Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-30 / 285. szám
Néplap 1989. NOVEMBER 30. Környezetvédelmi segítség Magyarországnak Megkezdték a következő öt-tíz évre szóló, külföldi segítséggel megvalósítandó környezetvédelmi projektek részleteinek kidolgozását a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban. Előzetesen 32 projektet jelölt meg a magyar fél az Európai Közösség szakbizottságának, olyan fejlesztési területeket, amelyeknél hathatósan segíthetne a „huszonnégyek”, a legfejlettebb tőkés országok 24-es csoportja. Ezek az államok az Európai Közösséget kérték fel a Magyarországnak nyújtandó környezetvédelmi segítség koordinálására. A KVM főosztályvezetője szerint a segítséget felajánló államok még decemberben kiválasztják ,a 32 projekt közül azt a néhányat, amely bekerülhet a támogatott fejlesztések közé. Hungarológiai központ Ungváron A jövő évtől kezdve egyhónapos magyar nyelvű továbbképzést szerveznek nyaranta a Kárpátalján, s ugyancsak 1990 szeptemberétől valószínűleg idegen nyelvként is oktatják majd a magyar nyelvet az Ungvári Állami Egyetemen — jelentette be Petro Lizanec professzor, az ungvári Hungarológiai Központ igazgatója szerdán a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. MSZP-közlemény a szavazásról Egyetlen párt sem tekintheti győzelemnek az eredményt Az elmúlt napokban az országos, de a megyei sajtóban is megjelentek az első értékelések a november 26-ai népszavazásról. A különböző politikai erők igyekeznek a népszavazás eredményei alapján a győztesek és a vesztesek listáját elkészíteni. A Magyar Szocialista Párt igazi győzelemnek azt tekinti, hogy az állampolgárok többsége fontosnak tartotta, hogy kinyilvánítsa véleményét az ország demokratikus átalakulását befolyásoló kérdésekben, méltósággal és szabadon voksolt a meggyőződése szerint helyes válaszok mellett. Az MSZP Szolnok Megyei és Városi Szervezete üdvözli a népszavazás közel kétharmados részvételi arányát, mert ez pártunknak a jog- államiság intézményrendszere és a széleskörű társadalmi demokrácia kiépítésére irányuló törekvéseinek helyességét igazolta. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, aki'k éltek a közvetlen demokrácia, a népszavazás eszközével, és pártunk javas.latá|val megegyezően NEM-mel szavaztak az első kérdésre, a többi kérdésben pedig az Országgyűlés határozatát erősítették meg. Köszönjük a párt szervezőinek, támogatóinak, szimpatizánsainak mozgósító munkáját, valamint a lebonyolításban résztvevők tevékenységét! Az első kérdésre adott válaszok minimális eltérése sem a győzelem-, sem a vereségtudathoz nem adnak elegendő alapot, mert az eredmény szerint a szavazók majdnem fele közvetlenül akarja'köztársasági elnökét megválasztani. Ezért a jogállamiság további kiépítésének folyamatában a köztársasági elnökválasztásban olyan megoldást kell keresni és találni, amely megnyeri a ma még megosztott társadalom többségének tetszését. A nemzeti háromoldalú tárgyalások során mindvégig azt az álláspontot képviseltük, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül az állampolgárok válasszák meg, és abban ne a pártérdekek döntsenek. Ma. a népszavazáson megnyivánuló akarat hatására épp azok a pártok kezdeményezik az alkotmány ilyen értelmű módosítását, akik mindvégig ellenezték a köztársasági elnök közvetlen választását. A befolyásos erőnek mondott MDF bojkottja, a profi propagandát, kampányt és az eimögöt/t álló jelentős pénzt felsorakoztató negy- párti agitáció ellenére az emberek többsége az ismert eredménnyel szavazott. Senki sem hagyhatja figyelmen kívül ezt a tényt, egyetlen párt sem tekintheti győzelemnek ezt az eredményt! A valódi demokráciát akarók mindenképpen nyereségként könyvelhetik el, hogy most ezek az erők véleményüket megváltoztatva átvették a NEM-mel szavazók akaratát. A jövő dönti el, mennyire cs.upán pártérdekeket szolgáló propagandafogadás, vagy valódi szándék ez. Az új és még a szerveződés vajúdását élő szocialista párt tagjai a megye minden településén felemelt fejjel járhatnak! önálló arculatú, helyi politizálással a baloldalnak reális esélye van arra, hogy a helyi önkormányzatokban hatékony ellensúlyt képezzen a jobbolt dali törekvésekkel szemben. Ehhez akar az állampolgárok bizalmára építve ^tovább nyílt és aktív politikával a Magyar Szocialista Párt Szolnokon is és a megyében is hozzájárulni. MSZP Megyei Szervezési Irodája és Szolnok Városi Ügyvivő Testületé Segítik a piacgazdaság kiépítését Munkásőrpénzekből Segítsétek a rendőröket! A jászberényi SZDSZ felhívása Bár a Jászság a bűmigyileg kevésbé fertőzött vidékek közé tartozik, a Szabad Demokraták szövetségének jászberényi szervezete szerint a rendőrségre a korábbiaknál nagyobb feladat hárul!, amit a jelenlegi személyi, technikai feltételekkel} és anyagi megbecsülés mellett nem lehet megfelelően meg oldani. Pénzre van szükség tehát, amit a munkásőrségre fordított korábbi összegek felszabadulásával részben elő lehet teremteni. Felhívással fordulnak ezért Számomra a népszavazás legdöbbenetesebb mozzanata az volt, hogy ■— úgymond — „gyerekek" is szavazhattak. Persze a dolog nem ennyire direkt, évtizedes mulasztások és nemtörődömségek következményeként jelentkezett. Olyan mulasztásoké, amelyek eddig nem is látszottak lényegesnek. Magyarországon körülbelül 300 ezer értelmi fogyatékos él. Hogy pontosan hányán vannak, ezt senki nem tudja. Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szervezete évek óta hiába küzd azért, hogy a szellemi fogyatékosokról valamiféle nyilvántartás legyen. Az ÉFOÉSZ Szolnok megyei elnöksége tavaly már az egészségügy segítségét kérte: hiszen a fogyatékos emberek szinte mindegyike folyamatos kezelésre szorul. Ám a szigorú fehérköpenyeaz üzemeik, vállalatok vezetőihez, hogy a muirakásör dolgozóik szolgálati idejére forditőlt juttatások és közterhek összegének (múlt évi szinten mért) legalább felét — egy létrehozandó központi alapba befizetve — a rendőrségi munka feltételeinek javítására ^ajánlják fel. A jászberényi szervezet továbbá követeld, hogy a pária- ment a jövő évi .költségvetés tárgyalásakor a korábban a munkásőrségre fordított támogatást teljes egészében, a rendőrségre ruházza át. sek megtagadták az adatszolgáltatást, mondván: ez betegség és mint ilyenre, érvényes rá az orvosi titoktartás. Eleddig talán nem is volt jelentősége ennek a rendezetlenségnek. Egészen addig, míg el nem jött a népszavazás. Az ÉFOÉSZ Szolnok megyei titkára felháborodva mondta el lapunknak, hogy az értelmi fogyatékosok is kaptak szavazásra hívó lapot. És csak á szülőn múlott, hogy elviszi-e életkorban már nagykorú, de szellemiekben gyermeki szinten lévő, ugyanakkor szavazásra jogosultnak minősített fiát- lányát az urnákhoz. Volt. aki elvitte . . . Mit lehet erre mondani? Egy banánhéj .. . Amelyen ugyan a szavazás nem csúszott el, csak egy kicsit. ■ ■ sikamlóssá vált. — pé — Megalakult a Magyar Agrárkamara Szerdán Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében megalakult a Magyar Agrárkamara. Az új gazdasági érdekképviseleti szervezetet az év eleje óta létrejött tizenegy megyei mezőgazdasági Jkamara hozta létre. Az alakuló ülésen résztvevő 220 küldött több mint 400 állami vállalatot, termelőszövetkezetet, valamint kistermelői szervezetet képviselt. Megfigyelőként jelen voltak az ülésen olyan termelői körök is, amelyek ezután hoznak létre egy-egy megyében vagy nagyobb térségben agrárkamarát. A küldöttek megvitatták, majd elfogadták az Országos Kamara alapszabályát, amely leszögezi: a Magy,. Agrárkamara működésének célja az ágazat munkájának előmozdítása, a kamarai tagok közös érdékeinek képviselete, valamint a tagság érdekeivel egyező kormányzati munka támogatása. Céljukat — egyebek mellett — az érdekfeltáró, érdekegyeztető és érdekérvényesítő tevékenység révén akarják elérni. Elősegítik a piacgazdaság kiépítését, a mezőgazdasági termelők nemzetközi kapcsolatainak bővítését. Banánhéj a szavazáson Horgonyt vetni két part között Beszélgetés Hámori Csabával A minap megyénkben járt Hámori Csaba, a Magyar Szocialista Párt Országos Elnökségének tagja, akivel alkalmunk volt eszmecserét folytatni az új párt tagtoborzásáról. A pártkongresszust követő viszonylagos csend után ugyanis ebben a tekintetben jobban hallatja hangját az MSZP, melynek taglétszáma már negyvenötezer körül van. Nyílt titok, hogy nem akarnak megállni a százezres nagyságrendnél. Amikor azt kérdeztem, miért- Külpolitikai okok is szükségessé teszik ezt?- Sajnos még nem zárható ki Magyarországon a diktatúra veszélye, illetve egyoldalú nagyhatalmi orientáció felerősödése. És félreértés ne essék, immár nem meghatározóan a Szovjetunióról van szó. Ez egy kis túlzással - előrevetíti annak baljós árnyékát, hogy kompország lakói vagyunk. Tehát úgy tűnik, ahogyan Mátyás király óta mindig valamilyen nagyhatalom árnyékában léteztünk, most a török, az osztrák, a német, a szovjet nagyhatalmi orientáció árnyékából egy másikba kerülünk, ami nevezhető amerikai vagy jobb esetben nyugat-európai orientációnak. Nem vitatom én az európai civilizáció fő áramának irányát, de szívesen látnék egy olyan Magyarországot, amely le tud horgonyozni a két part között, vagy legalább partközeiben, nem partra futtatva a hajót. Nem szeretném, ha folytatódna a Simonffy András szavaival "kompország"- nak minősített ország-sors. Éppen ezért kétkedésemet fejezem ki a Szabad Demokraták Szövetsége által komponált tőke és társadalom liberalizációs eljárásokkal szemben, melyek végeredményben ismét azt eredményeznék, hogy kevesen - a tömegek feje felett - döntenének. Ezért a kongresszus alapkérdésében, miszerint, hogy baloldali tömegpárt, avagy baloldali orientációjú választási elitpárt alakuljon, én a voksomat elég korán és egyértelműen a tömegpárt mellett tettem le.- Nem áll fenn annak veszélye,- Mi az elképzelésük az önkormányzat megteremtésére?- Radikális és bátor változtatásokat akarunk - ideértve az önkormányzatok vagyonát is, mint jövőjük kulcskérdését. A községek és a városok önkormányzatát a megyék és a központ rovására kívánjuk erősíteni. Mi több: a mindenkori központi hatalommal szemben minden ellensúlyt a községek és a városok megnövekedett önkormányzati szerepében látunk.- Visszakanyarodva a pártszervezés kérdéseire: mi a véleménye a volt párttagok "kivárásáról"?- Ma nagyon sok ember meggondolja, megfontolja, mérlegeli MSZP-tagságát. örvendetesnek tartom, hogy több száz új belépő van az MSZP-ben. őket nyilván az új párt új, friss, tisztességes programja és céljai vonzották. Ők nem voltak MSZMP-tagok. Közöttük sok a fiatal, sok az értelmiségi, de van köztük szép számmal kétkezi dolgozó is. Mágis nagyon sok ember még figyel, mérlegel, nem mondom, hogy kivár, ez nem igaz, de tűnődik azon, hogy miként cselekedjen. Ezt teljesen érthetőnek tartom. Azt gondolom, hogy ehhez a gondolatsorhoz hozzátartozik az is, hogy kik miért tűnődnek ma még. Először is tűnődnek azok, akik azt már belátják, hogy az államszocializmus társadalmi modellje, amit mi a szocializmushoz, nóta bene a kommunizmushoz vezető út egyik lépcsőfokaként tanítottunk, hirdettünk a legutóbbi évtizedekben nem működik. A XX. század vége felé, itt Kelet-Európá- ban országok sora bizonyítja be, hogy gazdasági teljesítményét, állampolgári szabadságát, a szabadság objektív technikáját illetően elmarad a polgári demokráciáktól. Itt tehát valóban modellváltásra van szükség, a szocializmus eszakamak nagy létszámú tömegpárttá válni, Háromi Csaba azt válaszolta:- Ez a szándék nem azon a hamis felfogáson alapul, hogy mindenekelőtt a taglétszám a fontos, hiszen a pártéletről más elgondolásunk van, mint korábban volt. Inkább azt jelenti, hogy mi baloldali tömegpártot akarunk, súlyt adva ezáltal szocialista értékeinknek és eszméinknek. hogy a reformerőket nem követik a tömegek?- Tapasztalataim szerint a reformerők sokkal szélesebb tömeget alkotnak, mint azok, akik a kongresszust megelőzően a reformkörökbe tömörültek. Sok olyan embert ismerek, akik a változások hívei és azt is tudják, hogy a változásoknak mi az ára. így ítéltem meg a reformerőket az MSZMP-n belül is. A reformerők az élen haladnak, de figyelniük kell arra, hogy mi van a derékhaddal. Számomra ebben a tekintetben az első figyelmeztető jel az volt, hogy konstatáltam: a reformkörökben elenyészően vékony a reálszférákban dolgozók aránya, a mérnökök, a közgazdák, a munkások részvétele.- Ez érezteti hatását az MSZP- be való átigazolásoknál is...- Meg kell adni mindenkinek a jogot és a szükséges időt is ahhoz, hogy számot vessen korábbi szocializmus-felfogásával. Ehhez részünkről türelem és megértés kell. De az biztos, hogy a korábbi államszocializmus felfogást vallók közül kevesen jöttek át az MSZP-be, a többség az valahol ott maradt. Mások meg - Illyés Gyulát idézve - képletesen szólvaúgy vélik, hogy Magyarország Anglia és Francia- ország között van, nem pedig Lemberg és Nis között - kevésnek érzik a változásokat. Szívesebben látnának egy új, modem, a korábbi stigmáktól teljesen megszabadított, lobogó szellemiségű, nyugat-európai választási elit pártot. Velük más természetű vitáim vannak. máit vallók társadalomfelfogásának mély átértékelésére. Ezt a kongresszuson mi jelentős tömegekkel megtettük. De természetes emberi dolognak tartom azt, hogy ez nem mindenkinél ment végbe. Nos, én ezt érthetőnek, tömegesen jellemzőnek tartom ma még, ezért nem vagyok türelmetlen. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy vannak a várakozók között tévesen várakozók is. Akiknél nem a valódi átértékelés és mérlegelés játsz- sza a főszerepet, hanöm valamilyen egzisztenciális meggondolás. Közöttük is megkülönböztetett helyen tartom számon éppen társadalmi súlyuk és fontosságuk miatt a gazdasági veztők egy csoportját. Akik eddig az MSZMP tagjaiként, az MSZMP káderpolitikájának részeként lettek gazdasági intézményvezetők. Az ő esetükben azt gondolom, néhány alapkérdést célszerű föltenni, s utána a választ velük együtt megadni. Ilyen alapkérdés az, hogy vezetőként, gazdasági vezetőként elhi- szik-e azt, hogy az MSZP tisztességes, jószándékú programot hirdető és gyakorló párt, ezen belül elfogadják-e azt, hog az MSZP jobban működő gazdaságot akar, vagyis a gazdaságnak őket zavaró anomáliáit meg akarja szüntetni. Mégpedig nem ráolvasó, és tol- dozgató-foldozgató módszerekkel. Ez az elsőkérdés. Erre, gondolom az a válaszuk, hogy igen. Ez feltételezhető, hihető, biztató. A második kérdés kicsit durvább, összefügg azzal, hogy az ellenzéki pártok - és tisztelet a kivételnek - érzik a hatalom hódító illatát. És mintegy megrészegülve ettől immár helyekben gondolkoznak. Vezetői helyekben és nem nagyon befolyásolja őket az, ki vörös, ki rózsaszín, ki pedig semleges színű. Itt tehát sókadrangú kérdés az. hogy mely gazdasági vezető milyen időpontban, ütemben változtatott korábbi felfogásán, párttaggá vált-e, akár MSZP-taggá vagy nem, itt a helyre lesz szükség a hatalom új konstallációjában. Abban az esetben, hangsúlyozom, ha az MSZP rossz esetet feltételezve, de nem akarva, nem tudja magát összeszedni a következő választásokra. Nos tehát az ilyenfajta kivárásra az a véleményem, hogy ez nem konstruktív kivárás.- Hogyan alakul a viszonyuk a szerveződő MSZMP-hez?- Sajátos a kérdés azért, mert a mi pártunk az MSZMP-ből született. Jórészt az MSZMP-ből született, mégis új párt, újszerű párt. És mégis vannak, akik nem fogadják el a pártkongresszus döntésének törvényességét. És úgy tűnik, hogy az MSZMP folytonosságát hirdetik, gyakorolják. Előrebocsátom a véleményem, nekünk el kell határolódni tőlük, főként akkor, ha a korábbi alapelveken nem változtatnak, de nem szabad gyűlölködnünk. Az elhatárolódás azért szükséges, mert a mi pártunk nem államszocialista, nem proletárdiktatúrát akar, nem kommunista küldetéstudattal vallja az igazát, hanem jogállamiságot akar, politikai pártként akar működni, a szocializmust értékként szeretné a társadalomban garantálni. Mégis azt kell mondanom, hogy szomorú bizonyítéka ez néhány személyiségnek, néhány személyiség olyan politikai, történelmi reflexeinek, akik nem tudnak a törvényeknek, a pártdemokráciának alárendelve élni és politizálni, akik törvényen felettinek vallják magukat, mintha ez a kongresszus nem lett volna demokratikus, mintha a döntések nem lettek volna teljes értékűek. Sajátos kérdés Pedig hát ők is látták, ők is tudták, hogy ennek a pártkongresz- szusnak a küldöttei a magyarországi gyakorlatban is, nemcsak a munkásmozgalmi gyakorlatban példaértékű módon, valóban demokratikus módon, többnyire versenyben megszerezve a küldötti helyeket valóban a tagság küldetésével vettek részt a kongresszuson. Nem tagadom persze, hogy a kongresszusi küldöttek között többségben voltak a reformerők. Dehát ez természetes is. Ők voltak azok, akik jobban ki tudták fejezni társaik akaratát, akik a párttaggyűléseken nemcsak figyeltek, hanem meg is szólaltak, akik a párttagság véleményét - ütköztetve korábban nem ritkán a vezetőség és épp az előbb említett elvtársak által fémjelzett - a vezetőség szándékával szemben megfogalmazták. Na de azért, mert a többség másképp döntött, azért kijelenteni, hogy ez puccs volt, ez őszintén szólva antidemokratikus reflexekre, pártállami reflexekre vall, és ezt én egy kicsit szomorúnak tartom. Éppen ezért tehát, ahogy mondtam, itt az MSZP-nek az MSZMP-től el kell határolódni, de nem szabad gyűlölködni. Elhatárolódni azért, mert a tagságunkat szervezzük. Az MSZMP fő tömegeit tisztességes emberek alkotják. Nekik el kell magyaráznunk, hogy mi van, és ezt nem lehet egy ilyen gyűlölködő, húzd meg, ereszd meg légkörben csinálni. Másrészt az elhatárolódás azért is fontos, mert nem szabad összemosni a két párt programját, platformját. Hozzáteszem: az MSZMP létjogosultságát a magam részéről indokoltnak tartom, tehát hogy legyen a Magyar Szocialista Párttól hagyományos^érte- lemben véve balra, a szovjet terminológia értelmében jobbra lévő "hagyományos" baloldali párt. Kell ilyen párt, én is ezt vallom. De a jogállamiságból az következik, ez a párt akkor létezik majd, ha aláveti magát a törvényeknek, ideértve a párttörvényt is, ideértve a bejegyzés kötelességét is és mindazt, amiből aztán következhet a pártházak, pártirodák, infrastruktúra igényjogosultsága.- Köszönjük a beszélgetést. Simon Béla Diktatúra és nagyhatalmi orientáció Radikális és bátor változtatásokat
