Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-16 / 273. szám

Napirenden a nyilvánnsság kérdései Ütóst tartott az MSZP Elnöksége Legyen tétje minden szavazásnak! Für Lajos, az MDF köztársaságielnök-jelöltje a megyében Für Lajos kiadványokat dedikál Jászboldogházán A tömegtájékoztatás esz­közei az elmúlt évtázedek- ben egyetlen hatalmi köz­pont fennhatósága alatt mű­ködtek. Szerkezetük a cent­ral is-b ürakiratjikus pártál­lami irányítás igényeihez igazodott. A diktatórikus rendszerből a demokratikus jogállamba való békés át­menet haladéktalanul meg­követeli a tömegkommuni­kációs intézmények struktú­rájának, működési gyakorla­tának gyökeres átalakítását — hangoztatja az MSZP El­nökségének állásfoglalása, amelyet a pártelnökség teg­nap megtartott ülése után ismertettek az újságírókkal a párt székházában, A párt­elnökség ülését követő, im­már szokásossá vált sajtó- konferencián Kosa Ferenc, elnökségi tag. Szanditner Iván, az MSZP választási irodájának vezetője és Tóth András az országos irodá­jának vezetője számolt be a tanácskozás eredményei­ről. Kosa Ferenc emlékeztette az újságírókat arra, hogy a nyilvánosság kérdései im­már második alkalommal kerülnek az elnökség elé. A múlt héten megkezdett vita legnapeiott es«e jvozsegi pártéi leaezieiet tartott az MSZP ujszaszi szervezete, a Himnusz eieneKiése után rváncsik Imre, a megyei koordinációs bizottság tagja ismertette az MSZP szerve­zésének megyei tapasztala­tait. Többes között megem­lítette, hogy a műit pénteki összesítés adatai szerint (négy község összesítése nem érkezett be) a taglétszám a megyében — a pártoló ta­gokkal együtt — eléri a két- ezer-egyszázhuszon hármat. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP volt tagjai decem­ber végéig megújíthatják tagságukat, és mások is kér­hetik felvételüket. Aláhúzta, hogy egy-egy párt ereje, ki­sugárzó hatása nem a taglét­számtól függ, hanem inkább attól, hogy kik a tagjai, el lehet-e hinni róluk, hogy de­mokráciára, jogállam megte­remtésére törekednek. Egyik legidőszerűbb feladatnak azt tartotta, hogy mielőbb jus­sanak túl a szervezésen, és erejüket a politikai munkára koncentrálják. Iváncsik Imre tájékoztató­ja után Tóth Csaba, a helyi pártszervezés eredményei­ről adott számot — megem­lítve, hogy Újszászon az MSZP tagjainak száma már elérte a harmincnégyet, a volt MSZMP helyi taglétszá­mának több mint tíz száza­lékát. eredményeként a pártelnök­ség most elvi ajánlásokat dolgozott ki a sajtódemqkrá- cia érvényesítése érdekében. Ezek sorában az MSZP 'ha­tározottan leszögezi azon véleményét, hogy a televízió, a rádió, illetve más fontos tömegkommunikációs intéz­mények nem valamely párt, hanem az egész társadalom, a nemzet tulajdonát képe­zik. Ennek megfelelően kell kialakítani a fontosabb mé­diák szervezeti, működési rendjét, felügyeletének mód­ját, műsorpolitikáját. Tóth András arról szá­molt be, hogy az Elnökség ülésén terítékre kerültek az erkölcsi tisztaság kérdései is a pártszervezéssel összefüg­gésben. A pártba belépett mintegy 40—45 ezer tag jog­gal elvárja ugyanis, hogy ne kerüljenek a párt soraiba olyanok, akik korábban kompromittálták magukat, visszaéltek hatalmukkal, esetleg gazdasági manipulá­ciókban vettek részt. Mind­azonáltal a pártvezetés sen­kit sem kíván pellengérre állítani, ezért azzal a felhí­vással fordul a tagsághoz, hogy maguk a helyi szerve­ződések, alapszervezetek Ezután kezdődött el a vita a községi pártvezetőség ki­alakításáról. Szervezési kér­dések mellett sok egyéb is szóba került. Például az, hogy a községbeli politikai munka fokozódó lendületét nem szabad megtörni, mert a leállás egyenlő a visszalé­péssel. Nagy hangsúlyt ka­pott az is, hogy korrumpáló­dott, lejáratott embereknek nincs helyük az MSZP-ben. Vitát váltott ki az a beje­lentés, hogy részben szemé­lyi ellentétek miatt az eddi­gi alapszervezet mellett meg­alakult egy másik. Egyesek a szervezés szabadságával érveltek, mások pedig azzal, hogy amíg ilyen kicsi a tag­létszám, addig ne forgácsol­ják szét az erőket. A részt­vevők egyetértettek abban, hogy együtt kell munkálkod­niuk minden haladást szol­gáló erővel és minden tiszta szándékú emberrel. Megál­lapodtak abban, hogy a pártszervezeten belül külön­böző tagozatokat — ifjúsági, pedagógus, nyugdíjas — hoz­nak létre. A munkástagozat szerepét az újonnan alakult alapszervezet vállalta fel. A vita lezárása után a köz­ségi pártvezetőség elnökévé választották Tóth Csabát. Megválasztották az elnökség tagjait és az egyeztető bi­zottságot is. szűrjék ki a párt számára kártékony embereket. Az MTI munkatársának érdek­lődésére a sajtótájékoztatón elmondtak, hogy az elnöksé­gi ülésen nem merültek fel konkrét nevek, esetek az említett visszaélésekkel kap­csolatban. Az Elnökség megerősítette azt a korábbi állásfoglalást, miszerint az MSZP straté­giai szövetség kialakítására törekszik a szakszervezetek­kel. Ennek érdekében rend­szeres konzultációkat szer­veznek. A párt parlamenti csoportját felkérik, 'hogy hallgassa meg a szakszerve­zetek állásfoglalását a par­lament elé kerülő kérdések­ről, s képviselje azokat az Országgyűlésen. A nemzeti vagyon védel­me, a vállalati vagyon ki­árusításának megakadályo­zása érdekében az MSZP El­nöksége a dolgozók részvé­telét szorgalmazza a tulaj­donnal, a tulajdonlással ösz- szefüggő ügyek rendezésé­ben. Szandtner Iván a közelgő népszavazással kapcsolat­ban fejtette ki az MSZP ál­Települések az önállósodás útján Magyarország új fejlődési modell kialakításának kez­detén van. Ennek során je­lentősen megváltozik az egyes települések helyzete, a megyei tanács szerepe is. Cikkünk, amelynek elkészí­téséhez információval, gon­dolataival nagymértékben hozzájárult Boros Lajos, a 'megyei tanács osztályveze­tője, a 3. oldalon olvasható. Szaikimai tanácskozást ren­dezett tegnap délelőtt Szol­nokon a Tudomány és Tech­nika Házában mezőgazda- sági és élelmiszeripari veze­tő szakemberek részvételé­vel a Magyar Néppárt és az Agromen svéd—magyar kft. A megyei központú kutató­fejlesztő szervezet mellett — amint azt Bereczky La­jos megyei tanácselnök-he­lyettes megnyitójában el­mondta — azért ez a poli­tikai szervezet volt a ren­dezvény egyik házigazdája, mert a Magyar Néppárt ren­delkezik olyan agrárprog­rammal, amely határozottan fölvállalta és segíteni kíván­ja a vidéken élők. a mező- gazdasághoz kötődő lakos­ság felemelkedésének ügyét. A magyar mezőgazdaság helyzetét elemző és jövőjét körvonalazó négy szakelő­adás közül az elsőt dr. Már­ton János, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke tartotta. Elöljáróban arról beszélt, mennyire ikiedvezőtlen ag­rár- és élelmiszergazdasá­gunk számára, hogy a je­lenlegi kormány mögött nincs párt, azaz megfelélő háttérerő, és hogy az amúgy is kétséges összetételű parla­mentben tevékenykedő 103 képviselőből álló agrárszek­tor egységes szavazata sem elegendő az ágazatra hátrá­Tegnap programismertető körutat tett megyénkben Für Lajos, az MDF köztársasági- elnök--jelöltje. A délelőtt fo­lyamán először egyházi ve­zetőkkel találkozott a HNF szolnoki székhazában, majd sajtótájékoztatón vett részt. Az újságírók mellett az ér­deklődők is tettek fel kér­déseket — így meglehetősen széles körű, sokirányú volt a válasz. Elhangzott például, hogy szó sincs a köztársasági el­nök korlátlan hatalmáról, az ideiglenes alkotmány na­gyon is korlátozza a köztár­sasági elnök jogait. Für La­jos beszélt arról is, hogy a G rósz—Pu j a—Ribánszki— Berecz alkotta négyes szer­vezkedése nyugtalanságot keltett benne, de amikor meghallgatta az „Első kéz­ből” című műsorban velük folytatott beszélgetést, meg­nyugodott, mert részükről sok bizonytalanságot tapasz­talt. Hangsúlyozta: mielőbb meg kell teremteni a jogál­lam garanciáit, meg kell vá­lasztani a köztársasági el­nököt, az új parlamentet, hogy a visszarendeződés le­hetetlen legyen. Az elnökje­lölt céljaira vonatkozó kér­désre adott válaszban külön hangsúlyt kapott a demok­rácia és a magyarság ügye. E két témakört egyenrangú­nak tekintette. Az egyházakkal való kap­csolatfelvételről azt mondta az elnökjelölt, hogy velük nem közös programok kidol­gozására törekszik az MDF, csupán az egyházak gond­jainak megismerése a célja. A kapcsolatfelvétel azért is fontos az egyházakkal, mert nélkülük nem lehet változ­tatni azon a közerkölcsön, ami jellemzi országunkat. Arra a kérdésre, hogy az MDF miért nyilatkozott úgy a népszavazásról, ahogy nyi­latkozott, az volt a válasz: nem tartják indokoltnak, hogy a népszavazás kérdé­sessé tegye a köztársasági elnök megválasztását. Sze­rintük igazi tétjének kell lenni minden szavazásnak. A helyi önkormányzatok sem maradtak ki a kérdé­sek sorából. Für Lajos el­mondta, hogy az önkormány­zatok megteremtése szerepel programjukban. Az önkor­mányzatok működéséhez szükséges anyagi forrást az adópolitika gyökeres meg­változtatásában, az adók helyben hagyásában látja, továbbá abban, hogy az ön­nyos jogszabályok, törvé­nyek javításához vagy visz- szavonásáihoa. Ugyanakkor a kormány egyre-másra a vidéki lakosságot, a mező- gazdaságban dolgozókat ked­vezőtlenül érintő intézkedé­sekre kényszerül. Jelenleg ez a társadalmi réteg a leg­tagoltabb hazánkban. és mint szavazótömegre, erre számít a legjobban a vá­lasztásikor valamennyi párt. A parasztság helyzetét alapvetően meghatározó té­nyezőként beszélt Márton János a föld tulajdonviszo­nyainak helyzetéről, várha­tó alakulásáról. Az utóbbi­ról szólva hangsúlyozta: csak pártja javaslatának megva­lósításával, azaz földügyi bizottságok létrehozáséival és működtetésével képzel­hető el újaíhb igazságtalan­ságok elkövetése nélkül az új földrendezés. A Néppárt elnöke határo­zottan leszögezte: a föld iga­zi tulajdonosaik maguk a településeik, ezért azt kül­földinek unokái lába álól el­adni egyetlen nemzedéknek sincs joga. Ezután arról be­szélt Márton János, hogy miközben valamennyi kul- túrállamban kialakult az agnárgazdaság érdekvédel­me még soha nem volt olyan állapotban, mint jelenleg. A Kisgazdapárt parasztfnakció- jával összefogva ezért a kormányzatok rendelkezze­nek saját tulajdonnal, és az elmaradt falvak, kisvárosok kapjanak hatékony, közpon­ti’ támogatást mindaddig, míg hátrányuk a minimum­ra csökken. A halálbüntetés eltörlésé­ről alkotott véleménytől kezdve az ifjúság helyzetén át a kulturális életet elbo­rító giccshullám visszaszorí­tásának lehetőségéig sok mindenre kíváncsiak voltak a sajtótájékoztató résztvevői, és arra is: hogyan ítéli meg Für Lajos a politikai erők közti esélyegyenlőséget és az általuk alkalmazott módsze­reket. Ez utóbbiakra az volt a válasz, hogy az ellenzéki erők és a hatalmon levő párt között nincs meg az esélyegyenlőség. Az MSZP— nek olyan bejáratott csator­nák, fórumok, intézmények állnak rendelkezésére, me­lyeket az ellenzéki erők ed­dig nem teremthettek meg. Ami pedig a politikai mód­szereket illeti: azok nem mindig kulturáltak. Tapasz­talható rágalmazás, rivalizá­lás, ami nemcsak mérgezi a politikai közérzetet, hanem zavart is kelt. A délután folyamán Jász- boldógházára vezetett Für Lajos útja. Az ottani műve­lődési házban összegyűlt 250 ember előtt — többek között — arról beszélt, hogy az MDF alakulása óta szívén viseli a vidéki Magyarország sorsát. Beszéde középpont­jában az MDF agrárprog­ramja és a helyi önkormány­zatok kialakításának mód­ja szerepelt. Agrárprogram­juk lényege: fokozatosan le kell bontani a versenyképte­klasszikus parasztszövetség újraélesztésén munkálkod­nak. Szólt Márton János arról is, hogy a magyar falu, a magyar parasztság felemel­kedése elképzelhetetlen a vidék rangjának helyreállí­tása nélkül. Addig is. amíg megjelenik az önkoronány- zati törvény jó megméretés lesz az ellenzéki pártoknak a Bécs—Budapest világkiál­lításról való döntés. Ez ugyanis várhatóan ismét je­lentős pénzösszegeknek a falvakból, mezővárosokból a fővárosba koncentrálását je­lentené, ezért a kiállításhoz való hozzáállás megmutatja majd melyik párt, szervezet pártolja valóban a vidéket, a vidéki lakosságot. Az agrárrendezvény má­sodik előadója Csete Lász­ló, az Agrárgazdasági Kuta­tóintézet tudományos igaz­gatóhelyettese a jövő kor­szerű mező- és erdőgazdasá­gának, élelmiszeri pxarának két fontos pilléréről, az ag- roökológiai potenciálról és a piacról beszélt. Elmondta többek között, hogy Szolnok megyére is elkészült az az ezredfordulóiig szóló kollek­tív szakértői prognózis, amely szerint az átlagosnál jobb teranőhelyű térségünk­ben az ágazat pénzben kife­jezett összes kibocsájtása 31 (Folytatás a 2. oldalon.) len mezőgazdaságot, gyöke­res tulajdonreformot kell végrehajtani. A fokozatossá­got külön aláhúzta mondván, hogy a gyors radikális in­tézkedések mindent szétver­nének, visszavetnék a ter­melést, és ez nem lehet cél. Szerinte a reformot két lép­csőben kell végrehajtani. Az elsőben azok, akik a gazda­ságokban dolgoznak, először elméletileg részegységeket kapnának a földből és azott felhalmozott vagyonból. A második lépcsőben pedig sa­ját belátásuk szerint rendel­keznének a rájuk eső rész­szel. Az egész intézkedés célja az. hogy a mezőgazda­ságban létrejöjjön a magán- tulajdonon alapuló farmer- gazdaság. Ehhez viszont vállalkozói szellem és befektetési kedv is -kell, ami feltételezi az alacsony kamatú hitelt. a kisgépek vételi lehetőségét, valamint a kellő szakértel­met. Mindezt nélkülözhetet­lennek tartotta Für Lajo6. Az önkormányzatról p>edig lényegében ugyanazokat mondta el, mint a sajtótá­jékoztatón. A sok kérdésre adott válasz után, az MDF előtt álló megannyi feladat­ra utalva, bizakodva kijelen­tette: lesz elegendő erőnk saját magunk magyar kép­mására formálni ezt az or­szágot. Jászboldogháza után Für Lajos tegnap még Jászbe­rényben és késő este Szol­nokon tartott programismer­tető beszédet. * * * Ez utóbbi tanácskozáson részt vett és a hallgatóság kérdésedre válaszolt Csur- ka István író MDF elnöksé­gi tag valamint Salamon László alkotmányi jogász is. __________ S. B. G eneral Electric— Tungsram LétrejStt a nagy üzlet Az egyesült államokbeli General Electric és a Tungs­ram Rt. tegnap egyidejűleg tett bejelentést a háború utáni legnagyobb, nyugati részről történt magyarorszá­gi üzleti beruházásról. Esze­rint a Magyar Hitelbankkal megkötött vegyesvállalati megállapodás alapján a G. E. Lighting megvásárolja a Tungsram Rt. részvényeinek 50 százalékát, továbbá még egy részvényt, összesen 150 millió dollárért, és átveszi a közös vállalat vezetését. E részvények többsége az oszt­rák Girocentrale Bank tu­lajdonában volt, azokat egy éve 110 millió dollárért vet­ték meg. A General Electric egyúttal elővételi jogot ka­pott még 20 százaléknyi részvény jövőbeni megvá­sárlására, azzal a feltétellel: kötelezettséget vállal arra, hogy a társaság nyugat-eu- róp>ai forgalmát ötéves idő­tartamon belül megkétszere­zik, Ifjúsági oldal Jó hír, hogy tízből négy végzős mezőtúri főiskolást biztos állás vár, mert társadalmi szerződést kötöttek a munkáltatókkal. Mégis pesszimisták, amikor jövőjükről érdeklődtünk. Jászberényben a demiszesek az egyik választókerü­letben arra voltak kíváncsiak, hogy a lakosok mennyire elégedettek képviselőikkel, a tanáccsal. Egyikőjük Vancouverben tanult, a másik Tripoliban; ennek oroszok a szülei, amaz Nagykárolyban élt eddig. Közös bennük, hogy lányok és Szolnokon a Vargába jár­nak. Mindezekről olvasóink az 5. oldalon találnak cikke­ket, l(Folytatás a 2. oldalon) A leállás visszalépés Az MSZP községi pártértekezlete Újszászon ' ' 1 " ­Vissza kell állítani a vidék rangját Megyei agrárgazdasági tanácskozás Szolnokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom