Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-10 / 240. szám

1989. OKTÓBER 10. Néplap 3 * Ií-'ISííV:1 ■ ' #;"V. •* Az MSZP programnyilatkozatot fogadott el (Folytatás a 2. oldalról) egészen más funkciót töltöt­tek be. s ezt a funkciót né­ven kellene nevezni. Kiegészítő javaslatokkal együtt a kongresszus egy­hangúlag elfogadta a fel­­lebbvitéli bizottság jelenté­sét. Ekkor az egyik budapesti küldött kért szót, s a füg­getlen küldöttek nevében sé­relmezte a személyi jelölé­sek elhúzódását. Mint mon­dotta: legitimek ugyan a platformok, de a kongresz­­szus méginkább az. Tiltako­zott az ellen, hogy a plat­formokhoz nem csatlakozott küldöttek immár fél napja semmit sem tudnak a sze­mélyi jelölésekről. Javasolta: kerüljenek a kongresszus elé a platformok által javasolt személyek nevei, s egyénen­kénti szimpátiaszavazással döntsenek a küldöttek arról, hogy felkerüljenek-e a ne­vek a jelölőlistára. Az ülés elnöke azonban úgy vélte: e javaslattal, il­letve annak megszavaztatá- 6ával csak zavart okozná­nak, s inkább ebédszünetet rendelt el. • * * A szavazatok összeszám­­lálása után este 11 óra után a plenáris ülésen bejelen­tették: a küldöttek az or­szágos egyeztető bizottság elnökévé Balogh Sándort, a párttörténeti intézet igazga­tóját választották. A köz-Straub F. Brúnó dedikál Németh Lászlónak ponti pénzügyi ellenőrző bi­zottság elnöke Szántai Sár­közi Ambrus kisiparos lett. A bizottság tagjai: Beck György, a Fertőszentmiklósi Új Élet Mgtsz elnöke, Huszti András, az általános értékforgalmi bank ügyve­zető igazgatója, Iiklódi Lász­ló, a II. Rákóczi Ferenc ter­melőszövetkezet elnöke, Ki­rály György, az ajkai tim­földgyár és álumíniutmikohó főosztályvezetője, Lévai Fe­renc, Tatabánya városi bi­zottságának megbízott első titkára, Szőke András, a törökszentmiklósi városi bizottság titkára. Éjszaka még tanácskozott a kongresszus Éjfél után kaptuk e hírt, kora hajnali órákban fejezi be munkáját a Magyar Szo­cialista Párt kongresszusa. A pártvagyonról még éjfél előtt megkezdett vitát követően a küldöttek a tervek szerint több időszerű témakört is megtárgyalnak. Így állásfog­lalnak a munkásőrség továb­bi működéséről és október 23-a politikai értékeléséről. A pártelnök sajtótájékoztatója Röviddel megválasztása után a nemzetközi sajtóköz­pontban találkozott az újság­írókkal Nyers Rezső, a Ma­gyar Szocialista Párt elnöke. A hazad és a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdései­re válaszolva kitért a párt választási esélyeire, szólt a vezetésen belüli áramlatok­ról, esetleges nézetkülönb­ségekről, valamint gazdasági kérdésekről. Egyebek közt hangsúlyozta: a pártvezetés­ben a reformkommunisták arányukhoz képest kisebb szerephez jutottak, bár ezzel kapcsolatos an megjegyezte: kérdés az is, hogy ki nevezi magát reformkommunistá­­nak. Mint mondotta, sze­mély szerint szimpatizál a reformkommunistákkal, hi­szen ő és Pozsgay Imre is, reformkommunistából lett szocialistává. A gazdasággal kapcsolatos kérdésekre reagálva a párt elnöke úgy vélekedett: Ma­gyarország egyfajta gazdasá­gi tranzitszerepet tölthet be, s koordináló lehet a keleti és nyugati piac között. Nyers Rezső vajon teljes támogatásáról biztosítja-e Pozsgay Imrét a köztársasági elnök-választáson, hiszen például a párt munkahelyi részvételét illetően szemmel látható nézeteltérés van kö­zöttük? — hangzott az egyik kérdés. A pártelnök leszögez­te; a munkahelyi pártszerve­zetek kérdésében megítélése a dolog lényegét tekintve na­gyon közel áll Pozsigay Im­réhez. Eltérés közöttük a probléma megközelítésének módjában van. Nyers Rezső is azt az álláspontot képvi­seli, hogy a pártélet súly­pontját helyezzék át a lakó­­terü letekre, az üzemeken kí­vüli világra, de azzal, hogy ne korlátozzák jogszabályok­kal a munkahelyi szervező­dést. A kongresszuson el­hangzott bíráló szavai nem Pozsgay Imrére vonatkoztak, hanem a reformkörök egy szűk, radikális szárnyára — tette hozzá. Nyers Rezső — egy kér­désre — közölte az újságírók­kal, hogy már megválasztása után Két órával üdvözlő táviratot kapott MihaiL Gor­­bacsovtól, az SZKP KB főtit­kárától. Ez a gyorsaság min­den bizonnyal annak köszön­hető, hogy Budapest és Moszkva közt létezik a forró drót. Az újságírók tudakolták a pártelnöktől, mi az oka an­nak, hogy a kongresszus zárt ajtók mögött tanácskozott a hétfő délutáni órákban, s ez vajon nem mond-e ellent egy nyílt szocialista típusú párt működési elveinek. Nyers Rezső úgy vélte: e döntéssel nem kerültek ellen" tétbe demokratikus működé­si elveikkel. Bármely demok­ratikus pártban akadhatnak olyan fontos, sorsfordító kér­dések, amelyek nyugodt, be­ható eszmecserét igényelnek. Senki sem gondolhatja ko­molyan, hogy a nemzetközi sajtót behívják, amikor ilyen kérdések kerülnek terítékre. Többen érdeklődtek arról, hűként született meg a zárt áj tők 'mögötti döntés a veze­tők kiválasztásáról. Nyers Rezső elmondta: röviden tájékoztatta a kongresszust áriról — mint azt Vitányi. Iván hozzászólásában kérte á pártvezetéstől —, milyen tárgyalásokat folytatott a ‘„színfalak mögött” Pozsgay Imrével, Németh Miklóssal, Horn Gyulával. E tárgyalá­sok alapján Nyers Rezső javaslatot tett a vezetés ö&z­­szetételére. A kongresszus vita után végül ezt a javas­latot fogadta el. Ezzel egy­ben elfogadták a négy veze­tő tárgyalásairól szóló be­számolót is. A Financial Times tudósí­tójának kérdésére válaszol­va azt is közölte a sajtó képviselőivel, hogy szemé­lyével kapcsolatban nem merült fel ellenjavaslat a pártelnöki tisztre. Az előze­tes platformtanácskozások egyikén felvetődött ugyan, (hogy személye nélkülözhe­tő lenne, ezt azonban a ■kongresszus elé már nem ■terjesztették be. Hivatalosan más jelöltet nem állítottak a kongresszuson. A Le Monde újságírója azt kérdezte: miért nincse­nek alelnökei a pártnak. Ennek az az oka — válaszolt Nyers Rezső —, hogy a szervezeti szabályzat ugyan rendelkezik az alelnöki •tisztről, a kongresszus azon­ban nem tudott e posztra jelölteket állítani. A Pravda tudósítója arról érdeklődött „Nyers elvtársi tói”, mi a lényege annak az eskünek, amelyet a párt újonnan megválasztott. ve­zetőinek kellett letenniük. A pártelnök helyesbítette az értesülést, hiszen a szo­cialista párt vezetőinek nem esküt kell tenniük, hanem — a szervezeti szabályzat által bevezetett új szokás­rend szerint — nyilatkoz­niuk kell, van-e politikai, etikai akadálya annak, hogy tisztséget vállaljanak. Személyes jellegű kérdést is kapott a szocialista párt elnöke: 41 évvel ezelőtt Nyers Rezső kiált azért, 'hogy a szociáldemokrata pártot kommunista párt váltsa fel. Most ismét egy demokratikus szocialista párt élére került. Sajnálatot érez-e azért, ami 41 évvel ezelőtt történt? Nyers Rezső elmondta: ami 41 évvel ezelőtt történt, az a helyzet kényszerű fo­lyománya volt. A kérdés akkor úgy vetődött fel: a szociáldemokraták vagy részt vesznek egy egységes munkáspártban, vagy egy tiszta, egyesülés nélküli kommunista párt kerül ha­talomra. A szociáldemokra­ták ékkor úgy határoztak, hogy egyesülve, együtt ve­gyék át a hatalmat, a po­litikai vezető szerepet. Ab­ban a hitben határoztak így, hogy nem egy sztálinis­ta pártban egyesülnek. Vélemények az új párt kongresszusáról Bálint András mérnök, a Nagyalföldi Kőolaj és Föld­gáztermelő .Vállalat dolgo­zója: — Természetesen fo­kozott figyelemmel kísérem a kongresszust. Megalapo­zott véleményt még nem tudok mondani, mivel a programot nem ismerem. Minden esetre érdekes szi­tuációba kerültem. mert szombaton megszűnt az MSZMP-tagságom, az új pártnak pedig még nem va­gyok tagja. Tehát hirtelen pártonikívülivé váltam. Még nem döntöttem el, hogy be­­lépek-e a Magyar Szocialis­ta Pártba. Gondolkodom rajta, várok. Megvárom a a programot és az új veze­tés személyi összetételétől is függővé teszem döntésem. Azt hiszem, a volt MSZMP- tagság nagyobbik része így van ezzel. Fodor Tamás, a Szolnoki Szigligeti Színház főrende­zője, az SZDSZ szolnoki csoportjának képviselője: — A mai eseményekről még semmit nem tudok, délelőtt dolgoztam, nem hallgattam rádiót. Eddig azt tapasztal­tam, hogy a kongresszus zűrzavaros, áttekinthetetlen. Nem látom a vízválasztó platformokat, nem tiszta hogy a párt mit tagad meg és miféle törekvések jellem­zik. Azok a hozzászólók szimpatikusak, akik nem a pártból, hanem az ország helyzetéből Indulnak ki. Akik nem a párt sorsáért aggódnak, hanem a tízmil­lió magyar ember sorsáért és radikális változtatásokat akarnak. Rokonszenvvel fi­gyelem a vidék megnyilvá­nulásait. Olyan arcok is lát­hatók a kongresszuson, akik most a reformok színeiben lépnek fel és korábban fil­meket tiltottak be. Karancsi Lajos, a Kun­szentmártoni Városi Pártbi­zottság első titkára: — Nin­csenek olyan információk a birtokomban, hogy érdem­ben tudjak nyilatkozni a kongresszusról. Én is keve­set látok, a párttagság pe­dig még ennyit sem. Tulaj­donképpen az MSZMP meg­szűnésével mi már itt nem is vagyunk tisztségviselők. Lógunk a levegőben, nem tudjuk mi a dolgunk. Ki fogja szervezni az új pár­tot, ki lesz ebben illetékes? Kérdések sorára nincs még válasz. Az új pártról sem tudunk még semmit. Én magam is várom a progra­mot, amely alapján elválik sok minden. Ha a program­ban azt látom, hogy az új párt megőrizni kívánja a mozgalom pozitív vonásait, átjelentkezem. Mátrai Albertné, nyugdí­jas: — A férjemmel együtt nézzük, hallgatjuk a kong­resszusról szóló híradáso­kat. Azt tapasztaljuk, hogy sok a beszéd, de kevés a tartalom. Arról nem beszél­nek. hogyan lehetne az or­szágot a kátyúból kihúzni, pedig ez érdekelne bennün­ket és úgy gondolom, máso­kat is. Azt várnánk, hogy fogalmazzák meg pontosan azt, hogy mit kívánnak ten­ni a jobb életviszonyokért. Erről eddig nem esett szó. Sem a férjem, sem én nem vagyunk tagjai az MSZMP- nek. Illetve a férjem az év elején lépett ki. Modla Dezsőné, a Ver­seghy Ferenc Megyei Könyv­tár ügyintézője: — Amikor alkalmam van, nézem a kongresszusról szóló tudósí­tásokat. Egyelőre sok a két­ség bennem. Fenntartással fogadom a párt nevének megváltoztatását is. Azt je­lenti ez, hogy a munkásosz­tályt kizárják? Tagja va­gyok az MSZMP-nek. Még meggondolom,, átlépek-e az MSZP-be. Elsősorban a programtól függ a dönté­sem. de függ például attól is, hogy a pártszervezetek működnek-e a munkahelye­ken, vagy a lakóterületekre vonulnak ki. Ha úgy döntök, hogy nem lépek be az új pártba, biztos semmilyen másik pártba sem. Tabák Lajos nyugdíjas, a Dr. Münnich Ferenc Társa­ság tagja: — Ma még nem látok tisztán. Amikor meg­alakult az új párt, úgy érez­tem, jó úton járunk. Viszont azóta is széthúzást, nagy véleménykülönbségeket ta­pasztalak. Zűrzavar van bennem. Megmarad-e az MSZMP? Ebben sem látok tisztán, de mások se. Ma felhívott az egyik pártcso­port bizalmi és kérdezte: Mi lesz most. beszedjük a tag­díjat? Azt válaszoltam, hogy igen. Később taggyűlést hí­vunk össze és megbeszéljük a továbbiakat. Én azt sze­rettem volna, ha megmarad az egvség. Évek óta a párt­­egység megerősítése mellett vagyok. Varga Béla, az MSZDP •képviselőije: — Őszintén szólva még nem érzem, hogy a névváltoztatás bármit is módosítana a párton. Meg kell várni, hogy a sarkala­tos kérdések eldőljenek: a munkahelyi jelenlét, a párt­­vagyon, a munkásőrség ügye. A tanácskozás különben kel­lően kritikus és önkritikus, ezzel nincs gondom. A tény­leges változások később, hó­napok múlva fognak meg­mutatkozni. Remélem, nem csak a szavak szintjén — ami már sokszor volt. B. I. Előreveti árnyékát a piros arany fekete piaca (Folytatás az 1. oldalról) Részben az agráripari egyesülés tudatos (?) terület­csökkentése, részben pedig a termelői kedv visszaesése miatt idén a saját háztáji területein 260, a környékbeli nagyüzemekben pedig 90 hektáron tudott fűszerpapri­kát termeltetni a Mezőhéki Táncsics Tsz. Nem csak me­gyénkben, a nagy tájkörze­tekben is éppen olyankor érik, azaz elegendő napfényes óra híján kisebb területen a piros aranynak való, amikor szinte az egész tenyészidőben mostoha volt az időjárás az amúgy is meglehetősen ké­nyes növény termesztéséhez. A tavalyi 18-cal szemben így partnerkörében csak mintegy 10—12 tonnás átlagterméssel, szárítóüzemébe pedig — ahol éppen a hét elején kezdték meg a paprika szárítását — az elmúlt évi 7440 tonna helyett 3500 tonna nyerspaprika feldolgozásával számol a Táncsics Tsz. Megyénkben. idén elsőként a korábbi érésű fajtát ter­melő Tiszaföldvári Lenin Sajnos azonban sem a ha­gyományos tájkörzetekben, sem a megyénk délebbi fer­tályán termett fűszerpapri­ka nem kerül teljes egészé­ben a feldolgozó üzemekbe. A piros arany feketepiaca már előrevetette árnyékát, a fűszerpaprika zugfeldolgozók ráéreztek: ha ősszel szegé­nyes a termés, tavasszal meg­gazdagodhatnak az illegáli­san őrölt és árusított papri­kából. A feldolgozó üzemek nem versenyképesek velük, hiszen miután ők nem 13.20 forintos gázolajjal szárítják a paprikát és nem terheli őket 43 százalékos társada-Tsz-ben kezdték meg a fű­­szerpaprika szüretet, a ter­mést folyamatosan veszik át és minősítik a mezőhéki szá­rítóüzemnél. Sovány vigasz megyénk paprikatermelői­nek, hogy ha gyenge is, de jobb a terméshozamuk, mint például a nagy tájkörzetek­ben, Kalocsa és Szeged kör­nyékén és a beltartalmi mi­nőséggel is elégedettebbek léhetnek, mint egy éve ilyen­kor. A felvásárlási ár is ked­vezőbb az elmúlt évinél, mi­nőségtől függően 6,40 forint és 15,20 forint között van, kilogrammonként. Ezzel együtt jó, ha öt százalékos árbevétel arányos jövedel­met el tud majd érni a pap­­rikaszárítmány értékesítésé­ből a Táncsics Téesz. A múlt hét eleje óta har­mincán a fűszerpaprika elő­­feldolgozásával foglalatos­kodnak a mezőhéki szárító­üzemiben. Két műszakban naponta 100 tonnányi alap­anyagból készítenek szállít­mányt, ami kitölti az egyik feldolgozó szalag és beren­dezés kapacitását legalább hat hétig. lombiztosítási járulék és áfa, akár a 'kilónkénti 20 forintot is megadják a nyerspapri­káért a termelőknek. Akik természetesen oda is adják annyiért. A nagyüzemi ter­melést irányító szakemberek most borítékolják: az 1989 elejétől várható 20—30 szá­zalékos áremeléssel együtt is „csak” mintegy 250—260 fo­rintos bolti árral szemben a jövő év elején a feketepiacon a félezer forintot fogja köze­líteni a törtpaprika kilón­kénti ára. A piros aranyat világhírre érdemesítők nem csupán ver­senyképtelenek a belföldi forgalom egyharmadát vár­hatóan uraló feketepiaccal szemben, a kényszerpálya sem elhanyagolható a tevé­kenységükben. Exportkötele­zettségüknek például igye­kezniük kell mindenképpen eleget tenni, hiszen könnyen kiszorulhatnak a tőkés pia­cokról. Amire, bár napjaink­ban, beltartalmi szempontból még mindig a világ legjobb fűszerpaprikája a kalocsai, nem kevés az esélyük. Kitű­nő paprikafajtáink vetőmag­exportjával ugyanis időköz­ben megteremtettük a kom­­kunrenciánkat például Bul­gáriában, NSZK-ban pedig erősödik a pozíciójuk a bra­ziloknak, akik egy évben kétszer is tudnak paprikát betakarítani... Hogyan kerlil a paprika téglagyárba 7 A versenyképtelenséghez, a kényszerpályához még egy kedvezőtlen jelenség társul. Mezőhéken hívták föl a fi­gyelmem: ugyan nézzek már utána, kinek és mennyiért szárítják a fűszerpaprikáját a mezőtúri téglagyárban? Amint azt megtudtam, hul­ladékhő hasznosításával mindössze zsákonkéntd nyolc forint díj fejében vállalkoz­nak rhagánszemélyeknek bér­szárításra. A múlt hét ele­jén az erre alkalmas kemen­ce alatti részek teljesen teli voltak paprikával. Nyolc fo­rintért 10—11 kilogramm nyersanyag szárad a tégla­gyárban. A mezőhéki szárí­tóüzemben 20 forint költség­gel tudnak előállítani egy kiogramm száritmányt! Temesközy Ferenc Drágább lesi boltban is, feketén is

Next

/
Oldalképek
Tartalom