Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-13 / 243. szám

j^jteoAP 1989. OKTÓBER 13 A „műtét nélkül”-i műtét után hazamehet [ Szabadidőben csal Egy szakambulancia tapasztalatai A jászberényi kórház ren­delőintézetében működik a oolo-proctologiai szakambu­lancia, amely lehetővé tette, hogy néhány végbéltáji meg­betegedést, többek között az aranyeres megbetegedésben szenvedők nagy részét am­bulánsán meggyógyíthassuk, és így nem kell az operáci­ót vállalniuk. A fél év alatt közel négy­száz beteget vizsgáltunk meg, akik ezernél több keze­lésen vettek részt. A legfia­talabb páciens 6 éves volt, a legidősebb betöltötte a nyolcvan évet. A legtöbben az 50-60 év közötti korcso­portba tartoztak. A férfiak és nők aránya lényegében megegyezett. A fél év alatt százötvennél több belső, és körülbelül u­­gyanennyi külső aranyeres járóbeteg-műtétet végeztünk. Tíznél több felszínes sipoly­járatot irtottunk ki. A belsőaranyér-kezelés a betegek felének nem oko­zott fájdalmat. Másik nagy többségüknek enyhe disz­­komfort érzést okozott a fel­helyezett leszorító gyűrű. Ezek a betegek egy-két napig kénytelenek voltak fájdalom, csillapító tablettát beszedni. Mindössze négy beteg szá­molt be nagyobb fájdalom­ról. Felajánlottuk, hogy le­vesszük a gyűrűt, és ezzel a fájdalom rögtön megszű­nik, de azt mondták, inkább elviselik a fájdalmat, csak meggyógyuljanak. Az operált betegeknél olyan jelentősebb vérzés, — amely kórházi körülmények közötti ellátást igényelt vol­na, — nem volt. A belső aranyeres panaszok miatt ke­zeltek közül senkit nem kel­lett a sebészeti osztályra felvenni. A külső aranyeres csomók ellátása több gondot okozott. A kezelés után két-három napig a betegeknek több­kevesebb fájdalomcsillapí­tót kellett szedniük. A mű­tét után egy beteget nem engedtünk haza, mert több mint száz kilométerre lakott, és az utazásnak szövődmé­nyei lettek volna. Nem lehetett a járóbe­teg rendelésen ellátni a be­tegek 2 százalékát — maga­sabban nyíló sipolyjáratok, többször operált klüső, kör­körös aranyerek, stb. — miatt. A belső aranyérben szen­vedők közül azok, akiknek a kezelés alatt fájdalmaik nincsenek, dolgozhatnak! A külső aranyérrel kezel­tek azonban akár két hétig is táppénzen tarthatók, és azután eredeti mukakörük­­ben dolgozhatnak tovább. Amikor a betegeket meg­kérdeztük az ambuláns ke­zelésről, még a fájdalommal küszködök is előnyösnek vélték a hagyományos ope­rációval szemben, mert nem kell befeküdni a kórházba, és vállalni az altatásos műtét rizikóját, nem kell hosszú hetekig táppénzen lenniük. A szakambulancia a fél év alatt körülbelül 25 ezer forintjába került a kórház­nak. Ezzel szemben a meg­takarítás megyei szinten mintegy 4 millió forint (á­­polási és műtéti költségek, a több hetes tápppénz össze­ge, kiesett termelési érték, stb.). Nem hallgathatjuk el a negatív jelenségeket sem. A vastagbéldaganatos bete­gek egy része már olyan el­hanyagolt állapotban került műtétre, amikor radikális, kiterjesztett beavatkozásokat kellett elvégezni az erősen leromlott betegeken. így a műtétek sikere és a túlélés lehetősége is lényegesen csökkent. A szakambulancia megin­dulásával lehetőség nyílott arra, hogy az első tünetek megjelenése idején vizsgála­tokat végezhessünk. Ezzel a betegségeket korábbi stádi­umban, kisebb beavatkozás­sal tudjuk meggyógyítani. Az eredmények jobbak, a túlé­lés valószínűsége is nagyobb. Tudnunk kell, hogy a tü­netek megjelenése idején a vastagbél lassan növekvő, rosszindulatú elváltozásait már esetleg évek óta ma­gunkban hordozzuk. Mire a tipikus elváltozások jelent­keznek, — fogyás, székletvál­tozás, véres, nyákos székü­­rítések, stb. — a daganat már nagy kiterjedésű. Ezért -még ezek kialakulása előtt fel kell fedezni azokat. Erre több lehetőség is adódik. Az egyik megoldás a felnőtt la­kosság különböző tesztekkel való szűrése. A legkisebb gyanú esetén ezek az embe­rek a szakambulancia nyúj­totta vizsgáló módszerekkel biztonsággal kivizsgálhatok. A segítségnyújtásihoz tehát a lehetőségek adottak. Az egyre növekvő számú vas­tagbélbetegségben szenvedők megjelenése arra figyelmez­tet. akinek panasza van, for­duljon azonnal orvoshoz. A 45 év feletti lakosság pedig kérje a szűrővizsgálatok el­végzését. Dr. Jánosi Gábor sebész szakorvos Body-bizti Olvasom egy MTI közle­ményben, hogy egy 21 éves brit hölgy, aki félmeztelen fotóiról vált híressé, 10 mil­lió font értékben biztosította testét. A Lloyd’s-nál kötött biztosítás értelmében Su­zanne Mizzi arca 5 millió, keblei és lába 4 millió, 'kar­jai 500 ezer fontot érnek. Testének maradék része — legalább is Suzanne szerint — „csak” félmillió fontot kóstál. Mizzi kisasszony egy divatcégeket tömörítő kon­zorciummal kötött három­éves szerződése alapján, évente harmincötezer fon­tot keres. A négymilliós keblű hölgy tehát felparcellázta magát, és aprólékosan bebiztosítot­ta a jövőjét arra az esetre, ha történetesen valami baj történne vele, és szerződése lejárta előtt, testi hibából kifolyólag, munkanélkülivé válna. BevaLlom, igencsak izgat­ja a fantáziámat, hogy vajon egy ilyen biztosítás milyen alpontokat tartalmaz. Vagyis, mikor károsult a károsult? Mert amíg a nők többségé­nél a kebeLügy belügy, a de­rék Suzanne extravertált volta miatt, más a kár ne­ki, mint másnak. Sőt azt is mondhatnám, páratlan kárt szenvedhet, ki páros szer­veit kockáztatja. Tehát sze­rény elképzelésem szerint eleve kizárt, hogy itt egy típusb'ztosításról legyen szó. Jól tudjuk, hogy az egyönte­tűség még egy Cascónál sem megoldható, hát még egy, sőt két 'kebelnél. Aztán pél­dául, ha már a Cascót emlí­tettem, vajon van-e önrésze­sedés egy ilyen mellkasi biztosításnál. Hiszen a díjfi­zetés — tudom a biztosítótól — mindig attól függ, hogy milyen kockázatot kell a biztosítottért vállalni. Aztán például a magán­életben vannak-e megszorí­tások. Mert akit sűrűn meg­szorongatnak, ott nagyobb a biztosítási kockázat, mintha valaki csak mutogatja ma­gát. Szóval ez nagyon érde­kes téma. Hiszen, hogy mi mitől, hogyan romlik el, azt nagyon pontosan meg kell határozni. És egy ilyen mell­­ügyben ez egyáltalán nem mellékes. No meg ott van még az is, hogy egy autónál, a díjfizetésnél számít a köb­centi. És Mizzi kisasszony­nál? Vajon mennyi lehet a havi törlesztés, fontban? De tegyük fel, a Lloyd’s­­nál mindezekre a kérdések­re precíz jogi megfogalmazás létezik. Akkor is ott van a kárszakértők problémája. Ki legyen, ki lehet a kárszakér­tő? Mert megint csak a ko­csi példájánál maradva: az tiszta sor, hogy egy Lada el­ső balos sárvédője mikor tö­kéletes és mikor nem. Erre tízből tíz szakértő azonos választ tud adni. Node ugyanez a kérdés egy kebel­nél, már ízlés dolga. Egyál­talán férfi legyen a kár­szakértő vagy nő? Hát, nem mernék tanácsot adni. És jaj, ki ne hagyjam an­nak a lehetőségét, ha valaki, no nem Mizzi kisasszony, hanem egyszerűen valaki, aki hasonló cipőben jár, biz­tosítási csalást akarna elkö­vetni, s ennek érdekében többé nem mutogatná ma­gát Vajon ki mondja meg. hogy őszinteség, vagy álság lapul-e szunnyadó keblei alatt? — szilas — A világ legdrágább autója A svéd főváros Műszaki Múzeumában tekint hetik meg az érdeklődők az 1931-ben gyártott hat Bugatti Royal egyikét, a világ legdrágább autóját. A kocsit egy 1981-es Los Angeles-i árverésen tízmillió dollárért vásárolta Hans Thulin svéd üzletember és milliárdos. Azóta nemrég egy 18 millió dolláros vásárlási ajánlatot utasított el. Készülődés... II szegfű gondozása, vedelnie A kertbarátok a szegfűt fűtött fóliasátrakban, dug­ványozással akár ősztől ta­vaszig szaporíthatják. Legfontosabb követelmény, hogy jól felmelegedő, kissé lúgos, tehát mészlben gaz­dag középkötött, agyagos gyepszín földet vagy vályo­­gos kertiföldet használjunk a földkeverékhez. A tápanyag dúsítása érde­kében köbméterenként 100 —>150 kg érett marhatrágyát és 1,5—2 kg szuperfoszfátot is tegyünk a földkeverékbe. A gondos gazda a fóliasát­rat.a kiültetés előtt legalább egy hétig 12 C-fok körüli hőmérsékleti értékben tart­ja. Négyzetméterenként 40— 50 tövet ültethetünk el. Mi­vel a szegfű sekélyen gyöke­resedő növény, ezért a szeg­fűt hálózni keld, tehát „tá­maszokba” kell nevelni. Az első háló a talaj felszínétől: 12 cm-re, az azt követő 15 em-re a további hálók pe­dig 20 om-re kerüljenek. Fó­lia alatt a növényeket visz­­szatörés nélkül is nevelhet­jük, de iha mégis visszatörést alkalmaznánk, azit a 3—5. levélpár felett végezzük el. Ha azt akarjuk, hogy a szegfű szép nagy virágfeje­ket neveljen, a főbimbótól számított hatodik levélpárig bimbózzuk le a növényeket. Mivel a szegfű gyökerei bő­séges oxigénellátást igé­nyelnek, ezért hetente csak egy alkalommal öntözzük. A léghőmérsékletet gondosan szabályozzuk, mert 20 C-fok­nál magasabb hőmérsékleten a növények 'kevesebb virágot fognak hozni, s a takácsat­kákkal is meg fog gyűlni a bajunk. A közönséges vagy két­­foltos takácsatkákat akár egy jó kézi-nagyító segítsé­gével is könnyű felismerni, mert fordított tojás alakú nőstényeik 0,36—0,48 mim hosszúságúak, a sárgászöld­től narancs-vörösig terjedő­en változatos színekben „pompáznak”. A hímek ki­sebbek (1,22—0,42 mm hosz­­szúságúak. Színük: sárgáitól narancsvörösig, igen változó. Mint a károsítok nevében is 'benne van, háti oldalukon 'két sötétébb foltot viselnek. A ikétfoltos takáosatkák ki­fejlett egyedei négy pár láb­bal rendelkeznek, míg a lár­váiknak csak három pár lá­ba van. Sárgászöld, gömbö­lyű tojásaik igen picinyék 0,02—0,03 mm nagyságúak. Az atkák kártétele szívo­­gatásuk nyomán vádiik látha­tóvá: először csak apró, hal­vány foltok ' formájában. Majd a levelek bronzos színt öltenek. A levelék fonákén a kártevők fiinom szövedéket készítenek. Ha nem védekezünk elle­nük kellő időben^ akár 9— 10 nemzedékük is követheti egymást. Jó hatású készít­mény a MITAG EC 0,3 szá­zalékban, a ROSPIN 0,2 szá­zalékban és a POL-AKARI­­TOK 0,2 százalék tömény­ségben. Dr. Széles Csaba Barkócs-tanócs Lábzsámoly nagyinak „Batyuba szedte rongyait a nyár, a pirosító kedvű oda már, oly váratlanul, ahogy érkezett...” (József Attila: Ősz) Talán lesz még néhány ve­rőfényes nap, s azután el­érkezik az igazi ősz minden szépségével és veszélyével. Az éjszakák, az esték és a hajnalok egyre hűvösödnek. Észrevesszük, hogy a hőmér­séklet naponta, sőt óráról órára változik, s gyakrabban esik az eső is. Van két generáció, .amely különösen érzékeny az idő­változásra. Ezek a gyerme­kek és az idősebbek. Már Hippokratész, a hires görög orvos is megállapította, hogy nyáron és az ősz első szaka­szában az öregek jól érzik magukat és egészségesek. Csak később, a hűvös, ned­vesebb időszak beköszöwté­­vel kezdődnek a gondok. A szervezet csodálatos au­tomatikusan működő hősza­bályozó készüléke ebben a korban már nem teljesen tö­kéletes, kerüljük hát a tar­tós lehűlést, 'hiszen egy tü­dőgyulladás végzetes követ­­keaményekkel járhat, sőt a különböző ízületi bántal­­mak kiújulása is sok 'kelle­metlenséget Okoz. Mindezek ellenére megelőzhető-e az évszakváltozás okozta kelle­metlen panaszok? Azt válaszolhatjuk rá, hogy életmódunkat okosan szervezve, igen. Hiszen az ősz még nem ró •túl nagy feladatot az idős ember szervezetére. Valójá­ban folytathatjuk tavasszal, illetve nyáron megszokott életmódunkat, — a napi 1— 2 órás sétát, természetbará­tok a turisztikát. A napsu­gár előnyös biológiai 'hatá­sára ősszel is szükség van, — tartózkodjunk hát minél többet szabad levegőn és használjuk ki a természettől „ajándékba” kapott pár órás napsütést. Ha beköszönt a hideg, esős idő fokozottabban ügyeljünk az öltözködésre. Aki fázik az semmi esetre se alkohol­lal melegítse fel magát. A megfázást, meghűlést, huru­­tos betegségeket az időjá­rási körülményekhez alkal­mazkodó réteges öltözködés­sel kerülhetjük el. Az alvási idő megtartása, az izgalmak kerülése, a csa­ládi vagy baráti légkör, a ki­egyensúlyozott, jól szerve­zett napirend mind-mind kedvező feltételeket teremt­het ahhoz, hogy az idős em­ber az őszi időváltozásokat — lehetőleg zökkenőmente­sen — átvészelje. Cs. T. I. Manapság láb­zsámolyt nem le­het vásárolni. Ám házilagosan köny­­nyen készíthetünk ilyet. Hozzávalók: 4 darab 4x4 centi vastag, 1 centi ma­gas keményfaláb, 1 darab 30x40 centis farost le­mez; 1 darab 1,5— 2 centi vastag 38x48 centis hab­szivacslap; a te­tejét borító 40x50 centi nagyságú bútorszövet vagy kordbársony, eset­leg maradék szőr­medarab. A négy lábat hi­deg enyvvel és csavarral — a szélektől 3—3 centivel beljebb — a farostlemezhez rögzítjük. Ezután a habszi­vacsot a farostlemezre ra­gasztjuk. és a tetejére borí­tott bútorszövetet a szivacs­csal együtt az alsó oldalszé­len körbe rászögeljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom