Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-19 / 301. szám
Megkezdte munkáját az Országgyűl és (Folytatás a 2. oldalról) Roszik G.ábor felszófljalásá- ra reagálva egyetértett az- zal, hogy a társadalom elősegítheti a szabadságvesztésüket letöltött emberek be- , illeszkedését. A képviselők nagy többséggel elfogadták mindhárom törvénymódosító javaslatot. A napirend szerint az 1986. évi illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása következett. A javaslatot a kormány nevében Békési László pénzügyminiszter ismertette. Hangsúlyozta, hogy az előterjesztésnek nem célja a lakosság vagy a gazdálkodó szervezetek illetékfizetési terheinek változtatása. A törvényjavaslat az egyes eljárások illetékének mértékét a jelenlegivel lényegében azonosan határozza meg — mutatott rá a a pénzügyminiszter. Így — mint mondta — a javaslat éltfogadása esetén a világ- útlevélért, vagy érvényességi idejének meghosszabbításáért továbbra is 500 forint illetéket kellene fizetni, a kivándorlással kapcsolatos eljárás illetéke is 1000 forint maradna. Ezzel) azonos mértékű illetéket kellene fizetni a bevándorlás engedélyezésével kapcsolatos eljáA következő napirend vitájában. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter elmondta, hogy a társadalombiztosítási járulék minden forintja a Társadalombiztosítási Alap kezelésében és tulajdonában maradt. A bevételt az ellátásokra fordította a konmámy- zat, illetőleg tartalékalapot képzett belőle. Az alap létrehozásával világosabbá vált a járulék és az adók közötti kapcsolata, áttdkinthetővé a felhasználás. Az idén az állami költségvetés 35 milliárd forinttal többet fizetett be járulék címén mint tavaly, mert 43 százalékra emelkedett a dolgozók utáni járulék összege. Az idei többletbevételiből több milliárd forintért lakáskötvényt vásárolt az alap. Államilag garantált, kamatozó értékpapírok képezik a társadalombiztosítás vagyonát, aminek hozadékára már 1991- ben szükség lehet. A gazdálkodás Iránti bizalmatlanságot jelentősen befolyásolja, hogy nem jött létre az alap önkormány za - ta. Ennek oka az, hogy nem sikerült egyetértést teremteni abban: pontosan mi tartozik az alaphoz; hová tartozik a nyugdíjpénztár, a balesetbiztosítás, az egészségügyi biztosítás. Nem sikerült megegyezni abban sem. hogy az alapot irányító testület miként szerveződjék meg. Ezért jött létre a parlament segítségével a társadalombiztosítási bizottság, amelynek most elsődleges feladata meghatározni, hogy a mintegy 350 milliárd forintot a jövő esztendőben, az átalakuló parlamenti viszonyok között ki és hogyan felügyelje. Jövőre ezt már az önkormányzatoknak kell meghatározni uk. Az alap tervezésékor az egészségügyi kormányzat inrásért, az eddigi díjfizetési kötelezettség viszont megszűnne. A módosítások szerint változatlanul illeték- mentes lenne a diplomata és a külügyi szolgálati útlevél, valamint a határátlépési igazolvány. A törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatták le. Az ülésszak tárgysorozatának tárgyalását kora délután egy ünnepélyes aktus szakította meg. Fodor István bejelentette, hogy a Minisztertanács határozata alapján az államigazgatási és igazságszolgáltatási szervezetek dolgozói a Magyar Köztársaság alkotmányára új esküt tesznek. A Minisztertanács tagjainak, mint az államigazgatás központi szervei vezetőinek, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek, mint az Országgyűlés által választott vezetőknek az esküt az Országgyűlés előtt kell letenniük. A Ház tagjai felállva fogadták a kormány tagjainak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek eskütételét. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadta. dítványozza a gyógyító ellátás ős a családi pótlék forrásainak felcserélését. A csere azért szükséges, hogy lehetővé váljék az egészségügy korszerűsítése. Az egészségbiztosítás létrehozása ugyanis mind az orvosak, mind a betegek számára kedvezőbb a jelenlegi rendszernél — folytatta a miniszterasszony, majd arról szólt, hogy a kormányzat jelenleg nem vállalkozhatott a nyugdíj vagy a gyermektámogatási rendszer átfogó reformjára. Nem mondhat le azonban az infláció nélkülözhetetlen ellentételezéséről, az özvegyinyugdíj-rendszerben már régóta sérelmezett méltánytalanságok megszüntetéséről, a létminimumot legalább elérő ellátások körének bővítéséről. Mindehhez a társadalombiztosításnak 15 milliárdot kell kölcsönöznie az alap számára. A helyi tanácsok ellátási kötelezettsége is jelentősen megnő, a tulajdonukba kerülő Intézményrendszer fenntartásából, működtetéséből mind nagyobb részt kell vállalniuk a jövőben. Az intézmé- nyök finanszírozási rendjében jövőre nem lesz változás. Csehák Judit ezután arról szólt, hogy az egészségügyi szolgáltatásokra elkülönítetten 66 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évben. Az idősek ellátásával kapcsolatban arról szólt, hogy a tervezett 24 milliárd forintos keret az év elején átlagosan 800 forintos nyugdíjkiegészítést tesz lehetővé. Ez az összeg az idei átlagnyugdíjak szintjéig, vagyis havi 5300 forintig — 15 százalékos áremelkedést figyelembe véve — megőrzi a nyugdíjak reálértékét — mondotta egyebek között a miniszter. Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának véleményét Szirtestté dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vlk.) a bizottság elnöke ismertette. Felszólalása elején kiemelte: a bizottság a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot megtárgyalta és módosításokkal azt az Országgyűlés- nék elfogadásra ajánlja Kopp Lászlóné (Bonsod- Abaúj-Zemplén m.. 21. vtk.) logikailag felfoghatatlan- nak minősítette, hogy miért évjáratoktól teszik függővé a nyugdíjak emelését. Szerinte ez rendkívül hátrányosan érinti az 1980 után nyugállományba vonult kisnyugdíjasokat. Különösképp kifogásolta a húszezer forint feletti nyugdíjak 200 forintos magtámogatását. Ezután L estár Lászlóné (Budapest, 51.. vlk.) hangsúlyozta : elkerülhetetlen a nyugdíjreform, a jelenlegi tartalékképzés megváltoztatása, a szolgálati idő felemelése, a különböző kivételek megszüntetése. Dr. Biacs Péter (Budapest, 30. vtk.) elmondta, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága élénk vita után elfogadásra javasolta. A bizottság ülésén Rácz Albert főigazgatótól azt kérték, hogy az önkormányzati törvény tervezetéhez még időben készítsenek olyan előterjesztést, amely a magyar vidék, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói helyi igényeit is figyelembe veszi., A képviselő rámutatott: választópolgárai a gyermek- gondozási díj hároméves időszakra történő kiterjesztését sürgetik ami 3 milliárd forint terhet jelentene. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) utalt arra a korábbi javaslatára, hogy a nyugdíjemelés kérdésében a kormány ne a SZOT-tal. hanem a parlamenttel állapodjon meg. Javasolta, hogy a jövőben a konkrét felosztás is a parlament elé kerüljön. A gyed kiterjesztésével kapcsolatos képviselői véleményre reagálva Csehák Judit úgy foglalt állást, hogy most a költségvetés kereteire kell figyelni, évközben pedig a gyed kiterjesztésével is foglalkozni kell. Ellenezte viszont azt a javaslatot, hogy a parlament döntsön a nyugdíjak emelésére fordítható összeg konkrét felosztásáról. Szerinte ez a kérdés akkor oldódik meg, ha működni fog a nyugdíjpénztárak elkülönült önkormányzata. Határozathozatal következett. A képviselőik hosszú szavazási procedúrával döntöttek a módosító javaslatokról, majd a kiegészítésekkel együtt elfogadták a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló törvényja- . va&latot. Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a társadalombiztosítási bizottságnak a Társadalombiztosítási Alapot érintő egyes kérdésekről szóló határozatát. Ez egyebek mellett tartalmazza, hogy a Társadalombiztosítási Alap az MSZMP vagyonának rendezése során része- süliön előnyben, és térítés nélkül jusson hozzá a vagyon meghatározott részéhez, illetve az alap pénzeszközeit a Magvar Nemzeti Bank elkülönítetten kezelje, utána fizessen kamatot. A napirendi pontokhoz szorosan nem kapcsolódó témával is foglalkoztak a képviselők. Király Zoltán (Csonigrád m., 5. vk.) az ellenzéki demokrata csoDort nevében még az ülésszak elején kezdeményezte- Tőkés László ügyében az Ország- gyűlés foglalion állást. A parlament külügyi bizottságának szövegtervezetét az Országgyűlés 258 igen szavazattal. ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Az állásfoglalás egyebek között rögzíti; Ezután Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter összegezte a vitáiban elhangzottakat. A társadalombiztosítási bizottság állásfoglalását elfogadta. Csehák Judit tételesen válaszolva az egyes képviselői felvetésekre elismerte: valóban méltatlanul bánnák az 1985 után nyugdíjba mentekkel, de hozzátette, hogy miután a létminimum összegére egészítik ki az 1985 előtt nyugdíjazottak alacsony ellátását, így lényegesen lecsökken azoknak a köre, akik később kerültek nyugdíjba, s nem érik el ezt' a szintet. Elmondta, hogy a nyugdíj- rendszer módosításával kapcsolatban már á korábbi javaslatok is tartalmazták: minden munkában töltött évet egyforma százalékkal honoráljanak. Reményét fejezte ki, hogy 1991-től az új nyugdíjmegállapítási szabályok már megfelelnek ennek a követelménynek. „A Magyar Köztársaság Országgyűlése rövid időn belül másodszor kényszerül arra, hogy napirendjétől eltérve, külön foglalkozzon Tőkés László temesvári református lelkész ügyével. Ennek az ad sürgető aktualitást, hogy a román hatóságok az alapvető emberi jogúkat durván megsértve, az ország vállalt szerződéses kötelezettségeit semmibe véve, az elmúlt hét végén a törvényesség látszatát keltő bírósági döntéssel ki akarták la- koltatni hivatalából és otthonából Tőkés Lászlót. A Magyar Köztársaság Országgyűlése felhívja az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államokat, hogy a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban tegyenek konkrét lépéseket Tőkés László és gyülekezete jogainak védelmében, továbbá arra vonatkozóan, hogy a Román Szocialista Köztársaság betartsa ezirá- nyú nemzetközi szerződéses kötelezettségeit. A Magyar Köztársaság Országgyűlése felkéri a magyar kormányt, hogy a jelen nyilatkozatot juttassa el az ENSZ főtitkárához, az illetékes nemzetközi fórumokhoz és szervezetekhez.” Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Magyar Demokrata Fórum nevében invitálta képviselőtársait a Hősök terén hétfőn este rendezendő demonstrációra, amelyet az erdélyiekkel való szolidaritás jegyében tartanak. Az Országgyűlés ezután meghallgatta a külügyi bizottság másik állásfoglalását is, miszerint Doina Corneát és Tőkés Lászlót felterjeszti a Nobel-Béke-díjra. Az Országgyűlés az állás- foglalást elfogadta. Az ötödik napirendi pont, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat előadója ugyancsak Csehák Judit volt. A tervezett változtatások közül a miniszterasszony elsőként a gyermekgondozási díj módosítására tett javaslatot ismertette. A jogszabályterveA másik fontos változásként említette, hogy az 1990. január 1-jétől a férfiak is kaphatnak ideiglenes özvegyi nyugdíjat a feleség halálától számított egy évig, ha árvaellátásra jogosult gyermekük van. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 1990 után - még az egy évből fennmaradó hónapokra is megilleti azt a férfit, akinek a felesége az idén halt meg. Emellett a két nyugdíjasból álló házaspár férfi tagjának is biztosítanák az állandó özvegyi nyugdíjat, ha a feleség halna meg előbb. 1990- től a korábban megözvegyült férfi is jogosulttá válik az állandó özvegyi nyugdíjra, feltéve, hogy felesége elhalálozásakor már ő is nyugdíjas volt. Az özvegyi nyugdíjrendszert érintő, alapvetően szociális indíttatású harmadik javaslatként a miniszterasszony azt említette, hogy az a határösszeg, ameddig a saját* jogú, illetve az özvegyi nyugdíjat együttesen folyósítják, a jelenlegi 3890 forint helyett 6000 forint legyen, s ez a későbbiekben az öregségi nyugdíjak legkisebb összegére vonatkozó rendelkezések szerint emelkedne rendszeresen. Ez a javaslat visszamenőleges hatályú lenne, így mindazokra vonatkozna, akiknek az élettársuk a korábbi években halt meg. Végezetül arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a törvénymódosító javaslat szerint a családi pótlék kikerülne a társadalombiztosítási törvényből, mert a következő parlamenti ülésszakon törvényjavaslatot terjesztenek elő az állampolgári jogon járó családi pótlékra. Szirtesné dr. Tomsits Erika, a társadalombiztosítási bizottság előadója elmondta, hogy a törvény tervezett módosítása nem teszi feleslegessé annak későbbi alapvető átdolgozását. A módosítás célja, hogy azokat a szükséges minimális változtatásokat megtegyék, amelyekre már a jövő évben szükség van. Ennek megfelelően a társadalombiztosítási bizottság a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. A törvényjavaslat egészéről szavazva, azt az Ország- gyűlés nagy többséggel elfogadta. A parlament késő délután megkezdte az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló előzet szerint a jövő év elejétől mindenki jogosult lesz a gyed-re, aki terhességi, gyermekágyi segélyben részesül, függetlenül attól, hogy teljes összegű vagy a megelőző munkaviszonya miatt csak 65 százalékos mértékű segélyt kapott-e. terjesztés tárgyalását; e napirendi ponthoz dr. Hagel- miayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta: az intézményt negyven évvel ezelőtt azzal a szándékkal szüntették meg, hogy az állami hatalmat ne korlátozhassa olyan ellenőrzés, amely zavarta volna azokat, akik nem kívántak döntéseikbe beleszólást. A parlament jelentős lépést tett a jogállamiság felé az intézmény visszaállításával. Kovács András, a terv- és költségvetési hizottsága nevében a napirendi pont bizottsági előadójaként elmondta, hogy hosszas vita után határozták el, milyen területi — regionális vagy megyei — jelleggel működjön a számvevőszék. A bizottság végül (a regionállis javaslattal értett egyet. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), nem javasolta elfogadni az Állami Számvevőszék jövő évi költségvetését. Részletesen megindokolta, hogy a költségvetés miért nem reális, s miért megalapozatlan. A megalakuló új szervezet például átveszi a megszűnő köziponti népi ellenőrzés felszerelését, s emellett 18,6 millió forintért irodaátalakítást végez, további 8 millióért pedig irodabútort vásárolnak. Mivel több felszólaló nem volt, Hágelmayer István válaszolt az elhangzottakra, s azt javasolta, tekintsék a képviselők a most benyújtott költségvetés tárgyalását első fordulónak, s januárban térjenek vissza a témára. Ezután határozathozatal következett. A képviselők nem fogadták el az ÁSZ költségvetését, egyetértettek azzal, hogy azt januárban második fordulóban ishnét megtárgyalj ák. Békési László pénzügyminiszter kijelentette, hogy ez nem okoz gondot az állaimi költségvetés elfogadása, szempontjából, már csak azért sem, mert a képviselők várhatóan nem teszik lehe-* tővé a kiadások növelését, hanem éppen annak csökkentését szorgalmazzák. Este hat órakor az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a parlament ülését. Kedden a képvisel ők várhatóan a kormány jövő évi programja feletti vitával, valamint a lakásgazdálkodási rendszer reformjának megtárgyalásává! folytatják munkájukat. Békesl László ezen az ülésszakon lsem maradt munka néJkJHl Állásfoglalás Tőkés László ügyében Családi pótlék állampolgári jogon A képviselőkre zsúfolt program várt 800 forint nyugdijkiegészítés
