Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-12 / 295. szám
1989. DECEMBER 12. jj^ÉPUkP 3 Új édességek Kalocsáról A közelgő ünnepek édességellátását javítja az az új desszert termékcsalád, amelynek gyártását nemrég kezdték meg a kalocsai Karamell Sütő- és Édesipari Vállalatnál. A Fantázia nevű kakaós-rumos desszertből naponta több mint 7 mázsát gyártanak az NSZK-ból vásárolt Soliformat gyártósoron. „A lakásépítő konzervet gyárt” (Folytatás az 1. oldalról.) A magánszektor, beleértve a háztartásokat, a magáncégeket, amelyek termeléssel, szolgáltatásokkal foglalkoznak. a legalizálásra vágyó magántevékenységeket, valamint a magánvagyon bármiféle hasznosítását, jövedelemszerzés céljára. A fenti gondolatok érvényesek megyénkre is. az országos tendenciák itt is tükröződnek, bizonyára megfelelő sajátosságokkal, ezt azonban ma még nem lehet feltérképezni. Amit ma megtehetünk, az az, hogy felvillantsunk egy képet a teljesség igénye nélkül 1989 decemberéből. Az összképből kiemeltük a korlátolt felelősségű társaságokat, amelyből a cikk megírásának időpontjában 68 működött a megyében. Ez viszonylag rövid idő, mintegy egy év eredménye. A kft., amely a tagok számára előre meghatározott nagyságú törzsbetétekből álló törzstőkével alakul', a vállalkozások elterjedésének időszakában rendkívül kedvező forma, hiszen a tagok kockázatviselésének mértéke a törzsbetétjükre korlátozódik, azzal együtt is, hogy a társaság egész vagyonával felel például a hitelezőknek. A kikben érvényesül a személyes jelleg, a tagok üzletrészt kapnak, ez átruházható, értékesíthető. Nem véletlen, hogy a fejlettebb piacgazdaságú országokban a kis- és középvállalkozások kedvelt formája. Tallózva a megye kft.-inek adatai között, megállapíthatjuk, hogy a fenti vonások, már ami a méreteket illeti, tükröződnek nálunk is. Mert ugyan a legnagyobb törzstőke eléri a 37 millió forintot, a sorrendben utána következő már csak feleakkora. A 3 millió forint alatti törzstőkével rendelkező cégek száma pedig, az említett 68-ból 57, többségük 1 millió forint körüli törzstőkével. A megye kft.-inek össztőkéje pedig alig haladja meg a 200 millió forintot. Anélkül, hogy nagyobb kitekintésünk lenne az országos helyzetre, elmondhatjuk, hogy még csak az út kezdetén vagyunk, viszont az idő rövidségére tekintettel a 200 milliót akár biztatónak is tarthatjuk. Ez ugyanis részben olyan tőkét jelent, amely a korábbi időszakban pazarló kiadásokra ment el, s a változások nélkül ma is jórészt kacsalábon forgó palotákban, a visszatérülés reménye nélkül szívódna fel. Ma viszont hiánycikkek termelésére, a szolgáltatások bővítésére, a foglalkoztatottság lehetőségeinek növelésére fordítódik, s ráadásul sokkal rugalmasabban alkalmazkodik a való világhoz, mi nt arra egy állami cég valaha is képes volt, vagy képes lenne. A kft.Hk profilja meglehetősen vegyes képet mutat. Tiszta profilú gyakorlatilag nincs, így nagy bátorság kell ahhoz, hogy be tudjuk őket valahová is sorolni. Van olyan cég is. amely 20— 30 féle tevékenységet is végez. önmagában is jelezve rugalmasságukat, de azt is, hogy ma még keresik a helyüket, igazi piackutatást még nem végeztek. Kevéssé valószínű ugyanis. hogy mondjuk egy egymillió forint törzstőkével rendelkező vállalkozás sokféle tevékenységbe egyszerre, kellő hatékonysággal bele tudna kezdeni. Tekintsük ezt most a vállalkozások fejlődésével együttjáró gyermekbetegségnek. Ezek után nézzük meg a hozzávetőleges arányokat. Gépipari jellegű tevékenységgel az összllétszám 20 százaléka foglalkozik, könnyűiparral 6 százalék, építőipari tevékenységgel 25 százalék, vendéglátással, kereskedelemmel 19 százalék, közlekedési szolgáltatásokkal 12 százalék, míg a mezőgazdaság. élelmiszeriparhoz az összlétszám mintegy 7 százaléka tartozik. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a gépiparral foglalkozók például ne kereskednének. szolgáltatnának is egyszerre. Az általános adatokból természetesen nem derülhet ki, hogy igazi érdekességek is megbújnak az adatok mögött. A lakásépítő konzervet gyárt, a mező- gazdasági termelő idegenforgalmat szervez, lízingel (gépeket kölcsönöz), hirdet, a hagymatermesztő gilisztákat szaporít, az építőiparban tevékenykedő számítógépes információkkal foglalkozik, a műszergyártó vezetőképzésre vállalkozik. Ne lepődjön meg a kedves olvasó akkor sem, ha elmegy egy céghez lakása megépítése érdekében, ott a kész lakás takarítására is tesznek, javaslatot, valamint ugyanazon cég taxijával viszik haza az elképedt ügyfelet. Sok újonnan létrehozott kft. kapcsolódik valamilyen formában az állami és szövetkezeti szférához^ leginkább azók, amelyek alapításában nemcsak magánszemélyek vettek részt. A kft.-k elnevezése is tükrözi a sokféleséget. sőt valamiféle kialakulatlanságot is. Van Olyan név, amiből lehet következtetni a cég profiljára, mint például a „Pikoló” vendéglátó kft. esetében, de például a „Puszta” kft. elnevezés első olvasatra nem az építőipari szakipari tevékenységet, de még a műszaki szolgáltatásokat sem juttatja az ember eszébe. Talán nem véletlen, hogy a kft.-k zöme szolnoki vagy legalábbis Szolnokon van a megyében levő telephely. A 68 kft.-toől mindösszesen 16 nem megyeszékhelyi illetőségű. Természetesen azt nem tudjuk megállapítani, hogy esetleg itt van a legtöbb pénze az emberéknek vagy itt a legnagyobb a vállalkozó kedv. esetleg a működési feltételek a legkedvezőbbek, vagy valami más, vagy mind egyszerre. Mindenesetre jel- zésértékűek ezek az adatok is, annak, akit illet. Igazi kuriózumok is akadnak Ilyennek tartom a vakációk megszervezésére alakult kft.-t, a „Torkolat” lap- és könyvkiadó kft.-t, az „Alap” reklám és lapkiadó kft.-t, de tetszett a „Lángmester” tüzeléstechnikai kft. elnevezése is. A kft.-k cégbejegyzését nem túl kedvező személyi feltételek között, megyénkben a cégbíróság végzi. Nemrég költöztek át a Megyei Bíróság épületéből az AG- ROBER Mikszáth Utcai központjába. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a nemzetközi együttműködést még csak néhány cég képviseli ezen a területen. Reméljük, itt is gyors előrelépésre számíthatunk. Füle István A szakemberek leninizmusa A hatalom legyen a helyi lakosságé Pár hete egy nagyra tartott erdőmérnök barátom botránkozott meg azon, hogy én az erdőket legszívesebben a területileg illetékes tanácsok tulajdonába adnám. Indulatosan tiltakozott az ellen, hogy a hozzá nem értőknek adjuk az erdőket. Szerinte legyen az az erdőmérnököké, akik értenek hozzá, akik arra szakmailag a legalkalmasabbak. Pár napja egy kiváló pedagógus, aki jelenleg éppen egy újtípusú kísérleti gimnázium szervezésével vívott ki elismerést, elképzelhetetlennek, sőt, súlyos hibának tartotta, hogy akadnak, akik az iskolák feletti felügyeletet a tanácsokra akarják bízni. Ö a pdagógusokban látja a legnagyobb garanciát a jó iskolarendszerre. Mindketten felháborodottan utasították vissza, hogy ők tipikus elitisták lennének. Mivel rajtuk kívül napról napra találkozom hasonló esetekkel, indokolt a jelenséggel részletesebben is foglalkozni. Az ipari forradalom óta Európa második vonalában, vagyis azokban a társadalmakban, amelyek nem kerültek a polgárosodás, a gazdasági fejlettség élvonalába, él az a meggyőződés, hogy a politikai és gazdasági utolérés csak a felvilágosult elit, valamiféle élcsapat vezetése, sőt erős hatalma mellett valósítható meg, mert a nép még éretlen a feladatra. Az elitnek ezt, a vezetésre és hatalomra való előjogát a tisztességesek ugyan átmeneti jelenségnek tekintik, azaz a segítségükkel nagykorúvá váló népnek majd vissza fogják adni a hatalmat. Ezt a szándékot kezdetben felvilágosodásnak hívták, 1917 után pedig le- ninizmusnak. Lenin ebben a tekintetben nem talált ki semmi újat, arra épített, amit Európa keleti felében az értelmiség pártállástól, ideológiától függetlenül hitt. Éppen ezért nem elég a le- ninizmussal vitába szállni, hanem ugyanezt kell tenni a térség értelmiségének jellemző szemléletével is. A 18. századi abszolutizmus ugyanúgy kudarcot vallott, mint a 20. századi le- ninizmus, méginkább a karizmatikus vezetést követelő fasizmus és sztálinizmus. Nem ismer a történelem példát arra, hogy egy társadalmat felülről, az elit vezetése alatt meg lehetett volna váltani. Az elitet gyorsan kiütik a hatalomból a technokrata karrieristák, akik már nem is a népért akarnak diktatúrát, hanem a nép ellen. A társadalom felülről való megváltására tett kísérletek mindig és mindenütt azzal a következménnyel jártak, hogy a népet még kiskorúbbá tették, hiszen a népet éppen attól fosztották meg, ami nagykorúvá tette volna: a hatalomban, a felelősségben való részesedéstől. Egészen más kép áll elő, ha a kis országokra gondolunk. Azoknál évszázadok óta ismeretlen az erős központi hatalom, azokban a lakosság külpolitikai érdeklődése minimális, de még az országos politikát is másodrendűnek tekintik. A lakosság elsősorban a helyi választásokon vesz aktívan részt, a helyi lapokat olvassa, a helyi közbiztonsággal, a helyi iskolával törődik. Tudom, hogy reménytelen feladatra vállalkozom, amikor a szakembereket arról akarom meggyőzni, hogy fogadják el, nemcsak a társadalom, hanem a szakmájuk is akkor jár jobban, ha a hatalmat a lakosság helyi képviseletére bízzák. Mégis meg kell kísérelnünk, mert ebben rejlik a jövő záloga. Higgye el az erdőmérnök, hogy ott gazdálkodnak az erdőkkel a leghosszabb távon jól, ahol a lakosság a tulajdonos. Higgye el a pedagógus, hogy ott jobbak az iskolák, ott a jobban fizetettek a pedagógusok, ahol az iskolák gazdája a helyi lakosság által választott tanács. Egyetlen reményem az, hogy a lakosság nagykorúságában minden szakember csak a saját szakterületére vonatkoztatva kételkedik. Vagyis a szakemberek általában demokraták, csak szakmájukon belül leninisták, elitisták. A politikai demokráciában a szakemberek maguk is, mint a néphatalom képviselői adják le szavazataikat, és ezzel a saját szőkébb szakterületükön meg is szüntetik vágyaik teljesítésének politikai bázisát. Ezért jó az, ha a szakterületek hatósági felügyeletének vezetését nem a szakma legjobb jaira, hanem a néphatalom legjobb képviselőire bízzák. Kopátsy Sándor Újszerű vállalkozások a Tiszántúli Autójavító Vállalatnál Kisvállalkozókra számítanak Unos-untalan emlegetjük, hogy az érdekeltség és a megfelelő minőség hiánya, s az ebből egyenesen következő igénytelenség még akkor is a hazai ipar és szolgáltatási szféra jellemzője, ha egyszer-egyszer előrukkol valami igazán szellemes ötlettel. Mert hiába a sziporkázó gondolat, ha nincs hozzá szakértelem, kereskedelmi érzék, vállalkozókedv és még hosszan lehetne sorolni, hogy mi minden. Ezért is figyelemreméltó, ha olykor-olykor ellenpéldákkal is találkozik az ember. Mint ahogy a túrkevei székhelyű és csaknem 900 dolgozót foglalkoztató Tiszántúli Autójavító Vállalatnál, ahol az idén egy fiatal és ütőképes gárda vette át a stafétabotot, s szinte azonnal igen intenzív marketing és kereskedelmi munkába fogtak. Ennek bizonyítására talán a legérzékletesebb példa, hogy az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Szolnoki Igazgatóságának közreműködésével a nemzetközi kereskedelembe is beszálltak, hisz Iveco kamionokat forgalmaztak magán- vállalkozók részére, aminek készfizető kezességét az OKHB-n keresztül a túrkevei cég vállalta magára. Mert mondhatná bárki, hogy elég nagy kockázat egy ilyen akcióban részt venni, már csak azért is, mert ezek a kamionok nem játékszerek, hisz egyenként 6 és félmillió forintba kerülnek. Tulajdonképpen — mint Bujdosó László, a vállalat igazgatója elmondta — nekik az az üzlet ebben, hogy az Iveco cég vezetői megígérték, ha a Tiszántúli Autójavító Vállalat belföldön forgalmazza kamionjaikat, akkor három technikusukat Torinóban kiképezik, s ezzel a túrkeveiek szinte egycsa- pásra bekerülnek az Iveco európai szervizhálózatába. Erre az ajánlatra természetesen rábólintottak a vállalatnál, s szeptember közepén már tartottak is egy bemutatót. Tizenhét autót állítottak ki, és ebből tíz el is kelt. (Feltűnő, hogy szűA szerkezetváltásban a kényszer is közrejátszik kebb pátriánkból egy kisvállalkozó sem kapott az alkalmon, mert főleg Pest megyéből érkeztek vásárlók). Nos, az a bemutató — mint hallottuk — egy hosszútávú stratégia első fontos állomása volt, mivel a, jövőben főleg a kisvállalkozókra akarnak építeni Túrkevén. Ez azért is életrevaló elképzelésnek látszik, mivel hírlik, hogy már 1990-ben is nagy számban érkeznek az országba Volvo. Iveco és Mercedes kamionok, amelyeket — ha elromlanák — ugye csaknem lehet az árokparton javítani, tehát komoly szerelőbázisokat kell kialakítani. Az erre való felkészülés a Tiszántúli Autójavító Vállalatnál megkezdődött, s az a sokat emlegetett szerkezetváltás, ott mindennapi feladattá vált, Persze nem tagadható, hogy ebben a kényszer is alaposan közrejátszott. Hisz még korábban a fő tevékenységüket jelentő IFA olaj hűtők gyártása a vállalat nyereségének döntő hányadát hozta, addig mára ez a profil majdhogynem veszteségessé vált. Ez egy másik gondot is felszínre hozott a cégnél, hisz az olajhűtők gyártásánál sok betanított és segédmunkást alkalmaztak. Ám azzal, hogy ez a tevékenység leépült, így az onnan felszabaduló munkaerőt már az idén sem tudták teljes hatékonysággal foglalkoztatni. Ezért elbocsátásokra. kényszer-szabadságolásokra is sor kerül. Az átszervezés mára ki- sehb-nagyobb zökkenőkkel megtörtént, sőt az őszi BNV-n már önálló kiállítóként is bemutatkozott a túrkevei cég. Saját fejlesztésű kis dömpereiket és utánfutókat vittek el a vásárra, ahol az általuk felújított és bemutatott IFA, valamint Tátra tehergépkocsik főbb alkatrészeire — 'ha a helyszínen megvették azokat — tíz százalékos árengedményt adtak és egy év garanciát vállaltak. Nem tagadják, ezt egy üzleti fogásnak szánták, s állítják, hogy szükség van a hasonló akciókra. Már csak azért is, mert ha valaki ismeri a magyarországi ha- szongéppai'k tragikus állapotát, akkor nem vonja kétségbe az efféle akciók jelentőségét, fontosságát. A pénz hiánya miatt ugyanis sokan otthon bütykölgetik autóikat, mondván, hogy egyetlen fillérjük sincs a javításra. Ezt felismerve Túrkevén nemrégiben egy újabb vállalkozásba fogtak bízva benne, hogy ebben az esetben sem mondanak csődöt. Arról van szó, hogy összefogtak a Budapest Bank Szolnok Megyei Fiókjával és 1989. december 1-je és 1990. március 31-e között három-hat havi részletfizetésre is megjavítják az IFA, Tátra teherautókat, sőt ily módon az általuk felújított tehergépkocsik fő darabjaihoz is hozzájuthatnak a vásárlók. N. T.
