Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-29 / 284. szám

1989. NOVEMBER 29. J^Jéplap 3 Sonkaüzemet építenek Cegléden A Szolnok Megyei ÁÉV Cegléden a Húsipari Vállalat részére mintegy 3 ezer négyzetméter alapterü­letű csarnokot épít, melyben a sonkaüzem kap helyet. A csarnokhoz csatlakozikegy kétszintes szociális létesítmény. Jelenleg a tetőszigetelésen és az épület körbezárásán dolgozik a SZÁEV, illetve a szennyvi­zes, csapadék-alapvezetékeket szerelik. — nzs — Januárban megyei pártértekezletet tart az MSZP Beszélgetés Iváncsik Imrével A Magyar Szocialista Part a kongresszus óta - legalábbis me­gyénkben - meglehetősen visszafogott politikai tevékenységetfej- tett ki. Erejét, idejét inkább szervezési munka kötötte le. Meny­nyiben változik ez a helyzet a közeljövőben? - erről beszélgettünk Iváncsik Imrével, az MSZP megyei koordinációs tanácsának tagjával, aki először pártja megyénkben helyzetéről a kővetkező­ket mondta:- Taglétszámunk már megha­ladta a kettőezer-kétszázat. Most alakulnak községi, városi szerve­zeteink. Ennek a munkának még a kezdeti szakaszánál tartunk. A me­gyei koordinációs tanács azt tartja fontosnak, hogy most már végre az érdemi politikai munka következ­zen, mert a kongresszus óta na­gyon hiányzik, hogy az MSZP mint nemcsak létező, hanem hatni is tudó politikai párt szerepteljen. Ebben az időszakban lépéshát­rányba kerültünk más pártokkal szemben. Itt az ideje, hogy annak ledolgozásához hozzákezdjünk. Ennek módja pedig az, hogy a már megalakult MSZP-szervezetek az érdemi politikai munkával foglal­kozzanak, amiben - joggal hiszem - első helyen a választásokra való felkészülés szereptel. Ez alkalmas arra, hogy a párttagságot, a szerve­zeteket "összerázza", munkaké­pessé tegye és konkrét feladat megoldására mozgósítsa. Arra biz­tatjuk alakuló és már meglévő szervezeteinket, hogy legyenek ér­zékenyek területük lakosságának gondjai iránt és segítsenek azok megoldásában. A megyei koordinációs tanács legutóbbi ülésén felvetődött az a kérdés, hogy milyen módon foly­tatódjon a szerveződés azután, hogy a községi és a városi szerve­zetek megalakulnak. Azt hiszem, az MSZP tagjaiban van egy bizo­nyos fokú ellenérzés a megyével szemben, ami döntően a múlt rossz tapasztalatai alapján alakult ki. Az uralkodó, a bürokratikus, hivatali megyei vezetést joggal tartja feles­legesnek a tagság és finanszírozni sem hajlandó. Ugyanakkor szerin­tem figyelembe kell majd venni a szerveződés során, hogy a megye, mint államigazgatási egység to­vábbra is létezik, függetlenül attól, hogy az MSZP kivonul avagy nem vonul ki erről a szintről. A mosta­ni társadalmi helyzetben ezért ko­moly veszteséggel járna az MSZP számára, ha megyei szinten nem lenne képviselete, hiszen a megye a pártokkal való együttműködés, illetve a pártharcok színtere lesz, másrészt a választási szisztéma is a megyei szervezethez igazodik. Magától érthetőnek tartjuk, hogy kisebb régiókban - a Jászság­ban, a Kunságban, a Tiszazugban - létezik egy természetes összetar­tás, együttműködési készség, de emellett a valós érdekek alapján érdemes meggondolni, hogy szük­ség van-e egy megyén belüli együttműködésre.- Ez utóbbi érdekében mit tesz­nek Önök?- Január 6-ra összehívtuk az MSZP megyei pártértekezletét. A települések párttagjai addig meg­vitathatják, hogy akamak-e me­gyei szinten együttműködni. Ál­lást is foglalnak abban, hogy mi­lyen legyen ennek az együttműkö­désnek a konkrét formája. A ta­pasztalatokat a települések által választott bizottság összegzi - a mostam apparátustól teljesen füg­getlenül -, majd javaslatot tesz a megyei pártértekezletnek arra vo­natkozóan, hogyan épüljön fel a párt Szolnok megyében. Fontos­nak tartjuk, hogy működőképes rendszer jöjjön létre. Nem tartom működőképes rendszernek azt, ha a települések közvetlenül az el­nökséghez tartoznak. Az átmeneti szakaszban szükségesnek tűnik a megyei együttműködés kialakítá­sa. Á tartalmi, az érdemi munkára kell helyezni a súlyt.- A mostani alapszabály milyen megyei szervezeti formát tesz lehe­tővé?- A három alapvariáción belül számtalan módja lehet a megyei szervezet kialakításának. Az első alapvariáció szerint egy kisebb lét­számú, operatív működésre képes pártbizottság alakítható ki a me­gyei pártértekezlet döntése szerint delegálással, vagy választással, avagy a kettő kombinációjával. A második lehetséges variáció a he­lyi pártszervezetek képviseletével létrejövő választmány, amellett pedig egy kis létszámú, a választ­mány által ellenőrzött elnökség. A harmadik, a leglazább forma pedig egy szövetségi elven működő tes­tület, ami a helyi pártszervezetek által delegáltakból áll. A gyorsa­ságra, az operativitásra ebben az esetben valamilyen megoldást kell találni. Igaz, vitatott, hogy megyei szinten szükség van-e operativi­tásra.- Az MSZP-ben a demokrati­kus centralizmus nem vezérlő elv, tehát egyetlen szervezetünket sem kény szeri thetj ük a megyei együtt­működésre, de amíg fontos dönté­sek a megyei szinten születnek, a helyi érdekek valós, hathatós kép­viselete érdekében szükség van az együttműködésre.- És ha létrejön valamilyen ko­ordinatív megyei szerv, akkor ho­gyan alakul a tisztségviselők hely­zete?- Az anyagi lehetőségeket is fi­gyelembe véve úgy tűnik, hogy ki­zárólag társadalmi tisztségviselők­ről, tehát nem függetlenített veze­tőkről lehet szó. Néhány helyen ta­pasztalható olyan szándék, hogy egy-egy embert - tisztségviselőt, gondnokot, adminisztrátort - füg­getlenítsenek, de erre nincs pénz­ügyi fedezet. Meglehetősen mos­toha körülmények között kell ez­után ennek a pártnak dolgoznia. Az MSZMP-től örökölt nagy lét­számú apparátus nem tartható fenn. Sajnos nehéz elhelyezkedési gondok között keresnek munkát maguknak embereink. A felkészült és semmiféle visszaélésben nem vétkes munkatársainkat is szok- szor méltánytalanság éri, csupán azért, mert az MSZMP apparátusá­ban dolgoztak. Ószintén remélem, hogy ez nem tart sokáig, s megol­dódnak gondjaik.- Köszönjük a beszélgetést. Simon Béla A meteorológiai intézet jelenti: Az Alcsiszigeten "elmérgesedett" a helyzet Egy nem éppen vegytiszta vegyiüzemről A Szolnok Megyei Állami Gaz­daságok alcsiszigeti szakszolgála­ta (gesztor a Héki Állami Gazda­ság) valamikor tényleg csak olyan laboratóriumi munkákat végzett, amelyek kiszolgálták a mezőgaz­dasági termelést. Egy körülbelül négy-öt éve elkezdett fejlesztés eredményeként, mára ez a szak- szolgálat maga is egy főprofilú gyártóvá, pontosabban vegyi üzemmé bővült. A vállalkozás hoz­za a pénzt, de aki közelebbi kap­csolatba került már savakkal, lú­gokkal, tudja, ez esetben különö­sen igaz az, hogy a pénz nem min­den. S hogy nincs éppen minden rendben a "cég" körül, azt szinte a vak is láthatja, hiszen ha arra téved, akkor hétvégeken akár hozzá is jut­hat olyan vegyszerekhez, amelyek avatatlan vagy gyerekkézben még katasztrófát is okozhatnak. A telep­hely ugyanis csak úgy-ahogy, és csak egy éve van körbekerítve. Bár közel sem állíthatjuk, hogy ez a ke­rítés bárkit megakadályoz a beju­tásban. És ez már csak az ott lévő értékek védelme szempontjából sem egy jó megoldás. S ha éppen nem hordanak el onnan ezt-azt, ak­kor előfordul, hogy "kikerül" pél­dául 4 köbméter sav, ami aztán le­folyik a közeli szennyvíztisztítóba. De ugyanide kerül a használt gön­gyölegek mosása utáni "fáradt lé" is. Az üzem sok biztonsági előírás­nak nem felel meg. Az ezzel kap­csolatos gyanú már csak azért is felmerülhet - még a laikusban is, - mert 100 méterre egy gázfogadó, a meteorológiai állomás mellett arté­zi kút van. így joggal felmerül az a kérdés, hogyan lehetett mindezt engedélyezni. Nem hagyták jóvá? Beszélgetőpartnereim egyike Kostyó István, aki a Meteorológiai Intézet Szolnoki Főállomásának vezetője. Először a meteorológu­sok voltak itt, s csak azután került ide a szakszolgálat.- Tudja, egészen addig, amed­dig ez itt valóban csak szakszolgá­lat volt, tehát a'mezőgazdasági nagyüzemeknek végzett laborató­riumi vizsgálatok épületen belül történtek, addig jól megvoltunk egymás mellett. De körülbelül négy-öt éve, amikor hozzákezdtek az üzem létrehozásához, azóta itt mi egy robbanásveszélyes telep kellős közepén ülünk - mondja a meteorológus.- Tudni kell az üzem berendezé­seiről, hogy azok közül többet ócs­kavasként vásároltak meg, és itt helyben, barkácsmunkával alakí­tották ki ezekből a szükséges esz­közöket - veszi át a szót Balogh Jó­zsef, aki a szakszolgálatnál anyag- gazdálkodó. - Csak kevés olyan be­rendezésünk van, például két tar­tály, ami rendeltetésének megfele­lő, azaz a speciális előírásoknak megfelel.- Én mindenkor féltem, hogy bármelyik pillanatban történik va­lami, mivel nekünk itt 30 köbméter tárolt hidrogénünk van, és ahhoz nem kell több, csak annyi, hogy at­tól tíz méterre tűz legyen - folytat­ja Kostyó István, és azt is hozzáte­szi, hogy ő mindennek a környe­zetkárosító hatását tartja igen-igen súlyosnak. Hiszen ami innen kike­rül, az megy a szennyvíztisztító te­lepre, s onnan a csatornába. Tehát minden, amit a szennyvíztisztító nem képes kiszűrni, az kikerül a természetbe. És vajon ki tudja, va­jon egészségre tényleg ártalmat­lan-e az így tisztított szennyvíz. Hi­szen Kostyó István 17 éve dolgo­zik a meteorológiai állomáson, s a szennyvíztisztítóhoz szerinte azóta nem nyúltak. Olyanról egyikük sem tud, hogy annak idején, amikor a vegyi üzem létesült, szabályos átadás-át­vétel történt volna. Márpedig a közműtulajdonosok éppúgy érde­keltek lehettek volna, mint a Köjál vagy a tűzoltóság. Pedig ez utóbbi­ra majdnem szükség is volt akkor, amikor egy szakszerűtlen intézke­dés miatt tűz keletkezett. Erről Ba­logh József szolgál információk­kal. Porhintés az oltókészülékek körül- Négy évvel ezelőtt az történt, hogy benzolt és toluolt, olyan szal­mával burkolt üvegballonba desz­tillálták, ami erre a célra alkalmat­lan. Ugyanis ha ez kikerül a napra, akkor az üveg gyűjtőlencseként fó­kuszálhatja a nap sugarait, és meg­gyullad a szalma. Itt is ez történt, és csak az volt a szerencse, hogy a szalmát el tudtuk oltani. Ha akkor a tüzet nem izoláljuk, és áttarjed a vegyi anyagokra, akkor annak be­láthatatlan következményei lettek volna. Az oltáshoz az összes tűzol­tó készüléket elhasználtuk.- Bocsánat - vágok közbe - de hát nem feltűnő az, hogy kiürülnek ezek a készülékek, hiszen azokat új­ra kell tölteni, vagy töltetni?- De igen, ez feltönő lehet, de a magyarázat nem feltétlenül, hiszen a hiv atalos verzió szerint ezek a ké- szülékek nem tűzoltáskor, hanem tűzvédelmi oktatáskor ürültek ki.- A tűzoltóságnak ezek szerint nem is jelentették az esetet?- Nem - válaszolja határozottan Kostyó István - mert azt mondták, hogy ne foglalkozzak vele, és hagyjam békén őket, ez a labor dol­ga­- De hát Önöknél ez szinte ön­védelmi kényszer, hiszen itt ülnek a "löporos hordó" tetején.- Tudja, ők már korábban is minden kérdésben úgy állították be a dolgot, hogy én gáncsoskodom. Egy levelet tesz elém, amiben már 1987-ben követelték a meteo­rológiai állomás munkájának biz­tosításához azt, hogy egyáltalán közlekedni tudjanak a saját portá­jukon annélkül, hogy például ve- gyiüzemi melléktermékekbe botla- nának. Ezekre a körülményekre a labor vezetője nemigen figyelt oda. Előfordult olyan is, hogy a szak- szolgálat laboratóriumából állati vér került a kukákba, amit - nyári időszak lévén - igencsak dongtak a legyek. A tűzrendészen előírásoknak egyébként - Balogh József szerint - messze nem felel meg az üzem. Az etilénglikol vagy formalin - s ezekből van itt bőven - egyrészt olyan anyagok, amelyek leginkább tűzveszélyesek, ami miatt pl. fi­gyelmeztető táblákra lenne szük­ség. De itt kézközeiben tűzoltóké­szüléket nem látni. Másrészt ott a mérgező hatás: sok méreg eleve csak méregraktárban lenne tartha­tó, s az ott dolgozókat viszgáztatni kellene, és "nem ártana", ha mun­kavédelmi eszközöket is használ­nának. Ez utóbbiakból ottjártam- kor mindössze gumikesztyűt és saválló ruhát láttam, de olyan, hogy szűrőbetétes maszk vagy gu­miköpeny nem volt a mintegy tíz fő fizikai dolgozón. A tűzveszélyt az is fokozza, hogy olyan anyagokat tárolnak szabálytalanul, amelyek reagen­sek, azaz egymással érintkezve azonnal lejátszódik a kémiai fo­lyamat. De ha nem a tűz- akkor a mérgezésveszély is fennáll. Példá­ul a salétromsav és a hypo találko­zásából nagymennyiségű klórgáz fejlődik. Ez igen súlyos mérgezést okozhat. S talán nem véletlen, ha önkéntelenül is megakadt a sze­mem egy gyermekhintán, ahová - feltehetően és jobb időben - a kö­zeli lakóházakból kijárnak a gye­rekek. Ki, miben érdekelt? Az Alcsiszigeten lévő üzem el­adásra is termel. Az ÁFOR volt az első partner, benzoltoluolt, desz­tillált vizet és akkusavat vásárol­tak. Adolog zavartalanul folyt ed­dig, olyannyira, hogy egy új épü­let vázai is állnak már a telephe­lyen, amiről egyelőre nem igazán tudni, milyen célokat szolgál majd. Mindenesetre ez is beruhá­zás, nem csak a környezetvédelmi, amire pénz feltehetően nincs. Az már egy másfajta érdekeltséget feltételezne. De nézzük tovább. A közeli növényvédelmi állo­más néhány dolgozója "kűlsőzött" a szakszolgálatnál, no meg olyan vegyszereket is be szoktak innen szerezni, ami egyébként hiány­cikk a piacon, ők tehát már odáig sem igen jutnak el, hogy kihívják a Köjált. A gesztor Héki Állami Gazda­ság vezetői feltehetően egy muta­tó szerint ítélnek, s ez nem más, mint az árbevétel és a nyereség. A Köjál már járt kint, de ahogy hallottam, előre bejelentették, hogy mikor mennek. így a levegő egyszerűen "kitisztult”, amint "megtudta", hogy benne majd mérni fognak. A tűzoltók feltehetően kimen­nek, ha majd összejön egy kiadós tűz. XXX Amit még megtudtam: novem­ber 24-én, a szakszolgálat mintegy 40 alkalmazottja közül ketten (egyikük Balogh József) nem vet­ték fel az un. 13. havi bért. A dol­gozók átlagosan mintegy 7-10 ezer forintot kaptak, a veztők - in­formációim szerint - legalább het­venezret. Ez korrekt dolog lehet a vállalati belső szabályozás szerint, és ugyancsak nem kifogásolható akkor. ha a nyereség ezt lehetővé tette. Ám az, hogy milyen módon jut nyereséghez a szakszolgálat, az eddigiek szerint igencsak kifogá­solható. így lapunk hasábjain a to­vábbiakban természetesen helyt adunk minden érdekelt, vagy ha úgy tetszik, ellenérdekelt vélemé­nyének. Szilas Péter Lyukas keverötartály, amiből az anyag könnyen "kikeveredik"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom