Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-16 / 299. szám
6 Nemzetközi körkép 1989. DECEMBER 16. A társadalmi robbanás veszélye radikális reformokat süget Forro politikai tol Moszkvában A szokásosnál hidegebb moszkvai teleld a politikai indulatok korábban soha nem látott felizzását hozta az idén. A legfelsőbb törvényhozó szerv, a Népi Küldöttek kedden kezdődött II. kongresszusán végletekig kiéleződtek a reformpárti törvényhozók és a konzervatív képviselők ellentétei. Miről is van szó? Az összeomlással fenyegető gazdasági helyzet, a társadalmi robbanás veszélyét hordozó elégedetlenség radikális reformokat sürget. Az eddigi intézkedések, a peresztrojka négy éve nem hozott ugyanis kézzelfogható eredményeket. Az üzletek tátonganak az ürességtől. A katasztrofális ellátási helyzetet tovább nehezítik a mind újabb sztrájkok. A nemzetiségi összecsapások nyomán emberek százai haltak meg, s menekültek ezrei árasztották el az országot. Ehhez járul még a bűnözés, s ezen belül a szervezett bűnözés ijesztő növekedése. A jelenlegi helyzetben az elmúlt négy év félintézkedései, a rossz kompromisszumok után az egyedüli kiutat a radikális megoldások jelenthetik, amelyekről a tíz naposra tervezett tanácskozás résztvevői hivatottak dönteni. Drasztikus reformokat sürgetett Mihail Gorbacsov pártfőtitkár-államfő is rövid megnyitójában. Kérdés, vajon meghozzák-e a küldöttek a szükséges döntéseket? A szovjet tévé által közvetített első napi ülés kételyeket ébresztett erre vonatkozóan. A képviselők ugyanis a Legfelsőbb Tanács, a szűkebb parlament napirendjét elfogadva máris lesöpörték az asztalról a reformpárti küldöttek indítványait. A terv szerint a tanácskozás résztvevői négy napig vitatkoznak majd ugyan a gazdasági reform szakaszairól, de máris elvetették a földről és tulajdonról szóló törvénytervezetek megtárgyalására vonatkozó indítványokat, amelyek meghatározóak tehernek az átalakítás menetére. Az alkotmánymódosításra vonatkozó napirendi pont vitája során leszavazták a baltikumi küldöttek indítványát, amely az SZKP alkotmányban rögzített vezető szerepének eltörlését irányozza elő. Az erre vonatkozó 6. pont mellett sokan - köztük komszomolisták is - szorgalmazták az ifjúsági szervezet elsőbbségét biztosító 7. pont, valamint a demokratikus centralizmus eltörlésére vonatkozó cikkely törlését is, mindhiába. Ezzel szemben napirendre került az alkotmánybíróság létrehozásának kérdése. Az új törvények alkotmányosságát ellenőrizni hivatott, a hasonló nyugati intézmények mintájára létrehozandó testület felállítása lényegében megintcsak a konzervatívokat erősítené, ugyanis nyilvánvaló: a reformtörvények ellentétesek lennének az 1977-es, máig érvényben lévő „brezsnyevi,, alkotmánnyal. Ráadásul a baltikumi képviselők nem teljesen alaptalan félelmei szerint a testület névlegessé fokozná le a köztársasági törvényhozó testületek szerepét. Ezért számos képviselő eleve az alkotmány gyökeres megváltoztatása mellett foglalt állást, s csak az alkotmányreform után tartja csak elképzelhetőnek az alkotmánybíróság felállítását. Mindezek mellett a megfigyelőnek a szovjet tévé közvetítése nyomán szerzett első benyomásai szerint a májusi kongresszushoz hasonlóan továbbra érezteti hatását a politikai kultúra hiánya. Sok az üresjárat. Az első időkben még népszerűek lehettek a küldöttek, amint teátrális mozdulatokkal egymás kezéből kikapva a mikrofont védelmezték igazukat. Mára azonban az utca emberének mindinkább kezd elege lenni a terméketlen szópárbajokból, a személyeskedésből, amelybe még a sértegetés is belefér. Kijutott ebből Mihail Gorbacsovnak is, akit egy litván képviselő egyenesen hazugsággal vádolt meg egy harmadrendű kérdés kapcsán. Az indulatoktól fűtött közjáték enyhén szólva méltatlan volt a honatyákhoz. Várhatóan az elkövetkező napokban sokminden eldől. A nagy kérdés: születnek-e a valóban radikális reformot célzó döntések? Köti Lóránt Szabadságot a politikai foglyoknak! - olvasható az egyik transzparensen Moszkvában december 10-én, az emberi jogok napján rendezett tüntetésen, ahol több ezren támogatták a peresztrojkát. MTI Telefotó SBS — avagy az átkos kényelem Beteg, légkondicionált épületek Láthatatlan, és igencsak veszedelmes ellenség leselkedik az amerikai irodai dolgozók jórészére nap mint nap a munkahelyén. Mikroszkopikus méretű betegség- hordozók várakoznak rájuk, főnökökre, beosztottakra egyaránt. Az energia- és levegőtakarékos légkondicionáló berendezésekben tenyésznek ezek a mikrobák, és sokféle bajt- okozhatnak, a szemgyulladástól kedzve egészen a halálig. Erre a veszedelemre már 1976- ban felfigyeltek, amikor egy amerikai légionárius szervezet értekezletének 182 részvevője betegedett meg légkondicionáló berendezésben tenyésző kórokozóktól. Huszonkilencen meg is haltak. Ezért keresztelték el légionáriusbetegségnek ezt a tüdő- gyulladáshoz hasonló betegséget Az „ellenség,, majdnem mindenütt jelenvaló. A fénymásoló ózont és ammóniát bocsát ki, az új szintetikus tapéták formaldehidet és más vegyianyagokat. A padlószőnyegből tisztítószerek gőze árad. Emberekre is ártalmasak lehetnek azok a rovarirtó és fertőtlenítő szerek, amelyeket éjszaka vagy a hétvégeken szórnák szét, amikor a légkondicionáló berendezéseket takarékosságból félgőzzel működtetik vagy teljesen leállítják. A légkondicionálók által forgatott, többszörösen felhasznált levegőben szénmonoxid, széndioxid, nitorgéndioxid gázok, fémek és más szervetlen vegyüle- tek, például higany, klór, kén, azbesztrészecskék és radioaktív szennyeződések - pédául radon - örvénylenek, s behatolnak az iroda minden egyes négyzetcentiméterére. Mindebből csak egy valami látható: a dohányfüst, de ez is csak tünet. Mindegyik szennyezőanyagra vonatkozóan nincsenek statisztikák, de a radon, a dohányfüst, az illékony szerves anyagok esetében vannak, és ezek azt mutatják, hogy a legfontosabb környezetszennyezési kérdés a belső légtérben mutatkozik. Amint egyre több a panasz, a kártérítési per és a tudományos adat, mind szélesebb körben tudatosul, hogy nagy horderejű problémával állunk szemben, korántsem képzelt betegek agyszüleményével. Az Egyesült Államokban már betűneve is van e veszedelmes jelenségnek: SBS (Sick Building Syndrome, magyarul: beteg épü- letszindróma). Bizonyos légszennyező anyagokból az épületeken belül - ahol az amerikaiak idejük 90 százalékát töltik - 200-500 százalékkal több van, mint a szabadban, állapította meg az amerikai környezetvédelmi hivatal. Az irodai dolgozók egyre gyakrabban panaszolják, hogy amíg munkahelyükön vannak, fáj a fejük, kiszárad a torkuk, köhögnek, ég a szemük, levertek, vérzik az orruk, légzési problémáik támadnak. Az Egyesült Állmokban évente 3500 - 6500 rákos elhalálozás vezethető vissza a zárt helyiségek szennyezett levegőjére. Ezenkívül évente 5.000-20.000 tüdőrákos halálesetet okoz a zárt terekben elszenvedem radonsugárzás. Influenzajárványok idején a légkondicionált zárt terek számlájára kell írni több ezer emberéletet, többszázezer dolgozó betegállományba vételét és több milliárd dollárt. Ezt légkondicionált és légkonicionálás nélküli barakkokban elszállásolt katonák megfigyelése alapján mutatták ki. Vizsgálatok eredményei szerint az irodák légkondicionáló berendezése húgyúti fertőzéseket, bél- fertőzéseket, gyomor és emésztőszervi panaszokat okozó baktériumoknak, allergiakeltő gombáknak a melegágya. Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) kimutatta, hogy az amerikai irodaházak egyharmada „beteg,,, s az itt dolgozó emberek 20 százaléka olyan betegségekben szenved, amelyek a környezet megváltozása esetén azonnal megszűnnek. Egy amerikai kutató intézet 1971-1988 között 465 irodházat vizsgált meg légzési zavarokra vonatkozó panaszok miatt. Azt találta, hogy az épületek 54 százalékában nem volt megfelelő a szellőzés; 35 százalékukban a friss levegő bemenete el volt zárva - energiatakarékosság miatt. A problémák 85 százaléka egyébként a légkondicionáló berendezés helytelen üzemeltetéséből és rossz karbantartásából ered. Néha meg tervezési hibából, például, ha a friss levegő bemenetet közvetlenül gépkocsibejárat közelében helyezik el, hogy a kipufogógázok közvetlenül az irodákba tóduljanak. A beteg épületek azonban nem menthetetlenek, ha már megállapították, hogy mi a baj, vélik a szakértők. Es az orvoslás sokszor pofonegyszerű: elszívó a fénymásoló fölé, a légkondicionáló csővezetékeinek kitisztítása, légszűrőinek cseréje, a nagytermek átrendezése. Az FDJ, azaz a keletnémet ifjúkommunisták szövetségének tagjai is tüntettek. A problémák szabad megvitatását, illetve az NSZEP-től való függetlenséget követeltek Berlinben. MTI Telefotó Falhoz állított gerillák A közép-amerikai csúcsértekezleten a falhoz állították a Salvadort felkelőket - fogalmazta meg hirtelenjében a kedd hajnalban született, kétségkívül figyelemreméltó határozat lényegét egy térségbeli politikus. A Salvadorban tizedik éve harcoló Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) ezzel a határozattal elvesztette legfontosabb szövetségesét, Nicaraguát, hiszen Dániel Ortega is egyetértett a harc befejezésével, a gerillák leszerelésével, és velük szemben a kormány „határozott támogatásához,, adta nevét A szélesebben vett térségben a front már csak a rokon baloldali mozgalmak és Kuba egyértelmű szolidaritására számíthat. Az idők jelének tekinthető, hogy a front annak ellenére szén vedett diplomáciai vereséget hogy az éppen egy hónapja indí tott - és talán pontosan a csúcs eb időzített - offenzívájában komoly katonai sikereket mutatott föl. Az elnökök - köztük a fegyveres forradalom élén hatalomra jutott Ortega - világosan fogalmaztak: nem tartják megengedhetőnek az erőszakos eszközök alkalmazását a politikai célokért folyó küzdelemben. Ez ugyanúgy vonatkozik az FMLN-re, mint a nicaraguai kontrákra. Noha a két szervezet között alapvető különbség, hogy a Salvadort mozgalom népi támogatást élvez, a kontrák viszont nem. A fegyverletételre vonatkozó fölhívás gyakorlati értéke bizonytalan, amint az a kontrák példáján is látszik: ha csak a határozatokon múlna, a hondurasi táborok már üresek lennének. A helyzet megismétlődhet Salvadorban is, hiszen az FMLN még aznap elutasította a megadás gondolatát, a hadsereg pedig immár tizedik éve hiába kísérletezik a front leverésével, noha az a sűrűn lakott ország belsejében működik, és nincs a.í Egyesült Államokhoz mérhető támogatója. Nicaraguai engedményei azzal magyarázhatóak, hogy a sandinistáknak a februári választásokig meg kell alapozniuk a szavahihetőségüket. A managuai kormány cáfolta például, hogy köze lenne a Salvadorban lezuhant fegyverszállító repülőgéphez, bár nem tagadta, hogy a gép Nicaragua területéről indulhatott. A sandinisták várható választási győzelmét az Egyesült Államok félresöpörheti, és megtagadhatja az elismerést, ha Nicaraguát sikerül a „terrorista államok,, közé soroltatnia. Managuában azt is tudták, hogy Moszkva a közép-amerikai válság politikai rendezését tartja célszerűnek, amit egyértelműen jelzett a Nicaraguába irányuló fegyverszállítmányok leállításával. Mérlegelniük kellett ráadásul, hogy a nicaraguai gazdaság nem bírna ki még egy választási periódust hadiállapotok és az amerikai embargó viszonyai között, és ma az egyik szocialista szövetséges sem képes masszív támogatást nyújtani az országnak. A jelentős engedményekért cserébe Managua keveset kapott. Nem sikerült elérnie, hogy Salvadort legalább az egyensúly kedvéért elmarasztalják az emberi jogok szörnyű helyzete miatt, és azt sem, hogy újabb kötelező határidőt tűzzenek ki a kontrák leszerelésére. Nem említette meg viszont a határozat azt a bizonyos fegyverszállító repülőgépet, amelynek útraindítóival Managuának még el kell számolnia. Ez a hiány a szövegben arra utal, hogy a szomszédos kormányok elfogadták a nicaraguaiak bizalmas tájékoztatását, és azzal bíztat, hogy talán a jövőben maguk közé fogadják a lecsendesült sandinistákat. A csúcsértekezlet eredményeivel kapcsolatban egyelőre hallgatnak a kubai kommentátorok, de nem zárható ki, hogy a reagálás heves lesz, hiszen Nicaragua a nemzeti érdekekért és a béke kedvéért olyan engedményeket tett, amelyeket itt egyesek a Havannának oly kedves „proletár internacionalizmus,, elárulásának minősíthetnék Takács Zoltán
