Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-04 / 263. szám

2 Néplap 1989. NOVEMBER 4. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kongresszusának első napja Baranyai Tibor még a 38. kongresszus küldötteit üdvözölte Közlemény a devizaellátásról (Folytatás az 1. oldalról) zését, valamint egy minden­ki számára biztonságos szo­ciális védőháló létrejöttét. Az MSZDP politikai fel­fogását összegezve szó esett a szakszervezetekről, a ve­lük való kapcsolat miként­jéről is. Ezzel összefüggés­ben Tóth Alpár kifejtette: erős, önálló és független szakszervezetekre van szük­ség, olyanokra, amelyek ké­pesek alkalmazkodni a kü­lönböző tulajdonformákhoz. Az ezt követő előadások a szociáldemokrata párt bel­politikai céljainak és moz­gásterének megfogalmazásá­ra tettek kísérletet. Benyó Pál kijelentette: az MSZDP baloldali párt, magáénak vallja a Szocialista Interna- cionálé szocialista alapérté­keit. Gaskó István a háromol­dalú tárgyalások menetét az ott létrejött konszenzust te­kintette át, külön is szólva a sarkalatos törvényekről. Kiemelte az alkotmánymódo­sítás jelentőségét, amely­ben „már nem szerepel el­érendő célként a szocializ­mus. nincs biztosítva egyet­len pártnak sem a vezető szerep, megszűnt a sztálini struktúra penészvirága, az Elnöki Tanács, s létrejött a történelmi hagyományoknak megfelelő köztársaságielnöki intézmény”. Utalt a szep­temberben aláírt megállapo­dásra, amelyet az MSZDP egy záradékkal fogadott el: ragaszkodott a köztársasági elnöknek a parlamenti vá­lasztások utáni, parlament általi megválasztásához. Az esti órákba nyúló bel­politikai vitában központi kérdés volt a gözelgő vá­lasztások, illetve az MSZDP szereplése. Ezzel összefüg­gésben az MSZDP választási kampányáról elhangzott: a pártnak nem a múltjára, hanem a jövőbeni céljaira kell hivatkoznia, mert ellen­kező esetben az a veszély fenyeget, hogy az MSZDP belefeledkezik önnön múlt­jába s a választók egyfajta nosztalgia-pártként könyve­lik el. A felszólalásokban megfogalmazódott, hogy az MSZDP-nek hangsúlyoznia kell ellenzéki mivoltát, szembenállását a jelenlegi kormánypárttal. Emellett ér­vényre kell juttatni, hogy a párt mindenképpen a békés átmenet híve, valamint, hogy nemcsak demokráciát és jogállamot, hanem jólé­A Külügyminisztérium a következő közleményt jut­tatta el pénteken az MTI- hez: Ismertté vált, hogy no­vember 4-én a Magyar Ra­dikális Párt és a Magyar Október Párt tüntetést szer­vez a Szovjetunió budapesti nagykövetsége előtt. Ezzel kapcsolatban a Magyar Köz­társaság Külügyminisztériu­ma a kormány nevében az alábbiakat kívánja a közvé­lemény tudomására hozni: Ma, amikor hazánkban korszakos változások zajla­nak, megnőtt a súlya az or­szág jövőjéért érzett felelős­ségnek, a történelmi tények helyes megítélésének, a tet­tek hitelének. Kiemelkedő fontosságú, hogy a szomszé­dos országokhoz fűződő kap­csolataink az európai ha­gyományoknak megfelelően, a kölcsönös bizalmon és egy­más megbecsülésén alapul­janak. Különösen igaz ez a jelentős társadalmi refor­mok, az átépítés útjára lé­pett Szovjetunió esetében. A tét és társadalmi igazságos­ságot szerepeltet programjá­ban. Többen aláhúzták: a választási kampány során kiemelt figyelmet kell szen­telni a nyugdíjasok helyze­tének, a munkanélküliség, illetve az adórendszer kér­déseinek. Ugyancsak a vá­lasztások vonatkozásában hangzott el: minden válasz­tókörzetben, illetve vala­mennyi listás helyen önálló jelöltet kell állítania a párt­nak. Ezzel kapcsolatban fel­vetődött a választási szövet­ség kérdése is, ám a küldöt­tek körében egyetértés mu­tatkozott atekintetben, hogy az MSZDP előzetes koalíciót egyetlen párttal se kössön. A párt távlati politikai céljaival kapcsolatban el­hangzott: a Szociáldemokra­ta Pártnak feltétlenül össze kell kapcsolnia a magánkez­deményezések, a vállalkozá­sok támogatását a szociális érzékenységgel és a munka- vállalók védelmével. A jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve több fel­szólaló is leszögezte: a Szo­ciáldemokrata Pártnak egy­értelműen fel kell lépnie az ellen, hogy korábbi kommu­nista vezetők kisajátítsák a szociáldemokrácia eszméit. Hangsúlyozták: a kommu­gorbacsovi politika ugyan­annak a közös európai ott­honnak a megteremtésén fá­radozik, amelynek mi is la­kói szeretnénk lenni. Ma­gyarország létfontosságú ér­deke a magyar—szovjet vi­szony ápolása, a két ország együttműködésének az új feltételekkel összhangban álló fejlesztése. Átmeneti korunk amúgy is kényelmes egyensúyait szük­ségtelen, sőt káros feszült­ségekkel, nehézségekkel ter­helni. Márpedig ilyen, a Ma­gyar Köztársaság és a Szov­jetunió kapcsolatainak kárt okozó, a nemzeti érdekeink­kel ellentétes fellépésnek te­kintjük a két párt felhívá­sát, amely szélsőséges jel­szavakkal szervez tüntetést a budapesti szovjet nagykö­vetség előtt. A- Magyar Köztársaság kormánya elhatárolja magát az ilyen és ehhez hasonló akcióktól és kifejezi remé­nyét, hogy a történelmi ese­ményekről való megemlé­kezésekben a józanság kere­kedik felül. nista világmozgalom — s ezen belül a hazai kommu­nisták helyzetének — válsá­ga nem oldható meg a cég­tábla átfestésével, a koráb­bi kommunista párt szociál­demokrata alapokra épülő szocialista párttá alakításá­val. Fontosnak tartottál? azt is, hogy a Szociáldemokrata Párt határozottan különítse el magát az MSZMP-től, il­letve utódpártjától, az MSZP-től. Hozzátették azon­ban azt is, , hogy az MSZDP-nek nem kommu- nistaellenességben és radika­lizmusban kell megvívni harcát választási ellenfelei­vel. Volt olyan vélemény is, hogy a párt egyik legfonto­sabb feladata: ismét politi­kai érdekképviselethez jut­tatni azokat a rétegeket, amelyeket 1948 előtt képvi­selt. A kongresszus az esti órákban fejezte be első napi munkáját. A küldöttek szom­baton a pártprogram feletti Vitát a belpolitikai, illetve a külpolitikai irányvonal meg­határozásával folytatják. Szó lesz a párt jelenlegi helyze­téről, a szakszervezetekkel való kapcsolatáról, s várha­tóan döntenek a szervezeti szabályzatról. Az 1956-os emlékmű Pályázati eredmény Az 1956-os emlékműpályá- zaitot — amelyet a Történel­mi Igazságtétel Bizottsága hirdetett meg ez év májusá­ban — feltételesen Jováno- vics György nyerte meg. A bíráló bizottság felkérte az alkotót, hogy módosításokkal készítse el az emlékmű ma­kettjét — tájékoztatta a saj­tó képviselőit Ungváry Ru­dolf, a TIB-pályázat titkára pénteken a Budapest Kiállí­tóteremben ahol a pálya- műveket bemutatták. A legkiválóbb emlékmű­vet az 1956-os vértanúk nyugvóhelyén, a rákoske­resztúri köztemető 301-es parcellájában állítják majd fel, a tervek szerint 1990. június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai kivégzésének évfordulóján, ha addig köz­adakozásból és más anyagi forrásokból összegyűlik az emlékmű kivitelezéséhez szükséges pénz. A zsűri a pályaművek el­bírálásakor a legfontosiabb irányelveként fogadta el An­gyal Istvánnak a börtönben írt végrendeletét: „... Nagy, rusztikus kő legyen a név­telen csőcselék emléke”. A Minisztertanács 1989. november 2-ai — a lakosság devizaellátását érintő — dön­tésének részleteiről a Pénz­ügyminisztérium és a Ma­gyar Nemzeti Bank az aláb­bi tájékoztatást adja: Tekintettel arra, hogy a Minisztertanács 1989. no­vember J-tól november 20-ig a külföldre utazó belföldiek konvertibilis elszámolású or­szágokra szóló valutaellátá­sát felfüggesztette, ez idő­szak alatt a valutaeladásra felhatalmazott szervek kon­vertibilis fizetőeszközt erre a célra nem adhatnak el. 1989. november 20-tól a konvertibilis elszámolású or­szágokba kiutazók valutael­látása a következő lesz: 1. A lakossági turistaellát­mány 1990-től 4 évre, ma­ximum 300 dollár lehet. Sze­mélyenként évente legfel­jebb 50 dollárnak megfelelő konvertibilis fizetőeszköz vásárolható. Azok, akik a 4 éves időszak első és második évében nem vásárolnak kon­vertibilis fizetőeszközt), a harmadik és (vagy) negye­dik évben 50 dollárnak megfe­lelő többlet-fizetőeszköz vá­sárlására jogosultaik. 2. 1989. november 20. és 1990 december 31. közötti időszak alatt 50 dollárnak megfelelő valuta megvásár­lására az jogosult, aki; — 1987-ben vagy azt meg­előzően vette igénybe a tu­ristaellátmányt, — turistaellátmányra 1988 —89-íben volt jogosult, de el­látmányának kevesebb minit 50 százalékát vette ténylege­sen igényibe. Ezen belül már 1989. no­vember 20-tól vásárolhatnak legfeljebb 50 dollár értékű valutát azok, akik; — turistaellátmányt 1986­A Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok Megyei Szervezete a műszaki és köz- gazdasági könyvnapok alkal­mából tegnap délután Szol­nokon a Tudomány és Tech­nika Házában ankétot ren­dezett, amelyen az „Érték­papírok és Értékpapírpiac” című könyv szerzői közül ketten — Sulyok-Pap Már­ta, a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékének do­cense és Száz János, a Nem­zetközi Bankárképző Köz­pont Oktatási igazgatója — tartott előadást. Elsőként Száz János arról beszélt, hogy milyen alapve­tő változásokat hozott az ér­tékpapírok megjelenése a hazai gazdasági. pénzügyi életben. Ugyancsak ezt a kér­dést feszegette Sulyok-Pap Márta, aki többek között szólt arról is, hogy miért van a gazdaságban ennyifé­le értékpapír és milyen ér­tékpapírformák kialakulásá­ra számíthatunk a jövőben, November 30-ig . Visszaválthatók egyes repülőjegyek Ai. új devizarendelkezés miatt várhatóan több külföl­di utazás meghiúsul, vagy időpontja módosul, ezért — a MALÉV kérésére — az il­letékes hatóság engedélyez­te, hogy a november 3-ig megváltott APEX illetve PEX repülőjegyeket az ér­vényes szabályok ellenére november 30-ig korlátozás nélkül visszaválthassák az utasok, vagy az utazás dá­tumát módosíthassák. Ismeretes, hogy a polgári repülési szabályok szerint ezeket a kedvező tarifájú je­gyeket az indulás előtt leg­alább egy hónáppal meg kell váltani, s igen korláto­zott esetekben lehet csak visszaváltani, vagy az utazás időpontján változjtatnií ban vagy azt megelőzően (il­letve egyáltalán nem) vettek igénybe;' — turistaellátmányban 1987-ben részesültek, de az 1989. évre járó egyszeri 3000 forintos valuitaellátást nem vették igénybe. Csak 1990. január 1-jétől vásárolhatják meg az 50 dol­lárnak megfelelő konverti­bilis valutát azok, akik, :— turistaellátmányra 1988. és 1989-ben voltak jogosul­tak, de ellátmányuk több. mint’ 50 százalékát vették igénybe; — turistaellátmányt 1987- ben vettek igénkbe, de 1989- ben az évi egyszeri 3000 fo­rint értékű valutát megvá­sárolták; — a 14 éven aluli gyerme­kek. 3. Előzőekből következik, hogy azok, akik; — 1988—89-ben az ellát­mányuk több mint 50 száza­lékát igénybe vették, legha­marabb csak 1991, illetve 1992-ben vásárolhatnak va­lutát, a 4 éves „prémiumos” feltételek szerint; — a gyerekekre attól az évtől kezdődően vonatkozik a 4 éves „prémiumos” rend, amely évben a 14. életévüket betöltik. 4. A lakossági valutaellá­táshoz kapcsolódó közleke­dési költségkeret 15 400 fo­rintos összege nem változik. Ennek terhére azonban üzemanyagköltség címén va­luta nem vásárolható. Me­netjegyet az eddigi szabá­lyoknak megfelelően azon­ban azok is vásárolhatnak, akik az 50 dolláros valutael­látmány felvételére csak a későbbi években lesznek jo­gosultak, feltéve, ha a közle­kedési költségkeretet még nem merítették ki. A 14 éven de elmondta véleményét az értékpapírtőzsdéről is. Ma­gyarország gazdaságában — mondotta —, tőkehiány lé­pett fel, ezért is jelentek meg az értékpapírok. Nem volt bankhitel, de a terme­léshez pénz kellett, így más lehetőség híján kötvényeket bocsátottak ki. s többek kö­zött a lakossági megtakarí­tásokból próbálták finanszí­rozni a termelést. De ne­vezhetjük gazdasági kény­szernek azt is, hogy 1989. január 1-jén életbe lépett a társasági törvény, ami lehe­tőséget adott arra, hogy a gazdaságban létrejöjjenek a részvénytársaságok és a ve­gyes gazdasági társaságok. Ennék hatására a kötvények, letéti jegyek, kincstárjegyek, a váltók, vagyis az értékpa­pírok egyre sokasodtak, s to­vább bővült a választék, mert ma már részvények is vannak, amelyeket magán- személyek is vásárolhatnak. A forgalom bővülése ezék- után arra kényszeríti a gaz­(Folytatás az 1. oldalról) lyozta, hogy a közös munka példa értékű, mivel az NDK- beli partner mindig érzéke­nyen reagált a magyar piaci igényekre, a Mezőgép pedig fokozatosan vonta be a gyár­tásba saját anyagait, fejlesz­tési eredményeit. Ennek eredménye, hogy 1976-tól összesen 100 ezer“ adaptert gyártottak az E—295-ös siló­kukoricavágó kombájnhoz, majd annak továbbfejlesz­tett változatához az E—299- hez és az E—318-as lucema- rendkezelő géphez. Sziráki András kiemelte, hogy a fej­lesztő munka nem torpan­hat meg, mert ma már a piac diktálta igényeket csak jó minőségű gépekkel lehet aluli gyermekek részére de­vizaértékű menetjegy to­vábbra is a szülő közlekedé­si költségkeretét terhelő me­netjegyével együtt, azonos útszakaszra és időpontra vá­sárolható meg. 5. Az új valutaellátási rendre történő áttéréssel egyidejűleg az utazási csekk kötelező jellegű kiszolgálta­tása megszűnik. 6. Azok, akik egyéni valu­takeretük terhére 1989. no­vember 2-ig devizában fize­tendő külföldi szolgáltatást rendelitek meg hazai utazási irodánál, és azt az utazási iroda hitelt érdemlően iga­zolja, korábbi felhasználat­lan valutakeretük terhére teljesíthetik az utazási iroda felé devizában fennálló fi­zetési kötelezettségüket. To­vábbá 50 dollárnak mefele- lő készpénz felvételére is jo­gosultaik, amennyiben arra a még felhasználatlan turis­takeretük fedezetet nyújt. (Uzemanyagkeret ebben az esetben sem vehető igény­be.j Változatlanok az utazá­si irodák által — saját ke­retük terhére — szervezett utakra meghirdetett valuta- ellátási feltételek. Vagyis az ilyen típusú költőpénz-ellá­tásra az utasok továbbra is jogosultak. 7. A kiutazó belföldiek változatlanul személyenként 4000 forintnak megfelelő külföldi pénzt és maximáli­san 400 forintot vihetnek ki külön engedély nélkül. Ugyancsak nem változnak az 1989. szeptember 18. óta érvényes előírások a lako6- sáigi devizaszámlákat illető­en, ideértve a befizetés és felhasználás jélenlegi lehető­ségeit is. daságot, hogy központi he­lyen történjen majd az ér­tékpapírok adásvétele. Ez a kényszer p>edig előbb-utóbb elvezet a tőzsde kialakulá­sához. Annak megnyitásáról már is másfél éve beszélünk, jelenleg annyit kell róla tudni, hogy az értékpapí­rokról szóló törvénytervezet elkészült, amely hamarosan a parlament elé kerül, s ha jóváhagyják, akkor a tőzsde megnyitása sem várat sokat magára. Valójában mire is jó a tőzsde? — ezt a kérdést töb­ben feltették az ankét részt­vevői közül. Sulyok-Pap Márta válaszában két elő­nyét emelte ki. Mint el­mondta a tőzsde egyrészt te­ret ad a nyilvánosságnak, vagyis annak, hogy ott az értékpapírok adásvétele nyíl­tan történik, másrészt pedig a részvények árfolyamán ke­resztül a vállalatok értéke­lése is egyértelműbbé, reáli­sabbá válik. kielégíteni. Ennek megvaló­sítása érdekében háromge­nerációs fejlesztésbe kezd­tek, Hans Schneider, a kombi­nát vezérigazgatója válasz- beszédében méltatta az ed­dig elért jó eredményeket, és sok sikert kívánt a továb­bi együttműködéshez. Dr. Körtvélyes István hangsúlyozta, hogy a mező- gépgyártásban a két cég kö­zötti cser ekapcsolat volume­ne a második helyen áll a közúti gépjárműjprogram mögött. Az ünnepséget kitünteté­sek átadása és a Szolnoki Kodály kórus előadása zár­ta. Tóth András A kormány állásfoglalása a mai tüntetésről Ankét Szolnokon Értékpapírok és értékpapírpiac Átadták a százezredik adaptert

Next

/
Oldalképek
Tartalom