Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-16 / 299. szám

1989. DECEMBER 16. ^ÍÉPIAP Az idén egymillió vendége volt az IBUSZ-nak Nemzetközi sajtótájékoztatón az idei eredmények, s a Jövő óv utazási ajánlatai Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott tegnap a főváros­ban, a volt Zichy-palotában dr. Szemenkár Erika, az IBUSZ Rt, elnök-vezérigazgatója. A nagyszámú hazai és rendkívül sok külföldi — többségében osztrák — újságíró konferenciá­ján, részt vett Gellai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke is. Az elnök-vezérigazgató el­mondta: az IBUSZ közvetí­tésével az idén 560 ezer tu­rista lépi át a magyar ha­tárt, 285 ezer konvertibilis területekről, 275 ezer pedig rubel övezetből érkezik. 1989-ben a legrégibb magyar utazási iroda közreműködé­sével kétszázezer magyar ál­lampolgár utazott külföldre, — s alig kevesebben a belföldi programokon vettek részt. Ezzel tehát az IBUSZ idei összes vendégének száma el­érte az egymilliót. Dr. Sze­menkár Erika nem titkolta az idei várható nyereséget sem: több lesz egy milliárd - nál! Eközben csökkenő lét­számmal dolgozott az IBUSZ —, összesen háromezer-há­romszáz alkalmazottja van, (beleértve a részmunjkiaidős nyugdíjasokat is. A többlet- munka nem járt több pa­nasszal — csökkent a beje­lentett utaspanaszok száma. A részvénytársaság hat külföldi vállalatot is a ma­gáénak mondhat. December­ben lesz húszéves a frank­furti székhelyű IBUSZ— NSZK, amelynek Kölnben, Stuttgartban, Hamburgban és Münchenben is működik irodája, s bruttó forgalmuk az idén meghaladta a 40 millió nyugatnémet márkát. Több, mint fél évszázada szolgálja idegenforgalmi ér- deikéinket az IBUSZ'—Wien, de működik IBUSZ érdekelt­ség Olaszországban, Francia- országban, s Csehszlovákiá­ban Prágában és Pozsony­ban, valamint a lengyel fő­városban, Varsóban is. A tájékoztatón bejelentet­ték azt is, hogy a közeli he­tekben korlátolt felelősségű társaságot hoz létre a cég, az olasz AVIATOUR utazási irodával, s az alapítók 50— 50 százalékban osztoznak a nyereségen. Az irodát előre­láthatólag Budapesten, a Károlyi Mihály utcában nyitják 1990 kora tavaszán. Újból fölújították korábbi kapcsolatukat a világ első utazási irodájával, az angol Thomas COOK céggel, ame­lyét 1841-ben alapítottak. A Lufthansa érdekeltségű nyugatnémet Kempinski szállodacsoporttal 1988-ban kezdődött tárgyalások ered­ményeként létrejött Buda­pesten a Kempinski Hotel Rt, amely már megkapta a fővárosi Deák téren egy le­endő luxusszálló területét, öt-f-egycsillagos kategóriájú szálloda épül 364 szobával, kilenc emeleten. Föld alatti parkolójában a nagyiközön­ség személyautói is helyet kaphatnak majd. Üj kiadói részvénytársaság alapítását is tervezi az IBUSZ, s első­sorban útikönyvek, idegen­forgalmi reklám- és propa­ganda kiadványok készítésé­re társul a Kner Nyomdá­val, az Állami Könyvterjesz­tő Vállalattal. Vállalkozás az is, hogy a jövő évi kiutazási program­füzet minden eddigi ajánlat­nál többet tartalmaz, ötven új út, 260 úttípus található benne, 150 ezer utas számá­ra. Tízezer forint alatti ösz- sZegért kínálja összes válasz­téka negyven százalékát. Például azt, hogy ezen a mostani hét végén az IBUSZ irodáik országszerte nyitva lesznek szombaton és vasár­nap. December 16-án és 17- én itt Szolnok megyében a megyeszékhelyen kívül, várják vendégeiket a jász­berényi, a karcagi, a mező­túri és a tiszafüredi IBUSZ irodák, s bármilyen utazás­ra máris lelhet jelentkezni. Különben a sajtótájékoz­tatón ott volt Tóth László, az IBUSZ Alföldi Területi Igazgatóságának vezetője (aki nem más, mint a Szol­nok megyei IBUSZ vezetője), aki az év közepe óta igaz­gatja Szolnokon kívül a Bács, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyék IBUSZ irodáit, ö mondta el, hogy hétfőn fontos üzleti tárgya­lásra indul Amsterdamba: holland utazási irodákkal, az ottani kemping vezetőivel tárgyal. Nem másról van szó, mint arról, hogy autós holland turistákat várunk a nyáron, első osztályú kem­pingjeinkbe: Tiszafüredre, Berekfürdőre, Cser kés zőlőbe, Jászapátiba és Jászszentand- rásra. Az autós hollandusok már fölfedezték a tájat, ér­deklődés van 10—14 napos turnusokban alföldi üdülés­re. — sj — ARANYVASÁRNAP: AZ IDEAL SZAKÜZLETEI, ÁRUHÁZAI 9-1230-1(5 VARJAK KEDVES VÁSÁRLÓIKAT Rákócziújfalunak eddig nem volt temetője, a község lakói, szeretteiket Rákóczi- falván helyezhették örök nyugalomra. A községi ta­nács az idén temetőt létesít. A munkálatokhoz a megyei tanács hárommillió forintot adott. Ezenkívül a Martfűi Növényolajgyár és a Tisza Cipőgyár, a Rákóczifalvi Rá­kóczi Tsz segített illetve a Mezőhéki Táncsics Tsz a kisebb munkákban részt vál­lalt. Fotó: Tarpai Egy tiszafüredi házaspár kálváriája Három éve beázik a lakásuk és most várják az esőt Jegyzőkönyv már kilónyi kószült Csepregi József a tiszafü­redi Ganz Danubius hegesz­tője január 1-jén lesz 33 éves. Áldott jó lélek, nyu­godt is, meg kiegyensúlyo­zott is, bár ami az utolsó pár évben érte, nem kíván­ja senkinek. (Már csak azért sem, mert minderről nem tehet.) A rendhagyó esetek sora úgy kezdődött, hogy a nyolc­vanas esztendők elejen megismerkedett egy fekete hajú, szép, beregszászi lány­nyal. Ebből a találkozásból kölcsönös szerelem szövő­dött, ámbár mint az alábbi­akból kitetszik, esetükben nem alakult ennyire egysze­rűen a dolog. Ugyanis a há­zasságkötéshez a magyar hatóságoknak kellett volna egy igazolás arról, hogy Szőllősi Angéla beregszászi lakos, a menyasszony, haja­don. Nos, keleti szomszé­dunknál előszeretettel adnak szekérderéknyi igazolást bármiről, de pontosan erről az egyről fia sort sem ka­pott a kérelmező. Enélkül Viszont kis hazánkban nem esküdhettek össze. Ezt a helyzetet egy jószívű plébá­nos oldotta fel, aki végül is 1983. július 30-án összees­kette őket. Kerékpárral az esküvőre Csodák csodája: ezek után Beregszászról is megkapták az áhított papírt, ezért az ifjú pár az első holtomiglan- holtodiglan után 1983. au­gusztus 23-án ismét igent mondott. Mégpedig a ta­nácsházán, ahová ünneplő ruhában, kerékpáron érkez­tek, míg a tanúk gyalog győzték le a távolságot. Ha valaki azt hiszi hogy most már minden sínre ke­rült, az téved. Ugyanis An­géla áttelepüléséig még to­vábbi másfél év szükségel­tetett, hiszen fehéren-feke- tén igazolni kellett, hogy úgy hagyja el a Kárpátal­ját, hogy sem a komszo- molnak, sem a fatelepnek, ahol dolgozott, sem a szak- szervezetnek, sem a tanács­nak stb. szóval az égvilágon senkinek sem tartozik. Vég­re jöhetett, vagonba rakta értékes ingóságait (színes te­levízió, hűtőszekrény, rádió stb.) amelyek hazánkba érve szőrén szálán eltűntek. Egy hónapig keresték, amikor kiderült, hogy az ártatlan kocsi megjárta már Pestet, sőt Balatonfüredet is. Fü­red, Füred gondolták, és megkocsikáztatták a külde­ményt. Végre együtt élhettek: Csepregi József szüleinél kaptak helyet. Jól érezték magukat, dolgoztak mind­ketten, élére rakták a pénzt, miközben egy bűbájos jöve­vénnyel, egy ifjú hölggyel, Kittivel gyarapodott a csa­lád. Szerettek volna végre va- lahára saját otthont, és 1985- ben megtudták lesz egy két­szobás lakásuk az Ifjúság út 5 szám alatt. Igen ám. de ahhoz az 58 négj'zetmét er- . hez ami akkor 653 ezerbe került, 180 ezer készpénz szükségeltetett. Elkezdődött a szaladgálás, hiszen csak hatvanezerrel rendelkeztek. A tanács is segítette őket ugyanennyivel, és a fér­fi cége is adott hat­vanezret, így 1986. má­jus 16-án költözhettek. Bi­zony akkoriban lámpással kellett keresni a náluk bol­dogabbakat arrafelé. Szegé­nyek, nem is sejtették, hogy az átpakolásukkal újabb kálvária-sorozat kezdődöti. ótépés szakember elismerte az ázást, a SZOTÉV képvi­selője azonban félig tréfá­san, félig komolyan meg­kérdezte: talán locsolják maguk ezt a lapos tetőt, hogy befolyik? A házigazda válasza ennyi volt: sajnos, öntözés nélkül is lyukas, így ereszt. Igaz, csak akkor, ha esik. Egy szó mint száz. azóta nem csak a darvak, hanem az évek is szállnak és egyik jegyzőkönyv a má­sik után készül. Akta szüle­A befőttek nem penészednek, „csak” a plafon A négyszintes lakást a SZOTÉV építette és amikor átvették, elégedettek voltak a munkájukkal. Ámbár az már akkor is feltűnt, hogy a mennyezetet valamiért oe- meszelték, befestették: rá is kérdeztek: talán beázik? Az akkori felelet azonban meg­nyugtatta őket. Az is igaz, azután jöttek a garanciális hibákat feljegyezni, és ezek megállapított összegét kifi­zették. A bajok viszont az első, jelentősebb őszi esőzéskor kezdődtek. Három helyen: a kamrában, a gyerekek szo­bájában, illetve az előszo­bában nem várt vendégként befolyt az égi áldás. Nosza, irány az Otthon lakásszövet­kezet, írtak a SZOTÉV-nek, az OTP megyei illetékesé­nek. Ki is jöttek és megnéz­ték, igaz e az állítás. Az tik aktára, de hát erről a tényről a tető makacsul nem vesz tudomást: az átkozott fogja magát, és rendre mód­ra csorog befelé is. A csa­ládfő Tolnától Baranyáig bejárt már mindent, vissza is adta volna az OTP-nek, ha már így jártak. Mit csi­náljunk vele? — volt a vá­lasz. És én mit csináljak, fe­lelt az ifjú hegesztő, amikor jó pénzzel fizettem, és ilyen lakást kaptam. Végül is 1989. november 23-án ké­szült egy jegyzőkönyv, amelyben a SZOTÉV egyik illetékesét idézem: „Terék Béla készre jelenti a lemez­munkák javításának elvég­zését. Arról, hogy ez a be­ázás tényét megszüntetné, a jelenlévők nem tudnak nyi­latkozni, csak egy nagyobb eső után. Add már uram az esőt / A lakástulajdonos és a la­kásszövetkezet vállalja (a tulajdonos eddig is vállalta, a szerk.) ,hogy egy nagyobb esőzés után visszajelzéssel fog élni a SZOTÉV felé, hogy a beázás megszünt-e”. A tulajdonosok, Csepregi Józsefék azóta lesik az eget, mint a meteorológusok. Elő­készültek a legrosszabbra is, vettek új ernyőt a lengyel piacon. A házigazda, azon is gondolkodik, hogy elcse­réli a lakást. A Szaharába, vagy a Góbi sivatagba, mert úgy tanulta, hogy ezeken a helyeken néha sokévenként sem esik. Az apró bökkenő csak az, hogy ő tősgyökeres füredi, és ott, a roko­nai, a munkatársai között szeretne élni a feleségével, meg a két kicsi lányával együtt. Száraz lakásban. Er­re vágyik egy család 1989 végén Tiszafüreden. Kérdés az illetékesekhez: teljesíthe­tetlen lenne ez a kérés? D. Szabó Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom