Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-04 / 263. szám

SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Helyzet-képek Bős-Nagymaros Magyar jegyzék Pénteken délután Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár átadta 'Vlastimil Ehrenbergemek, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetének a bős-nagymarosi vízlépcső- rendszerrel kapcsolatos jegy­zéket. A jegyzék az Ország- gyűlés legutóbbi ülésszaká­nak döntése alapján kezde­ményezi az 1977-ben kötött államközi szerződés módosí­tását, a nagymarosi létesít­mény elhagyását, a bőst erő­mű alapüzemmódú haszná­latát. Továbbá javasolja a dunakiliti tározó feltöltésé­vel együttjáró ártalmak ki­küszöbölését garantáló kor­mányközi egyezmény meg­kötését. Anders Björck befejezte hivatalos programját Az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének kül­döttsége — amely Anders Björcknek, á közgyűlés elnö­kének vezetésével tartózko­dik hazánkban — pénteken befejezte hivatalos program­ját. A küldöttséget a nap fo­lyamán fogadta Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A vendégek megbe­szélést folytattak Horn Gyu­la külügyminiszterrel és Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel. Magyar—jugoszláv tárgyalás a Föderáció Fal otájában (MTI-fotó) Mezőgép—Fortschritt együttműködés Átadták a százezredik adaptert Jószomszédi szellemben fejlődnek a kapcsolatok Magyar—jugoszláv kormányfői tárgyalások Budapesten, a Béke Szál­lóban pénteken délután meg­kezdődött az Európai Szak- szervezeti Együttműködési Konferencia második ülés­szaka. A kétnapos tanácsko­záson, amelynek házigazdája a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a szakszervezet és a politika viszonyáról cserélték ki né­zeteiket a résztvevők. A ta­nácskozáson öt nemzetközi szervezet — a Munka Világ- szövetsége, a Közalkalma­zottak és Rokonszakmák Dolgozói Szakszervezetei Nemzetközi Szövetsége, a Kereszténydemokrata Mun­kavállalók Európai Uniója, a Középeurópai Demokrata Klub, az Emberi Jogok Nem­zetközi Társasága —, vala­mint osztrák, holland, jugo­szláv, lengyel, luxemburgi, magyar, nyugatnémet, ro­mán és csehszlovák függet­len szakszervezetek képvi­seltetik magukat. A tanácskozás résztvevőit a Magyar Köztársaság kor­mánya nevében Horn Gyula külügyminiszter köszöntöt­te. Beszédében vázolta a hazánkban zajló nagy jelen­tőségű politikai változásokat, amelyek részese, s egyik ala­kítója — mint mondta — az új magyar szakszervezeti mozgalom. A délutáni órákban a fö­deráció palotájában megkez­dődtek a hivatalos magyar— jugoszláv kormányfői meg­beszélések. Az MTI értesülése szerint Németh Miklós és Ante Mar_ kovics csaknem két órán áit tartó megbeszélésen a két­oldalú kapcsolatok alaku­lása, illetve Magyarország és Jugoszlávia reformtörekvé­seinek összegzése állt az ér­deklődés középpontjában. Országaink viszonyát átte­kintve mindkét részről han­goztatták, hogy a kapcso­latok szilárd elvi alapokon nyugszanak. Azj együttmű­ködés mindkét fél megelége­désére baráti, jószomszédi szellemben fejlődik. A gazdasági kapcsolatok helyzetét értékelve örömmel nyugtázták, hogy a kétolda­lú kereskedelmi forgalom tavaly óta emelkedő irány­zatot mutat, ami mindkét ország hosszú távú érdeke. A találkozón szó esett ar­ról, a budapesti kezdemé­nyezésről, amely egy 50 ki­lométer széles biztonsági és bizalomerősítő övezet létre­hozását javasolja a magyar— jugoszláv és a magyar—oszt­rák határ mentén. Jugoszláv értékelés szerint ez a kez­deményezés újabb lendüle­tet adhat a két ország kö­zötti együttműködés fejlesz­tésének. Ezzel összefüggés­ben különös hangsúllyal szóltak a két ország közötti kishatárforgalom bővülésé­ről és aláhúzták a két or­szágban élő nemzetiségek összekötő szerepének jelen­tőségét. A két kormányfő megbe­szélése szombaton délelőtt folytatódik. Ezt megelőzően a kormányfők kíséretében lévő gazdasági szakemberek par tner tá rgya láson elemzik a felvetett javaslatok való- raváltásának lehetőségét. A késő esti órákban Jenez Drnovsek, a Jugoszláv Ál­lamelnökség elnöke fogadta Németh Miklós miniszterel­nököt. Ezt követően Ante Marko- vics díszvacsorát adott Né­meth Miklós tiszteletére. Európai Szakszervezeti Együttműködési Konferencia Nem a 38. hanem a 36. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kongresszusának első napja Belpolitikai célokat, a párt mozgásterét vázolták fel A Magyarországi Szociál­demokrata Párt kongresszu­sának több mint ötszáz kül­dötte pénteken délelőtt meg­kezdte háromnapos tanács­kozását Budapesten az Épí­tők Rózsa Ferenc Széfcházá- öan. A Himnusz elhangzását követően a tanácskozást I vaults István csepeli vete­rán szociáldemokrata nyitot­ta meg. Rövid 'beszédében felelevenítette a II. világ­háború előtti magyar szoci­áldemokrata mozgalom je­lentősebb állomásait. Ezt követően Baranyai Ti­bor, az MSZDP országos ve­zetőségének tagja üdvözölte a küldötteket, a magyar és a külföldi vendégeket, vala­mint a sajtó képviselőit. •Ezután a küldöttek hatá­rozatokat fogadtak el. Egy­részt döntöttek arról, hogy a jelenlegi tanácskozás a Magyarországi Szociálde­mokrata Pártnak nem a 38., hanem a 36. kongresszusa. A határozattal ugyanis semmis­sé nyilvánították az MSZDP 1948 márciusában rende­zett 36.. illetőleg az ugyan­abban az évben június 12— 14-én megtartott 37. kong­resszusát, amelyen kimond­ták az SZDP és a Magyar Kommunista Párt egyesülé­sét. Egy másik határozat pe­dig semmissé nyilvánítja az 1948 februárjában megtar­tott 'nagy-budapesti végre­hajtó bizottsági ülésen, ille­tőleg az 1948 márciusában rendezett kongresszuson fo­ganatosított tagkizárása in­tézkedéseket. A szociáldemokrata pánt négy évtizedes emigrációs tevékenységét Bölcsföldi An­dor összegezte. Délután elsőként különbö­ző pártok, szervezetek kép­viselői 'köszöntötték az MSZDP politikai fórumát. A voltaképpeni érdemi ta­nácskozás a délutáni órák­ban vette kezdetét, amikor a küldöttek rátérték a párt programjának elemzésére, magvíttatásálna. Az MSZDP politikai arculatát Vázoló elő­adásában Tóth Alpár emlé­keztetett a háború utáni első szociáldemokrata kongresz- szusra, amelynek jelszavai politikai, gazdasági és üze­mi demokráciát hirdettek. Mint mondotta: ez ma sem vesztett aktualitásából, s a most újjászerveződött MSZDP számára is politikai útmutatást jelenthet. Ugyan­csak az elmúlt négy évtized történéseinél maradva Tóth Alpár hangsúlyozta: a szoci­áldemokrata párt soha sem tudott azonosulni a kommu­nista eszmékkel, hiszen a szociáldemokrata és a kom­munista világnézet és esz­merendszer között kibékít­hetetlen az ellentét. Áttérve az MSZDP gazda­sági programtervezetére, Tóth Alpár elmondta: cél­juk a társadalom valameny­nyi rétege számára a mun­kalehetőség megteremtése és biztosítása, illetve annak megakadályozása, hogy to­vábbi rétegek és csoportok sodródjanak a társadalom perifériájára. Fontos cél­ként említette a kis- és kö­zépvállalkozások serkentését, támogatását, ettől remélve új munkahelyek teremtését, valamint árualap biztosítá­sát az export-tevékenység- foen. Mindehhez elengedhe­tetlen feltételként szólt egy liberalizált kereskedelmi és pénzügyi rendszer megte­remtéséről. Tóth Alpár hangsúlyozta, hogy a párt gazdasági elkép­zeléseitől nem idegen a részvénytársasági forrna gondolata, ám fontosnak vé­lik a részvények belföldi ér­tékesítését és forgalmát. A továbbiakban a párt mező­gazdasági koncepciójáról el­mondta: véleményük szerint a helyi közösségeknek ma­guknak kell eldönteniük, hogy milyen termelési for­mában — szövetkezeti, ma­gántulajdonosi vagy esetleg farmergazdaság - formájában — kívánják a földet művel­ni. A szociálpolitika első és legfontosabb lépéseként a nyugdíjak rendezését emlí­tette Tóth Alpár. Hozzátet­te: az MSZDP hasonló fon­tosságúnak tekinti a lakás­kérdés megnyugtató rende­,(Folytatás a 2. oldalon) Ünnep volt tegnap a Szol­noki Mezőgép Vállalatnál: átadták a százezredik adap­tert azokhoz az NDK-beli Fortschritt Kombinátban gyártott gépekhez, amelyek a magyar mezőgazdaságban is használatosak. Az ebből az alkalomból megjelent dolgozókat és ve­zetőket — akik között ott volt Hans Schneider, a Kom­binát Fortschritt vezérigaz­gatója, Herbert Bahr, az NDK nagykövetségének ke­reskedelmi tanácsosa és Ebehard Liebsch külkeres­kedelmi vezérigazgató-he­lyettes, valamint dr. Körtvé- lyes István ipari miniszter- helyettes és Rajsz Gusztáv, MÉM-miniszterhelyettes — Lukács Benedek, a vállalati tanács elnöke köszöntötte, majd dr, Sziráki András ve­zérigazgató elmondta, hogy az Alföld ezen térségében Törökszentmiklósi kivéve nem volt hagyománya a me­zőgazdasági gépek gyártásá­nak, s az NDK-beli céggel megtett közös út ezért is megbecsülendő, hiszen az eddig elért eredmények alap­ján a vállalat jelentős ran­got vívott ki még a világ­piacon is. Sziráki András rö­vid áttekintést adott arról az időszakról, amikor az 1970- es évek elején a magyar me­zőgazdaság dinamikus fejlő­désnek indult, és az a&dig használatos gépekkel a meg­növekedett munkát már nem lehetett minőségileg kifogás­talanul elvégezni. A géppark kicseréléséhez és ezzel a ha­tékonyabb munka elvégzésé­hez a Fortschritt cég nagy­mértékben hozzájárult, s ma már a cég gépei a magyar mezőgazdasági gépállomány kétharmadát alkotják. A múlt évtized elején kezdő­dött a két vállalat közötti kapcsolat is, amely előbb csak bérmunkát adott a Me­zőgépnek, majd fokozatosan követte ezt a kooperációs munka, mígnem megterem­tődtek a magyar vállalatnál is a ' sorozatgyártás feltéte­lei, amelyhez a gyár kollek­tívája jól alkalmazkodott. A fejlődési tendencia ezzel nem állt meg, s ma már a szakosodott gépgyártással a vállalat a kombinát első számú partnerévé vált. A vezérigazgató hangsú­(Folytatás a 2. oldalon) Hans Schneider, a Kombinát Fortschritt vezé rigazgatója és dr. Sziráki András, a Szolnoki Mezőgép vezérigazgatója a százezredik adap terrei i Beszámolónk az új Tisza-híd építéséről a 11. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom