Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-18 / 275. szám

Kié a felelősség? Helyzetfelmérés a segélyakcióhoz Roland Dumas és Jacques Delors megbeszélései Tárgyalások a Külügyminisztériumban Divat manapság, hogy visszanézzünk a mögöttünk levő időszakra, amelyben ki­alakult a mai nehéz gazda­sági helyzet, amelyben ösz- szegyűlt ez a hatalmas dol­láradósság. Sajnos, e visz- szanézés nem azért történik, hogy levonjuk a tanulságo­kat, hogy soha se ismétlőd­jenek meg azok a gazdasági és politikai hibák, amelyek a gazdasági válsághoz vezet­tek. A legtöbben azért néz­nek vissza, hogy megállapít­sák, kik voltak a haszonél­vezői az egész gazdaságra végső soron egyértelműen károsan ható korszaknak. Milyen egyszerű is lenne az egész! Aki lubickolt a pan­gás meleg vizében, nyilván maga is felelős a dologért, hiszen érdekében állt a sta­tus quo. Túl azon, hogy ez na­gyon egyszerűsítő megállapí­tás, azért nem visz ered­ményre, mert valamilyen mértékben, valamilyen mó­don mindegyikünk élvezte a külföldi ikölcsönökön alapu­ló gazdasági csoda áldá­sait. A felelősség tehát mind­annyiunké? Meghökkentő ez a mondat, ha elvesszük mö- güle a kérdőjelet. A mérté­ke mindenesetre változott. Mondhatná minderre hár- ki is: bennünket nem kér­deztek meg, helyeseljük-e a gazdaságpolitikát, s nem kértünk a kedvezményekből sem; miért nekünk kell megfizetni az árát? Ebben van némi igazság, s ráadásul a külföldi inflációit és ár­robbanást határainkon meg­állítani vélő. reform visszafo­gó ideológia szellemi muní­ciójaként is működött az ár­stabilitás, amit talmi eszkö­zökkel értek eL Nagy az adósságállomány, vissza kell fizetni Az előz­mények ismeretében még keserűbb lesz, hogy a jöven­dő időszakban sokszor ta­pasztaljuk majd, hogy egye­sek megtollasodnak, meg­gazdagodnak, mintha most ők ennék el más rétegek ke­nyerét, a külföldi tőke be­jövetele. az egyéni tőkebe­fektetések révén. Ezt bizony le kell nyelnünk, mert jö­vedelmeikből az ország is részesedik. így hát jobb, ha nem ke­sergünk. nem mutogatunk ujjal másokra, hanem dol­gozunk a magunk területén, bármennyire is általánosan hangzik ez a korparancs. Persze a szakembereknek ki kell mutatniuk, gazdasági és politikai mechanizmusaink­nak mely része tette lehető­vé azt, hogy ilyen tartósan eltérhettünk a valóságos gazdasági viszonyoktól, hogy jó évtizedig uralkodott a közmondás igaza: fenn az ernyő, nincsen kas. Ami máris világos: a gazdaság­irányítás 1968-as mechaniz­musa a politikai szerkezet változtatása nélkül félkarú óriásnak bizonyult. Ezért volt, van nagy szükség en­nek változtatására is. Ugyan­is nem hihető el, hogy az oly sok apró-cseprő dolog­ban kézi vezérlést végző po­litikusok éppen olyan fon­tos, a jövőt meghatározó ese­ményekről ne tudtak volna, mint az ország adósságai. A jelenlegi és jövőbeli változások azt szolgálják re­mélhetőleg, hogy ne legyen majd történelmünkben még egy generáció, amelyik nem veszi észre, hogy jó étvágy- gyal elfogyasztotta gyerme­kei és unokái jövőjét- Gj ­Magyarországi látogatásá­nak -első munkanapján, pén­teken reggel a Külügymi­nisztériumban kezdett tár­gyalást Roland Dumas ál­lamminiszter, a Francia Köz­társaság külügyminisztere, az Európai Közösség Taná­csának soros elnöke és Ja­cques Delors, az Európai Közösség Bizottságának el­nöke. Az európai integráció két prominens képviselője azt hangoztatta Horn Gyula kül­ügyminiszter előtt, hogy ma­gyarországi látogatásuk cél­ja a helyzetfelmérés, a re­formfolyamatok helyes ér­telmezése. Erre annál is inkább nagy szükség van, mivel a jövő héten összeül­(Folytatás a 2. oldalon.) Tabáni hangulatok Ezegyszer nem vitatémánk a Tabán. Fotóriporterünk sétált a szűk utcácskákban, nézte és megörökítette a régit, s fotózta az újakat. Szép lesz az új Tabán, kis ékszer­doboza a- város legrégibb részének. (Nagy Zsolt fotói a 11. oldalon.) Átalakulás előtt a TTT Évente ötvenezer tonna takarmány nagy- és kisüzemeknek Csaknem egy évtizede folytat eredményesen keve­réktakarmány os koncentrá- tumgyártást, forgalmazást a Tiszavidéki Takarmánygaz­dálkodási Társaság. A nö­vényolaj- és a gabonaipar, a Filaxia, valamint a rákóczi- falvai, az újszászi és a zagy-- varékasi téeszek által 1980- ban alapított GT — na­gyobbrészt a rákóczifalvai téesztől üzemeltetésre ka­pott keverőüzemében, rész­I ben pedig hat mezőgazdasá­gi nagyüzem bérkeverő ka­pacitását kihasználva — évente csaknem ötvenezer tonna terméket gyártott. Az induló évet kivéve eddig minden esztendőben nyere­séges volt a társaság tevé­kenysége. Az átlagosan 6 millió forint körüli éves jö­vedelem felét mindig fel tud­ták osztani az alapitók, il­letve a partnerüzemek kö­zött, az előbbiek esetében a társasági vagyonrész, az utóbbiaknak pedig a forga­lom arányában. Az idén már új, korszerű — automatizált és számító- gépes vezérlésű — saját ke­verőüzemet is tudott építeni a TTT, mintegy 20 milliós beruházással. Az ugyancsak Rákóczifalván üzembehe­lyezett, óránként 6 tonna ka­Kilátásban külföldi partnerek csatlakozása is pacitású berendezéssel a jö­vő év elejétől várhatóan mintegy 30 százalékkal nö­velni tudják a termelést. Az új évben azonban nem csak ez jelentett változást a tár­saság életében. A jogszabá­lyok értelmében ugyanis a felerészben nagyüzemi, fele­részben háztáji táptakar- mányellátást végző TTT- nek is szervezeti változtatást kell végrehajtania. Az alapí­tók és a harmincegynéhány partner — téeszek, állami gazdaságok és viszonteladó áfészek — közül tizenhét korlátolt felelősségű társaság alakítása mellett döntött. Ez nem csak a cégtábla át­festését jelenti majd, mert a 67 milliós alaptőkével létre­jövő új vállalkozás kereté­ben a terméklistát is, tevé­kenységüket is bővíteni kí­vánják a kilenc év alatt fel­halmozott szellemi és mű­szaki kapacitás jobb kihasz­nálásával. Tervezik például, hogy a Filaxia jogutódjától, a HAGE-tól átvállalják bér­munkában a koncentrátu- mok, elsősorban a kisüzemek által keresett, úgynevezett kis kiszerelésű csomagolását, forgalmazását. A partner­üzemekkel a kölcsönös érde­keltséget kívánják erősíteni oly módon, hogy nemcsak a kft. termékeinek értékesíté­sére kötnek majd azokkal szerződést, hanem keverék- takarmányok alapanyagául szolgáló termés felvásárlásá­ra is. Gondolnak szellemi termékek, például számító- gépes takarmányok optima­lizálási programok, receptú- rák értékesítésére is. Az új társasági szerződést a jövő hét derekán írják alá, de a kft-t nem tekintik végleges szervezeti formának. Attól függően, hogy kedvezőbben alakul-e jövőre az árliberali­zálás a takarmánypiacon, le­het, hogy a második félévtől a részvénytársasági formát választják, ugyanis egy ha­zai bank, valamint egy olasz és egy svájci cég is kilátás­ba helyezte csatlakozási szándékát a takarmánygaz­dálkodási társasághoz. T. F. A Paunolit Kőbányászati Vállalat gánti üzemében különböző dolomit őrleményeket készítenek. A legkisebb szemcsenagyságú termékükből, a kőlisztből, 400 tonnát szál­lítanak havonta az állami gazdaságoknak az állati takarmányokhoz, ezen kívül va­kolóanyagokhoz. csemperagasztókhoz is készítenek őrleményeket. Az Ml-es autópálya építéséhez öt féle zúzalékból mintegy 200 ezer tonnát fognak szállítani (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd) December 18-én Az idei utolsó országgyűlési ülésszak Az Országgyűlés megbízott elnöke az alkotmány 22. pa­ragrafusának 2. bekezdése alapján 1989. december 18- án 10 órára összehívta az Országgyűlés decemberi ülésszakát. Az ülésszakon a testület várhatóan az aláb­bi előterjesztéseket tárgyal­ja meg: Törvényjavaslat az érték­papír kibocsátásáról és for­galmáról, — törvényjavaslat az 1990. évi állami költségvetésről, valamint a központi műsza­ki fejlesztési alapról és a társadalombiztosításról szóló törvények módosításáról, (ezen belül tájékoztató az ifjúságpolitikai célkitűzések­ről), — törvényjavaslat az ál­lamháztartásról, — törvényjavaslat az álla­mi vagyonkezelésről, — törvényjavaslat az egyéni vállalkozásról, — törvényjavaslat a pos­táról és a távközlésről (vagy a postatörvény módosítása), — törvényjavaslat a köz- igazgatási bíróságról, — törvényjavaslat a nem­zetközi szerződések megkö­téséről, — tájékoztató a kormány energiapolitikai célkitűzései­ről, — törvényjavaslat a ha­tósági erkölcsi bizonyítvány­ról. Költségvetési koncepció Sok a bizonytalanság Országgyűlési bizottságok ülése A Parlamentben pénteken együttes ülést tartott az Országgyűlés terv- és költ­ségvetési, valamint reform­ügyi bizottsága. A képvise­lők elsőként Kemenes Er­nő. az Országos Tervhivatal elnöke előadását hallgatták meg a gazdaságpolitikai helyzet alakulásáról. Keme­nes Ernő szerint a kormány ösztönző intézkedéseinek ha­tására megindult a kínálat­élénkítő, illetve termelést stimuláló folyamat a gazda­ságban. Folytatódott a kon­vertibilis export növekedé­se, az idén várhatóan 500— 550 millió dolláros kereske­delmi aktívumra számítha­tunk. Az exportlehetőségek­hez igazodóan erőteljes dif­ferenciálódás indult meg a magyar iparban. Kedvező tapasztalat, hogy az ipari termelés sok ágazatában a vállalatok javítani tudták piaci pozíciójukat. Kedvezőt­len jelenségek figyelhetők meg viszont a rubelelszámo­lású forgalomban. Tetemes mennyiségű kereskedelmi aktívum képződött, ennek összege csaknem 500 millió rubelre tehető. Ilyenfajta tartós erőforrás-kihelyezést az ország nem engedhet meg magának. A következőkben Békési László pénzügyminiszter a költségvetési koncepcióról tartott tájékoztatót. Elmond­ta. hogy a koncepcióban sok a bizonytalansági elem, ma még nem lehet pontosan tudni, sikerül-e 300 millió rubelre csökkenteni a rubel­aktívumot, s az sem’ biztos, hogy más tervek is teljes egészében valóra válnak Tartalék szinte alig van a koncepcióban, ezért minden bevételt csökkentő, illetve kiadást növelő intézkedést alaposan meg kell fontolni. A továbbiakban az adótör­vények módosításáról ta­nácskozott a két testület. Becsületes játék az egyetlen út! Tegnap folytatódott a testi nevelési munkaankét Nem csalódtak azok. akik tegnap délelőtt kilátogattak a tiszaligeti oktatási köz­pontba, ahol folytatódott a testi nevelési munkaankét, hiszen számos olyan előadást hallhattak az érdeklődők, ((Folytatás a 2. oldalon^ . SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Ara: 5.30 Ft. XL. évf. 275. sz. 1989. november 18., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom