaság helyzetének őszinte fel­tárása, s a glasznoszty szellemében fogalmazódott meg, hogy az or­szágban agrárválság van. Ennek tünetei: 1970 óta egész sor növény termelése visszaesett. Az egykor híres és erős, valutatermelő ágazat­nak számító szőlőtermelés 77 szá­zalékkal csökkent, s a szőlőültet­vények kipusztulóban vannak. A cukorrépa-termelés helyzete ha­sonlóan katasztrófális. Gyapotból 50, zöldségfélékből 40, gyü­mölcsből 30 százalékkal terem ke­vesebb. Stagnál a mezőgazdaság egésze. Az adatok kimutatnak ugyan évi 1 százalék körüli növekedést, a sta­tisztika azonban erősen „átpoliti­zálja,, a tényeket, 1984 óta gyakor­latilag visszaesés van inkább. A hanyatlás további jele: a jövedel­mezőség, amely 1966-1970 között 18 százalékos volt, a mostani öté­ves tervben 4 százalék alá esett, de volt év, amikor nulla százalék volt. Az élelmiszerpiac egyensúlyá­nak megbomlásától az egész bol­gár társadalom szenved: az áruhi­ány krónikus, az élelmiszerüzletek vagy üresek, vagy hosszú sorok állnak előttük. Hasonlóan beszé­des tény, hogy - az agrártermelési válság kihatásaként - csak 50 szá­zalékos az élelmiszeripari kapaci­tások kihasználtsága. Szociális válság is jellemzi a mai bolgár falut: a munkaerő kevés, elöregedett és képzetlen. Az átlag­nyugdíj mindössze havi 70 leva (1 leva - 16,74 forint), ami csupán fele a városinak, s körülbelül 600- 700 ezer ember kap ennyit. A mun­kabérek a mezőgazdaságban 25 százalékkal alacsonyabbak a váro­si béreknél. Mindezek az adatok egy televí­ziós kerekasztal beszélgetésen hangzottak el, amelyen jelen volt Georgi Pirinszki miniszterelnök­helyettes is. Szovjet parlament Nagy horderejű törvények A szovjet Legfelsőbb Tanács nagy horderejű törvényeket foga­dott el minap befejeződött üléssza­kán, ezek zöme azonban csak ak­kor kezd el működni, ha a gazda­ság kijut jelenlegi mély hullámvöl­gyéből - mondta kedden Anatolij Lukjanov, az LT elnökének első helyettese. Moszkvai sajtóértekezletén Lukjanov elmondta, hogy a népi küldöttek kongresszusa december 12-én ül össze, és előreláthatólag tíz napon át folytatja munkáját. A legfelsőbb tanács hét nagy kérdés- csoport megvitatását ajánlotta a kongresszusnak. A legfontosabb­nak ezek közül Lukjanov a gazda­sági reform további útjának kérdé­sét nevezte. Erről Nyikolaj Rizs- kov előterjesztése alapján az el­őzetes ütemterv szerint négy napig vitázhatnak majd a küldöttek. Jevgenyij Primakov, az LT szö­vetségi tanácsának elnöke ugyan­ezen a sajtóértekezleten elmondta, hogy az alkotmány hatodik cikke­lyének törléséről szóló vitát a leg­felsőbb tanács nem indítványozza a népi küldöttek kongresszusának. A párt vezető szerepét rögzítő cik­kely eltörlésének ügyét az LT több tagja felvetette ugyan, de végül is az egész testület szavazással úgy döntött, hogy nem javasolja a kér­dés megvitatását a kongresszus­nak. Ettől függetlenül - tette hozzá Primakov - a kongresszusnak joga van bármilyen kérdést megvitatni, így ezt is, ha a küldöttek többsége jónak látja. Hangsúlyozta, hogy ő személy szerint a cikkely megőr­zése mellett van, mert szerinte a párt megfosztása vezető szerepétől aláásná a szovjet társadalmat. Mind Lukjanov, mind pedig Pri­makov elítélte Andrej Szaharov és öt képviselőtársa sztrájkfelhívását. A sztrájknak azt a célt kellene szol­gálnia, hogy kicsikarja a hatodik cikkely eltörléséről szóló kong­resszusi vitát. Ez ellentétes a nem­rég elfogadott sztrájktörvénnyel, amely tiltja a politikai sztrájkokat - hangoztatták. Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Néplap mai száma teljes egészében számítógépen készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom