Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-10 / 268. szám

Mindkét ország számára fontos az európai bizalom és biztonság Befejezte budapesti látogatását Felipe González Látogatásának utolsó napjára, csütörtökre is gazdag programról gondos­kodtak Felipe González számára vendéglátói. A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó spa­nyol miniszterelnök, a Spa­nyol Szocialista Munkás­párt elnöke a reggeli órákban Nyers Rezsővel, a Magyar Szooialista Párt el­nökével találkozott a Par­lament Délegáoiós terme­iben. A 'baráti , meleg han­gulatú, a személyes rokon- szenvet sem nélkülöző kö­tetlen megbeszélésen az ál­talános politikai helyzetről, valamint a pártok közötti viszony alakuláséról cse­réltek véleményt. Elöljáró­iban ' megállapították: sze­mélyes nézeteik, pártjaik politikája - is szinte minden kérdésben egybeesik vagy szorosan közel áll egymás­hoz. Mindketten leszögez­ték: a második világháború után kialakult helyzet, a politikai erőviszonyok vál­tozását tartják szükséges­nek. Nyers Rezső kifejtette, hogy a sztálini értelemben vett jaltai megállapodáson evolúciós módon szükséges túljutni. Ebben nagy szere­pe van, a kisebb országok­nak is. Nem lehet az egyik táboriból a másikba átug­rani, de független politikát lehet folytatni. Az MSZP elnöke a magyar politikai életről szólva hangsúlyozta: a közeljövő tennivalói kö­zött szerepel az alkotmá­nyosság teljessé tétele, az új intézmények tartalom­mal való megtöltése. Ugyanakkor halaszthatat­lanul szükséges a gazdasági kérdések előtérbe kerülése. Most ugyanis túlzottan az ideológiai természetű, s kevésbé a nemzet jövője számára fontos hosszú távú stratégiai kérdések vannak napirenden; hiányzik a gaz­diasági jövőt körvonalazó érdemi párbeszéd. Felipe González véleményéből is kitűnt: a jövő politikai har- cai a gazdasági kérdéseken dőlnek el. ezt támasztja alá Spanyolország tapasztalata is. A magyar pártelnök utalt arra, hogy Magyarországon a gazdasági problémák kö­zül a pénzügyi helyzet a legsúlyosabb. Hozzáfűzte: nem lenne annyira tragikus a helyzet, ha lélegzetvételnyi időnk lenne, az azonban éppen elfogyott. Mindketten úgy fogalmaztak, hogy az IMF — bár pénzügyileg igaza van — nem veszi tekintetbe a politikai realitásokat. A spanyol miniszterelnök — ugyancsak a reggeli órákiban — koszorút helye­zett el a Magyar Hősök em­lékművén a Hősök terén. A sűrű program részeként — a spanyol nagykövetség szervezésében — Felipe Gon­zález találkozott a magyar ellenzéki pártok képviselői­vel. (A nagyköveti rezidencián megtartott eszmecseréről az MTI nem készíthetett tudó­sítást, mert oda munkatár­sát nem hívták meg.) A kora reggeli órákban Horn Gyula külügyminisz­ter Francisco Ordonezzel, a spanyol diplomácia vezető­jével ült tárgyalóasztalhoz a Külügyminisztériumban, Horn Gyula tájékoztatta spanyol partnerét az euró­pai integrációs szervezetek­kel kapcsolatos magyar tö­rekvésekről. Hangsúlyozta, hogy nyugat-európai part­nereink mielőbbi konkrét döntései hozzájárulnak az európai együttműködés jö­vője szempontjából is fon­tos magyar reformtörekvé­sek sikeréhez, gazdasági (Folytatás a 2. oldalon) Felipe González spanyol miniszterelnök, Spanyolország bu­dapesti nagykövetségén november 9-én fogadta a Fiatal De­mokraták Szövetsége (FIDESZ) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) képviselőit. A képen, (b-j) ifj. Rajk Lász­ló, Kiss János (SZDSZ) és Felipe González. Erről az esemény­ről azonban többet nem mondhatunk olvasóinknak, mert a megbeszélésen az MTI tudósítója nem vehetett részt Variációk egy témára Mostanában sok minden átalakul, az állami javak egy része is más célt szol­gál, mint korábban. Gondoljunk példá­ul a volt munkásőrség épületeire, vagy a pártszékházak újabb hasznosítására. Nincs ebben semmi különös, az MSZMP megyei koordinációs bizottsága is azt szorgalmazza, hogy ezek a létesítmények valóban a köz' javát szolgálják. Igény bőven van ezekre az épületekre — ez napjainkban természetes, hiszen új beruházásokra kevés a pénz. És nemcsak az újakra, hiszen a szolnoki rendelőinté­zet felújítása is évekig tart ilyen okok miatt. Jogos igényt elégítenének tehát ki a döntésre hivatott szervek, ha a szolnoki pártszékhazat — legalább részben — át-- adnák a rendelőintézetnek. Első pillanat­ra nézve ez kézenfekvő, de ha jobban meggondolja az ember, mégsem olyan szép a menyasszony. Kitűnik ez a párt­ház szemrevételezésekor. Rendelőinté­zeteknél elemi követelmény például, hogy a bejáráskor ne kelljen lépcsőkön ka­paszkodni. Itt viszont kell. Odabent sem rózsásabb a helyzet, hiszen a hatemele­tes épületben csak egy lift van, az is igen szűkös. Amellett a szintenkénti vi­zesblokk igen kicsi. A zökkenőmentes rendeléshez nagymérvű gépészeti, szere­lési munkákat kellene elvégezni. Szintén jogos közösségi igényt elégíte­ne ki a pártház kollégiumi célra való igénybevétele. Felépítése erre még job­ban predesztinálja. Az irodákkal gya­korlatilag semmit sem kellene csinálni, csak a bútorokat kicserélni. A tanács­kozótermek tanulószobák lehetnének. Ott a konyha, ott az étterem, a büfé. A föld­szinti nagytermet sportcélokra lehetne használni. Felszabadulna így a Kossuth téri kollégiumi épület, amit esetleg meg­kaphatna a megyei könyvtár — helyet adva a Damjanich Múzeum állandó nép­rajzi kiállítása, illetve képtára kialakítá­sához. Ilyen javaslat is elhangzott már. Magától érthető, hogy minden intéz­mény a maga gondjával, bajával előhoza­kodva, a lakosság javára hivatkozva kér részt az újonnan felszabaduló javakból. ! S voltaképpen mindannyiuk igénye jo­gos. Ezért lesz nehéz szelektálni köz­tük. S más miatt is. A különböző kollek- j tívák érdekei mellett figyelembe kell venni a tulajdonos: az állam érdekeit is. j •Nem lehet elkótyavetyélni az állam ja­vait. Erre senkinek sincs felhatalmazása. Ebből a szempontból nézve annak kell átadni a létesítményeket, aki a legtöbbet fizet értük. Vannak ugyanis költségvetés­ből gazdálkodó, olyian kevés pénzzel ren­delkező intézmények, melyek épületek vásárlásánál eleve nem rúghatnának labdába — gondoljunk csak az egészség­ügyre,' a közoktatásra és a közművelődés­re. Érdekünk, hogy javuljanak lehetősé­geik? Ez vitathatatlan! Amennyiben egyetértünk ebben, nyil­vánvaló, hogy az igénylők sorának elejére, a várományosok közé kell őket állítani. | S alaposan megfontolni, hogy ki legyen a kiválasztott, hiszen az átalakítás a szol­noki pártszékház esetében is temérdek pénzzel jár. Ezért kell a megyeszékhelyen — és máshol is — alaposan mérlegelni, hogy milyen célra, milyen ráfordítással adhatók át az újonnan felszabaduló lé­tesítmények. (Pártvagyon hasznosításáról szóló infor­mációs írásunk a 2. oldalon) S. B. A község arcának szépítése érdekében beépítették a tiszaörsi tanácsháza tetőterét. A ter­vezett munkák első részét a Kunhegyesi Kunság Népe Tsz főágazata a napokban fejezi be. A magastető és a külső tatarozás 3 millió forintba kerül. Később második ütemként laká­sok kialakítását tervezik a tetőtérben. Fotó: Mészáros „A cigányság gyakran panaszkodik arról, hogy problémáikat kívülről, nélkülük akarják megol­dani. De bűn-e ez, ha még a cigány értelmisé­gieknek sincs egységes elképzelésük arról, hogy ez az etnikum miként válhatna a társadalom egy sajátos, de szerves részévé”. A cigányság integrálódá­sának kérdéseit vizsgáló írásunk a 3. oldalon. ...mi hasznuk volt eddig a házasságból hiszen azóta is az megy az Ady Tsz-ben, ami annak ide­jén. Alig két nappal az egyesülés után — emlékeztetett egy idős téesztag — megjelentek az akkor rossz passzban lévő kőtelki téesz szállítójárművei, és hordtak szét min­dent, alomnak való szalmát, trágyát, építőanyagot, mi­egymást Nagykörűből is, Csataszögről is. A viharos nagykörűi tagértekezletről szóló tudósításunk a 3. olda­lon olvasható. A testület nem tükrözte a mozgalom változásait Visszaadta mandátumát a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége visszaadta mandátumát, a szaktanács pedig korlátozta önmaga feladatait a SZOT csütörtöki ülé­sén, ahol egyúttal új testületek létrehozásáról is döntöttek. E szervezeti kérdésekről — a hazai politikai, társadalmi szervezetek gyakorlatában rendhagyó módon — az újságírók jelenlétében tárgyalt a szaktanács. Bár a javaslat itt is el­hangzott, hogy a mozgalom belső ügyeire vonatkozó javasla­tokat zárt ülésen vitassák meg, s a tanácskozás eredményét majd sajtótájékoztatón ismertessék, a jelenlévő tanácstagok többsége éppen a szakszervezetek megújulásának hitelessége érdekében leszavazta a nyilvánosság kizárását. Nagy Sándor főtitkár ezek után terjesztette be az el­nökségnek azt a javaslatát, hogy a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa a jövő év ele­jére tervezett kongresszusig elsősorban a beszámoló elké­szítésére korlátozza felada­tát. Egyúttal javaslatot tett az Országos Koordinációs Tanács létrehozására. Ennek a szervezetnek az összetéte­le tükrözné a szakszerveze­tek jelenlegi tagoltságát. Feladata lenne az országos szövetség létrehozásának elő­készítése, kongresszusi do­kumentumainak, a program- tervezetnek és az alapok­mánynak a kidolgozása, vala­mint az országgyűlési és helyihatósági választásokkal kapcsolatos teendőik koordi­nálása és az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység (Folytatás a 2. oldalon) Orvosok a reformról Marói ■ hónapra élő egészségügy? n MALÉV-nek egyenruhák Férfiruhák Szolnokról Több éve készít kiváló mi­nőségben férfiöltönyöket a szolnoki Vörös Csillag Ruha­ipari Szövetkezet. Termé­keivel igen elégedettek az NSZK, az Egyesült Álla­mok és Kuvait vásárlói. A 40 éve fennálló szövetke­zetnek — amely a 60-as évektől csak férfi felsőruhá­zati terméket gyárt — két üzeme van vidéken: az egyik Kunszentmártoniban, a má­sik Tiszaföldváron. Az előb­bi üzemben 1972 óta varr­nak a nyugatnémet Brühl cégnek nadrágokat, bérmun­káiban, . míg az utóbbi egy­ségükben pantallókat és a kívánalmaknak megfelelően esetleg férfimellényeket gyártanak. Az öltönyökhöz a zakókat Szolnokon készítik, s itt állítják össze a ké^z kollekciót. Büszkeségük egyébkéht a Pierre Cardin cég tervezte férfiegyenruhák, ezt a terméküket hat éve készítik a légiforgalmi vál­lalatnak. A 283 dolgozót foglalkoz­tató szövetkezet árbevétele évi 130 millió forint, amely­ből a „tőkés hányad” 90 mil­lió forint. A saját tervező- gárda által elképzelt öltö­nyök jövő évi eladásáról most folynak a tárgyalások, s biztosra vehető, hogy a következő évben is elsősor­ban a nyugati piacra ter­mel a szövetkezet. } — tóth — Nem kérem, ez nem elírás. Valóban máról-hónapra élő egészségügyről van szó. Ugyanis, jövő éytől szó sze­rint ez lesz a helyzet. Leg­alábbis ez derült ki azon a tanácskozáson, amelyet teg­nap rendeztek Szolnokon a megye körzeti és üzemorvo­sai számára, Dr. Szatmári Mariann, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium főosztály vezető-helyettese és dr. Bondár Éva, az Orszá­gos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főosztályveze­tője tartott előadást az egész­ségügy jövőjéről. Kiderült, hogy az egész­ségügy reformja 1990-ben megkezdődik. Bér a parla­menti döntés .még nem szü­letett meg, a politika — úgy­mond — kényszerpályáin van. A tervezés ugyanis már meg­történt a jövő évre vonat­kozóan ; hogy az állámi költ­ségvetésiből kimarad az egészségügy finanszírozása. Ez a társadalombiztosítás fel­adata lesz. Az egészségügyi intézmények azonban nem egész évre kapják meg a pénzüket, mint eddig, ha­nem havonta folyósítják majd számukra. Bár ez nem túl vonzó perspektíva— ezt az előadók is elismerték, de még mindig biztosabb, mint­ha állami költségvetésből terveznék az egészségügy fi­nanszírozását. A jelenlevők csalódottsága mérhető, látható volt. Mint dr. Edelényi Béla, jászárok- szállási körzeti orvos meg­jegyezte: nem ezt várta et­től a tanácskozástól. Hanem azt, hogy végre kiderül, ho­gyan jellennének meg az egészségügyben, a vállalko­zások, hiszen szerinte ezek adják majd a megoldást. A reformelképzelésekhez persze a meghívott orvosok­nak is volt hozzáfűznivalója. Dr. Horváth József karcagi körzeti orvos például fölve­tette, hogy a reform nem oldja meg a hálapénz prob­lémáját. Volt, aki a magán­orvoslás jövőbeni lehetősé­geiről érdeklődött. Dr. 'Nagy Béla szolnoki körzeti orvos szóvá tette; hogyan alakul ki a piaci helyzet, ha csupán egyetlen biztosító lesz majd? Dr. Bagdi László, a me­gyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatója azt javasolta, hogv a reformel­képzelésekről kérdezzék meg a közvéleményt is. Mindenki arra számít — mondta —, hogy a társadalombiztosítás finanszíroz majd mindent. Ez illúzió. Beszélt az orvo­sokkal való konfliktusaikról is. Elmondta, hogy amikor a társadalombiztosítási igaz­gatóság szakemberei tájé­koztató, segítő jellegű ellen­őrzést végeztek a gyógyszer- rendelésekről, bár senkit nem marasztaltak el, az or­vosok mégis támadták ezért az igazgatóságot. Az orvo­sok azt várják a társada­lombiztosítástól, hogy fi­nanszírozza az egészségügyet, de az "egészségügyi ellátásba semmilyen beleszólást nem engednek — mondta az igaz­gató. P. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom