Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-10 / 240. szám

Az MSZP programnyilatkozatot fogadott el Beszélgetés a szünetben, (balról-jobbra) Szilágyi Gyula, Hurubán Zoltánné, Baráth József, Müller Attila, Rimóczi Sándorné (Folytatás az 1. oldalról) val összhangban tölthetnek be. A párt tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. Ugyancsak elfogadták a küldöttek a pánt tagdíjfize­tései szabályzatát, amely előírja: a 'párttagdíj havi Összege a párttag és az alapszervezete közötti meg­állapodástól függően 50-rtől 150 forint lehet. Az 5000 fo­rint alatti nettó jövedelem­mel rendelkezők havi tagdí­ja 50 forint. A párttagok azonban ennél nagyobb ösz­­szegű tagdíjfizetésre is vál­lalkozhatnak. A pártalkotmányt elfogadó döntés után Papp Gábor Ba­ranya megyei küldött beje­lentette, hogy — immár az alapszabály adta lehetőség­gel élve — a vidéki mun­kástagozatok és a kongresz­­szus munkásküldöttei létre­hozták a munkástagozatok koordinációs bizottságát. Mint mondotta: céljuk, hogy az azonos élethelyzetű fizi­kai dolgozók, valamint a ve­lük szimpatizáló párttagok számára — alapszervezeti hovatartozás nélkül — poli­­tizálási lehetőséget és fóru­mot teremteni. Ezek után Pozsgay Imre adott tájékoztatót a prog­ramnyilatkozattal kapcsola­tos módosításokról, illetőleg a határozathozatal miként­jéről. Pozsgay Imre emlékezte-I tett arra, hogy a küldöttek­nek két szakaszban volt al­kalmuk megvitatni a prog­ramnyilatkozat tervezetét, s mind az elvi, mind a téte­les vitában többségük már kinyilvánította egyetértését. A vitában elhangzott javas­latokat egy munkabizottság belefoglalta a programnyi­latkozatba, s most a végső szövegtervezetről kell hatá­roznia a kongresszusnak. Ja­­vasolta, hogy a történelmi utunkról szóló előterjesztést vegyék tudomásul a küldöt­tek. a programnyilatkozatot pedig — újabb tételes vita nélkül — határozatban erő­sítsék meg. A levezető elnök ennek megfelelően bocsátotta sza­vazásra a két okmányt. A küldöttek a történelmi utunkról szóló dokumentu­mot tudomásul vették, s mi­vel a programnyilatkozat alapkoncepciójától eltérő vé­lemény nem merült fel — így a kongresszus elfogadta a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatát is. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget az apróbb szöveg­­módosítások elvégzésére. A dokumentumok elfoga­dását követően —a koráb­ban elfogadott munkarend­től eltérően — nem szemé­lyi kérdésekkel folytatta munkáját a Magyar Szocia­lista Párt kongresszusa. Be­jelentések következtek, ame­lyek arról tájékoztatták a küldötteket, hogy a Platform az MSZMP-ért csoport fel­oszlott, valamint az 54 ön­álló kisiparos és vállalkozói alapszervezetet tömörítő szerveződés az alapszabály elfogadásával hivatalosán vállalkozói tagozatként; a Vidék esélyegyenlőségéért, valamint az Agrár és élel­miszergazdasági platform pe­dig — egyesülve — Vidék agrár-élelmiszerágazati plat­formként működik a to­vábbiakban. Ezután a küldöttek több­sége (741) úgy döntött, hogy az új párt vezető szerveinek tisztségviselőit zárt ülésen választják meg. A szavazás során a döntéssel 426-an nem értettek egyet, és hu­­szonketten tartózkodtak. Ezt követően Vitányi Iván ügyrendi javaslatot tett. Mi­vel a küldöttek arról érte­sültek — mondotta —, hogy Gorbacsov távirata Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfő este táviratban üdvözölte Nyers Rezsőt: Tisztelt Nyers Elvtárs! Fogadja őszinte üdvözletemet és jókívánságaimat a Magyar Szocialista Párt elnökévé történt megválasztása alkalmából. Engedje meg, hogy kifejezzem meggyőződésemet: a pártjaink közötti kapcsolatok az együttműködés tapasz­talataira fognak támaszkodni, arra az együttműködés­re, amely mindig fontos szerepet játszott a Szovjetunió és Magyarország közötti kapcsolatokban, s kétségkívül a továbbiakban is szolgálja majd a béke és a szocializ­mus ügyét és népeink érdekeit. Mihail Gorbacsov A Magyar Szocialista Párt programnyilatkozata Az MSZP programnyilat­kozata leszögezi, hogy a párt mindenekelőtt elha­tárolja magát a sztáliniz­mus és a neosztálinizmus valamennyi változatától. Következetesen megőrzi azonban a szocialista és a kommunista mozgalom azon eszméit és értékeit, mint az emberi szabadság kiteljese­dését, az aluliról szerveződő társadalmi közakarat érvé­­hyesítéséit és az önkormány­zatot, az igazi kollektivi­tást, a társadalmi szolidari­tást és aiz igazságosságot, az esélyegyenlőséget és a szociális biztonságot. A párt célja a demokratikus szo­cializmus, amelyet békés, !népi demokratikus úton a társadalom és a gazdaság működőképességét fenn­tartva kívánja elérni. A program célul tűzi ki a demokratikus szocializ­mus politikai intézmény­­rendszerének megteremté­sét. Ennek jellemzői: a de­mokratikus jogállam, a köz­vetlen demokrácia intéz­ményei, a kiegyensúlyozott hatalommegosztás a külön­féle 'szervezetek és a hatal­mi központok között, a sza­badon választott, a fő-ha­­italmat gyakorló és a nép­szuverenitást képviselő fe­lelős parlament, a hatalmi ágak egyensúlyát megtartó^ köztársasági elnök és a" parlamentnek felelős kormány, önálló hatalmi ágként megjelenő igazság­szolgáltatás, az állampolgári szabadság, a politikai szán­dékok kifejeződését szolgá­ló többpártrendszer, a kü­lönféle politikai szerveze­tek és irányzatok szabad versengése, önálló szociális érdekképviseletek és szakmai érdekszervezetek, alkotmányos biztosítékok az ország valamennyi kisebb­sége védelmére. Az MSZP gazdaságpoliti­kai céljaként a piacgazda­ság kiépítését tűzi ki. Ennek egyik fettétele, hogy az al­kotmány is garantálja a különböző tulajdonformák '(köztük a 'külföldi tulajdon) gazdasági jogegyenlőségét és !a tulajdonlás bizton­ságát. A program leszögezi, hogy a törvény ádta lehetőségek közti va­gyongyarapodás nem sérti mások állampolgári jogait, s nem jelént visszatérést a kapitalizmushoz. A piac­­gazdaság kiépítésének felté­ttele a tulajdonreform. Ennek keretében sor kerül az ál­lami tulajdon társadalmasí­tására. Az állam kezében összpontosuló vállalkozói vagyon törvényekkel sza­bályozott és társadalmilag ellenőrzött módon kerüljön fúj tulajdonosaihoz — szö­gezi le a program. Meg kell akadályozni a nemzeti va­gyon elherdálását, a vagyon rövid távú, munkavállalói érdekek alapján történő fel­élését és a menedzseri ha­talommal való visszaélést. A párt célja olyan jövede­lemelosztás kialakítása, amely hatékonyan ösztönzi a teljesítményeket, ugyanak­kor biztonságosabbá válik a megélhetés. A jövedelemfor­mák között a munkabér mellett megjelenik a tőke haszna, a vállalkozói nyere­­'ség, az innováció jutalma, az ügynöki és a közvetítői díj is. E jövedelmek jogossá­gát is elismeri az MSZP. A szociálpolitika alapvető feladata a szélsőséges élet­színvonal-különbségek mér­séklése, Hatékony szociálpo­litikával is el kell kerülni a tömeges munkanélküliséget. Munkahelyteremtő gazdasági stratégiával oktatási, átkép­zési programokkal, vállalko­zásélénkítéssel, a külföldi munkavállalási lehetőségek kitágításával a lehető leg­kisebbre kell szorítani a munkanélküliek számát. A párt eltökélte, hogy aktívan fellép a szegénységet újra­termelő gazdasági és társa­dalmi feltételek megváltoz­tatásáért. A program a párt jelle­géről a következőket álla­pítja meg: az MSZP a töb­bi párttal alkotmányosan versengő, platformok szövet­ségeként működő, modern szocialista politikai mozga­lomként kíván tevékenyked­ni. Baloldalt szocialista párt, amely a szocialista és kom­munista alapértékek szinté­zisére törekszik. A nép párt­ja, mivel a társadalom túl­nyomó többsége — minde­nekelőtt a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit képviseli. A refor­mok pártja is, mivel a struk­turális reformokra és a de­mokráciára való békés át­menetre összpontosítja erő­feszítéseit. Az MSZP a nem­zet pártjának és demokra­tikus pártnak a tagság párt­jának — deklarálja magát. A programnyilatkozat vé­gül leszögezi: az MSZP független Magyarországot akar. Támogatni kívánja azokat a külpolitikai törek­véseket, amelyek már eddig is növelték Magyarország nemzetközi tekintélyét. Ma­gyarország nemzeti érdeke volt és marad a Szovjet­unióhoz fűződő zavartalan és kiegyensúlyozott viszony. A programnyilatkozat megfo­galmazza : .,Törekvéseink ha­sonlósága táplálja azt a re­ményt, hogy kapcsolataink a társadalmi berendezkedésü­ket szabadon megválasztó­országok önkéntes és egyen­jogú együttműködésévé fej­lődnek.” Az MSZP arra törek­szik, hogy a ma még létező szövetségi rendszerek viszo­nyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. Ma­gyarország a Varsói Szerző­dés tagjaként is önállóan, kezdeményezően kívánja elő­mozdítani a tömbök meg­egyezéseit, a bizalom elmé­lyítését? A párt támogatja azt a gondolatot, hogy minden külföldi haderő távozzék az európai államok területéről, s a leszerelési folyamat ré­szeként vonják ki a Ma­gyarországon állomásozó szovjet csapatokat is. A párt őszintén kívánja a Duna menti népek összefogását, a kapcsolatok javítását és el­mélyítését. A Magyar Szocialista Párt világnézeti korlátok nélkül kész együttműködni minden demokratikus, Európa jövő­jéért felelősséget érző politi­kai erővel, elsősorban a re­formok mellett elkötelezett kommunista, szocialista, szo­ciáldemokrata és más bal­oldali irányzatokkal, az új típusú környezetvédő, ifjú­sági, béke- és nőmozgalmak­kal. Az MSZP meg kívánja őrizni sokrétű kapcsolatait a nemzetközi kommunista mozgalom pártjaival, keresi az együttműködés lehetsé­ges területeit a polgári po­litikai erőkkel is. Megkülön­­böztett érdeklődést tanúsít a szociáldemokrata tapasztala­tok iránt, melyet a közös ha­gyományok táplálnak — ál­lapítja meg egyebek között a dokumentum, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Németh Mik­lós között „színfalak mö­götti tárgyalások folynak”, sőt egyesek szerint bizonyos ellentétek is felmerültek, ezért szükségesnek látta a híresztelések tisztázását. Azt kérte: a személyi döntések meghozatala előtt az érin­tettek a küldöttek előtt szá­moljanak be megbeszéléseik lényegéről. A kongresszus ezt a ja­vaslatot elfogadta, erre a tájékoztatásra a zárt ülésen került sor. Balogh Sándor, a fellebb­­viteli bizottság elnöke szó­beli kiegészítést fűzött a tes­tület írásos jelentéséhez. A felszólaló elöljáróban hang­súlyozta, hogy a fellebbviteli bizottság ilyen nehéz hely­zetben még soha nem volt, hiszen a testületet még az MSZMP kongresszusa erősí­tette meg, s most a Magyar Szocialista Párt kongresszu­sa határoz beszámolójáról. Ez a dilemma a testület ülé­sén is felvetődött: jogosult-e a Magyar Szocialista Párt kongresszusa dönteni az MSZMP-bez fordult kérel­mezők ügyeiben. Végül úgy foglaltak állást, hogy a leg­felső fórumnak ez nemcsak Hol kezdik a mai munkanapot? Hétfőn reggel új élet kez­dődött a Jászai Mari téri „Fehér Házban”. Az egykori Központi Bizottság appará­tusának dolgozói a hét el­ső napján ugyan még a Bu­dapest Kongresszusi Köz­pontba kihelyezett irodák­ban végzik munkájukat, kedden azonban várhatóan visszaköltöznek eredeti mun­kahelyükre. Vajon mind­annyian? — erről kérdezte a KB Iroda eddigi vezető­jét az MTI munkatársa. Major László röviden kö­zölte: nincs döntés az ap­parátus dolgozóinak sorsá­ról. ehben a kongresszus il­letékes határozni. A tanács­kozást megelőzően egy tit­kár kollégáival folytatott megbeszélésen felvetette a kérdést, hogy hol kezdik a munkanapot október lft-én. A válasz lakonikusan tömör volt: mindenki a helyén. Az új választmánynak vagy az elnökségnek lesz a ha­tásköre a „fizetett pártmun­kások” vezetőinek kineve­zése. Az apparátus „’karcsú­sításáról” jem döntöttek még. A párt új vezetősége tehát módosíthat, vagy meg­erősítheti a különböző be­osztások betöltőit egyaránt. A dolgozók igv arra készül­nek, hogy kedden felveszik a munkát a Jászai Mari téri székházban. Megbeszélés döntés előtt joga, hanem kötelessége is, mert az MSZP az MSZMP jogutódjának vallotta magát. Balogh Sándor kitért Bi­hari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László sok tekintetben pél­da értékű ügyére. Hangoz­tatta, hogy kizáratásuk külö­nösen nagy kárt okozott a pártnak, rombolta a tekin­télyét. Az ügy tükörzi, hogy a politikai vitát miként te­reltek adminisztratív útra a szervezeti szabályzat meg­sértésével. Példája annak: miként taszított el a régi vezetés a párttól olyan em­bereket, akiknek a jobbítás szándékával volt bátorsága 49-es tagrevízió során alap­talanul kizártak és az 1956 után jogtalanul elmarasztal­tak ügyét. A fellebbviteli bizottság indítványozta to­vábbá, hogy az MSZMP ha­tárolja el magát a bűnösök­től, a tévesnek bizonyult el­vektől, módszerektől, szar kítson a bürokratikus párt­állam rendszerével. A beszámolót követő vi­tában számos javaslat hang­zott "el. Így például a kül­döttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló Orszá­gos Egyeztető Bizottság vizs­gálja felül a hibás dönté­sekben felelősök személyét. Szorgalmazták továbbá, hogy Szót kér Tóth Csaba megyei küldött bírálni azt a politikát, amely válságba sodorta az orszá­got és a pártot. (Szavait nagy taps fogadta a teremben.) Balogh Sándor a pártnak a társadalomban elfoglalt új helyére, funkciójára való te­kintettel javasolta a kong­resszusnak, hogy ne csak ké­relemre, hanem intézménye­sen is rendezzék az 1948— szülessen egy világos állás­­foglalás, amely kimondja: egy korábbi pártstruktúrá­ban a KEB, illetve az érin­tett testületek nem a név­­leg rájuk háruló feladatot" teljesítették, tehát a párt erkölcsi tisztasága felett őr­ködtek, hanem valamifajta (Folytatás a 3. oldalon) Kádár Jánosné nyilatkozata Kádár Jánosné, az MSZMP -egykori elnökének özvegye az alábbi nyilatkozatot juttatta el az MTI-hez: „Megdöbbenéssel értesültem a tömegtájékoztatási eszközök­ből arról, hogy néhai férjem, Kádár János nevét — megkér­dezésem és beleegyezésem nél­kül — egy olyan társaság vet­te fel, melynek céljai, meg­nyilatkozásának formái el­lentétben állnak Kádár János szellemiségével, politikai meg­győződésével. Felhívom a tár­saságot, hogy férjem szemé­lyiségi jogait sértő magatartá­sukkal hagyjanak fel, s a tár­saság nevével a Kádár János nevére utalást mellőzzék. Tar­tózkodjanak továbbá attól is, hogy az általuk képviselt el­képzeléseket olyanként tün­tessék fel, mintha az Kádár János szellemiségéből táplál­koznék,” Rövid ismertetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom