Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-12 / 242. szám

Néplap 1989. OKTÓBER 12. Segítséget kérünk a csatornázáshoz A szolnoki Vörös Hadse­reg útját korszerűsítik, csa­tornázzák és nem értjük, miért hagyják ki ebből az Avar-, a Fürj-, a Sirály -és az Alvégi utca lakóit? Az illetékes szervek, miért nem tartottak ezzel kapcsolatban gyűlést, miért nem kérdez­ték meg tőlünk, hogy akar­juk-e az utcák csatornázá­sát? A munkamenetet fi­gyelve úgy néz ~ ki, hogy eszük ágában sincs velünk foglalkozni. Nem építenek ki lecsatlakozást, a tervben sem szerepel — világosított fel erről az egyik dolgozó. Szeretnénk, ha módosítaná­nak a terven, és a városi tanács segítségével, vala­mint önerős hozzájárulá­sunkkal — hiszen a gázbe­kötést is vállaltuk —, csa­tornáznák a munkásnegyed utcáit is. Fizettünk már éppen elég adót, tehót ahhoz, hogy va­lamiben mi is támogatást kaphassunk. Vagy úgy gon­dolják, hogy amikor elké­szültek az úttal, majd fel­bontják a csatornázás vé­gett? E munkáslakta telep sok új házzal gyarapodott az utóbbi időben, valameny­­nyi fürdőszobával, amihez derítőt kellett építeni. Ám ez nem lehet a végleges megoldás, mert a derítőket néhány hónap után tisztít­­tatni kell, esetenként 250— 300 forintért. (A bevétel természetesen a tanács kasz­­szájába folyik.) A csatornázáshoz pénzzel és munkával is hozzájárul­nánk,' csak előbbre léphes­sünk a mostoha körülmé­nyeinkből. Az utóbbi évti­zedben ugyanis minden pénz a városközpontba kellett, habár a ráfordítás ott se nagyon látszik. Például mi­re gondolunk: Tószeg majd­nem minden utcája aszfaltos vagy köves, viszont Szolnok legtöbb utcája még mindig sáros. A Tabán csatornázá­sakor fel sem vetődött, hogy nincs pénz, ezért legyen a mi kérésünk is ,.etikailag kifogásolható”, de jogos és megvalósítható. Földesi Gyula Szolnok Helyet követelnek a kisgazdák Karcagon Kedves Tanácselnök Ür! Miután ez ideig nem kap­tunk érdemi választ szemé­lyes és írásban történt több­szöri megkeresésünkre, a nyilvánosság segítségével kérjük önt jogos igényünk teljesítésére. Karcagon, de országosan is nagy múltú a Független Kisgazda-. Földmunkás és Polgári Párt, mely ez év március 6-tól felújította te­vékenységét városunkban — az ismert okok miatt bekö­vetkezett hosszú és kény­szerű hallgatás után. A szétverés időszakában pár­tunk jelentős ingó és ingat­lan vagyonnal rendelkezett, ami a tagok jószándékú adakozásából származott. Vagyoni helyzetünk pontos — telekkönyviig is hiteles — tisztázásáig kéréssel for­dultunk városunk tanácsel­nökéhez, hogy részünkre in­gyen és bérmentve ideigle­nes pártházat biztosítani szíveskedjen. Tudomásunk szerint pártunk két jelentős ingatlanát 1947—48-ban ál­lamosították, később lebon­tották, helyükre tömblaká­sokat és irodaházat épí­tettek. Ezek: a Kálmán utca sarkán lévő társasház és á Szent István sugárúton lévő Vízügyi Igazgatóság épüle­te. Így tehát az eredeti in­gatlanok visszakövetelése lehetetlen. Azért kértünk az illetékesektől csereingatlant, mert pártunk zavartalan működése, valamint a vá­lasztásokra való felkészülés enélkül ugyancsak lehetet­len. Szeretnénk, ha a több­pártrendszer hangzatos tá­mogatása nem csupán szó­lam lenne, hanem tettekben is megnyilvánulna. Most a jóindulat hangoztatása ke­vés, konkrét segítséget ké­rünk! Hangsúlyozni szeret­nénk, hogy igényünk jogsze­rű, nem rajtunk múlott, hogy most a nulláról kel­lett indulnunk. Határozott kérésünk te­hát, hogy a városban köz­célra felhasznált pártvagyo­­nunk értékének tisztázásáig és csereingatlannal törté­nő kártalanításig a mű­ködésünkhöz megfelelő épü­letet bocsásson rendelke­zésünkre a városi tanács — akár a bérleti díj és fenn­tartási költség magára vál­lalásával is. Fontos még, hogy a helyiség a városköz­pontban legyen, telefon szükséges és a közhírelésre, plakátok elhelyezésére lehe­tőség nyíljon. Amennyiben e szerény kérésünket teljesítené is a tanács, akkor sem beszélhet­nénk esélyegyenlőségről a volt MSZMP-vel való össze­hasonlításban — az anyagia­kat illetően. A Független Kisgazdapárt tagjai eddig is, ezután is sok személyes ál­dozatot hoznak annak fi nemes célnak az elérése ér­dekében, amit pártunk programjában meghirdetett. A fájó sebek begyógyítása után megnyílhat az út egy szebb, emberségesebb és bol­dogabb jövő építése felé — szűkebb hazánkban, Karca­gon is. Ismételten kérjük a város vezetését problémánk mi­előbbi megoldására és a szükséges intézkedések meg­tételére. FKGP karcagi szervezet tagjai Egymásra mutogat a KÖJÁL és a tanács Szomszédomban 1986-ban egy 180 négyzetméter alap­­területű baromfinevelőt épí­tettek. Az építésügyi ható­ság. a KÖJÁL, a szabály­nak megfelelően előírta az állattartásra vonatkozó hi­giéniai követelményeket, ám ennek betartására már sen­ki sem figyel. Hiába szere­pel az engedélyben, hogy maximum 3000 baromfi tart­ható az épületben, a trágyát zárt helyen kell tárolni, vagy a takarítással egyide­jűleg elszállítani; a bűz nem zavarhatja a környeze­tet stb. öt-hatezer baromfit zsúfolnak össze, ezáltal olyan bűzös a.környék, hogy ese­tenként a lakásunkban is el­viselhetetlen. Amikor a köz­ségi tanács szakigazgatási szervénél szóvá tettem, küldtek az építésügyre, on­nan a KÖJÁL-hoz, a KÖJÁL-tól vissza a tanács­hoz ... Vagyis, évek óta nem tudják eldönteni, ki az illetékes abban, hogy egy határozat végrehajtására, a követelmények betartására kötelezze az állattartót! Ugyanis tavaly, a baromfiól takarításakor keletkezett kéthónapos trágyát a szom­széd telekre szállította, ami­ből csirkedögöket szedtek ki a kutyák; az idén, szeptem­ber 6-án ismét oda szállí­tott .két zetor trágyát. Ezek után írásban kértem a ta­nácselnököt, hogy vizsgálják felül az áldatlan állapotot és kötelezzék a trágya beszán­­tására. Nem így történt. A tanácselnök — nesze semmi, fogd meg jól — döntéséből, levélválaszából kiderül, hogy az állattartó is járt náluk és megígérte, hogy a „közeljö­vőben” beszántja a trá­gyát. Ezáltal a mi problé­mánk is megoldódik — írta a tanácselnök, válaszának szíves tudomásulvételét kérve. Most már csak azt nem tudom, hogy a KÖJÁL és a tanács határozatát ki­nek kell betartatni!? To­vábbá azt sem, hogy a köz­ségi tanácsnál milyen ha­táridőt takar a „közeljövő” kifejezés? Ügy vélem, hogy konkrét intézkedést kívánó ügyben ezt a meghatározást a hatóságnak tilos alkalmaz­ni! Szeretném, ha az illeté­kesek intézkednének arra vonatkozóan, hogy a hatósá­gi határozatokat maradék­talanul betartsák; hogy azoknak, akik 10—15 mé­terre vannak a gőzölgő trá­gyától, legalább a tiszta le­vegőhöz legyen joguk — a környezetvédelemről már nem is beszélve. G. Zs. Tiszabura Jó időben az udvaron, rossz időben a folyosón tornáznak a Karcagi Kiskulcsosi Általános Iskola diákjai. Nincs tornatermük, de ha a tervek valóra válnak, jövő szep­temberre elkészül a felvételünkön látható épület, mely­ben tornaterem, öltözők, zuhanyzók, szertár, a tetőtér­ben pedig könyvtár és klubszobák kapnak helyet. Az építkezés társadalmi összefogással indult minisztériumi, tanácsi, vállalati és lakossági anyagi hozzájárulással. Ezen kívül a karcagi vállalatok és lakosok jelentős társa­dalmi munkával is részt vésznek az építésben Fotó: K. É. Nem jött a Vnlán-taxi Szeptember 30-án volt a lányom esküvője, Sopron­ban. A távolság miatt kora hajnalban kellett indulnunk a 10 éves kislányommal, és a boldog eseménnyel együtt­járó sok-sok csomaggal, ezért Volán taxiszolgála­­tától (Jubileumi tér) előző nap megrendeltem a taxit 4 órára. A szolgálatot teljesí­tő úr figyelmét külön is felhívtam arra, mennyire fontos számunkra ez az út. Sajnos a taxi ennek dacára nem érkezett meg, és nem tudom eléggé érzékeltetni, rriit éltem át arra gondolva, hogy emiatt lekéssük a vo­natot és nem leszek ott. a lányom esküvőjén. Kétség­beesve és reménytelenül el­indultunk. A sors egy Tisza­­taxit vezérelt az utunkba. Vezetőjét sírva állítottam meg és kértem hogy vigyen ki az állomásra. (Más útvo­nala volt!) Neki köszönhe­tem, hogy idejében ott le­hettem a lányom esküvőjén. Pataki Balogh Julianna Szolnok Mozgássérült gyerekeit örömteli napja Szeptember 29-én ..éde­sen” kezdődött a Sályról Szolnokra érkező mozgássé­rült gyerekek napja. Első utunk a Széchenyi lakóteleD 100-as ABC-jébe vezetett, ahol vásároltunk, ám az üz­letvezető — látva a kis cso­portunkat — fagylalttal, csokoládéval vendégelte meg a gyerekeket. Innen indul­tunk Törökszentmiklósra. a Barnevállhoz. ahol a kedves fogadtatás után fehér kö­penybe. sapkába öltözve is­merkedtünk az élőcsirke feldolgozásával, majd a rin­­rop-család valamennyi vál­tozatát végigkóstolhattuk. Délután a szolnoki Gyer­mekváros tanulóival talál­koztunk, az éjszakát pedig a Jászkun Volán, valamint, a Víz- és Csatornamű Válla­lat tiszaligeti üdülőjében töltöttük. Másnap a jász­­szentandrási Haladás Ter­melőszövetkezetben voltunk részesei a szüretnek. Az itt szerzett élmény ugyancsak felejthetetlen marad a gye­rekek számára — írta La­­báth Erzsébet szolnoki ol­vasónk, és köszönetét mond mindazoknak, akik a kétna­pos kirándulás sikerében közreműködtek, segítségük­re voltak. Hozzászólás cikkeinkhez 0 vita nem mesterkélt, a tudósítás téves Mesterkélt vita címmel je­lent meg a Néplap október 5-i számában Pintér János, a megyei tanács vb műve­lődési osztály helyettes ve­zetőjének írása, melyre szükséges reagálnom. A „véleményünket kérik, de minek című, (az általunk rendezett szakszervezeti na­Jogi tanács Az uj alapítványról Tenni a közjóért — ne­mes cselekedet, s ennek egyik formája, ha akár ma­gánszemély, akár valamely szervezet, intézmény a va­gyona egy részét elkülöní­ti alapítvány létrehozására. Az elkülönült vagyon ala­pítványként jogi személlyé válik, ami azt jélenti, hogy jogosultságai lehetnek és kötelezettségeket vállalhat. Néhány szót erről: Okirat­ban meg kell jelölni az ala­pítvány nevét, székhelyét, célját, vagyonát és e vagyon felhasználási módját. (Az alapítás végrendeletben is történhet.) Az alapítás csak akkor érvényes, ha az tar­tós közérdekű célra törté­nik (lyen sokféle lehet: iparkutatás, tanulmányok folytatása, közművelődési célok stb.), és az állami fel­ügyelő szerv jóváhagyja. Meg kell tagadnia a jóvá­hagyást, ha az alapítvány létrehozása jogszabályba társadalmi érdekekbe, vagy az együttélési követelmé­nyekbe ütközik. Az alapítvány vagyona kezeléséről az alapító ok­irat által megjelölt szerv gondoskodik. Természete­sen az alapító létrehozhat e feladat ellátására egy külön szervezetet is, ezt hagyomá­nyosan kuratóriumnak ne­vezik. A kijelölt szerv, illet­ve felkért kuratórium — a vagyonkezelés mellett — köteles gondoskodni azon cél megvalósításáról, amely­re az alapítvány létrejött. Érdemes megjegyezni, hogy az a’apítvány a sze­mélyi jövedelemadóról szó­ló jogszabályok szerint ked­vezményekkel jár: 1. Az alapító a közcélú adományt az összjövedelméből levon­hatja. 2. Az alapítványból magánszemélyeknek kifize­tett egyes összegek — az ide vonatkozó) feltételek mellett — adómentesek. (Megyénk­ben a legújabb alapítványt a Martfűi Növény olaj gyár tette) Dr. Korpás László pókról szóló) szeptember 28-i tudósítás minket lepett meg leginkább. Ugyanis az emlí­tett fórumon ilyen, vagy eh­hez hasonló tartalmú kije­lentés nem hangzott el. A cikk — ráadásul idézőjelbe tett — címe a legnagyobb megdöbbenést keltette ben­nünk. Hosszasan töpreng­tünk — különösen a fórum levezető elnökével —, mi a teendő ilyenkor. Megfontol­tuk a helyesbítéskérés cél­szerűségét. Elvetettük, is­merve: azt többnyire nem azok olvassák, akik az alap­anyagot. Elvetettük azért is, mert a tudósítás írója egy jó szándékú, volt peda­gógus kollega, aki — meg­győződésem — írásával használni akart a mozga­lomnak. A Mesterkélt vita címmel^ megjelent írás mi­att és óta azonban semmi nem tarthat vissza attól, hogy az ezzel kapcsolatos gondolataimat közreadjam. A fórumon tehát az hang­zott el, hogy a szakszerve­zeti véleménykérés a tanács részéről rutinszerűen indult. Azonban ezt a testületünk nem fogadta el, és érdemi beleszólásra kért lehetősé­get. amit megkapott. Ugyan­csak elismeréssel szóltunk arról, hogy a megyei tanács elé kerülő jelentés, mely a pedagógusok élet- és mun­kakörülményeivel foglalko­zik, milyen nagy mértékben magán viseli a szakszerve­zeti véleményt. Megállapí­tottuk, hogy tisztségviselő­ink véleményének beépíté­sével szinte átalakult a do­kumentum szemlélete. Ép­pen ezért nem találtunk magyarázatot a tudósítás cí­mére és tartalmára. A kultuszminiszter tanév­nyitón tett pedagógus bér­­fejlesztéssel kapcsolatos be­jelentését sem illette a fó­rumon senki politikai kalan­­dorság kifejezéssel. Noha a 60 százalékos bérfejlesztés értékének és értelmezésének sokféleségét valóban nem fogadtuk örömmel. A me­gyei tanácsülésen is ebben a szellemben, a tanácsi veze­tés fogadókészségét elisme­rő módon szóltam. Hozzá­szólásom a tanácsülési jegy­zőkönyvben ellenőrizhető, azt a szakszervezeti fóru­mon néhány példányban az asztalra helyeztem — bete­kintésre. Véleményem azóta nem változott, olyan inkor­rekt magatartást pedig nem tanúsítok, hogy mást mon­dok a tanácsülésen és mást a szakszervezeti fórumon. Kritikai észrevételeim ter­mészetesen voltak, melyek nagy része a jelentés első változatához kapcsolódtak. Sajnos, a tudósítás itt sem tett különbséget, s az első olvasathoz fűzött kritikai észrevételeinket a végső, megváltozott változathoz tapasztotta. Megemlítem, hogy az MTVB művelődési osztály vezetőjét írásban meghívtam erre a fórumra. Az osztályvezető a tanács­ülésen is hallotta a vélemé­nyemet, bizonyára nem mondtam volna jelenlétében mást néhány nap múlva. Befejezésként megemlí­tem, hogy a megyei műve­lődési osztállyal való kap­csolattartásunkat annál ko­molyabbnak ítéltem meg, semmint ilyen felemás vi­selkedést tételezzenek fel rólam. Elkövettem azt a mu­lasztást, hogy velük e téves tudósításról nem váltottam szól. Azért nem tettem, mi­vel az osztályvezetői mun­kakör pályázati elbírálása most zajlik. A félreértések tisztázása érdekében ennek befejezte után volt célom megkeresni az új, vagy az újra munkába álló osztály­­vezetőt, és az ágazatot fel­ügyelő elnökhelyettest is. Cseh Sándorné a Pedagógusok Szakszervezete Megyei Intéző Bizottságának titkára összeállította: Csankó Mikiosne x 0 tudósítás nem téves dorság kifejezés valóban nem hangzott el, de a fel­szólaló 8—10 mondatának tömör megfogalmazásaként maga a felszólaló is — mi­vel megkerestem, a vélemé­nyét kértem — lényegében elfogadja. A fórumon el­hangzottak alapján a címet is megfelelőnek , tartam. A tudósítás nem téves. Egy hibát követtem el ezért el­nézést kérek: a cím idéző­jelbe került, bár magában a szövegben anélkül szerepel. Budai Mátyás Munkatársunk megjegyzé­se: A tudósítás igen rövid terjedelemben foglalkozott a közel kétórás fórummal. Tartalmilag a leírtak ténye­ken alapulnak. Más a me­gyei tanács ülése és más a pedagógus szakszervezet fó­ruma. A fórumon elhang­zott az. hogy a megyei ta­nács jelentésének egyhar­­madát a szakszervezet nem tartotta az anyagba illőnek, ennek ellenére az a végső változatban is megmaradt. Ilyen nagy arányt tekintve, lényegi változtatásról nem lehet szó. A politikai kalan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom