Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-18 / 275. szám
2 1989. NOVEMBER 18. jj^ÉPLAP 11 Magyar Szocialista Párt Elnökségének állásfoglalása a megyei sajtóról A Magyar Szocialista Párt Elnöksége megállapította, hogy a megyei lapok a vidéki Magyarország — a nemzetet alkotó lakosság döntő többsége — tájékoztatásának meghatározó bázisát képezik. Ezért e lapok igen fontos eszközei a mai magyar valóság sokoldalú bemutatkozásának, annak, hogy a lakosság hűen legyen tájékoztatva mindarról, ami ma Magyarországon és a világban történik, illetve, hogy az olvasók felelősséggel tudjanak dönteni mindennapi társadalmi és politikai ügyeikben. Mindennek biztosításához az MSZP Elnöksége határozatban vetette el a korábbi sajtóirányítási gyakorlatot és úgy foglalt állást, hogy támogatja az újságírók mesz- szemenő alkotói függetlenségét, s a maga részéről biztosítja is azt. Szövetséget kínál mindenkinek, aki vállalja azokat a baloldali értékeket, amelyeket — hazánk haladó társadalmi erőivel karöltve — a Magyar Szocialista Párt is magáénak vall. Az MSZP állást foglalt amellett is, hogy záros határidőn belül korszerűsíti a tulajdonában levő megyei kiadó vállalatok működésének mechanizmusát. Az MSZP Elnöksége úgy döntött, hogy soron következő ülésein egyenként foglalkozik a megyei kiadóvállalatok és lapok helyzetével, s további együttműködésre kéri az ott dolgozó kollektívákat. Budapest, 1989. november 15. Kongresszust tart az MSZMP Az MSZMP XIV. kongresszusát december 17-ére összehívják — adja tudtul az a felhívás, amelyet az MSZMP XIV. kongresszusát előkészítő bizottság nevében Grósz Károly írt alá. A dokumentum — amelyet pénteken juttattak el az MTI- hez — a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjaihoz és barátaihoz fordulva tudatja: „A legfontosabb feladat a munkások, a panasztok, az értelmiségiek egységes marxista pártjának újjászervezése annak érdekében, hogy képesek legyünk megőrizni a négy évtized alatt áldozatos munkával elért vívmányokat, leküzdjük a fojtogató válságot és megtaláljuk a szocialista eszmények kiteljesedéséhez vezető utakat”. n kormány tekintse elsődleges feladatának az infláció letörését Országos szakszervezeti gyűlés a Nemzeti Sportcsarnokban Rendhagyó szakszervezeti gyűlés színhelye volt pénteken a Nemzeti Sportcsarnok. Az ország minden tájáról összese- reglett több mint ezer résztvevő a szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának kezdeményezésére mintegy munkaértekezleten vitatta meg a mozgalom álláspontját a dolgozók széles rétegeit érintő kérdésekben. A szakszervezetek a lehetséges együttműködés szempontjából alapvetőnek tartják, hogy az egyes pártok és a kormány hogyan viszonyulnak programjukban a gazdasági növekedés, az infláció, a reálbérek és a foglalkoztatási helyzet alakulásának kérdéseihez. A társadalmi béke megőrzésének, a válságos gazdasági-szociális helyzetből való kilábalásnak a szakszervezetek szerint vannak olyan minimális feltételei, amelyekből a mozgalom nem engedhet. Ezeket sorolva Nagy Sándor főtitkár kiemelte, hogy a kormány, az egyes pártok, a Gazdasági Kamara, a szövetkezetek és a szakszervezetek részvételével egy olyan válságkezelő bizottságot kell létrehozni, amely a gazdasági átalakulás valamennyi fontos kérdésével foglalkozna az országos és a helyi konfliktusok megelőzése érdekében, jlletve ha azok már kialakultak, megoldásukról az érintettek bevonásával konzultációkat folytatna. A nehéz helyzetből való kiút közös keresésének előfeltételeként említette, hogy az érdekelt felek mindegyike rendelkezzék a szükséges információkkal. Ezzel összefüggésben javaslatot tett arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal legyen valóban nemzeti intézménnyé, s közvetlenül a parlamentnek alárendelve működjön. A szakszervezetek elfogadják a struktúraváltás szükségességét, és támogatják azt, még akkor is, ha tudják, hogy elkerülhetetlenül foglalkoztatási feszültségekkel jár. Ezzel kapcsolatban azonban leszögezte: az átalakítás, a modernizáció árát nem fizettethetik meg kizárólag az érintett munkavállalói, szakmai csoportokkal. A szakszervezetek azt ajánlják, hogy a kormány az adórendszer módosítása során olyan javaslatot terjesszen a parlament elé, amely a vállalkozások nyereségét terhelő adók mérséklésével egyidejűleg kötelezővé tenné a nyereség meghatározott százalékának befizetését egy központi foglalkoztatási és intervenciós alapba. A szakszervezetek által követelt minimális feltételek között említette még: a kormány tekintse elsődleges feladatának az infláció letörését. Egy valódi és ellenőrizhető antiinflációs program megvalósítása során a szakszervezetek is készek együttműködni abban, hogy a bérek is csak egy bizonyos határok között, az árakkal összehangoltan emelkedjenek. További követelmény a reálbérek csökkentésének megállítása, s már a jövő évtől a bérmechanizmus minden kötöttségének megszüntetése. A szakszervezetek szót emelnek az adóterhek csökkentéséért, az adórendszer teljesítményvisszatartó hatásának mérsékléséért. Szükségesnek látják, hogy a kormány és a parlament a szakszervezetekkel közösen kidolgozott koncepcióval forduljanak a fejlett ipari országok kormányaihoz és szakszervezeteihez, amelyben javaslatokat tennélek a hazánknak nyújtandó gazdasági segítség tartalmára, lehetséges módozataira. a szociális szempontok figyelembe vételével. Nagy Sándor ugyanígy az átalakulás feltételei közé sorolta az állami és nemzeti vagyon esztelen kiárusításának megakadályozását, működőképes elgondolások kidolgozását a tulajdonreform keretében a közösségi tulajdonformákra, valamint azt, hogy a kormány terjesszen elő javaslatot a parlamentnek a társadalombiztosítás önkormányzatára. Véleménye szerint szükség van továbbá az érdekegyeztetés új, hatékony intézményrendszerének kiépítésére és működtetésére. A Nagy Sándor által említett alapkövetelményekkel a felszólalók szinte kivétel nélkül egyetértettek. Mint mondották, ez az a minimum, amelyekből a szakszervezetek nem engedhetnek. Tárgyalások a Külügyminisztériumban (Folytatás laz 1. oldalról.) nek az EGK pénzügyminiszterei, illetve a központi bankok vezetői, s megbeszélésük témája éppen a magyar és a lengyel pénzügyi helyzet lesz. A helyzetfelmérés a huszonnégyek magyarországi és lengyelországi segélyakciójának megalapozásához is szükséges. Mint ismeretes, az Európai Közösség Jacques Delors vezette bizottsága koordinálja ezt a segélyakciót, együttműködve a Nemzetközi Valutaalappal. A huszonnégyek külügyminiszteri tanács várhatóan december végén ül össze, hogy megtárgyalják a magyarországi és a lengyelországi demokratikus reform- folyamat támogatására irányuló nemzetközi akciót. Roland Dumas és Jacques Delors a Külügyminisztéri- umiban folytatott tárgyalások után az esti órákig meglehetősen feszített programot bonyolított le. Még a délelőtti órákiban fogadta a vendégeket Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlamentiben. Az MSZP székhazában Nyers Rezső pártelnök fogadta a két politikust. Roland Dumás és Jacques Delors percre beosztott tárgyalássorozat részeként időt szakított arra is, hogy megbeszélést folytasson Antall Józseffel, a Magyar Demokrata Fórum elnökével, illetve a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőivel. A délutáni órákban Németh Miklós kormányfővel ült tárgyalóasztalhoz az Európai Közösség két vezető beosztású képviselője. A kormányfővel folytatott megbeszélések eredményeiről, illetve a magyarországi látogatás céljairól, tapasztalatairól nemzetközi sajtó- konferencián számoltak be. Jacques Delors arról beszélt, hogy Nyugaton nagy rokonszenwel követik a magyarországi változásokat, nagyra értékelik Németh Miklós erőfeszítéseit. Elmondta, hogy társaságában Magyarországon tartózkodnak az európai beruházási bank vezetői is, akik tájékozódtak arról, miként lehetne Magyarországot segíteni a gyorsabb léptű gazdaságátalakításban. A sajtókonferencia után Roland Dumas-t és Jacques Delors-rt fogadta Paskai László bíboros, esztergomi érsek a Budai Érseki Palotában. A politikusok a késő esti órákban találkoztak Pozsgay Imre államminiszterrel. Roland Dumas és Jacques Delors magyarországi látogatása befejeztével késő este Budapestről Varsóba utazott. LevÓI Németh Miklós miniszterelnökhöz Hozzák nyilvánosságra a lapterjesztés költségeit A tervezett postai lapterjesztési árak emelése nemcsak szerkesztőségünket illetve a lapkiadó vállalatunkat érinti, hanem minden pnás megyei napilapot és kiadóvállalatot is. Egyetértve a felszólalással közöljük e levelet. Tisztelt Miniszterelnök Űr! Mi, a nyilvánosság munkásai a deklarációk és nyilatkozatok dömpingje idején psak vonakodva folyamodunk ehhez a megoldáshoz. De szorult helyzetünk rá- kényszerít bennünket, hogy nyílt levélben forduljunk Önhöz. Az elektronikus és az írott sajtót egyaránt súlyos megrázkódtatások érik napjainkban. A magyar demokrácia születésénél buzgón bábáskodó sajtót ma többirányú, részben körein kívüli, részben saját környezetéiben felbukkanó veszély fenyegeti. Mindez olyan következményekkel járhat, hogy a demokrácia kibontakoztatásához. az ország előtt álló rendkívüli feladatok végrehajtásához egy erejét vesztett, színvonalában meggyengült, anyagi lehetőségeiben a működésképtelenség határán egyensúlyozó sajtója marad a nemzetnek. E levelünk közvetlen indítéka a bennünket feszítő veszélyek egyike. Ez az írott sajtót érinti, anyagi természetű és igen közeli: november 20-ra, hétfőre kell az ország valamennyi lapkiadó hivatalának válaszolnia arra a postai diktátumra, amely a terjesztési költségeket úgy emelné meg, hogy például a Hírlapkiadó Vállalathoz tartozó napilapok mai árából, tehát egy 4,80-as újságból több mint a felét csak a postai terjesztési költség vinné el. Ez év elején az újságolvasók már megszenvedtek egy drasztikus áremelést, amelyben a terjesztési költségnövekedés is tetemes részt képvisel. A posta mostani döntése, amihez a papír és a nyomdai árak tervezett illetve már végrehajtott emelése társul, elkerülhetetlenné tesz egy újabb nagy áremelési hullámot. Ez a nyilvánosság mai színvonalát az írott sajtó területén alapjaiban rendítené meg. Nem a piaci realitásokkal szándékozunk szembeszállni, hanem azzal, hogy a piaci erőfölénnyel visszaéljenek. A Magyar Posta a kiadó vállalatokkal folytatott tárgyalásokon közölte, hogy ha a kiadók nem fogadják el a Posta feltételeit, akkor a Postás Szakszervezet egyetértésével dolgozóik sztrájkba lépnek. Egyben azt is a kiadók tudomására hozták, hogy azok a lapok, amelyek a diktált árakat nem fogadják el. január 1-jétől nem kézbesítik. A Magyar Posta piaci erőfölényével él vissza, s szavakban ugyan már nem ragaszkodik terjesztési monopóliumához, ezt a több évtizedes kizárólagosságot mégsem lehet a valóságban egy jogszabálymódosítással megszüntetni. A posta hol piaci szereplőként, hol országos hatáskörű költségvetési intézményként jelenik meg, — attól függően, hogy melyik kedvezőbb a számára. Ezért kérjük önt: járjon közbe, hogy a Magyar Posta, mint tényleges terjesztői monopolhelyzetben levő költségvetési intézmény, hozza teljes részletességgel nyilvánosságra, elkülönítve a lapterjesztésre vonatkozó valamennyi adatát, a költségek mértékét és összetételét, valamint a klasszikus postai tevékenység költségeinek a hírlapterjesztéshez kapcsolódó részletező tételeit. Ezen adatok átvizsgálásáig, a megtakarítási lehetőségek feltárásáig pedig kérjük, a sajtó súlyos megrázkódtatásához vezető áremelést függesszék fel. A Hírlapkiadó Vállalat lapjai: Esti Hírlap, Figyelő, Foci, Ludas Matyi, Képes Üj- ság, Kritika. Magyarország, Népszabadság, Nők Lapja, Pest Megyei Hírlap, Riport, Szabad Föld, Valóság, Világosság, Vasárnapi Hírek. Becsületes játék az egyetlen út! (Folytatás az 1. oldalról.) melynek szószólója az illető téma legjobb hazai ismerője volt. Elsőként dr. Ist- vánfy Csaba egyetemi tanár, a Testnevelési Egyetem rektora állt elő meghökkentő felméréssel. Franciaország, Finnország, Hollandia és Magyarország munkaképes polgárainak halálozási grafikonjait vetette egybe, méghozzá 1950—78-ig terjedő időszakot felölelve. Nos, hát hazánk valósággal „kilőtt” a másik három ország közül: bizony a halálozási grafikon olyan meredeken szökött a magasba, hogy látványnak valósággal megdöbbentő volt. Siralmas egészségi állapotunk sok- mindennel magyarázható, de mindenekelőtt talán az az indoka, hogy a férfiak napi három, a nők pedig napi két percet fordítanak az egészségmegőrző mozgásra — és ebben már a versenysportolók teljesítménye is benne van! Különösen siralmas a felnövekvő generáció kondíciója: a gyerekek életük legértékesebb részét az iskolapadban töltik, és a kevés mozgás már olyan pályára állítja őket ifjonti korban, melynek végeredménye a meredeken emelkedő halálozási grafikon lehet. Áltatjuk magunkat, hogy dolgos nemzet vagyunk, de vannak bátor politikusaink, akik már kimondják: lusta ország lettünk, ráadásul emögött morális elszegényedés húzódik meg. De legalább lélekben gazdagok vagyunk-e? Sajnos, az ankéton erre is nemleges választ kaptunk. Schmitt Pál a Magyar Olimpiai Bizottság és a MOA elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja a társadalmi produktum és a versenypályán elért eredmény között mutatott ki párhuzamosságot. Mondandójának lényege a fair-pley szellemének követése volt mindennapjainkban. Sajnos, ; ó hírrel nem szolgálhatott, Schmitt Pál bejelentette, hogy a MOB egy léleknemesítő mozgalmat indít a becsületes játék a társadalomban is csorbát szenved. Hiszen közállapotaink ismérve — sajna — a jogtalan előnyszerzés, az alacsony közlekedési morál. De nem kell a közutakra menni ahhoz, hogy lehangoló tapasztalatokat szerezzünk: az egyetemi felvételeknél hányán, de hányán próbáltak jogtalan kedvezményt szerezni? Az újságot fellapozva igaztalan álllítások sorjáznak, melyeket egyikét soros helyreigazítás követ. Aztán a beszéd durvasága; a társadalom állandó kábítószerezése; bizony, fogyasztjuk a kávét, az alkoholt, a fájdalomcsillapítót, mondhatni, az orvosok és gyógyszerészek kezében vagyunk. Mi hát a járható út? Ismét életre kelteni az udvariasság, a lovagiasság nemes szellemét. Olyan erkölcsi normákhoz kell visszatérni, mint a tisztességgel elviselt vereség, az ellenfél megbecsülése, és hát a saját önbecsülésünk is végül. Schmitt Pál a futballról mint jelenségről külön szólt, mondván, milyen iskolája lehet az emberi épülésnek egy olyan játék, ahol a világ fiataljainak pérdaképé- vé válhat az a Maradona, aki a világbajnokságon a legfontosabb, a győztes gólt, kézzel ütötte a hálóba. Mindehhez tapsolt a sportvilág, istenítették azt, akj szemmel láthatóan sutba vágta a fair-play nemes eszméjét. A Magyar Olimpiai Bizottság éppen katasztrofális helyzet láttán szánta el magát arra, hogy a „Becsületes játék az egyetlen út!’’ jelszóval mozgalmat indít, melynek résztvevője lehet mind a tíz és félmillió magyar állampolgár. Legyen a tisztesség versenye ez a mozgalom, szikrázhasson fel nemes eszméket, tiszta indulatokat. Alighanem lapunkban lát először napvilágot e sokra hivatott kezdeményezés híre, és mindenképp üdvös lenne, ha megyénk az elsőség jogával élve — becsületesen járna ezen az egyetlen úton. Dr. Csabai Csaba, Szolnok megye sportfőorvosa felolvasta azoknak a levelét, akik nem tudtak jelen lenni az ankéton, majd egy lehangoló statisztikával állt elő. Szolnok megye dicséretes kezdeményezése volt, amikor a gyógytestnevelői képzésben iskolaszerepre vállalkozott. Képeztünk is ki annyi szakembert megyeszerte, hogy ők könnyedén megoldanák azoknak a tanulóknak az is- tápolósát, akik számára túlzott terhet jelent egy normál testnevelési óra. Sajnos, ezzel a kivételes lehetőséggel nem élnek a megye iskolaorvosai, így a sok-sok diploma, melyet a gyógy- testnevelők szereztek meg, holtértékként a fiókokban hever. A testnevelési kategorizálás napi gondjairól tartott előadást dr. Szabó Veronika, Bács-Kiskun megye sportegészségügyi felügyelő szakorvosa és Grosán Pál testnevelő tanár, majd a diáksport helyzetét elemezte Földesiné dr. Szabó Györgyi egyetemi tanár, a Testnevelési Egyetem rektorhelyettese. Késő délután pedig ke- rekasztalbeszélgetésre és konzultációra került sor. Ma kilenc órától a záróértekezleten a három nap hasznát és tanulságát összegzik majd a résztvevők. —pb—