Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-10 / 268. szám
2 1989. NOVEMBER 10. .MIébab Mindkét ország számára fontos az európai bizalom és biztonság (Folytatás az 1. oldalról) programunk megvalósításának jobb megalapozásálhoz. Méltatta a spanyol kormány egyértelmű és határozott támogatását a 24 fejlett ország csoportjában. A' spanyol diplomácia vezetője hangsúlyozta: kormánya támogatja a magyar kormány törekvését, amely szerint fel kívánja gyorsítani kapcsolatépítését a fejlett európai demokráciákkal, mivel érdekében áll, hogy Magyarország gyorsuló ütemben zárkózzon fel az európai fejlődés fő folyamataihoz. Horn Gyula nyomatékkal aláhúzta: a magyar kormány alapvető érdeke, hogy mielőbb megállapodás szülessen az európai fegyveres erők korlátozásáról szóló Ibécsi tárgyalásokon. A külügyminiszteri tárgyalások befejezését követően 'a magyar—spanyol kapcsolatok alakulása szempontjából fontos három egyezményt írtak alá a Parlament kupolacsarnokában. A beruházások kölcsönös védelméről és támogatásáról, a középiskolai bizonyítványok és az egyetemi diplomák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást, valamint az ipari együttműködési jegyzőkönyvet a partnertárgyalásokon résztvevő' magyar, illetve spanyol szakminiszterek látták el kézjegyükkel. Horváth Ferenc ipari miniszter Jósé Aranzadi Martinez ipari és energiaügyi miniszterrel találkozott a ■minisztériumban. A megbeszélésen felmerült: támogatni kell az export diverzifikálására irányuló törekvést annak érdekében, hogy az árucsere szerkezete jobban tükrözze a két ország adottságaiból kínálkozó lehetőségeket. Megegyeztek ipari és vállalati vezetők képzéséhez segítséget nyújtó ösztöndíj létesítésében, s ipari munkacsoport létrehozását határozták el. Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes Apo- lonia Ruiz Ligeroval. a s.pa- nyol Gazdasági és Pénzügyminisztérium kereskedelmi államtitkárával a kétoldalú kapcsolatokról, valamint az Európai Közösségekhez fűződő viszonyról folytatott megbeszélést. A kormányfői találkozó tapasztalatait a délutáni órákban megtartott nemzetközi sajtókonferencián összegezte. Felipe González és Németh Miklós. A felsőszintű magyar,— spanyol párbeszéd kiemelkedő állomásaként értékelte Felipe González látogatását a magyar miniszter- elnök, utalva arra, hogy személyében először látogatott magyar földre spanyol kormányfő, s ő a Magyar Köztársaság első magas rangú vendége is. A tárgyalásokat őszintéknek, lé- nyegiretörőlekniek, konkrétaknak ítélte, amelyek kézzel fogható eredményeket ígérnek a közeljövőben. Hangsúlyozta: azonosain vélekednek arról is, hogy a - ikét országnak fontos szerep jut napjaink és a jövő Európájának alakításában. Mindkét ország, mindkét nép számára múlhatatlanul fontos az összeurópai bizalom, a • biztonság és az együttműködés erősítése. Emlékeztetett ar,ra, hogy országa sokat tett annak érdekében, hogy egyezmény jöjjön létre Magyarország és az Európai Közösség között. Támogatja országunkat abban is,. hogy teljes jogú tagja lehessen az Európa Tanácsnak. Európai politikusként aláhúzta: érdéke fűződik a magyarországi folyamatok sikeréhez. A különböző politikai erőkkel találkozva azt a véleményt alakította ki, hogy Magyarországon optimistán lehet a változásokkal szembenézni, s a demokratizálódási folyamat sikere. 1 Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt, hogy szóba került a tárgyalásokon a magyar telekommunikációs infrastruktúra . felújításában való spanyol részvétel lehetőségei is napirenden van a ■gépipar, a szerszámipar területén is az együttműködés kialakulása. Mindkét politikushoz szólt a spanyol modell iránt érdeklődő kérdésekről. Felipe González szerint ez a külön modell nem létezik, spanyol út viszont van, s az a demokráciába vezetett. A magyar kormány és az ellenzék politikusaival folytatott megbeszélések azt jelzik, hogy hasonló gondolatok fogalmazódnak meg Magyarországon is. Szóba került a sajtókonferencián a Varsói Szerződés és a NATO jövője is. Spanyolország és Magyarország azon fáradozik a jövőben, hogy — az egyensúlyira ügyelve — katonai szövetségi rendszerektől mentes világban élhessünk. A forró hangulatú, pergő sajtókonferenciát követően Felipe González ‘Németh Miklós társaságában ,a Ferihegyi repülőtérre hajtatott. A kormányfőt megillető ünnepélyes búcsúztatást követően a spanyol miniszterelnök és kísérete elhelyezkedett a repülőgépen, s a különgép elindult Madirid felé. Horn Gyula Kiskunhalason Nem reális a tárgyalási alap A kamara bírálja a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit A kormánynak a következő három évre szóló gazdasági programja nem reális tárgyalási alap a gazdálkodó szervezetek számára — hangsúlyozta Kelényi Gábor, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárhelyettese a kamarának a veszteséges vállalatokról csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján. A veszteséges vállalatok helyzetéről szólva Kelényi Gábor kifejtette: a vállalati és vagyonmérlegek hibái miatt a gazdálkodó szervek reális teljesítménye nem mutatható ki. A vállalati mérlegek pontatlanságai miatt a támogatásokat is nehéz kimutatni, így előfordulhat, hogy nyereséges vállalatokat is felszámolnak. Eddig mintegy 250 eljárás során körülbelül 150 kisszövetkezetet, 50 egyéb szövetkezetét, 30 különböző gazdasági társulást és mindössze négy nagyvállalatot számoltak fel. A hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonása a jövő évi februári bécsi haderőcsökkentési tárgyalások függvénye. A magyar kormánynak mindenképpen az a szándéka, . hogy 1990-ben jelentősen gyorsuljon fel az idén elkezdődött folyamat, s mielőbb fejeződjön be. Ezzel a Szovjetunió teljes mértékben egyetért — mondotta Horn Gyula külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnökségének tagja csütörtökön Kiskunhalason. Visszaadta mandátumát a SZOT elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) irányítása, összehangolása. Bejelentette azt is: a SZOT elnöksége vissza kívánja adni megbízatását, s kérte, hogy e testület helyett a szaktanács a kongresszusig terjedő időszakra intéző bizottságot hozzon létre. Éhnek feladatát a SZOT és az Országos Koordinációs Tanács döntéseinek előkészítéséiben, működésük operatív feltételeinek biztosításában jelölte meg. E szervezeti változások jelentőségét a főtitkár abban látta, hogy most már sem a korábbi kongresszus által választott országos tanács, sem pedig az elnökség összetétele nem tükrözi a mozgalomban bekövetkezett változásokat. Ezért szükségesnek tartotta olyan új testületek létrehozását, amelyekben az új szakszervezetek is képviseltethetnék magukat, még abban az esetben is, ha semmilyen szakmai, ágazati szövetséghez nem kívánnának csatlakozni, ■hanem közvetlenül az országos szövetséghez kapcsolódnának. A főtitkár ezzel összefüggésben rámutatott: a szaktanács nem hunyhat szemet a nyilvánvaló változások fölött, s a mozgalomnak biztosítania kell a valós, a tagság akaratát kifejező szövetségi tömörülés szervezeti feltételeit is. Az új testület tek összetételét illetően a főtitkár szerint a paritásos és a létszámarányos elv valamiféle kompromisszumára ■kellene törekedni. A megyei,, területi szak- szervezeti szervezetekről szólva a főtitkár kiemelte: a mai helyzetben hiba lenne fölszámolni, vagy felszámolódni hagyni e területi érdekképviseleti mozgalmakat. Ezért, annak ellenére. hogy kevés helyen tapasztalhatók törekvések a megyei szövetségek létrehozására, a főtitkár úgy ítélte meg, hogy nem szabad feladni a területi jelenlétet, s a kongresszus után más körülmények között kellene majd visszatérni a regionális szövetségek alakításának kérdésére. A területi szak- szervezeti szervek életben tartása véleménye szerint a közelgő parlamenti választások miatt is fontos lenne. Az előterjesztést követő vitában az első felszólalók még aggályaikat fejezték ki az új testületekkel kapcsolatban. Az utánuk következő hozzászólások viszont már egyértelműen támogatták a javaslatokat. Végül is a szaktanács elenyésző számú ellenszavazattal fogadta el a SZOT feladatainak korlátozására, valamint az Országos Koordinációs Tanács és az Intéző Bizottság létrehozására tett javaslatokat. * • A szervezeti kérdéseket követően a Szaktanács a szakszervezetek szociálpolitikai elgondolásairól tárgyalt. Bizottságok alakulnak a pártvagyon hasznosítására A helyi tanácsoknál várják az állampolgárok javaslatait A Minisztertanács október 29-ei határozatai rendelkeznek arról, hogy kormánybiztos vezetésével egyes szakminisztériumok, valamint a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak képviselőiből alakuljon országos munkabizottság, amelynek — a helyi tanácsi és pártközi bizottságokkal együtt — az a dolga, hogy az MSZP működéséhez nem szükséges ingatlanok kezelési jogáról való lemondást követően a hasznosítási javaslatokat előkészítse. Az ingatlanok felülvizsgálata december 31-éig megtörténik, s a működéshez nem szükséges ingatlanok kezelési jogáról az MSZP az érvényes jogszabályok szerint a magyar állam, illetőleg a tanácsok javára lemond. A Minisztertanács egyetértve az MSZP javaslatával úgy döntött, hogy a felszabaduló ingatlanok további hasznosítására a társadalom érdekének megfelelően, a teljes nyilvánosság kontrollja mellett ■kerüljön sor. A Minisztertanács felkérte a politikai pártok vezető testületéit, hogy indoklással ellátott elhelyezési igényeiket december 31-éig közöljék a kormánybiztossal, illetve a helyi tanácsi bizottságokkal. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy az érintett miniszterek, valamint a fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó' bizottságai tegyenek javaslatot a kormánybiztosnak a felszabaduló ingatlanok egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és igazságszolgáltatási célokra történő konkrét hasznosítása érdekében. A Minisztertanács a kezelői jog visszaadásával érintett ingatlanok hasznosításáról 1990. január 31-éig dönt. A megyei tanácsnál ennek megfelelően alakul bizottság, amelyben felkérésre részt vesznek a politikai pártok képviselői is. Feladata a felszabaduló pártingatlanok hasznosítására a nyilvánosság széles körű bevonásával közérdekű javaslatok előkészítése. A napokiban ugyanilyen céllal alakulnak meg a hasznosítással foglalkozó bizottságok a helyi tanácsoknál is a vb-titkárok vezetésével. A tanácsi szervek nagyon ' rnyegesnek tartják, hogy a bizottságok a település lakosságának. az állampolgároknak, a politikai pártoknak, a különböző szervezeteknek és intézményeknek a javaslatait kikérve alakítsák ki ingatlan-hasznosítási elképzeléseiket, melyeket a megyei tanácsi bizottsághoz illetve a helyi testületekhez kell eljuttatni. Mindez annak érdekében történik, hogy a felszabaduló pártimgatlanok a közösség legsürgetőbb ellátási érdekeit szolgálva hasznosuljanak — a teljes nyilvánosság ellenőrzése mellett — messzemenően figyelembe véve az állampolgárok közérdekű javaslatait és véleményét, mert ez felel meg a valódi demokrácia és a most kibontakozó jogállamiság ■követelményeinek. A bizottságok várják a lakosság közérdekű javaslatait, elképzeléseit, melyeket szóban vagy írásban a helyi tanácsoknál nyújthatják be. A termelőknek csábítóbb a gabonaipari vagyonrészhez jutás Átalakulás mérlegzárás után A gabonavertikum — a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás — érdekeltségi és szervezeti rendszerének korszerűsítéséről határozott idén tavasszal a Minisztertanács. A Gabona Tröszt megszüntetésével önállóvá váló megyei gabonaipari vállalatokat időlegesen — addig amíg az átalakulási törvényben meghatározottak alapján új szervezeti formát nem választanak felvásárlási, őrlési, feldolgozási, takarmánygyártási és egyéb tevékenységük ellátására — államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokká jelölte ki. A választék: rt. vagy kft. A minisztertanácsi döntést követően a törökszentmiklósi központú Szolnok Megyei Gabonaforgálmi és Malomipari Vállalatnál is megkezdett átalakulási előkészületek jelenlegi állásáról érdeklődtünk Márki Szabolcs igazgatótól: — Tulajdonképpen mi indokolja a hazai gabonaiparban a jogszabályilag támogatott változásokat? — Senki, semmilyen gazdasági vagy politikai szinten nem4 kérdőjelezte meg az iparágnak az élelmiszergazdasági feladatok teljesítésében, a belföldi igények kielégítésében, vagy akár az egész népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyának biztosításában meghatározó szerepét. A mindebben elért eredményeit sem. A gabonavertikumon belüli tevékenységek, például a termelés és a forgalmazás jövedelmezőségi hányadának torzulásai, az érdekek eltávolodása miatt azonban napjainkra kétségtelenül időszerűvé vált a feszültségek feloldása. Az sem vitás, hogy ennek egyik eszköze lehet a szervezeti korszerűsítés, a tulajdonreform, azaz az állami vállalatairól valamilyen társasági formára való áttérés. — A minisztertanácsi döntés megszületése óta bizonyára kialakították elképzelésüket arról, milyen új szervezeti keretek között folytatják majd tevékenységüket. — Nos, a jogszabályok szerint az rt. vagy a kft. társasági formák közül választhatnak az átalakuló állami vállalatok. Mi az előbbit, a részvénytársaságot nem tartottuk alkalmasnak a termelők, a mezőgazdasági üzemek érdekeltségének biztosítására. Arról van szó ugyanis, hogy a törvény az állami vagyon felének tulajdonbavételére jogosítja fel a mezőgazdasági üzemeket, úgynevezett befizetés nélküli, megelőlegezett részjegyek formájában ... A választott név: Tiszavidék — (Engedjen meg köz- bevetőleg egy kérdést: a megyei vállalat esetében milyen nagyságrendű vagyon felosztásáról Van szó? — Megközelítőleg 1,3 milliárd forint' a vagyonunk. Mintegy 650 miliós vagyon kerülhet tehát felosztásra, az utóbbi öt évben velünk bonyolított mezőgazdasági forgalom arányábán 110 nagyüzem között. Csakhogy, amint azt előbb fejtegetni kezdtem, ez a vagyonelosztási forma nem biztosít azonnali érdekeltséget a termelőknek. Vagyonrészük után ugyanis — a jogszabályok értelmében — ‘csak akkor jogosultak osztalékra,, ha annak összege már elérte, illetve meghaladta a megelőlegezett részjegy név- értékét. A mi vállalatunk és partnerkörünk esetében ehhez legalább tíz évnek kell eltelnie. Részvénytársasági formában tehát egyelőre csak az üzletpolitikába való beleszólás jogához jutnak ténylegesen a termelők, vagyon tömeghez csak papíron. — Két lehetőséget említett, kézírásos alapon tehát a kft-vé alakulást tartja célszerűnek a megyei GMV? — Csak múlt időben beszélhetünk erről. Kidolgoztunk ugyan a Tiszavidék Szolnok Megyei Gabona- ipari Korlátolt Felelősségű Társaság szerződéstervezetét, és azt ismertettük partnereinkkel, sőt megvitattuk kilenc téesz és két állami gazdaság vezetőivel, a Te- szöv képviselőjének jelenlétében. Hiába érveltünk azonban, hogy ha minimális tőkével, mondjuk 100— 100 ezer forinttal kft-t alakítanak a termelők és a megyei gabonaipar, akkor már az első évben részesedéshez juthatnak, a társaság részére értékesített ga- ib cn ameran y iség ar án yáiban. Az aránylag kevés pénzzel azonnali osztalékhoz jutásnál a mezőgazdasági üzemek részére kedvezőbb a felosztható állami vagyonból való részesedés... — Már megbocsásson, de két állami és kilenc szövetkezeti nagyüzem az nem a megye mezőgazdasága ... — Igaz, hogy szűkebb körben, de kalászos gabonát a térségben legnagyobb területen és legeredményesebben termelő üzemek képviselőit „szondáztuk” meg,- akiknek a véleményét bizton elfogadhatjuk megyei álláspontnak. Egyelőre le is mondtunk a kft- vá alakulásról, és igyekszünk minél rövidebb idő alatt kidolgozni a Tiszavidék Részvénytársaság alapszabályát. Az iparág éves mérlegének ismeretében ugyanis szeretnénk mindjárt, lehetőleg már január elején átalakulni. Már nem csak az Agrimpex .— A' gabona külkereskedelem továbbra is állami monopólium marad, de lehetőségük nyílik az átalakuló vállalatoknak is exportszervezetek létrehozására. E téren milyen elképzeléseik vannak? — Erről már nem csak elképzelés szinten tudom informálni, ugyanis a 19 megyei vállalat, az átalakulásra való felkészüléssel párhuzamosan megalakította GabonakereSkedeLmi Kft-t. A hét elején írtuk alá a társasági szerződést. Köztudott, hogy gabonaexportjoggal eddig csak az Agrimpex rendelkezett, ezentúl második csatornaként a gabonaipar is. Ügy gondoltuk, egy országos szervezet hatékonyabb lehet, mintha megyénként vagy térségenként szerveznénk meg a külkereskedelmet. Az átalakulás időpontjában feltétlenül rendelkeznünk kell az export jogosítványnyal, ezért alakítottuk ki országos szervezetünket már jó előre, még államigazgatási felügyelet alá tartozó vállalatokként. A jogutódok, a megyei társaságok természetesen, az átalakulás után. tulaidonosai lesznek majd a Gabonakereskedelmi Kft-nek. T. F.
