Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-21 / 251. szám
1989. OKTÓBER 21. j^ÉPlAP 3 A parlament elfogadta a választási törvényt Megkezdte második országos gyűlését az MDF (Folytatás a 2. oldalról) mindig lehetőség, mert a kár értéke nehezen mérhető fel, például abban az esetben, ha a törvénysértések áldozatául esett személyeket kivégezték. Javasolta, hogy fogadják el a Horváth Lajos által ismertetett határozat-tervezetet, s ígéretet tett rá, hogy a javaslatot még ebben az évben az Országgyűlés elé terjesztik, amennyiben arra mód lesz. Megvitatását ugyanis a legszélesebb társadalmi nyilvánosság bevonásával tervezik. Határozathozatal következett. Először az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatról döntött az Országgyűlés: 278 támogató, 4 ellenző szavazattal és 28 tartózkodással elfogadta. Ezután a törvénysértő elítélések, internálások, kitelepítések áldozatainak kártalanításáról szóló határozattervezetét az Országgyűlés 287 igenlő, 2 nemleges szavazattal és 13 tartózkodással elfogadta. Ugyancsak elfogadta az Országgyűlés — 289 egyetértő. 3 ellenző szavazattal és 12 tartózkodással — a rendőrhatósági őrizetben fogva tartott (internált), valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozat-tervezetet. Mielőtt rátértek a következő napirendi pont megtárgyalására, az elnöklő Szűrös Mátyás üdvözölte a Magyar Demokrata Fórum küldöttségét, amely a szervezet második országos gyűléséről érkezett, hogy részt vegyen az ülésen. Az MDF nevében Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.), szólalt feli. — Örömmel és megnyugvással töltötte el a Magyar Demokrata Fórum országos gyűlését az a tény — mondotta —, hogy a parlament elfogadta a sarkalatos törvényeket. Ezzel lehetővé tette, hogy a demokratikus átmenet megvalósuljon hazánkban, kinyíltak a kapuk Európa felé. Üdvözlendő, hogy a képviselők azokról az alternatívákról is kedvezően döntöttek, amelyek a munkásőrségre illetve a munkahelyeken való pártszerveződésre vonatkoztak. Az MDF- nek meggyőződése, hogy ebben az esetben nem egyszerűen az ellenzék álláspontját tette magáéivá a parlament, hanem a demokrácia álláspontját. Szűrös Mátyás képviselő:ársai nevében is megköszönte az elismerő szavakat. Rátérve az október 23-ával kapcsolatos napirendre, a következőket mondotta: — 1956. október 23-ára, a népfelkelés napjára való emlékezés szervezésére — több poitikai szervezet kezdeményezése alapján —, társadalmi bizottság jött létre. Az Október 23-a Bizottság Budapest :öbb terén és utcáján nyilvános megemlékezést, eméktábla-avatást tart, majd i rendezvények egy tömegiyűlésen, a Parlament előtt, i Kossuth Lajos téren fejeződnének he. A bizottság vezetőinek első, nagy visszhangot kiváltó kérése az volt, hogy szereljék le az Országház kupoláján lévő vörös csillagot. Amikor ennek technikai akadályait az Országgyűlés hivatala jelezte, kérték, hogy a csillag kivilágítását szüntessük meg. Ez október 13- án megtörtént — mondotta Szűrös Mátyás. Október 23-a megünnepléséről Németh Miklós minisz:erelnök terjesztette elő a kormány javaslatait. Elöljáróban'kifejtette: október 23-a máris kitörölhe:etlen dátumként van jelen, óz Országgyűlés most arról natároz — mondotta —, hogy íz a nap államilag is elisnert ünnep legyen. Népszavazás dönt viszont majd arról — a kormány javaslaa szerint —, hogy egyúttal aemzeti ünnep lesz-e. Sajátos körülményként értékelte, hogy éppen október 23-a előtt néhány nappal fogadta el a parlament a Magyar Köztársaság alkotmánytörvényét, amely kihirdetése napján lép hatályba. Bejelentette: a kormány kész megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a törvény kihirdetésének és azzal hatályba lépésének napja október 23-a legyen. A javaslatok sorát azzal zárta: október 23-án a Parlament erkélyéről vagy főlépcsőjéről az Országgyűlés elnöke, aki attól a naptól kezdve a Magyar Köztársaság elnöki tisztéből adódó feladatokat is ellátja, megfelelő külsőségek között kiáltsa ki a Magyar Köztársaságot. Szűrös Mátyás a kormány elnökének hozzászólását követően — megköszönve Németh Miklós szavait — kijelentette: a tapsból úgy ítéli meg, hogy az Országgyűlés egyöntetűen támogatja a javaslatot. Ezután Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az 1956. október 23-áról szóló nyilatkozat-tervezetet a képviselőknek kiosztották. Megkérdezte a képviselőket, van-e valakinek észrevétele a tervezettel kapcsolatban. Antal Imre (Pest m., 19. vk.) egyetértett azzal, hogy hazánk lakossága népszavazással döntsön nemzeti ünnepünkről. A nyilatkozat-tervezettől függetlenül Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) terjesztette önálló képviselői indítványát 1956. október 23-a megünnepléséről az Országgyűlés elé. Reményét fejezte ki, hogy a parlament ünneppé nyilvánítja ezt a napot, amelyet a nép úgyis ünnepelni fog. Tiltakozásának adott hangot amiatt, hogy a napoknak neveket adjanak, de legfőképpen az ellen, hogy október 23-át a megbékélés napjának kiáltsák ki. Felvetette azt is: nem szabad választásra feltenni, hogy március 15-e, augusztus 20-a, vagy október 23-a legyen a magyar nemzeti ünnep. A népet nem lehet ilyen döntés elé állítani. Egyik ünnepet nem szabad a másik ünnep alá rendelni, mindegyiknek megvan a maga jelentősége. Még a határozathozatal előtt Roszik Gábor felhívta a figyelmet: akármiképpen is határoz most az Országgyűlés, a népszavazás eredménye más is lehet; a mostani állásfoglalás nem zárja ki, hogy erről a kérdésről később népszavazással döntsenek. Határozathozatal következett: a képviselők 200 ellenszavazattal, 42 támogatással, 51 tartózkodás mellett elvetették azt az indítványt, hogy október 23-át határozattal nemzeti ünneppé nyilvánítsák. Ezután az elnök ugyancsak szavazásra tette fel: egyetért-e az Országgyűlés azzal a javaslattal — bár ez a kérdés a kormány hatáskörébe tartozik —, hogy október 23-a munkaszüneti nap legyen. A képviselők ezt az indítványt sem támogatták: 224-en ellene, 38-an mellette szavaztak, míg 29- en tartózkodtak. Ezután az állami tulajdoniban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek által kezelt vagyonról szóló 'pénzügyminiszteri tájékoztatót tárgyalták meg a képviselők. Békési László pénzügyminiszter az írásos tájékoztatóhoz szóbeli kiegészítést fűzött. Elmondotta, hogy nem tudnak valós képet adni a szervezetek tulajdonában, illetve kezelésében lévő ingatlanok vagyoni értékéről, hiszen azok nyilvántartása nem reális forgalmi értéket, hanem különböző időpontokban született, úgynevezett nyilvántartási értéket tartalmazza. Így a nem egészen' 12 milliárd forint összesített értéken nyilvántartott vagyontömeg forgalmi értéke annál lényegesen több. Hiányos a tájékoztató azért is, mert egy-egy ingatlan vegyes kezelői jogának valódi értékét nem tudja bemutatni. Torzítanak az adatok a költségvetési támogatás öszszesített bemutatásakor is. 1968-tól kezdődően az MSZMP, illetve más társadalmi szervezetek költségvetési támogatása 47,4 milliárd forint összegre rúg. A párt, a KISZ és a szakszervezetek közvetlen irányításával működő vállalatok 8.6 milliárd forint összegű adójának elengedésével az állami támogatás együttes öszszege 56 milliárd forintra tehető. Ez azonban valorizálás nélkül alkalmatlan a közgazdasági összegzésre. Ennek ellenére az Országgyűlés képet tud alkotni arról az infrastruktúráról, amelyet a — felmérés idején még — MSZMP, illetve a társadalmi szervezetek kezelnek. A nyilvántartások adatai szerint ez az infrastruktúra 1384 olyan épületet tartalmaz, amelyet a párt és a társadalmi szervek kizárólagosan kezelnek, és további 1500 olyan épületet, amelyeknél a kezelői jog más szervekkel megosztott. Az elmúlt 31 év alatt tehát 1957-től az MSZMP működésének költségeit 21 százalékban fedezte állami támogatás, 75 százalékban pedig a párttagok tagdíja. Ez az arány fokozatosan megváltozott, és 1988-ban az állami támogatás a párt öszszes bevételi forrásainak több mint 50 százalékát tette ki. A Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, vagy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság működését teljeskörűen az állami költségvetés finanszírozta. 1977 óta a párt minden ingatlana állami tulajdonban van, az MSZMP csupán kezelői joggal rendelkezett. Tulajdonrendezésre tehát nincs szükség, csupán az ingatlanok hasznosításáról kell dönteni. A kormány a párt ingatlanvagyonának hasznosításakor három rendező elvet követ. E vagyonból kívánja megteremteni a pártok, így a Magyar Szocialista Párt működéséhez elengedhetetlenül szükséges feltételeket, összhangban azzal az elfogadott elvvel, hogy a többpártrendszer sem kerülhet többe, mint az egypártrendszer. A kormány az ingatlanvagyon másik részét oktatási, egészségügyi célokra kívánja igénybe venni, bevonva e munka előkészítésébe a fővárosi, a megyei és a helyi tanácsokat is. Az ingatlanvagyon harmadik részéből a jogállamiság kiépítéséhez nélkülözhetetlen intézmények elhelyezésére és a pártok közötti elosztás korrekciójára is célszerű tartalékot képezni. A folyó költségvetési támogatások összegéről a párttörvénynek megfelelően, Illetve az éves költségvetés keretében a parlament fog dönteni. Ez a pártokra és társadalmi szervezetekre egyaránt vonatkozik. A kormány a pártingatlanok felosztásának előkészítésére kormánybiztost állított. A vagyon elosztása két szakaszban bonyolítható le. Az első szakasz előkészítését ez év végéig célszerű befejezni. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), szerint a ma még meglévő 22 ezer szociális otthoni hely mellett további 12—15 ezerre lenne szükség, s az információk szerint ezek kiaiakíthatóak lennének a funkciót vesztett középületekben. Nagy Sándor (országos lista), a SZOT főtitkára fenntartását fejezte ki a tájékoztatóban szerinte meglévő módszertani probléma miatt. Nevezetesen arra gondolt, hogy a beszámoló összemosta a pártok, a politikai szerveződések és a társadalmi szervezetek vagyoni, pénzügyi kérdéseit. A szakszervezet vagyonával kapcsolatos tisztánlátást az nehezíti — mondotta —, hogy a 'hatvanas években jelentős értékű szakszervezeti vagyont államosítottak. Hámori Csaba (országos lista), az MSZP Elnöksége nevében kért szót. Tájékoztatta az Országgyűlést arról is, hogy az MSZP kezelésében lévő ingatlanok pontos és hiteles felmérését követően december 31-éig tisztázni kívánják: melyek azok az ingatlanok, amelyek a párt működéséheá nélkülözhetetlenek. A pénzügyminiszteri tájékoztató elfogadását követően személyi kérdésekben döntöttek a képviselők. Elsőként — az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek megfelelően, a belügyminiszter javaslatát elfogadva — megválasztották az öttagú országos választási bizottságot, amelynek titkára dr. Kara ■Pál lett. Döntöttek arról, hogy az Országgyűlés elnöki teendőivel — mindaddig, amíg a ház jelenlegi elnöke a köztársasági elnöki funkcióból adódó feladatokat látja el — Fodor István alelnököt bízzák meg. Szűrös Mátyás szavakban, a parlament pedig tapssal köszönte meg az Elnöki Tanács tagjainak és elnökének, Straub F. Brúnónak, a kiemelkedő tudósnak és kiváló személyiségnek a tevékenységét. Ezt követően Szűrös Mátyás befejezettnek nyilvánította az ülésszakot, mondván: az elmúlt napokban becsületes és nem könnyű, sokak szerint történelmi jelentőségű munkát végzett az Országgyűlés. Bejelentette: a legközelebbi ülésszak október 30-án, hétfőn 10 órakor kezdődik. Kérte a képviselőket, akinek lehetősége van rá, vegyen részt október 23-án, a déli harangszó idején a köztársaság kikiáltásának ünnepi ceremóniáján. (Folytatás az 1. oldalról\) telére, a magyarországi demokratikus erők nagy felelősségére figyelmeztetett az elmúlt másiel év szédítő tempójú változásai nyomán olyan eredmények születtek, amelyeket korábban csak reményeikben fogalmazhattak meg a demokratikus gondolkodású emberek. Ezek a jelentős eredmények azonban fokozottan megkövetelik a politika színpadára lépők felelős magatartását. Ez a felelősség itt és most, a totális diktatúra — hol enyhébb, hol szigorúbb — négy évtizede után azt jelenti, hogy a demokratikus erőknek az alkotmányos Magyarország megszületése felett kell bábáskodni. Magyarország most ebben mutatott fel jelentős eredményeket. A demokrácia hazai vívmányai közepette fontos feladat átgondolni Magyarország külpolitikai környezetének alakulását. A nemzetközi feltételek alakulását elemezve Antall József hangsúlyozta: a külföld barátságos, biztató magatartása mellett tisztában kell lennie az országnak, hol húzódnak a határok. Miközben Magyarország a demokrácia kiteljesítéséért küzd, s ebben számít a világ segítségére is, tudnia kell azt is, hogy mind bel-, mind külpolitikai érdek a stabilitás, a békés átmenet biztosítása. Ha a demokratikus jogállam, a független magyar államiság nem párosul a politikai stabilitással, a politikai felelősséggel, és elharapódzik a szabadosság, illetve az irrealitások mezejére téved az ország, akkor ennek történelmi felelősségét is a demokratikus erőknek kell viselniük. Az MDF külpolitikai programjában nem adja fel a magyar semlegesség iránti vágyat, de azt is tudni kell, hogy a semlegesség egyetlen ország esetében sem volt pusztán proklamáció kérdése, hanem világpolitikai, regionális egyezmények, lehetőségek függvénye. A magyar belső helyzetet értékelve leszögezte: az ország gazdasága válságban van, s még súlyosabb válság felé halad. A gazdasági krízis könnyen szociális válsággá válhat, ami együttesen minden politikai erőt elsodorható Nagy taps fogadta Für Lajos elnökségi tag bejelentését: az Országgyűlés elfogadta a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatására beterjesztett javaslatot. Az országos gyűlés Csoóri Sándor vezetésével küldöttséget menesztett a Parlamentbe, hogy az MDF nevében üdvözöljék a képviselők döntését. Ezt követően Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke üdvözölte a volt kényszermunkások, internáltak, kitelepítettek, hadifoglyok és politikai üldözöttek érdekvédelmi szervezete nevében az MDF-tanácskozás résztvevőit, majd felolvasták az A rendőrség segíti az 1956. október 23-i népfelkelés évfordulójának megünneplésére a törvényes rendelkezéseknek megfelelően szervezett ünnepi rendezvények zavartalan lebonyolítását — tudatja a Belügyminisztériumnak az MTI-hez eljuttatott közleménye. A szervezők igényeinek megfelelően tanácsokkal is közreműködik a rendezők felkészítésében. Az ünnepségek, a felvonulások zavartalan lebonyolításában, az ideiglenes forgalomkorlátozásokban közreműködő és a biztosításban résztvevő rendőrök feladataikat — a bizalom erősítése MDF Országos Elnöksége és a Recski Szövetség oittóber 20-án kötött megállapodását. Ebben a felek leszögezik: elengedhetetlenül szükségesnek és elsődleges fontosságúnak tekintik az ország jelenlegi politikai és társadalmi stabilitásának megteremtését és biztosítását, mert csak ez vezethet el egy kiegyensúlyozott parlamentáris demokráciához. Az MDF szervezeti beszámolóját Lezsák Sándor elnökségi tag terjesztette elő. Közölte, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak 20154 tagja van és az ország 306 településén 327 szervezete működik. Ezenkívül van még 30—40 szakmai csoportjuk. A feladatokról szólva kiemelte, hogy erősíteni kell az MDF belső szervezetét. Ki kell alakítani a területi, a megyei és a választókerületi választási irodákat. Ezután Zala Tamás, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vezetőségének tagja üdvözölte a gyűlést, méltatta az MDF és az MZSKE közötti szervezeti együttműködést. Ugyancsak üdvözölte a gyűlés résztvevőit Király Béla, az 1056-os Nemzetőrség volt parancsnoka, sok szerencsét kívánva a résztvevőknek a tanácskozás munkájához. A Szabad Demokraták Szövetségének üdvözletét Mécs Imre, az SZDSZ ügyvivője tolmácsolta. A Magyar Demokrata Fórum gazdasági programtervezetéhez Bőd Péter Ákos fűzött szóbeli kiegészítést. Pősze Lajos az MDF választási felkészüléséről számolt be. Elmondta, hogy mindhárom — köztársaságielnöki, országgyűlési-képviselői, helyhatósági — választásra hasonló szervezési munkával kell készülniük. Horváth Balázs az MDF alapszabályának módosításával kapcsolatos javaslatokat összegezte. Az alapszabály módosítására azért van szükség, hogy az megfeleljen az egyesülési törvény és az Országgyűlés mostani ülésszakán elfogadott párttörvény szabályainak. Ezt követően az esti órákban megkezdődött a program vitája. Debreczéni József országgyűlési képviselő egyenesen a parlament üléséről érkezett a tanácskozás helyszínére, s a Tiszteit Házban szerzett élményeit megosztotta küldött-társaival. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a parlament — bár a viták során kétkedő hangok is hallatszottak — teljesítette történelmi feladatát; törvényerőre emelte a sarkalatos törvények tervezeteit. A képviselő azonban mégis „ötös-alára” értékelte a törvényhozás munkáját, mivel a parlament nem foglalt állást arról, hogy október 23. legyen pirosbetűs nemzeti ünnep. A kongresszus este 8 órakor fejezte be első munkanapját. Szombaton szekcióüléseken folytatódik az MDF1 programtervezeteinek vitája. érdekében — szolgálati fegyverük nélkül látják el. A Belügyminisztérium felkéri a szervezésben közreműködő politikai pártokat és szervezeteket, hogy az ünnepségeket az alkalomhoz illő méltósággal tartsák meg, tartózkodva az olyan szélsőiséges megnyilvánulásoktól, amelyek sértenék a nép, a nemzet kegyeletét és aláásnák országunk tekintélyét. A résztvevők közmegegyezést és megbékélést demonstráló magatartása legyen bizonyítéka fejlett politikai kultúránknak és európaiságunknak, s ehhez szükség van minden törvénytisztelő állampolgár közreműködésére és segítségére. fl Belügyminisztérium közleménye
