Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-21 / 277. szám

2 Néplap 1989. NOVEMBER 21 Ma kezdődik az Országgyűlés MDF-nyilatkozat a népszavazásról (Folytatás az 1. oldalról.) adójáról, az általános forgal­mi adóról, a vállalkozási nyereségadóról, az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatok. Valószínűleg élénk vita várható e témákban, hiszen a megelőző országgyűlési bizottsági vitákon már ez volt tapasztalható. A jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság például azt javasol­ta, hogy a kormány vonjá vissza az új adótörvény-ja­vaslatokat. Tallóssy Frigyes (Budapest) képviselő szerint elegendő lenne, ha a meg­lévő személyi jövedelemadó törvényben az adótáblázato­kat kismértékben — az inf­lációnak megfelelően — korrigálnák. Több képviselő úgy foglalt állást, hogy fe­lesleges a kormánynak há­rom évre programot és egy évre költségvetést készíte­nie, mikor — néhány hónap múlva — a választások után megalakuló új kormány valószínűleg más programot fog kidolgozni. Ennek meg­felelően olyan javaslatok is elhangzottak, hogy a jelenle­gi kormánynak csupán az átmeneti időszakra kellene programot, illetve munka­A Minisztertanács hétfői, soron kívüli üléséről Baj­nok Zsolt meghízott kor­mányszóvivő az alábbi tá­jékoztatást adta: Németh Miklós beszámolt Helmut Kohllal, az NSZK Szövetségi kancellárjával folytatott tárgyalásáról. A Minisztertanács tekin­tettel aura a fontos szerepre, amelyet a kialakuló demok­ratikus többpártrendszerbe való békés átmenetben a Magyar Televízió és a Ma­gyar Rádió játszik, elhatá­rozta e nemzeti intézmények vezetési szerkezetének meg­változtatását. Megszünteti a pártállami formából még megmaradt irányítási gyakorlatot. Ezt kívánták a politikai egyez­tető tárgyalások résztvevői és ez következik a Magyar Köztársaság alkotmányából, valamint az Országgyűlés áll­tai elfogadott sarkalatos törvényekből. Ennek meg­felelően a kormány a tele­vízió és a rádió felügyeletét a pártok, társadalmi szerve­zetek, egyházak, a tudomány és a szellemi élet képvise­lőiből kinevezett felügyelő bizottságra bízza. A felü­gyelő bizottság feladata a két legfontosabb nemzeti ■ tömegközlési eszköz mun­kájának általános felügye­lete, szervezetüknek a nemzeti közlési köve­telmények szerinti alakítása és az első számú vezető ki­nevezése. Fő cél: az állam,polgárok hiteles, független tájékozta­tása. A Minisztertanács el­nöke a felügyelő bizottság munká j ána k öss zehango­lására koordinátornak kine­vezi Kőhalmi Ferencet. A Péntek reggeltől, hétfő reg­gelig 9 ezer 446 utasból 1421-et minden ok nélkül visszairányítottak a határról a román hatóságok. Ezt No- váky Balázs ezredes, a BM határőrség országos pa­rancsnokhelyettese közölte az MTI kérdésére. Elmond­ta, hogy főként Nagylakon nehéz az átkelés, ahol hét­fő reggel 95 kamion várako­zott, Gyulán pedig 25. A bi- harkéresztesi, a csengeri és a nyírábrándi határátkelőn viszonylag rendezett a for­galom. A hét végén egyéb­ként 159-en jöttek át illegá­tervet, és ennek megfelelő­en költségvetést készítenie. A kormány ezzel nem ér­tett egyet, mivel az új veze­tés gazdasági programja sem térhet el jelentős mér­tékben a most kidolgozot­tól. A gazdaság ugyanis meglehetősen szigorú és szűk kényszerpályán mozog. Éves költségvetés nélkül pre­dig felelőtlenség lenne „út­jára engedni az országot”. Egyébként is a magyar kor­mány igen fontos tárgyalá­sokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal. Ezek a meg­beszélések nem lehetnek si­keresek, ha a kormány nem rendelkezik megfelelő gaz­daságpolitikai programmal, és a nemzetközi pénzintézet által is elfogadhatónak tar­tott költségvetéssel. Ha pe­dig megszakadnának a tár­gyalások az IMF-fel, ez kri­tikus helyzetet idézhetne elő, a külföldi hitelezők bizalma megrendülne. Meglehetősen nagy vitára lehet számítani azért is, mert már az előkészítő mun­ka során több mint száz képviselői javaslat érkezett a beterjesztett adótörvény­tervezetek módosítására, ki­egészítésére, megváltoztatá­sára. E javaslatok többségét a képviselők a bizottsági vi­felügyelő bizottság megbí­zatása az országgyűlési vá­lasztások után létrehozandó kormány megalakulásáig tart. Ezzel a határozattal meg­szűnik az államiminiszter sajtót és tájékoztatást fel­ügyelő feladata. A Magyar Hírlap és a Magyar Távirati Iroda kormányzati felügye­letét a művelődési minisz­ter látja el. A Minisztertanács elfo­gadta a vezető állami tiszt­ségviselők, valamint az or­szággyűlési képviselők mun- kadíjáról szóló törvényja­vaslatót. 1990. január 1-jé- től a fizetéseket nem a Mi­nisztertanács, hanem az Or­szággyűlés határozza meg, de az államfő az Ország- gyűlés elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és helyette­sei, a legfőbb ügyész és he­lyettesei munkabérét to­vábbra is a miniszteri fize­tés százalékában állapítják meg. A munkadíjak összegére évenként javaslatot tesznek az állami költségvetés elő­terjesztésekor. így az állami vezetői munkadíjak nyomon követhetik az árszínvonal változását, és az országgyű­lési képviselők, valamint az Állami Számvevőszék pontos képet kap a fizetések alaku­lásáról. Az összeg megállapí­tásánál egyébként figyelem­be veszik, hogy a vezetők ju­talomban nem részesíthetők. A törvényjavaslat tartal­mazza az országgyűlési kép­viselők munkadíját is; ennek bevezetésére azonban csak az új Országgyűlés megvá­lasztása után kerül sor. A kormány a törvény el­lisan Romániából Magyar- országra. Szólt arról is, hogy a ma­gyar—osztrák határon az el­múlt héten 134 Romániából érkezett állampolgár pró­bált átszökni, az osztrák ha­tóságok azonban visszaad­ják azokat, akiket sikerül elfogniuk. Ugyanakkor mi­nimálisra csökkent a hazán­kon keresztül Ausztriába utazó NDK-állampolgárok száma, naponta csupán 10— 20 ember lépi át a határt. Szeptember 11-e óta egyéb­ként összesen 49 ezer 500-an utaztak ki ily módon. ták után is fenntartották. A viták természetesen az adó­mértékek körül csúcsosod­nak. Mint ismeretes, a kor­mány javaslatában 15,5 szá­zalékos általános személyi jövedelemadó-terhelést, 45 százalékos vállalkozási nye­reségadót, és 18 százalékos állami vagyon utáni része­sedés-fizetést irányoz elő. A hozzászólók többsége ezzel nem értett egyet. Talán le­hetőség van egy olyan komp­romisszumra — erre a kor­mány már hajlandónak mu­tatkozott —, hogy a szemé­lyi jövedelemadó terhelése 14,5 százalékra, a vállalko­zási nyereségadó 40 száza­lékra csökkenjen. Mindezeken itúl a kormány beterjeszti az illetékekről szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslatát is. Az alkotmány módosítása miatt több meglévő jogsza­bályt is meg kell változtat­ni. Ezek módosításáról szó­ló törvényjavaslatot is meg­tárgyalja a parlament. Ugyancsak napirendre tűzik a Munka Törvénykönyve, a Polgári Törvénykönyv mó­dosításáról szóló törvényja­vaslatokat, és tájékoztatót hallgatnak meg az 1995-re tervezett Budaprest—Bécs Világkiállítás helyzetéről. fogadásáig rendeletben sza­bályozta az állami vezetők munkaviszonyával kapcsola­tos kérdéseket. Uj jogi intéz­mény — a rendelkezési állo­mány — felállításáról dön­töttek. Ide tartoznak a tiszt­ségükből felmentett, de az­zal egyidejűleg más munka­körbe nem kerülő államve­zetők. A jövőben az Elnöki Ta­nács, az Országgyűlés és a Minisztertanács elnökének nyugdíj megállapítása nem tér el az általános szabályok­tól. A nem állami vezetők te­kintetében a rendelet ki­mondja: a párt-, a társadal­mi- és töfhegszervezetek tisztségviselőinek javadal­mazását kizárólag saját ve­zető testületeik határozzák meg. A kormány megtárgyalta az államháztartási törvény­javaslatot, a készülő új tör­vény szétválasztja az állami közhatalmi és köztuiajdono- si funkciókat. A költségvetés tervezésében, végrehajtásá­nak irányításában erősödik az Országgyűlés szerepe. Az Országgyűlés ellenőrzi az ál­lami tulajdonnal történő gazdálkodást, dönt a kiemel­kedő jelentőségű fejleszté­sekről, meghatározza többe«: között a költségvetési intéz­mények kereteit. A kormány a törvényjavaslat benyújtá­sa előtt még más állásponto­kat és véleményeket is meg­vizsgál. A Minisztertanács elfogad­ta a közigazgatási bírásko­dásról szóló előterjesztést és törvénytervezetet. Tisztelt Szolnok Megyei Vá lasztópolgárok! A Magyar Demokrata Fórum szóm oki szerv ezoueniek elmó-Kse- ge fordul miniden áliampolgar- hoz, aki nyitott a józan ervek befogadására és még nem fér- tozte meg az elvakult gyűlölet a tőle eltérően gondolkodók uránt. Az utóbbi napok egymásnak feszülő indulata^, döbbentettek rá berniünket, hogy egy ország vitatkozik egyire növekvő imr dulattal Olyan dotligölkról, ame­lyekről az elvárható minimális információval sem rendelkezik. Elkeserítő, hogy akinek fel­adata volna az ország tájékoz­tatása a kerekasztal-tárgyalá­sokról, közjogi alapkérdésekről, alapfokú jogi ismeretekről — az ezt a kötelességét taktikai, pártpo,litikai ökokból nem tel­jesíti, fenntartva ezáltal a nép teljes tudatlanságát a demok­rácia intézményeivel kapcsolat­ban. Így fordulhat élő, hogy for­mai kérdésekről vitatkoznak a pártok ahelyett, hogy arra ad­nának választ a tanácstalan ál­lampolgárnak, mi történik, ha választunk köztársasági elnököt, é,s mi történik, ha nem. Röviden tekintsük át az el­múlt fél év eseményeit. Az MSZMP kísérlete, hogy párton- kénti „kihallgatással” megossza az ellenzéket, sikertelen maradt, mert az ellenzék a Független Jogász Fórum javaslatára létre­hozta az Ellenzéki Kerekasztalt. A tárgyalások megkezdésekor az alkotmány némi módosításai, a büntető törvénykönyv egyes pa­ragrafusainak kiiktatása és egy, a beterjesztett változatnál de­mokratikusabb válaszitój ogi tör­vény kicsikarása volt az el­lenzék célja. Eszébe sefm jutott egyiküknek sem, hogy előbb válasszon az ország köztársasá­gi elnököt, mint szabad parla­menti képviselőiket. Ezt az MSZMP erőltette rá a tárgyaló feilekre, mert nekik egy név és nem a közjogi mél­tóság intézménye volt a fon­tos, ebben gondolkoztak kezdet­től fogva (mint a jelenhelyzet mutatja, számításuk bevált, az ellenzék megosztása sikerült eb­ben a kérdésben). A kerékasz­tal-tárgyalásokon számos komp­romisszumot kellett az ellen­zéknek kötnie (idé tartozott a köztársasági elnök előrehozott választása is), de cserébe olyan törvényeket kapott az ország, amilyenekrö“l álmodni sem mer­tünk a tárgyalások elején. Magyarország jogállam ^ lett! Köztársaság! Van tehát új al­kotmányunk. büntető törvény­kön vvünk, új választójogi tör­vényű nk, pá rfctörvényü bk. A megálilaoodás aláírásakor derült ki, hogy némely pártök elége­Megyénk egyre gazdago­dó politikai palettáján új (pontosabban szólva újjá alakult) szín jelent meg: szerveződik és máris sok hí­vet tudhat magáénak az MSZMP. Szolnokon például öt alapszervezet majdnem teljes létszámmal megma­radt a régi zászló alatt, s azon felül a központi helyen hetven párttagot tartanak nyilván. Több üzemben és intézményben is folyik tag- szervezés. Lényegében ugyanez mondható el me­gyénk nagyobb települései­ről. Jászapátiban például öt- venheten vallják magukat az MSZMP tagjának, míg det lenek az elént eredménnyel és ötvös érdekükben az eredmé­nyek kockáztatásától sem riad­nak vissza. Ugyan nem vétóz­ták meg jogi értelemben a meg­állapodást, erkölcsi értelemiben azonban igen, mivel azon nyom­ban aléirásolkalt kezdtek gyűjte­ni a köztársasági elnök nem a nép általi megválasztása érde­kében. Az azóta megoldódott másilk három kérdés csak a mézesmadzag volt az ügyben. Gyakran elhangzó hamis vád ellenünk, hogy olyan megálla­podást írtunk alá, mi aláíró szervezetek, amely nem tartal­mazza a munkásőrség megszün­tetésiét, a pánt kivonulását a munkahelyekről és a vagyoni elszámoltatást. Ezzel szemben, az az igazság, hogy a megállapo­dáshoz csatolt küiönmyilatkozat- ban minden aláíró fenntartotta e kérdésekben követelését és az állta,rnlpárt kötelezettséget vál­lalt arra, hogy a parlamentnek az ellenvéleményt is beter­jeszti. A megállapodás szerint a közr társasági elnök megválasztását követően 90 napon belül meg kell tartani a parlamenti vá­lasztásokat (szándékos félreve­zetés tehát, hogy nem kerül sor úgysem a parlamenti vá­lasztásra. Ilyen politizálással ép­pen a sugalilt események mal­mára hajtják felelőtlen politi­kai elemek a vizet). Az ideiglenes köztársasági1 el­nöknek, Szűrös Mátyásnak nines joga a parlamentet fel­oszlatni és választásokat kiírni. Az érvényes választójogi tör­vény szerint ennék a parla­mentnek 1990. június 8-án jár le a mandátuma, és maximum ezt követően 90 napon belül kell megtartani a választásokat. Ha« tehát most nem választunk köz­társaság! elnököt, közjogi vá­kuum jön létre és előfordulhat, hogy csak 1990 késő nyarán vá­laszt az ország parlamentet, mert nincs, aki kiírja a vá­lasztást. Ha viszont a megál- laoodás szerinti menetrendet követjük, úgy a köztársasági elnök megválasztása után 90 nappal meg kell tartani a par­lamenti választást is, s így április közepéig új kormánya lesz az országnak. Ez hát a tét. Ezt a tényt nem hozták az önök tudomására a népszava­zást kezdeményezők. Állítjiák vi­szont fennen, hogy az ország nem bír ki több huzavonát a képviselőválasztásig, hozzuk azt előbbre a zártai, hogy ne most válasszuk meg a köztársasági e’rököt. R, itt egy hátsó szándék hú­zódik meg, ame’y csak az ő érdeküket szolgálta választási taktikai megfontolásokból, senki másét. A választások előreho­zatalát éppen a Magyar Demok­rata Fórum kezdeményezte egy Mezőtúron, Kisújszálláson, Karcagon és Túrkevén het­ven és nyolcvan között mo­zog a létszámuk. Abádsza- lókról huszonötén jelentet­ték be csatlakozási szándé­kukat. Javában folyik a szervezőmunka Törökszent- miklóson, Tiszavárkonyon és más településeken is. Te­kintettel a nagy érdeklődés­re az MSZMP ideiglenes me­gyei intézőbizottsága a szol­noki népfront székházban ezután minden nap ügyeletet tart — hallottuk tegnap azon az eszmecserén, amelyre az MSZMP néhány alapszerve­zeti titkára illetve szervező­je invitálta lapunk munka­társát, akinek a feladata eb­ben az esetben nem a vitat­kozás volt, hanem az, hogy megismerje és tárgyilago­san tolmácsolja az újjáala­kuló párt szervezőinek vé­leményét, illetve állásfogla­lását napjaink néhány poli­tikai kérdésében. A szervezőket leginkább a legutóbbi kongresszus ál­lásfoglalása irritálja. Véle­ményük erről — dióhéjban — a következő: nem az MSZMP nevét kellett volna megváltoztatni, hanem kisö­pörni belőle az oda nem va­ló elemeket. Mindenképpen szükség van egy erős, balol­dali szocialista munkáspárt­ra. Ez puccs volt, nem kong­resszus, becsapták a párt­tagságot. Legalább ilyen hangsúlyt kapott a szerve­zők részéről a kommunisták becsülete, önérzete, amely sok esetben a gúnyolódás tárgya. Aláhúzták, hogy ők éve, nekünk tehát nem érde­künk akadályok gördítésével ha­logatni a választás kiírását. Ér­dekében áll viszonit az MSZMP —MSZP-nek és az SZDSZ-nek, mert addig is llehet szerveződ­ni, agitálni, vállalatokat meg­venni, kiárusítani, egyszóval gazdasági hatalmat szerezni an­nál is iinikáibb, mivel a kormány tanácsadói sok esetben, szemé­lyileg is megegyeznek az SZDSZ gazdasági vezetőivel (aikiik a: leg­élesebben bírálják az előbbi in­tézkedéseket). Egy új parla­ment erre már nem adna esélyt. Kinek érdeke hát a haloga­tás . . .? Az eredeti _ elképzelé­sekhez képest másfél hónapos késést okozott máris az SZDSZ a népszavazás kezdeményezé­sével. • Higgyék el, nekünk sem szol­gál örömünkre, hogy most el" nők választással kell energiánkat elfecsérelni ahelyett, hogy az ország gazdasági bajával foglal­koznánk, De ránk kényszeritet- te az MSZMP, kompromisszum­ként elfogadtuk, és mi tartjuk magunkat az adott szóhoz. Valijuk, hogy megfontolt poli­tikai erő nem váltogathatja ér­deke szerint az adott szavát. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a bojkotthoz kellett nyúlni, de egyetértünk vele. Azt kérjük azonban, hogy aki lelkiismérete szerint mégis el akar menni szavazni, az nemmel szavazzon a köztársasági elnökre feltett kérdésre, mert egyedül ez ad jogi garanciát a parlamenti vá­lasztás minél előbbi megtart társára. Az első kérdésre adott igen válasz esetén a jelenlegi parlament belátáséira van bíz­va. hogy felosz'Jik-e, megte­remtve ezzel a szabad parla­menti választás' kiírásának le­hetőségét. Tudjuk, hogy ez a parlameínt mennyire k iszá m í thatatlan., ezért ne bízzuk a véletlenre a jö­vőnket. Nem tömbbizalmdt vá­lasztunk a hét végén, de köz­társasági elnökiről' és ezen át a parlamenti képviselőkről kell mielőbb döntenünk. Tehát, aki nem megy el sza­vazni, az nem a múltat, de sokkal inkább a jövőt választja. Magyar Demokrata Fórum Szolnoki Szervezete Elnöksége Levelünket már megírtuk, amikor a Néplap hétfői számár­ban. olvashattuk a négy ellen­zéki párt felhívását. Sajnáljuk, hogy ez sem tartalmazza az általiunk leírt tényeket, de tar­talmaz bőven hamis állítást, szándékos féligazságát, feltéte­lezéseket, Reméljük, önök kri­tikával fogadnak mindén, állí­tást, még a miénket is, ugyan­is nincs abszolút igazság, de van tisztesség. nem előnyökért, kiváltsá­gokért léptek a pártba, nem az egyszerű párttagok akar­ták a sztálinista torzításo­kat, ezért nem a párttagság tömegei okolhatók. Elismer­ték, hogy sokmindent más­ként kellett volna csinálni, idejében megszabadulni a karrierista elemektől, akik­nek mostani kiválásával letisztul a párt, mint árvíz után a Tisza. Csak azok maradhatnak az MSZMP- ben, akik a legönfeláldozób­bak , a legtisztábbak vol­tak. Rágalomnak tartották azt, hogy a régi, konzerváló­dott MSZMP-t kívánják vissza, de azt sem akarják, hogy a munkások vélemé­nyének kikérése nélkül úgv árusítsák ki ezt az országot, mint akármilyen árut. A népszavazásról úgy foglal­tak állást, hogy négy„nem”- mel kell válaszolni. Aggasz­tónak tartották, hogy jó vi­szonyt csak • egyre inkább a nyugati államokkal tar­tunk. Ennek egyik tanúje­lét abban látták, hogy a legutóbbi pártkongresszusra egyetlen testvérpárt képvi­selőjét sem hívták meg. Ta­nulságként szűrték ezt le a közelgő MSZMP-kongresz- szus előtt. Sajtónyilvánossá­gukkal nem voltak elégedet­tek, de elmondták, hogy még ezen a héten napvilágot lát az MSZMP új központi napilapja. A megreformált MSZMP melletti kiállásukkal együtt a szervezők magukénak vallják pártjuk eddigi te­vékenységét, mondván: a jövőnkben benne van a múl­tunk, Más politikai erőkhöz fűződő viszonyukat így jel­lemezték: nem akarnak el­lentéteket szítani. Ezt az or­szágot fel kell emelni, az MSZMP-nek erre kell irányt vennie. S. B. ^,ala áruház- 0 * 0 2 MINDENBŐL A LE •• MINDENBŐL 10 — * a w ui r- >-UJ 1 A SZOLNOK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ SKÁLA „T1SZAVIDÉK" ÁRUHÁZA, A TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK (Szolnok, Beloiannisz u. IS.) HITELAKCIÓJA! 1989. NOVEMBER 21-TÖL A SZOLNOKI SKÁLA ÁRUHÁZBAN Előle); befizetése nélkül (5000 Ft-tól max. 60000 Ft-ig) vásárolhatók: fekete-fehér és színes televíziók, videók, gáztűzhelyek és kazánok A KÖLCSÖN IDŐTARTAMA MAXIMUM 12 HÓNAP. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT Ülést tartott a Minisztertanács Nehéz az átkelés a román-magyar határon Megyénkben is szerveződik az MSZMP Árhullám után tisztul a víz A közkatonák becsületéért A jövőnkben benne van a múltunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom