Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-12 / 242. szám
1989. OKTÓBER 12. fflÉPiAP tudomány világa Mi lenne az ideális megoldás? Tudományos-műszaki parkok Magyarországon A fejlett kapitalista országokban a hatvanas években, de ma már a Távol-Keleten is, olyan kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szervezetek jöttek létre, amelyek úi típusú megvalósítási lehetőséget adtak innovációs ötletek számára. E formációkat összefoglalóan innovációs, vagy magyarul tudományos-műszaki parkoknak nevezhetjük. — Milyen szándék hozta létre ezeket a tudományosműszaki parkokat? — kérdeztük Molnár Istvánt, az egyik magyar innovációs park menedzserét. — A tapasztalatok azt mutatják, hogy a világon felszínre került innovációs ötletek fele ma a vállalkozói körökből és az egyetemi kutatóhelyekről kerül ki. Ezeket karolja fel az innovációs park, tőkét, infrastruktúrát, menedzselést biztosítva számukra. — Ha ezek az innovációs parkok létrejöttének mozgatórugói, akkor mi máris bajban vagyunk. Hiszen innovációs magánvállalkozások nagyon sokáig egyáltalán nem voltak, most is ritka kivételnek számítanak. Az egyetemi kutatóhelyek meg éppen csak hogy vegetálnak, nem jut pénz a felsőoktatásra. — Nálunk a tudományosműszaki parkok — vagy az annak nevezett képződmények — inkább egy divathullám hátán alakultak meg annak a korszaknak a végén, amelyben az innováció volt a kiadott jelszó. E parkok nem a társadalmi-gazdasági kényszerek hatására jöttek létre. A fogalmat ígv aztán le is járatták, állami és vállalati szinten, s ez megvetette alapjait az innovációs park iránti érzelmeknek is. — A fejlett gazdasági országokban a kis- és nagyvállalatok számára létkérdés. hogy időről, időre meaúiítsák gyártmányaikat.. Mondhatnánk, innovációs éhségük van. Tapasztalható-e ilyen nálunk? — Sajnos, nem. Nemhoffv éhség vagy kényszer nincs, de határozott ellenérdekelt—A MTESZ megyei szervezetének szenior bizottsága — amely a nyugdíjas egyesületi szakembereket tömöríti — az idén is tartalmas programot biztosít tagjainak. Találkozóikat nemcsak baráti beszélgetésre használják fel, hanem Szilágyi Ottó, a bizottság vezetője esetenként külön szakmai programot is szervez. A legutóbbi ilyen esemény egy sikeres tapasztalatcsere-út volt Nagykőrösre, ahol a MTESZ Pest megyei intézőbizottsága működik. A szakmai beszélgetést a Konzervgyárban és az Erdőgazdaságnál tett üzemlátogatás követte, ahol megismerkedtek az üzemek munkájává! és terveivel. • • • — A Technika Háza esetenként továbbra is helyet biztosít a Varga Katalin Gimnázium egyes osztályainak. Az építkezés elhúzódása miatt került erre a kényszermegoldásra sor. Reméljük, sok fiatalt viszontlátunk majd néhány év múlség figyelhető meg több területen. Ez abból is fakad, hogy nincs nálunk piaci verseny, minden vállalat reménykedhet abban, hogy el-' avult, drága és rossz minőségű termékét is megveszik a vásárlók, mert nem kapnak mást. De mégha rá is szorulna az innovációra, akkor sincs sok lehetősége, mert a pénzzavarral küszködő állam ezt a pénzzavart átviszi a vállalatokra is, amelyek nagyon keveset tudnak költeni kutatásra és fejlesztésre. S amikor a bankban 20 százalék kamatot kaphat a pénze után, ki az, aki ehelyett tőkéjét bizonytalan kimenetelű beruházásokba fekteti? — Milyen innovációs, tudományos-műszaki park lenne az ideális Magyarországon? — Bármilyen nehéz is az ország pénzügyi helyzete, azt kell mondanom, hogy az innovációs parkokat alapítani nagyrészt központi illetve regionális forrásokból célszerű. Ezáltal biztosíható, hogy egy-egy park mindenki számára hozzáférhető, ne tegye rá a kezét egy nagyvállalat, s hogy a park működtetése mentes legyen a rövid távú nyereség hajszolásától. A park működtetésének finanszírozása viszont már magának a parknak a feladata. Ez történhet a szolgáltatásai után felszámított díjakból, a betelepült vállalkozó eredményéből. Ugyanezen az alapon képzelhető el a menedzserek díjazása is. Az alapítók előírhatják, hogy meghatározott idő után az innovációs parknak önfenntartóvá kell válnia. A tulajdonosi szemlélet kialakítása érdekében a park menedzserei saját tőkerészt is befektethetnek - egy-egy témába. A témák csak meghatározott ideig, (mondjuk egy-két évig) élvezik ezeket az előnyöket. Ezalatt eldől hogy életképesek-e vagy nem. Ha igen, a hagyományos banki-vállalkozói szférába kerülnek, vagy a vállalatok megvásárolják, és felhasználják a kutatási eredményt. va a szakmai egyesületek ifjúsági csoportjaiban, s a különféle szakmai rendezvényeken. Ha a tudományos egyesületi munka iránt érdeklődést néhányukban sikerült felkelteni, akkor a határidő csúszásnak ezúttal még haszna is lehet. — Szeptember 19-én tartotta meg a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete Szolnok város csatornázottságának fejlődése című ankétj át. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen Puskás Csaba, az OVIBER főmérnöke, Kaposvári Kázmér,a Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója és Janitsáry Iván, a KÉVMETRÓ vezérigazgató-helyettese tartottak előadást a csatornahálózat fejlődéséről, a tervezett fejlesztés beruházási és technológiai kérdéseiről. • • • — Ugyanezen a napon a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényének is helyet adott a Technika Háza. Dr. Kádár Béla, az Országos Tervhivatal képvi— Van-e az országban ilyen tudományos-műszaki park? — A legjobban a Budapesti Műszaki Egyetemre épülő Innovateoh Műegyetemi Innovációs Park közelíti meg az eszményeket. Több parkban a rövid távú bevételre törekvő szemlélet gátolja az igazi kutató-fejlesztő munkát. Erős a törekvés a gyorsan eredményt hozó akciókra. Ez azért baj, mert elveszi a lehetőségeket az igazi nagy témáktól. Jelenleg Magyarországon nagyon sok változata van a parkoknak. Jellemző, hogy nemcsak a betelepülő innovátor vállalkozik, hanem a park is. A parkok egy része még lényegében menedzserirodai funkciókat lát el. Természetesen egy ilyen iroda is tölthet be rendkívül nagy szerepet az innováció felkarolásában. De fennáll a veszélye, hogy nem valósítja meg a parki gondolat lényegét. Azt, hogy a szellemi bérmunkásból vállalkozó lesz, a mikrokörnyezet innovációbaráttá válik, megvalósul a teljés innovációs lánc, működik a vállalkozói saját és az úgynevezett „türelmes tőke” is, amely nem tör gyors megtérülésre. Ha ezek nem valósulnak meg, az innovációs parktól nem várhatók igazi, átütő sikerű eredmények, az alapítók csalódhatnak, így a nem igazi innovációs park lejárathatja magát az eszmét is. — Mit lehet ez ellen tenni? — Sajnos, nagyon sok kényszer hat a vállalatszerű működtetés ellen: a jelenlegi általános gazdasági és társadalmi környezet hatásai, a rövid távú gondolkodásra épülő gazdaságirányítás, az alapítók, rövidlátása, és a park vállalati hierarchiának megfeleltetett szervezete. Ebben a kényszerhelyzetben mi lenne a legfontosabb feladat? Az egyetemi kutatók és eredmények menedzselése, az innovációs vállalkozások segítése infrastruktúrával és más szolgáltatásokkal. — mondotta befejezésül Molnár István. Gőz József selője a Közgazdasági stratégiák és a kibontakozás esélyei címmel tartott előadást. * * ♦ — A Technika Háza persze nemcsak a szakmai egyesületek rendezvényeinek biztosít helyet, hanem ,külső” szervezetek igényes rendezvényeinek is. Szeptember 22-én az Országos Erdészeti Egyesület megyei csoportjának bázisvállalata, a NEFAG tartotta itt szakszervezeti ülését. 24-én a Mezőgép SE itt rendezte meg a sakkversenyt. Szeptember 25-én pedig a Galéria Baráti Kör rendezvényén Simon Ferenc szobrászművész előadását hallgatták az érdeklődők a görögországi művészeti élményekről. • • • — Szeptember 29-én a Kőolajkutató Vállalat rendezett szakmai továbbképző tanácskozást a Technika Házában. Az Országos Magyar Bányász Kohász Egyesület bázsisvállalata alföldi komplex műszerkabinos információszerzés tíz éves tapasztalatait vitatta meg. Q villanyóra Sorozatunk előző számában megemlékeztünk a híres magyar m érn ök-tri um vi rátus (Déri, Bláthy és Zipernowsky) transzformátor elnevezésű találmányáról. Ezúttal Bláthy Ottó Tituszra emlékezünk (1860—1939). Bécsben végzett főiskolai itanulmányai után előbb a budapesti ‘MÁV Gépgyárban, majd 1883-ban a Ganz-gyár villamossági osztályán helyezkedett el. Itt ismerte fel a mágneses Ohmtörvény gyakorlati alkalmazásának lehetőségét és a gyárból kikerült gépeket ennek alapjául vett számítások alapján méretezte. 1884- ben torinói szakkiállításon egy váltakozó áramú elosztórendszert ismert meg és tulajdonképpen ennek fogyatékosságait felismerve, alkotta meg mérnöktársaival a transzformátort (1895). Ezúttal együk saját találmányáról emlékezünk meg: a múlt század végén kezdett általánossá válni az elektromos áram felhasználása a háztartások különféle céljaira. De hogyan mérjék a háztartások áramfogyasztását, hogyan fizettessék meg az áram felhasználását? Ezt oldotta meg Bláthy indukciós wattóra-számláló készüléke mely az egész világon elterjedt. Jelentős érdemei vannak a sorps kapcsolású kommutátoros motorok kifejlesztése körül, az általa ^szerkesztett egyik motort Európa egyik legnagyobb műszaki múzeumában, a müncheni Deutsches Museumban őrziik. A VISSZATEKINTŐ gőzturbinák megjelenésével 1903-ban kétpólusú turbógenerátort szerkesztett, 1912- ben az áramszámláló hitelesítésére szolgáló eljárást szabadalmaztatott és érdemei közé tartozik a nagyvasúti viillamosmozdonyok fázisváltójának tökéletesítése is. Bláthy nemcsak az elektrotechnika kimagasló úttörője volt, hanem rendkívül sokoldalú egyéniség: kiváló nyelv- és fejszámoló képességgel rendelkezett, ismert vollt neve a sakkfeladványokat tartalmazó könyve révén is (Vielzügige Schachaufgaben — 1889, Lipcse), a Magyar Sakkszövetség társelnöke volt. Emlékére 1958-ban az Eletkrotechnikai Egyesület évenként kiosztásra kerülő Bláthy-díjat alapított. Kováts Andor Bláthy Ottó Titusz Bláthynak a századfordulón szerkesztett „villanyórá”-í. A jobb oldali már teljesen a mait formázza Alkoholbomlás a szervezetben A hamburgi egyetem ku-' tatói megállapították, hogy némely embernek a szervezetéből hiányzik az alkohol lebontásában fontos szerepű aldehid-dehidrogenáz izoenzim (ALDH). Ügy tetszik, hogy a japánoknak, a kínaiaknak és a vietnamiaknak örökletesen hiányuk van ebből az enzimből — kevésbé is 'bírják az alkoholt, mint az európaiak vagy a fehér bőrű amerikaiak. Az alkoholt a máj — első lépésben — a sejteket károsító acetaldehiddé változtatja. Ennek hatására biogén aminok (mint amilyenek az adrenalin) választódnak ki, és kerülnek a vérbe, hirtelen arcpirulást, erősebb szívdobogást, magasabb bőrhőmérsékletet és nyugtalanságot okozva. Ez a folyamat azonban csak abban az emberben megy végbe, akiben nincs kellő mennyiségű alkoholelbontó ALDH. Mivel az európaiak általában nem szenvednek genetikailag meghatározott ALDH-hiányban, fontos jelzés számukra, ha az alkoholfogyasztáskor ezek a tünetek mutatkoznak rajtuk. Akinek a szervezetéből hiányzik az ALDH, az az utóbbi időben valószínűleg túlságosan sok alkoholt fogyasztott. Főképp az .égetett szesz károsítja még a rendes mennyiségű ALDH- enzimeket is. Aki azonban megállja, hogy mintegy tíz héten át ne fogyasszon alkoholt, annak a szervezete pótolhatja ennek az alkoholbontó enzimnek a hiányát. Orvosi körökben remélik: e kutatási eredmények majd felhasználhatók lesznek arra, hogy enzimterápiával könnyítsék meg az alkoholistáknak a káros szenvedélyükről való leszokóst. Eredményesen befejezte próbaüzemét a Szovjetúnióban kifejlesztett újfajta vízmű, amelynek valamennyi berendezése, csővezetéké, armatúrája nem drága rozsdaálló acélból, vagy színesfémekből, hanem üvegből készült. A szovjet szakemberek alkalmas szerelési technológiájával megfelelő hordozószerkezetre szerelik az üvegelemeket. Az üvegcsöveket karmantyúval csatlakoztatják a szivattyúk és a különféle berendezések csöveihez. II világ legnagyobb kézzel faragott sörüskorséja az NSZK-ban Franz Riedl asztalosmester bemutatja művét, a világ legnagyobb fából készült és kézzel faragott söröskorsóját, amely 180 centiméter magas, 68 kilogramm súlyú és 110 liter sör fér bele. A hatalmas ivóedényt többek között Malente nevezetes épületei és a nyugatnémet labdarúgó válogatott játékosainak portréi díszítik, ez a kisváros ugyanis a nemzeti tizenegy egyik felkészülési helye. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) Fém helyett üveg
