Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-15 / 298. szám
2 1989. DECEMBER 15. j^ÉPIAP Forum a megyei könyutärröl El sem ment az átadási ünnepségre Nem díszpolgára Karcagnak Czinege Lajos Elévültek az „elévülhetetlen" érdemek (Folytatás az 1. oldalról.) dött. Horváth Károly a megyei könyvtár helyzetét tragikusnak, siralmasnak nevezte. Elmondta, hogy a könyvek tárolása megoldatlan, a könyvbeszerzési keret pedig már szeptemberben elfogyott úgy, hogy csak minden ötödik megjelenő könyvet tudtak megvásárolni. A könyvtár ügyét a megye vezetői évtizedeken át nem tekintették igazán fontosnak — pl. Majoros Károly volt megyei első titkár őt bejelentkezésétől számítva csak másfél év múlva fogadta. Tájékoztatójának végén egy javaslatot terjesztett elő a megyei könyvtár igazgatója: a megüresedő megyei pártszékházba települjön át a könyvtár szomszédságában lévő középiskolai kollégium és az intézmény kapja meg a felszabaduló kollégiumi épületet. A fórumon felszólalók is bírálták — néha szenvedélyes hangon — a megye veA fogyasztói érdekvédelmet képviselő Fogyasztók Országos Tanácsának megyei szervezete tegnap tartotta ülését, amelyen napirendi pontként a Fogyasztók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanácsának (FMT) működési rendje tervezetének megvitatása és jóváhagyása a jövő évi munka- program megbeszélése és az idei tevékenységben résztvevők jutalmazása szerepelt. Barta László alelnök az első pont írásbeli anyagához szóban annyit fűzött hozzá, hogy az új működési rend kidolgozása azért vált szükségessé, mert az eddig a HNF munkabizottságaként működő Fogyasztók Országos Tanácsa (FŐT) ez évben jogilag külön vált a HNF-től úgy. hogy az együttműködés tartalmi része megmaradt. Az önállósodás új alapszabályt követelt, amelynek megfelelően a megyei szervezetek is új működési szabályzatot dolgoztak ki. Az FMT felépítésének megértéséhez tudni kell, hogy a szervezetben a helyi zetését. Kifogásolták azt, hogy a megyei és a városi tanácsot a művelődési osztályok vezetői képviselik a tanácskozáson és nem az elnökök. Személy szerint bírálták Mohácsi Ottót, a megyei tanács elnökét, aki annak idején megígérte a választóknak, hogy Szolnokon új könyvtár fog épülni, — „most igazán itt lenne a helye” —« hangzott el. A pártok képviselői is kefej tették nézetüket a könyvtár ügyről. Az SZDSZ többek között javasolta hogy a könyvtárak kerüljenek ki az állambürokrácia irányítása alól. Az MSZDP vitatkozott ezzel az állásponttal: az állam nem rázhatja ki a nyakából a kultúrát! A felszólalók többsége támogatta a megyei pártszékházzal kapcsolatos javaslatot, de olyan felvetés is elhangzott, miszerint a volt KISZ megyei bizottsági épülete alkalmasabb kollégiumi célra. A fórum lapzártakor még tartott. fogyasztói tanácsok, a szak- bizottságok és a lakosság képviselői vesznek részt. Ez utóbbiban szerepelnek a különböző pártok, társadalmi szervezetek, mozgalmak, tanácsok. Az előadó elmondta, hogy 10, a megyében működő párthoz küldtek ki meghívókat, vegyenek részt az FMT ülésén és további munkájában, amelyet eddig három párt el is fogadott: a Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata párt, és a Münnich társaság egy-egy tagja volt jelen az összejövetelén. A szóbeli kiegészítést vita, és a tervezet elfogadása követte, majd rátértek a jövő évi munkaprogramra, amelyet Fehér Lajos titkár ismertetett. Az 1990-es évben három nagy témax szerepel a megyei szervezet munkájában: a szociális védőháló kialakításának helyzete, módszere, működésének tapasztalatai; a megye tömegközlekedésének helyzete, kiemelten Szolnok autóbusz-közlekedésére; fórum a fogyasztói árak alakulásáról, a fogyasztói ár és a minőség összhangjáról. Él az élő újság Darázsfészek Szombaton, 17 órától a szobaszínházban Holnap, azaz december 16-án, délután 17 órától Szolnokon a Szigligeti Színház szobaszínházában folytatódik az a rendezvénysorozat, aminek a címe és mottója: Darázsfészek. Az eddig feldolgozott témák már bizonyították, hogy mindennapi életünket érintően van miről beszélni, sőt lehet érdekesen, izgalmasan, ha úgy tetszik a sablonoktól is mentesen szót váltani közös dolgainkról. Ezúttal az ipar, a gazdaság problémáit veszik górcső alá úgy, hogy szolnoki példák segítségével is igyekeznek átvilágítani a mára kialakult helyzetet, s választ adni Olyan kérdésekre, mint hogy mi van, mi lesz a nemzeti csúcs után, vagy éppen miért és hogyan kerüljön sor a „népszerűtlen” intézkedésekre. Az is izgalmas megközelítést adhat a kérdéskör boncolgatásához, hogy a gazdaság csődhelyzetének vajon mennyire hű tükre, s itt helyben menynyiben magyarázata a szolnoki nagy- és kisvállalatok állapota? Az is kiderülhet majd a beszélgetésből, hogy miként látják a kiutat a „hivatásos hozzászólók”, azaz a meghívották. A cél persze az, hogy a vendégek minél többen mondják el — akár saját tapasztalataik alapján is — véleményüket. A vitadélután vendégei: Soós Károly Attila, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetétől, aki az SZDSZ gazdasági programjának egyik szerzője, dr. Budai Béla, a Szolnoki Mezőgép vezérigazgató-helyettese, valamint König László, a Szolnoki Papírgyár üzemvezetője. „Oklevél: Karcag Város Tanácsa a 11/1975. IV. 3. sz. tanácshatározat alapján, hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából CZINEGE LAJOS elvtárs- nak, a város politikai, társadalmi és gazdasági életének fejlődése érdekében kifejtett önzetlen, állandó és folyamatos tevékenysége elismeréséül Karcag Város Díszpolgára kitüntető címet adományozta. Karcag, 1975. április 3.” Aláírások (az átvevő aláírása hiányzik). Karcag egyebek mellett arról is nevezetes, hogy több országosan ismert és elismert ember szülővárosa. Elég csak Győrfi István néprajztudóst, vagy Kántor Sándor Kossuth-díjas népművészt említeni, máris bizonyított az állítás igaza. Feltehetően ezt látva döntött úgy 1974-ben a város akkori tanácstestülete, hogy megalapítja a díszpolgári címet — kifejezve ezzel is a szülőváros elismerését nevezetes fiainak. Kik kaphatnak díszpolgári címet Karcagon? Az alapító határozat szerint azok, akik a város és a lakosság érdekében kiemelkedő tevékenységet végeznek, akik alkotásaikkal emelték, vagy elősegítették Karcag város fejlődését, közvetetten hozzájárultak a város tekintélyének emeléséhez, vagy érdemeket szereztek a munkásmozgalomban. A díszpolgári cím néhány kötelezettséggel de előnyökkel is jár. Az illető díszpolgár meghívót kap a hivatalos városi ünnepségekre, tanácsülésekre, ahová időnként illendő elmenni. Viszont díjtalanul látogathatja a városban szervezett rendezvényeket — nem kell tehát fizetnie a sportpályán, a művelődési központban és máshol sem. Tulajdonképpen nem ró a cím teljesíthetetlen kötelezettségeket a díszpolgárra, de az előnyök révén sem túlságosan kivételezett a helyzete. Az alapító határozat óta öt díszpolgári címet adott ki a városi tanács. A város e címet adományozta Csanádi Istvánnak és Lakatos Istvánnak munkásmozgalmi tevékenységükért, Irina Lev- csenkónak, a város felszabadításában részt vevő katonanőnek, Czinege Lajos hadseregtábornok honvédelmi miniszternek és Kántor Sándor Kossuth-díjas népművésznek. A díszpolgári címek zömét közvetlenül az alapítás után adták ki, utoljára Kántor Sándor kapta 1978-ban. Azóta nem akadt senki, aki e titulust kiérdemelte volna — de lehet, hogy az idők folyamán a díszpolgári cím is veszített ázsiójából. A díszpolgárok listáját nézve pedig a hetvenes évek szellemének tükröződését érzékelhetjük. Kántor Sándor kivételével a munkásmozgalmi, politikai szempontok voltak az elsődlegesek — ami persze nem jelent érdemtelenséget. öt díszpolgára van tehát Karcag városnak, illetve csak volt,. mert a számuk a napokban négyre csökkent. Igen, Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnök-helyettes díszpolgársága szűnt meg, aki körül a „Kiskirályok mundérban” című könyv alaposan felverte a port. A könyv állításai még nem bizonyítottak. Ismert, hogy ez ügyben folyik a parlamenti vizsgálat. Megelőlegezték Karcagon a könyv állításainak igazát és siettek visszavonni az esetleg kompromittálóvá válható díszpolgári címet? Nem erről van szó. Czinege Lajos Karcag díszpolgára volt. de igazából soha nem volt az. Visszavették, amit soha ki sem adtak. A dolog bonyolultnak tűnik, mégis így lehetne jellemezni az akkor volt honvédelmi miniszter díszpolgársága körül kialakult helyzetet. 1975-ben a városi tanács úgy látta, hogy Karcag szülötte, Czinege Lajos elévülhetetlen érdemeket szerzett a felszabadulás után a város politikai, társadalmi életének megindításában. Az akkori előterjesztés szerint „Mint országos vezetőnek a sokirányú elfoglaltsága mellett is mindig jutott ideje a város politikai, társadalmi és gazdasági életével személyesen is foglalkozni. A város lakossága Czinege elvtársat nagy tiszteletben tartja és munkásságáért nagy elismeréssel adóz.'k' Eddig az idézet az előterjesztésből. A kezdeményező a tanács végrehajtó bizottsága volt. Tovább is lehetne szűkíteni a kört, de minek — olyan régen volt már. Az előterjesztés simán „ái- ment a lécen”, Czinege Lajos a város díszpolgára lett. De igazából mégsem left az. Azért, mert a díszpolgári címet soha nem vette át. Nem ment el az átadási ünnepségre. Később történt néhány próbálkozás a cím átadására, de az időpontokat nem sikerült összeegyeztetni. Hiába, egy országos vezető elfoglalt ember, pláne meg egy honvédelmi miniszter a hetvenes évek feszült katonapolitikai helyzetében. A dísznolgári címet tanúsító oklevél és plakett így bekerült a városi tanács páncél- szekrényébe és ott van azóta is, több mint tizennégy éve. Czinege Lajos ezért aztán nem tudott eleget tenni a cím adta kötelezettségeknek, de az igazsághoz tartozik, hogy az előnyeivel, sem élt, bár Karcagra többször ellátogatott — fiához, unokáihoz, testvéreihez. A FIDESZ Karcagi Csoportja is egyetért az 1975-ös városi tanáccsal abban, hogy Czinege Lajos elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ezeket az érdemeket azonban ők másban látják. „Czinege Lajos elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyar Néphadsereg lezüllesztésé- ben, egyszemélyi megtestesítője és előidézője volt a korrupció, a pazarlás, az erkölcstelenség minden képzeletet felülmúló honvédségen belüli elburjánzásának, minden tekintetben méltatlan arra, hogy Karcag lakói díszpolgárukként tiszteljék” — hangzik nyilatkozatuk. Egyidejűleg felháborodásuknak is hangot adtak: „ezen megtisztelő címet Czinege Lajos még arra sem tartotta érdemesnek, hogy átvételéért szülővárosába utazzon”. Innentől kezdve gyorsan peregtek az események. A FIDESZ Karcagi Csoportja a keddi tanácsülésen a testület elé terjesztette javaslatát: vonják visz- sza Czinege Lajostól a díszpolgári címet. Némi vita után a tanácstestület úgy döntött, hogy visszavonja 11/1975. IV. 3. sz. tanácshatározatát —, Czinege Lajos tehát nem díszpolgára többé Karcagnak. Visszavonták tőle azt a címet, amit igazából ki sem adtak. A díszpolgárságot tanúsító oklevél és plakett végleges otthonra talált a páncélszekrényben. Berki Imre — szp — Olvasóink tapasztalhatták, hogy eleget téve a nyilvánossággal szembeni kötelezettségeinknek, napról-napra közreadjuk a különböző pártok felhívásait, állásfoglalásait. Így tesszük ezt jelen esetben is, amikor helyt adunk a karcagi MDF felhívásának, hozzátéve, noha fő mondandóját, azt hogy országgyűlési képviselőjükhöz nyílt levelet intéznek a lap hasábjain, nem kifogásoljuk, viszont nem értünk egyet a felhívás hangnemével. Karcag-Berekfürdő—Kunmadaras lakóihoz MDF-felhívás Aláírást gyűjtünk képviselőnk felszólítására. Javasolja és szavazzon a parlament feloszlatása mellett. Követelésünk indoka ismert: A jelenlegi parlament nem felel meg a politikai követelményeinknek, mivel valódiságát elveszítette. Nem képviseli • a Magyar Nemzetünk ügyét. Lásd „Pártunk és Kormányunk” Moszkvába szaladgál a leghatározottabb kérelmezgetésekkel, az Ö ügyük nem a Mi ügyünk. Saját magunk közül választott képviselőket akarunk a parlamentbe, és a kormány élén; köztársasági elnököt népszavazás útján. Szép és követendő példát mutatott Csehszlovákia és NDK népe. Igenis az elégedetlenségünknek hangot kell adni! Míg körülöttünk jó irányban haladnak a dolgok, addig Karcagon pl., nem tartják be a nép által 95 százalékig megszavazott törvényt! Itt még működik a munkásőrség, olyképpen — következtetni lehet az egyidejűségből — szaladgálnak rendszeresített gépkocsijaikon. Parancsnokuk bejár. Talán szervezik a rossz múltú sok nyomorúságot okozó MSZMP-t, a magyarországi helytartót. Éppen ilyen diktátort tesznek az élére, mint Zagyi János az MSZMP karcagi bizottságának volt első titkára, aki előbb egy tsz-t, majd Karcag és környékét játszott el. Ne engedjük, hogy ez a rémuralom újra a nyakunkra telepedjen; kiemelt fizetésű és jutalmazásé vezető beosztású megtévesztettjeikkel, akik még mindig gyakorolják a nyomorba döntés módszereit. Ne álljunk meg a látszat demokrácia elérésénél. A köztársasági államforma valódiságát az olyan demokrácia fémjelzi, ahol a kommunizmus és szocializmus maszlagja fel sem merül. Az első jel a népszavazás volt, csak kezdet. Hazánkat a fizetésképtelenség állapota fenyegeti. Ez a kormány az ő parlamentjével és ideiglenes köztársasági elnökével nem tudja megoldani. Csak húzzák-halaszt- ják az időt — fokozva azoknak a bűnüknek mérhetetlen sorozatát, mint a nagy beruházások (mondván: politikai ügy). Újabban a világkiállítás — amiről előre látszik, hogy nekünk semmi hasznot nem hoz. Ez is csak arra jó egyeseknek, hogy kölcsönt vehessenek fel a mi bőrünkre. Ezért és még sok másért kell sürgetnünk a mielőbbi képviselő választást és a helyi önkormányzat létre- jövését, a helyhatósági választást. Egyre erőteljesebben fogjuk érezni felelősségünket; kit választunk képviselőnek — polgármesternek — tanácstagnak. Nem az állam fog csurgatni (karivezérléssel) dotációt a városnak, hanem a megtermelt javak jórésze itt maradt és kerül gondos beosztással; célszerű, lakosságot szolgáló felhasználásra. Aláírásunkkal követelésünket hitelesítjük. (Személyi szám, pontos cím). Megrémített tétlenségéből kimozdulva döntsön a nép a lényeget adó dolgaiban! Minden politikai szervezet ellenőrizze a közügyeket. Ne fordulhasson elő sorozatban a felsőbb és kisebb vezetőink elszaporodott gátlástalan visszaélései a nemzeti vagyonúnkkal, és azok felelőtlen elherdálása, akár Nyugat felé, akár itthon. Aki ilyet tapasztal, jelezze nekünk. Tisztelettel: Feig János Karcagi MDF szervezete, levélcím: Pf.: 66. B. I. Egy asztalnál a miinnichesek, a szociáldemokraták és a kisgazdák Hogyan működik a szociális védőháló? ülésezett a Fogyasztók Megyei Tanácsa
