Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-13 / 296. szám
2 1989. DECEMBER 13. Gorbacsov a gazdasági megújulást sürgette (Folytatás az 1. oldalról.) — ismét az „uszkorenyie” (gyorsítás) kifejezést használta, a reformok ütemének fokozását sürgette, mert az eredmények jelentős előrelépést jelentenének a szovjet társadalom konszolidációjának irányában. A NKK munkaelnökséget választott, amelybe az LT elnökén és elnökhelyettesén kívül csak a 15 köztársaság egy-egy képviselője került be. Megválasztották a kongresszus titkárságát is. Itt egy ukrán képviselőről bontakozott ki éles vita, amely már csaknem az ukrán nacionalizmus és történelmi hagyományok boncolgatásáig fajult. De végül az elnök fellépése, az ukrán képviselőcsoport későbbi állásfoglalását kérő döntése megnyugtatta a kedélyeket. Gorbacsov terjesztette elő a napirendi pontokra vonatkozó javaslatot: a mandátumvizsgáló bizottság jelentését követően kerülne sor a legfontosabbnak tartott napirendi pontnak, a kormány beszámolójának megvitatására. Ez a gazdaság válságának leküzdésével, a reformok továbbvitelével, a XIII. ötéves terv célkitűzéseivel foglalkozik. Rizskov kormányfő beszámolóját szekcióüléseken vitatná meg a kongresszus. Ez után. vitatnák meg a választási reform kapcsán szükséges alkotmánymódosításokat, tekintenék át az LT által elfogadott törvényeket, hoznák létre az alkotmányjogi biMoszkva: Megkezdődött a Népi Küldöttek 2. Kongreszszusa a szovjet fővárosban zottságot, hallgatnák meg az első kongresszuson életre hívott bizottságok jelentését. Az első két napirendi ponthoz nem volt hozzászóló. Annál hevesebb vita bontakozott ki az alkotmány- módosítással kapcsolatos pont körül. A balti képviselők, köztük Mariu Lauristin, az észt népfront vezetője szorgalmazta, hogy az NKK foglalkozzék az elavult, a fejlődést akadályozó hatodik cikk felülvizsgálatával is. Ez az SZKP vezető szerepéről intézkedik. Kijelentette: a balti államok parlamentjei egyetértenek abban, hogy a korábbi megfogalmazást el kell vetni és azt a pártokról, esetleg a politikai intézményrendszerrel foglalkozó paragrafussal kell helyettesíteni. A Komszomol egyik képviselője kezdeményezte azt is, hogy a szakszervezeteknek, a Komszomolnak előjogokat biztosító hetedik cikkelyt is változtassák meg. Sokan felvetették, hogy ha az alkotmányt változatlanul hagyja, az LT törvénysértésre kényszerül, hiszen a földről, a tulajdonról, az állami [berendezésekről módosítások nélkül nem lehet dönteni. Andrej Szaharov akadémikus ezért azt javasolta, hogy a gazdasági reformokat akadályozó összes cikkelyt érvénytelenítsék és támogatta a hatodik cikkely megváltoztatását. Felhívás Könyvtári Védegylet alapítására (Folytatás az 1. oldalról.) Honfi társaink! Barátaink! A jogi, közigazgatási, pénzügyi változások könnyen elemészthetik azokat az értékeket, amelyek az ország egész területén kiépülit lakóhelyi könyvtárakban testesülnek meg. Ezt eltűrni súlyos felelősség lemondása művelődés, tájékozódás, az autodidakta módon önmeg- * valósító személyes szellemi vállalkozás útválasztásénak lehetőségéről. Lemondás arról a művelt közönségről, melynek óriási szerepe lehetne példaadással, véleményformálással, munkában, közéleti magatartásban, családi szerepvállálásiban. A felelősség elhárítását nem vállalhatjuk a jövő előtt, semmilyen rövid átmenetre, semmilyen nadrág- szíj-meghúzás kedvéért. A struktúraváltás nem ölheti meg a változás folytatását hordozó nemzeti reményeket, az olvasó Magyarország reményét. Azokhoz fordulunk, akik tanulni akarnak, hogy értékes tagjai lehessenek újjászülető hazánknak. Azokhoz fordulunk, akiket hajt aszónak és a szépnek az éhe, de reménytelen számukra, hogy pénzzel követni tudják a nyomtatott szó árának drágulását. Azokhoz fordulunk, akik tudják, hogy Európa nem távoli álom. hanem határainkon belül elérhető valóság, a könyvtáraik jól épített gyűjteményei révén. Az értetlenséggel párosult restrikciós politikát tartsuk távol a könyvtáraktól. Alakítsuk meg a Könyvtári Védegyletet ! Könyvtári Védegyletbe hívjuk valamennyi olvasónkat, akik átérzik, hogy a műveltségről szóló hangzatos szavak üres frázisok maradnák, ha nincs miből művelődnünk. Könyvtári Védegyletbe hívunk mindenkit, aki erkölcsi támogatást nyújt ahhoz, hogy a pénzelosztás új fordulójában a sok erőszakos követelőzés között ne szoruljon háttérbe a könyvtár sorsa. Könyvtári Védegyletbe hívunk mindenkit, aki anyagilag is támogatni akarja azt a közkönyvtárat, mely neki, családjának. rokonságának, lakótársainak jelenti az emberi szellemiséghez való tartós kapcsolatot. Könyvtári Védegyletbe hívunk mindenkit, aki úgy gondolja, hogy a közösségnek magáról kell gondoskodni szellemiekben is, mert megszűnik fölöttük a gyámkodó állam. Alakuljon minden városban, minden községben a közkönyvtár mellett Védegylet. Elődeinknek és példaképünknek tekintjük azokat a támogató baráti köröket, pártoló társaságokat és olvasóköröket, mélyék már megalakultak akkor, amikor a veszélyhelyzet első jelei föltűntek. Sorstársaink. Könyvtár- használók! Írjátok alá a védegyleti nyilatkozatot abban a könyvtárban, melyet leginkább magatokénak éreztek! Ügyünk párton fölötti ügy. Éppen ezért fölhívunk minden pártot és politikai tömörülést, vallási és társadalmi közösséget, vegyék fel programjukba a környezetvédelemmel, az iskolaüggyel egyenrangú feladatként a Könyvtári Védegylet támogatását. A Védegylet a jövő Magyarországát védi. Csatlakozzon minél több fölvilá- gosult ember bejegyzett tagságunkhoz. Mindenkit várunk, aki szavának súlyával és anyagi tehetsége szerint vállalja velünk a sorsközösséget! Kelt Szegeden, a Somogyi Könyvtárban 1989. november 22-én. A nagy-alföldi városi könyvtárosok csoportja. Köszönet Magyarországnak A DP A, az NSZK hírügy- nöiköáge kedden kölni j elentésben ismertette a Köszönet Magyairországnak címmel vasárnap estére műsorára tűzött élő adás tervezett részleteit. A szövetségi köztársaságban és Magyarországon egy időben sugárzásra kerülő adásával az RTL Plus nyugatnémet televíziós társaság az NDK-ból érkezett menekülteknek nyújtott korai magyar segítségről emlékezik meg. Willy Brandt, az SPD tiszteletbeli éllnöke, volt szövetségi kancellár ebből az alkalomból' rövid beszédet mond a berlini falnál1, amit élőben bejátszainak a Fővárosi Operett Színiházr ban rendezett gálaműsorban. A programban beszédet mond Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyuila külügyminiszter, valamint Dorothee Wilms, a belnémet kapcsolatok minisztere. A műsort Desiree Nosibusch és Gyulai István vezeti. Csomagol az MSZP Felszámolják az arehivnmot Saját káderanyagát mindenki elviheti A megyei pártszékházépületébe lépve egy ideje alapos változást tapasztalhat a látogató. A portán nem szólítanak meg senkit, hová, kihez akar menni. Nem kérnek igazolványt, közlékedhet ki-be mindenki úgy, ahogy akar. Az épület előcsarnoka szokatlanul forgalmas és zajos. Karácsonyi vásár folyik, a felkínált portékák pedig — állítólag — valamivel olcsóbbak, mint az üzletekben. Kínálnak szőnyegéket, kabátokat, ágyneműket, szabadidő ruhákat és másokat. A panaszirodából pedig próbafülke lett. Elterjedt az a hír, hogy a székház ingóságait dobták piacra az előcsarnokban. Mások szerint az akció az apparátus számára nyújt kedvezményes vásárlási lehetőséget. Az első pillantásra látszik, hogy az Az évek alatt pedig óriási mennyiségű iratanyag gyü- lemlett fel a szekrényekben. Néhány személyes holmi is található a kiselejtezett anyagok mellett elkülönítve, hazaszállításra várva — könyv, váza, dísztányér. Tehát pakol az apparátus. Pár nap múlva üres lesz a ház, átadásra készen az új gazdának. Mi lesz a székház sorsa? Orvosi rendelő vagy kollégium? A válasz még néhány hétig várat magára. Az elmúlt napokban a közvélemény fokozott érdeklődést tanúsított az MSZP archívuma iránt. Milyen sors vár az évtizedek alatt felgyülemlett iratanyagra? Megsemmisítik a dokumentumokat, vagy továbbra is megőrzik? Vannak, akik úgy tudják, hogy az úgynevezett „kompromittáló” iratok kimaradhat az épületben. A megyei jelzések alapján az MSZP országos elnöksége úgy döntött, hogy az irattárak teljes anyagát a Párt- történeti Intézet veszi át. Az archívumiból egyetlen irat sem kerül a zúzdába. Tájékoztatnak arról is, hogy mintegy hétszáz folyóméter iratanyagot tárolt a megyei pártarchívum 1945-től keletkezőén. napjainkig bezáróan. Őrzik a megyei, városi, járási, községi alapszervezeti dokumentumokat, a testületi ülések anyagait és jegyzőkönyveit, a jelentéseket, a levelezéseket. Itt tárolták a munkásőrség, a DISZ, a KISZ iratállományát — a kiképzési terveket, beszámolókat stb. Iratmentésiként is felfogható az archívumban folyó munkálat — hangsúlyozzák. A dókumentumok említett hírek alaptalanok, a szőnyegek újak. a vásárlók zöme pedig életében talán először jár a megyei párt- székházban. Persze vásárolhat — és vásárol — az apparátus is. Mármint az a néhány ember, aki pár napig még a párt alkalmazottja. A székház emeletei kihaltak. Van olyan szint is, ahol egyetlen iroda sem működik már. Az a 8—10 politikai munkatárs, aki az utolsó munkanapjait tölti a székházban, pakol. Békukkantva a szobákba, félig és téljesen kiürített szekrényéket, asz- talfiőkokat láthatunk. A kidobandó, megsemmisítendő anyagok papírzsákba kerülnek és mennek a zúzdába. Harácsolás felsőfokon (Folytatás az 1. oldalról.) vább a szállítókat addig, amíg a telephelyen lévő tömeg vásárlóigénye ki nincs elégítve. Pillanatok" alatt tűnik el a telepekről több száz palack — olykor húszasával is —, s van úgy, hogy veréssel fenyegetik meg a telepvezetőt, ha nem ad elegendő mennyiséget. Gyakran előfordul az is, hogy félig telt palackot is visszavisznek a telephelyre, csak hogy telire cserélhessék, mert éppen akkor kapható. A szabálytalanságok és visszaélések sorát még folytathatnánk. Végül is mi a megoldás a propán-bután gázellátásban? Máté Pál elmondta, hogy az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt január elsejétől megszűnik, tehát a merev gazdálkodási formát az önálló tevékenység fogja felváltani, az alapanyagot közvetlen a termelőtől lehet majd megvásárolni, s mindezek kedvezően fognak hatni az igények kielégítésében. Ismét megemlítette, hogy a pb-gáz a legolcsóbb energia — az állami dotáció 40 százalék —, árát azonban jövőre rendezni fogják. A tanácsi szakemberek azt mondták, hogy a helyi tanácsokhoz fognak fordulni segítségért, amelyben felhívják a figyelmet, próbáljanak odahatni, hogy a telepeken csak az indokolt, háztartási célú igényeket elégítsék ki. A cikk szerzőjének véleménye, hogy még egy dolog segíthet. Az pedig az öncélú, másokat semmibevevő harácsolás megszűnte lenne. T. A. válogatása és megsemmisítése országszerte lázasan folyik. Utánanéztünk a megyei archívumban, hogy mi az igazság a híresztelésekből. A második emeleten levő archívumban valóban lázas munka folyik. Négy embert „állítottak rá” az iratanyagok összecsomagolására, rendszerezésére, az állványok elbontására. Az állomány fele már „bedobozolva”, sorszámmal, egyéb eligazító megjegyzésekkel ellátva. A teremben egészen a plafonig érnek a dobozok. A bejárat mellett vannak a legrégebbiek, oldalukon még az MDP felirat szerepel. Beljebb már az MSZMP-anyagok dobozai tornyosulnak, a megalakulástól egészen az utolsó kongresszusig — időrendi sorrendben, területi csoportosításban. A munkásőrség és a DISZ, majd a KISZ dokumentumai egyelőre még érintetlenül állnak a polcokon — nem sokáig, mert az archívum összepakolását néhány napon belül be kell fejezni. Az iratokat rendezőik panaszkodnak: már alig fémek a sok doboztól, jó volna, ha az eddig dobozba rakott, összekötött anyagot már elszállítanák. A rendszerezés komoly fizikai munka, egy-egy csomag 20—25 kilót is nyom. A munkálatok hátteréről, a dokumentumok jellegéről és további sorsáról Rigó Ti- borné és Zelenyánszki András ad tájékoztatást. Sietnek rögtön leszögezni: iratok megsemmisítéséről 6zó sincs, meg lehet nézni, hogy mivel foglalkoznak az archívumban serénykedők. A pakolás magyarázata egyszerű. Az egész házat kiürítik, természetesen az archívum sem végül is a kor hű tükrei, nagy értéket képviselnek — és persze sok értéktelenséget is. A városok is beszállították az archiválandó anyagokat, azok csomagolása is itt folyik. A rendszerezéssel megbízottaknak valóban csak a rendszerezés a feladatuk, területi egységenként időrendi sorrendibe rakják a dossziékat, összekötik, hogy szállítható legyein. Mi lesz a káderanyagokkal? — ezt a kérdést is feltettük. A válasz szerint a székházban azoknak a káderanyagait tárolták, akik korábban hatáskörbe tartoztak. Saját káderanyagát mindenki elviheti — erre fel is hívták az érintettek figyelmét. Száz körüli a ma is őrzött káderanyagok száma. Feltehetően nem jelentkeznek mindegyikért, hiszen vannak közöttük olyanok, amelyeknek a túlajdonosai elköltöztek a megyéből vagy elhaláioztak. A megmaradó anyagokat szintér a Párttörténeti Intézetbe szállítják. Mi lehet az alapja az archívumok anyagaival kapcsolatos híreknek? Valószínű az úgynevezett „házi levéltárak” felszámolása — hangzik a válasz. Az apparátus tagjainál rengeteg, mára értéktelen anyag gyűlt össze. Egy-egy jelentés pisz- kozati példánya, másolata, kézirata, az állami szervek, gazdasági egységek tájékoztatói, munkatervei, vitaköri brosúrák és más hasonló anyagok, amelyeknek semmilyen levéltári értékük nincs. Ezeket valóban a zúzdába szállítják. A pártot sokszor érte az a jogos vád, hogy túlságosan bürokratikus. Ez a „házi archívumokon” is meglátszik. Berki Imre
