Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-08 / 292. szám
8 Ezerarcú cékla Történetéről érdemes megemlíteni. hogy a legrégebben termesztett növényeik egyike. Az időszámítás kezdete előtt 800 évvel kezdték ültetését az akikor egyik legfejlettebb ókori államban, Babilonban, a mai Irak őshelyén. Kisázsiában. Később a görögök, a rómaiak is étrendjükbe iktatták; egyre kedveltebb fogása volt a középkori konyháinak is. Bordó levővel kelméket festettek Gyógyhafásának felismerése meglehetősen új keletű. Dr. Oláh Andornak a gyógyító növényekről írott népszerű tanulmányfüzete szerint egy NSZK-beli kutató- csoport 18 évi megfigyelésének összegezéseképp arra a megállapításra jutott, hogy a nyers céklalének daganatellenes hatása van, amellett mint vízhajtó, vérképző és vértisztító is áldásos szerepet játszhat a szervezet működésében. A népi tapasztalatok a céklalének a bél-, a gyomor-, az epeműködésre gyakorolt kedvező hatását vélik felismerni. Egy Willfort nevű kutatóorvos „csodalének” nevezi a nyers céklalét és reszeléket, ajánlva azt influenzás, meghűléses megbetegedések orvoslására is. Hozzátehetjük: főtt-sült állapotban ugyan levének elvész a gyógyhatása, de húsának rostos volta serkentően hat a bélműködésre, téhát különféleképp elkészítve ugyancsak érdemes fogyasztani. Elkészítésének számos módja közül az alábbiakat ajánljuk mutatóba: Főve. savanyúságnak, félig hagyományosan: A céklát nyersen hámozzuk és szeleteljük. Annyi vizet töltünk rá; hogy éppen csak ellepje. Őrölt vagy szemes köménnyel. sóval megszórjuk, és így főzzük kellő puhasá- gúra (kuktában a forrástól számítva 15 perc). A kész ecetes tormát ehhez a főzőléhez keverjük. Hetekig elálló savanyúság. Levében az ásványi anyagok benne maradnak. Töltött cékla: (fejenként 2—2 közepes méretű céklát számoljunk): A meghámozott céklák közepébe üreget vájunk. A kivájt „húst” a töltelékhez elegendő (céklánként kb. 5 dkg) párizsival együtt ledaráljuk. A kivájt céklákat olajjal vagy vajjal kikent tűzálló edénybe rakjuk. A ledarált párizsit és a cékllareszieléket elkeverjük tejben áztatott, szétmorzsolt zsemlével, L tojással, evőkanálnyi reszelt hagymával, sóval, borssal. A keverékkel púposán megtöltjük a céklákat, 2 deci tejfölt összekeverünk 1 tojással, evőkanálnyi olajjal. 2 evőkanálnyi vízzel vagy tejjel, megsózzuk, a céklára töltjük és fóliával betakarva a sütőben kb. 45 percig kis lánggal puhítva, majd nagyobb tűzre állítva készre sütjük. Cékla sörtésztában: (fejenként 1 nagy vagy két kisebb darabot számítsunk): Megmosva, nyersen meghámozva, egészben hagyva annyi vízzel tegyük főni, hogy éppen csak belepje. A vízbe tegyünk kevés ecetet, köménymagot, babérlevelet, sót, kis fej hagymát, köröm- hegynyi szerecsendiót. 40 percnyi főzés után a céklát kivesszük, lehűtjük, 1 centi vastag karikákra vágjuk, mindkét oldalát meglisztez- zük. Tojássárgából, lisztből, sörrel, étolajjal, sűrű palacsinta tésztát készítünk, hozzákeverjük a felvert habot. A cékflaszeleteket ebben megforgatjuk, és forró olajban kisütjük. Hozzá ecetes tormát adunk, önálló ételnek, köretnek egyaránt finom. Nyerges Ágnes j^ÉPlAP 1989. DECEMBER 8. Az életmentő RH-faktor Ma már sokan tudják, hogy a címben egymás mellett álló két betű tulajdonképpen laboratóriumi jelzés arról, hogy a vérben — a vércsoporttól függetlenül jelentkező és dominánsan öröklődő — anyag a kísérleti állat vérsavójával szemben hogyan viselkedik. Ha a vörösvértestek kicsapódnak, nem pozitív, vagyis negatív RH vérről beszélünk. Vigyázzunk az apróságokra! tb 2j 3 4 n L ! 6 ! 7 8 9 10 11 12 n na • n ■ 14 r 15 is Ij ”1 ! __ 1 7 , u r 18 Z 19 2D i _J _i C 211 22 23 24 Z 25 X | • 1 j_ 27 □ 28 29 z 30 t * i n 32 ■ Z B ül _J 34 . 3$ * í Z 36 z 37 » J i 3S ■ □ 40 ■ 4a I ■ 42 43 □ Z 44 45 z 46 H u 4« 49 ■ Z T so n a □ 53 z 54 58» SS m S7 56 Z 59 Sí ■ Z □ 62 SS M M €5 66 Z 67 It j GY 0 S Arról is sdkan tudnak, hogy az RH negatív vércsoportú nő az RH pozitív vér átömlesztése. vagy RH pozitív magzat kihordása után túlérzéikennyé válik, miért RH ellenanyagok képződnek benne. Ugyanez történik akkor is, ha a terhességet megszakítják, vagy valami miatt megszakad. Sajnos ez az állapot a múltban sok csecsemő ártalmát okozta. EZt a veszedelmet előzi meg az a vérvizsgálat, amely a terhességi tanácsadás alatt nemcsak a vércsoportot, hanem az RH-<f3aktort is meghatározza, és eldönti, hogy szükséges-e az úgynevezett „Anti—D IgG”, amit a veszélyeztetettek díjtalanul megkapnak. Magyarország ma már azok közé az államok közé tartozik, ahol ezt az említett igen fontos védőanyagot a véradók áldozatos segítségével a Vértnanszfúziós Szolgálat állomásai és az Országos haemiatológiai és Vértranszfúziós Intézet folyamatosan biztosítja, tehát a szülészeti klinikák, szülészeti osztályok és szülőotthonok hozzájuthatnak. Ez lehetővé teszi azoknak az újszülötteknek az életben tartását. akik azelőtt a születés után rövidesen elvesztették életüket. Még élénken emlékszem arra a szomorú esetre, amikor a fiatal elsőszülő nő könnyes szemmel átkozta az igazság- és egészségügyi hatóságokat, akik azzal gyanúsították, hogy párnával megfojtotta újszülöttjét. Pedig csak RH összeférhetetlenség okozta a tragédiát. No de akkor még mi sem láttuk ilyen világosan az ügyet, és főleg nem volt Anti—D IgG! De most már van. És nincs inkompatibilitáson (összeférhetetlenségen) múló csecsemőhalál. Mi hát a tennivaló? Az első és legfontosabb — no és mindenki számára kötelező —, hogy a terhesta- nácsadéson jelentkezzék a leendő kismama. Ott vért vesznek, és megJáíUapítják, hogy melyik vércsoportba tartozik, és milyen az RH eredménye. Ha negatív, akkor fel kell készülni a szükséges védelemre, meg kell kapnia az injekciót. A hatása rövid. Csak egy szülésig, vagy vetélésig tart. Ha ismét teherbe esik valaki, a védőinjekciót meg kell ismételni. Injekció után a gyermeket váró kismama járjon ellenőrző vizsgálatra, ahol figyelik az eredményt, és ha az nem tökéletes, intézkednek. Ha a vizsgálatok megnyugtatók. akkor az RH negatív asszony RH pozitív gyermeke „összeférhetetlensége” sem az újszülöttet, sem az édesanyát nem veszélyezteti. Nagy áldás, nagy biztonság ez az eljárás, az aránylag kevés számú RH negatív anya életéiben. No de igazán csak akkor hasznosítható, ha az édesanyák, az áldott állapotba jutott nők Leflká ismeretesen, időben jelentkeznek a vizsgálatokon, és a szülés vagy terhességmegszakítás után három, sőt szükség esetén hat hónap elteltével is megjelennek — saját és gyermekeik egészsége érdekében — a vizsgálatokon. A rejtvényfejtés — szórakozás. Most mégis a gondokról lesz szó. Vízszintes: 1. A gondolat fő sorának első része. 13. Nehezen szedi a levegőt. 14. Komoly hangú lírai költemény. 15. Fővárosi patak. 16. Áruba bocsát. 19. Európa magas északi vidékein élő finnugor nép. 20. Befolyással van. 21. Az elmúlt időben, 25. Az egyik német névelő. 26. Latin kötőszó. 27. A súly mértékegysége. 28. Kétszeres olimpiai tőr- vívónőnk (Ilona). 30. Knock out. 31. Költőnő (1795—1830), Berzsenyi Dániel sógornője. 33. Feltéve. 35. Hónaprövidítés. 36. „Éktelenül” nagyot döf. 37. Egyforma betűk. 38. Elaltatá a tüzet. 39. Egyiptomi félsziget, Ázsia és Európa érintkező része. 40. Dísz- és gyógynövényként termesztett afrikai liliomfajta. 41. Lovat biztató szó. 42. Rákóczi fejedelem udvari főmarsallja (Ádám). 44. Fordított szótoldalék. 46. A régi Rómában kettőezer. 47. Nagy szerencse a totó-lottóban. 50. Dávid Sándor. 52. Gyakori pacinév. 53. Főétkezés. 54. Deutérium és kálium vegyjele. 55. Becézett erdei állatka. 57. Latin szónokok. 59. ... culpa. 60. Vas és Zala megyében élő délszláv népcsoport. 62. Buda •testvére. 63. Hullajtás. 65. Szélhárfa. 67. Neves író (Imre, 1910—1974). Függőleges: 2. Izraeli kikötőváros. 3. Párizsi macska. 4. Latin kötőszó. 5. Végtelen ügy. 6. Nagyon helyes. 7. Frissít. 8. Kicsinyítő képző. 9. Német személyes névmás. 10. A magyar rejtvényirodalom jelentős képviselője, a volt IZÉ rejtvényújság fő- szerkesztője (György). 11. Kerül-kerül. 12. Szovjet váltópénz. 13. A vízszintes 1. számú sor folytatása. 17. Neves írónőnk (1891—1945). 18. Színigazgató, a Vígszínház egyik alapítója (1846— 1932). 21. Becézett angol férfinév. 22. Nagy ..., Nóg- rád megyei község. 23. A tuniszi uralkodók címe volt. 24. Kétszeres olasz olimpiai vívóbajnok (Nádi). 27. Emberi tetem, latin szóval. 29. Elernyed. 32. Költő, elbeszélő (István., 1897—1969).' 34. Fatime fiúja. 37. Kacat. 43. Ritka férfi név. 45. Hajóveszedelem, névelővel. 48. Régi magyar szóhasználatban: szlovák. 49. A tűzhely sütője. 51. Lengyel ország- gyűlés. 54. Csongrád megyei község. 56. Figyelmezteté. 58 Szénapadlás, tájszóval. 59. Szórakoztató történet. 61. Fejér megyei község. 62. — Club, az írók nemzetközi szervezete. 64. Az ón vegyjele. 65. Számnév. 66. A lantén vegyjele. 67. Építőanyag. Valló Emil Beküldendő: a vízszintes 1. és függőleges 13. számú sorok megfejtése — december 16-ig. Lawrence Olivier című, november 24-i rejtvényünk helyes megfejtése: A pletyka hangos újság a fair magatartás analfabétái számára. Könyvutalványt nyertek: Mocsári Kálmán Tószeg, Seres Orsolya Mezőtúr és Török Gyula Szolnok. (Az utalványokat postán küldjük el.) Diuat a pompon A pompon nem más, mint egy gömbalakú bojt, s dekoratív dísze pulóvereknek, sapkáknak, megkötő pántoknak. így készül: Vastag kartomból vágjunk ki egy akkora kört, amekkorának a pompont elképzeljük. Elbbe a körbe egy belső, feleakkora kört rajzolunk, amit szintén kivágunk. Vastag, erős gyapjúfonalból egy szálat a belső kör széléhez fektetünk úgy, hogy a végei hosszan lelógjanak. (Ezzel húzzuk össze, illetve kötjük majd meg csomóra, nehogy a pompon szálai széthulljanak.) Ezután a kiszemelt fonallal (ha tarka pompont akarunk, több színnel) szorosan körbetekerjük a kartongyűrűt mindaddig, amíg a belső nyílást egészen el nem fedjük. Ha a felcsavarás már jó vastag, borotvapengével a kerületének külső szélén felvágjuk, s a lelógó, hosszú szállal erősen összehúzva, csomóra kötve rögzítjük a pomponszálakat. Szükség esetén éles kis- ollóval kiigazítjuk, kerekre nyírjuk a gömböt. Bányai Katalin Lepényárus Ö-Delhiben Háromszázféle rizs Az indiai konyha Hazánkban — még a gasztronómiai különlegességek kedvelői körében is — kevésbé ismert az indiai konyha. Pedig a szakértők általában egyetértenek abban, hogy az európai és a kínai mellett az indiai konyhaművészet a harmadik legfontosabb a Földünkön. Persze nem szabad elfelejtenünk: a hatalmas, földrésznyi ország egymástól távoleső tájain a helyi főzési szokások éppúgy eltérhetnek, mint akár Európán belül a francia, a német vagy a balkáni. Meghatározók a különböző vallások táplálkozási előírásai is, hiszen a hithű mohamedánok nem fogyasztanak sertéshúst, a hinduk viszont a marhahústól tartózkodnak. (A legkedveltebb így a birka és a bárány, s közkedvelt a baromfihús.) Elterjedt a főzelékfélék széles körére támaszkodó vegetáriánus konyha is. Akadnak azért természetesen közös vonások. Ilyen például a gazdag fűszerhasználat. Legismertebb fajtái a gyömbér, a csilipapróka, a fahéj, a bors, a szegfűszeg, a kömény- és mustármag, a darált mák, a koriander és a szerecsendió. Elsőként kellett volna szólni a curryről (helyesen: kari). A curry ugyanis nem azonos a nálunk ismert egyszerű csípős fűszer-porral, ihanam frissen őrölt, felfőzött s a legkülönbözőbb nyersanyagokkal kevert fogást értenek alatta. Van tehát hal-curry, csirke-curry, tojás-curry. stb. — a család ízlésétől és .pénztárcájától függően. Mindig rizskörettel tálalják. Apropó, rizs! Elkészítésének Indiában több mint 300 módját ismerik. Főleg az ország déli részén számít főtápláléknak, míg északon fontosabbak a kenyérfélék. Ezek közt legismertebb a csapáti keletien lángosra emlékeztet, úton-útfélen árulják A puri kis, kerek tésztaféle. Az indiai étkezés levessel kezdődik. (Igen híres a friss kókusztejjel készülő Mulli- gatawny-leves.) A további étkek általában egyszerre kerülnek az asztalra, az egymás után s mellett következő ízek-aromák kiegészítik egymást. Lássunk még néhány fogást! A dált lencséből vagy más hüvelyesből készítik — száznál több változatban. A kabáb a mi cigánypecsenyénkre emlékeztet, míg a puláo a rizibizire hasonlít. Szívesen használt alapanyag a túró. A sütemények jórésze a mi ízlésünkhöz kissé .túl édeskés. Annál lenyűgö- zőbb a gyümölcsfélék kaval- kádja az ananásztól a pápájáig és a mangóig. A frissítők, gyümölcsszörpök, joghurtok választéka is óriási. A szeszes italok közt legjellegzetesebb az erjesztett pálmaié, a toddi. S még egy érdekesség: az indiai otthonokban, vendéglőkben ma is megszokott a kézzel evés. egyáltalán nem számít modortalanságnak. A mártásos ételeknél kanál helyett csapátit vagy kis rizs- gombóckákat használnak. Ilyenkor a vendégek a tányér mellé készített citromos melegvízzel mosnak kezet. Sz. G.
