Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-31 / 259. szám
1989. OKTÓBER 31. jj^ÉPlAP 3 Bálint Ferenc szolnoki tanácselnök válasza a Néplap és a "maholnap" 1989. október 12-i számában megjelent - a Magyar Demokrata Fórum Szolnok Városi Szervezete, a Hazafias Népfront Szolnok Városi Elnöksége, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt Szolnok Megyei Szervezete, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Szolnok Megyei Szervezete, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fiatal Demokraták Szövetsége Szolnoki Csoportja, a DEMISZ városi tagszervezete által aláírt - nyílt levélre. Tisztelt Levélírók! Választóim bizalmából lettem tanácstag, a tanácstestület titkos szavazásával később tanácselnök. A személyemmel kapcsolatos bizalom kezdettől fogva arra kötelezett, hogy a város ügyeit a közösség javára felelősséggel, legjobb tudásom szerint végezzem. Választóimnak minden évben, a tanácstestületnek folyamatosan számot adtam munkámról. Eddigi tevékenységem olyan időszakra esett, amikor a városi önkormányzat kialakulásának anyagi, társadalmi és egyéb feltételei hiányosan voltak meg. Nehezítették a helyzetet a korábbi tervidőszakokban felhalmozódott feszültségek is. A fokozatosan romló gazdasági feltételek ellenére az ellátás minőségi és mennyiségi fejlesztését irányoztuk elő. Sajnos terveink megvalósítása nem sikerülhetett maradéktalanul. A központi elvonások és árváltozások kedvezőtlen hatását a saját bevételek növelésével, a lakosság és a gazdálkodó szervezetek összefogásával is csak részben tudtuk pótolni. Ezek következtében az elmúlt 4 év fejlődésének mértéke nem szándékunk szerint, hanem a zsebünk engedte lehetőség függvényében alakult. Az eredmények még így sem szégyellnivalóak. A lakásállomány 2530-cal nőtt. Kedvezményes áron építési telket biztosítottunk 500 családnak. Közel 200 millió forint támogatást adtunk a lakáshelyzetüket önerőből megoldani kívánók számára. Az emberhez méltatlan Verseghy úti barakkokat felszámoltuk. Folytattuk az általános iskolai hálózat teljes kiépítését, melynek keretében 36 tanterem átadására került sor. A középfokú oktatást feszítő gondok levezetésére új gimnázium épült 16 tanteremmel, négy intézmény pedig 20 tanteremmel bővült. Létrejött egy 16 tantermes szakközép- és szakmunkásképző iskola. Megépült a Széchenyi városrész tornacsarnoka, mely közművelődési feladatokat is ellát. Átadásra került a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola kollégiuma a Tisza-parton. Hoszszú idő után új városi könyvtárat avattunk a Széchenyi városrészen. Az adott időszakban is otthont adott a város olyan országos és nemzetközi rendezvényeknek, amelyeknek mindegyike öregbítette a város jó hírét. Ezek megrendezését a tanács esetenként kezdeményezte és a maga eszközeivel támogatta is. Az egészségügyi ellátás fejlesztése keretében megvalósult a Széchenyi városrész 11 munkahelyes orvosi rendelője, és mellette a gyógyszertár. ACsaládsegítő Központ létrehozásával a rászoruló emberek széles rétegével tudunk foglalkozni. A lakosság jobb ellátása érdekében megvalósult 3 szolgáltatóház, 4 ABC-áruház. Megnyílt az Árkád üzletház. Koordinációval és területelőkészítésekkel segítettük elő a főutcán közintézmények, lakások városképet is javító megépítését. A lakosság jelentős anyagi hozzájárulásával, aktív társadalmi munkájával megindult a város belvízmentesítése és a szennyvízhálózat kiépítése. Megépült 35 km burkolt út, 9 km járda, 70 km gázvezeték és több mint 70 km ivóvízhálózat. Az elmúlt időszakban olyan fejlesztések is megkezdődtek, amelyeknek megvalósítása évtizedek óta húzódott. Közülük a legfontosabb az új Tisza-híd, a 4-es számú főút várost elkerülő szakasza, a városi szennyvíz-főgyűjtőcsatorna építése, a felszíni vízmű kapacitásának növelése. Átadásra került az új 15 ezer állomásos telefonközpont. Mindezek alapját a jogszabályok keretei között testületi döntések adták, melyek nyilvánosságát mindig biztosítottuk. Törekedtünk a lakosság széles körének véleményét kikérni és megismerni a Hazafias Népfront Városi Bizottsága által szervezett fórumokon is. Ezen túlmenően a HNF Városi Bizottsága, a KISZ, majd a DEMISZ Városi Szervezete képviselői a döntés kialakításában közreműködtek. A lakásgazdálkodással kapcsolatos kérdések társadalmi visszhangjára is mindig kiemelt figyelmet fordítottunk. Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályait 1969. óta központi jogszabályok tartalmazzák. Az elidegenítésre történő kijelöléskor a végrehajtó bizottság abban dönt, hogy a jogszabályi korlátokat figyelembe véve az Ingatlankezelő Vállalat által javasolt jakások elidegeníthetők. A döntés lakásokra vonatkozik, független a bérlők személyétől. Elidegenítésre történő kijelölésre csak a bérlők kezdeményezésére tett a vállalat javaslatot annak ellenére, hogy jogszabályi lehetőség adott a vállalati kezdeményezésre is.-^kijelölés után az eladás lebonyolítása polgári jogügylet, melyet a végrehajtó bizottság kijelölése alapján az IKV végez. A polgári jog szabályai vonatkoznak az árajánlat megtételére, a szerződés megkötésére. Az 1987. december 31-ig érvényben lévő jogszabályok úgy rendelkeztek, hogy amennyiben a bentlakók legalább 75 százaléka megvásárolni kérte a tanácsi bérlakását, a lakóépület elidegenítését a végrehajtó bizottság csak rendkívül indokolt esetben tagadhatta meg. A jogszabály, attól függően, hogy a lakóépület hány éve épült, hány lakást tartalmaz, és hány éve volt teljesen felújítva, a vételárat a napi forgalmi érték 15-50 százaléka között rögzítette. Egyben lehetővé tette, hogy az így megállapított vételár 10 százalékának egyösszegű megfizetése mellett a fennmaradó összeget 35 év alatt 3 százalékos kamattal terhelt részletfizetéssel lehet megtéríteni. További kedvezmény volt - amely még jelenleg is érvényes -, hogy ha a vásárló a 10 százalék befizetése után fennmaradó részt egy összegben, készpénzben fizeti meg, ebből további 40 százalékos engedményt kap. 1988. január 1-től jogszabálymódosítás lépett életbe, amely a helyi tanácsok hatáskörében hagyta annak szabályozását, hogy lakásgazdálkodási, városrendezési, városképi szempontból mely épületek kerüljenek "tilalmi listára" és lehetőséget biztosított a korábbi vételár kiszámításánál alkalmazott százalékok felemelésére. Ennek alapján került sor a 2/1988. számú tanácsrendelet megalakotására, amely a vételárat megemelte. További jogszabály-módosításokra került sor 1989. január 1-től, ezek szerint a vételár a forgalmi érték 100 százalékában is megállapítható. Ajogszabály-változásokat összegezte a 2/1989. számú tanácsrendelet. A tanácsrendelet-módosításokat befolyásolta a lakosság vásárlásban nem érdekelt részének tiltakozása is. A városi tanács, a végrehajtó bizottság rendkívül bonyolult helyzetbe került. Nagy nyomás hárul rá egyrészt a DEMISZ azon kezdeményezése alapján, hogy további lakásokat ne értékesítsünk; az érdekelt bérlők részéről pedig, hogy értékesítsünk. Mindkettő valós érdek, egyidőben történő kielégítése nem lehetséges. Szolnok Város Tanácsa tehát az áremelésre vonatkozó lehetőséget szinte teljes egészében kihasználta, figyelembe véve a lakosság vásárlásban nem érdekelt részének - az általuk kedvezőnek ítélt lakáshoz jutási lehetőség miatti - "felháborodását”. Az állami bérlakások bérlőinek jogai és kötelességei munkahelytől, beosztástól függetlenül azonosak. A végrehajtó bizottság akkor követett volna el durva törvénysértést, ha a kijelölés során vizsgálta volna a bérlők személyét, munkahelyi beosztását, és a vezetők kijelölésre vonatkozó kérelmét a többitől eltérően bírálta volna el. A megyei NEB-vizsgálat a városi tanács és szervei állami bérlakás elidegenítésével kapcsolatos tevékenységével összefüggően jogszabálysértést nem állapított meg, illetve más jellegű elmarasztaló megállapítást sem tett. Észrevételezte viszont, hogy a város közvéleménye kellő információ hiányában nem tudja nyomon követni a lakásértékesítéssel kapcsolatos jogszabályi változásokat. A lakásügyi tanácsrendelet 1988-1989. évi módosításának előkészítése, a "kétfordulós rendelet-alkotás", a széleskörű társadalmi vita feltételei biztosítva voltak. A társadalmi vitákon a nyílt levelet aláíró szervezetek tagjai, vagy mint a város állampolgárai - a HNF és a DEMISZ kivételével - nem mondták el véleményüket a tanácsrendelet-tervezet állami bérlakások elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatban. Sem a tanácsrendelet alkotásakor, sem az állami bérlakások elidegenítésre történő kijelölése tárgyában hozott végrehajtó bizottsági döntések alkalmával az arra kötelezett és jogosult állami szervek jogszabálysértés miatt észrevételt nem tettek. A lakás-jogszabályokkal kapcsolatban - annak ellentmondásossága miatt - országosan is igen sok kifogás fogalmazódik meg. A testületek a lakásügyekben hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabály keretei között döntéseiket a legjobb szándék és ismeret alapján hozták. A leírtak alapján a nyílt levélben foglaltakat visszautasítjuk. Amennyiben konkrét tényekre alapozott ismereteik vannak közéleti személyek megvesztegetéséről, közpénzek elsikkasztásáról vagy egyéb panamáról, azt jelezzék. Ebben az esetben a bűnüldöző szervek vizsgálatát kérjük. Befejezésül a magam dolgáról szólnék röviden. Nem vagyok gyáva ember, cselekedeteimért mindenkor vállalom a felelősséget. Megválasztásomat követően igyekeztem megfelelni a naponta változó követelményeknek, ami nem volt könnyű. A levéltől és annak tartalmától függetlenül már hónapokkal ezelőtt eldöntöttem, hogy legkésőbb csak a választásokig /akkori információk szerint ez év őszén került volna rá sor/ végzem jelenlegi beosztásom szerinti teendőimet. Szeretem ezt a várost, szinte egész életem hozzá kötődik. Itt kerestem tehát munkát, hogy polgáraként is tehetségem szerint hasznára lehessek. Szolnok, 1989. október 26. Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében: Bálint Ferenc tanácselnök. Tájékoztató a Szolnok megyében 1989. október 28-án megtartott időközi tanácstagi választás eredményéről A megye városai közül — Jászberény, Karcag, Mezőtúr, Kunszenfcmárton — megtartott időközi választáson 1610 választópolgár adta le szavazatát a választójogosultak 58.9%-a. A leadott szavazatok 94,5"/jra érvényes. Karcagon 3, Kunszentmárton'ban 2, Jászberény és Mezőtúr városokban 1—1 tanácstagot választottak. Jászberényben az MDF, Karcagon a 17. számú választókerületben a Kisgazda Párt, Kunszentmárton 11. sz. választókerületében az MDF, a többi helyeken a Hazafias Népfront jelöltjeit választották meg. Karcagon a 41. számú tanácstagi választókerületben a Városi Választási Elnökség — mivel a leadott érvényes szavazatoknak több mint felét egyiik jelölt sem kapta meg — 1989. november 11. napjára pótválasztást tűzött ki. A községekben — Abádszalók és társközsége Tiszaderzs, Cserkeszőlő, Jászfényszairu, Tiszatenyő. Tószeg, Újszász, Zagyvarékas — 973 választópolgár szavazott a választójogosultak 85,6%-a, a leadott szavazatok 93,8°/o-a érvényes. Valamennyi választókerületben tanácstagot választottak, tíz személyt. Valamenynyien a HNF jelöltjei. Szolnok, 1989. október 30. Megyei Választási Elnökség Takarékos világunk ? Nézegetem a takaros kimutatást. Válaszol a címben föltett kérdésemre, az már igaz: takarékos a mi világunk. Különben hogyan is lenne csak az OTP-ben és a postánál összesen 7 milliárdnál is több betétje ennek a megyének, illetve takarékos embereinek. Különben miből futná kölcsönt adni ebben a megyében csak az idén majdnem tízezer lakás- és családiház-építőnek, vásárlónak, s ne is soroljam, a kisebb, az úgynevezett rövid lejáratú hitelt igénybe vevők számát, — amikor mindenki tudja, mert igencsak mindenki ilyen hielekből gyarapodott bútorral, háztartási gépekkel, akár egy külföldi utazással is. És miért tagadnánk, időnként uzsorásnak nevezzük az államot, hisz valamikor uzsorakamatnak hívtuk a 18— 20 százalékos kamatot — mégis elmegyünk, mégis fölvesszük a kölcsönt, ha szükségünk van rá, ha azt akarjuk, haladjon, gyarapodjon a családunk. Igaz, ez is takarékosság, mert senki nem fizeti be helyettünk a részleteket — de hát tudjuk rég, ez a világ rendje, aki adós, fizessen. Ma, október 31-én a takarékosság gondolatát ünnepli a világ. Régen így van ez, 1924-ben döntöttt a takarékossági világnap megrendezéséről három világrész — Európa, Ázsia és Ausztrália — 28 országának milánói kongresszusán a takarékpénztárosok szövetsége. Azóta — pontosabban negyven éve, hiszen 1949-ben alapították meg hazánkban az Országos Takarékpénztárt — mi is megemlékezünk október utolsó napján a takarékosságról, a soha el nem évülőről. Ezen a mai megemlékezésen még arra is gondolhatunk: 150 éves hazánkban a takarékpénztári mozgalom. Épp a reformkor, s épp egy betűvető — Fáy András író — hozta létre hazánkban az első takarékpénztárat, felismerve, hogy nemcsak a kisemberek megtakarított pénzének megőrzéséről van szó, hanem lehetséges pénzalapot is teremteni a magyar «azdaság fejlesztéséhez. 1839 decemberében tartották Pesten a Hazai Első Takarékpénztár alakuló közgyűlését. Két évfordulós ünnep tehát a mai. Tisztelettel adózhatunk az elsők előtt, akik az egyén és a haza szempontjából egyaránt jeles tettet hajtottak végre. S megemelékezhetünk arról, hogy 1949 óta van ótépénk — ami annyira mindenkié már, hogy így, kisbetűsen is elfogadott, életünk nélkülözhetetlen intézménye. Jól ismerjük — s már városokban is — kistestvérét, testvéreit, a takarékszövetkezeteket. amelyek jó húsz évvel ezelőtt a takarékosság szövetkezeti alapjait rakták le falvainkban. S hogy mégse tudunk felhőtlenül örülni, ünnepelni az idei takarékossági világnapon? Ilyen az életünk, — jó ideje szegényedünk. Sajnos, egyre többen! (SJ) FELHÍVÁS a Magyar Szocialista Munkáspárt Szulnok városi tagjaihoz Elvtársak! Őrizzétek meg párttagságotokat, és maradjatok az MSZMP tagjai! Ne dobjátok el tagkönyveteket! Szervezzétek újra alapszervezeteteket! Nekünk, az MSZMP tagjainak nem kell átjelentkeznünk. Nincs szükségünk új tagkönyvre. Nem hagyhatjuk cserben a baloldal erőit. Mi, az MSZMP tagjaiként alakulunk újjászületett párttá. Elvtársak! Október 6-ától zajlott az MSZMP kongresszus ’89 rendezvénye. Célja, feladata a párt megújítása volt. Ezzel szemben életre hívta a Magyar Szocialista Pártot, s ezzel kiléptek a Magyar Szocialista Munkáspártból. A tény. az tény marad, de nem lehet ránk kényszeríteni, mert a tagság megkérdezése nélkül született a döntés. Ha valamely szervezet a tagság pártja kíván lenni, ha alulról akar építkezni, akkor a kongresszus ’89 döntése nem más, mint politikai kezdeményezés, csak ajánlás. A elöntés joga a tagságé! A Magyar Szocialista Munkáspárt tagságának joga dönteni pártja sorsáról. Ezért létrehozták az MSZMP Ideiglenes Ügyvezető Testü-Az Ikarusban nem cáfolták meg azokat a japán lapjelentéseket. amelyek szerint valószínűleg mégis lesz Suzuki autógyártás Magyarországon, s ebben a leginkább érintett vállalat a magyar autóbuszgyár. Az Ikarus vezetői szerint a japánokkal folytatott hoszszú tárgyalások során megállapodtak: amíg nincs végleges döntés az ügyben, egyik fél sem tesz semmiféle nyilatkozatot. Most méletét. Ennek szellemében alakult 'meg Szolnokon is az ideiglenes szervező bizottság. Megkezdődött a pártszavazás! Maradjatok az MSZMP tagjai! Folytassátok a párt tevékenységét! Akik elmennek a sorainkból, egy másik, egy új pártnak lesznek a tagjai. Új programjuk, új nevük általuk is nyíltan vallott szakítást jelent az MSZMP-vel. Elvtársaik! Kérjük a pártszervezeteket, őrizzék meg pártunk nevét, legyenek hűek a nemzet javát szolgáló reformtörekvésekhez, és működésük folytatását jelentsék be az alábbi címre: HNF megyei székháza, Szolnok, 5000 Ság-, vári krt. 19. Jelentkezéseket az MSZMP-alapszervezetektől személyesen és levélben is elfogadunk. Személyesen: kedd és csütörtöki napokon 14-től 17 óráig. A levélben a következőket kérjük feltüntetni: név, lakcím, MSZMP-tagkönyv száma, felajánlott tagdíj havi összege. gis — feltehetően indiszkréció következtében — napvilágra kerültek bizonyos információk a valóban tervezett együttműködésről. Annyi mindenesetre bizonyos: a neves japán autógyár vezetője a napokban Budapestre jön tárgyalni, s ekkor minden bizonnyal végérvényesen eldől a kooperáció, a hazai Suzuki autógyártás sorsa. Ezzel valamilyen módon lezárul a négy éve tartó tárgyalássorozat. Nem kelt el a Piti Nitrogénművek A Péti Nitrogénművek tegnapi nyilvános árverésén nem született megállapodás; a 3,5 milliárd forint induló árral meghirdetett állóeszközök megvásárlására 600 millió forintnál magasabb árajánlat nem volt. Virág Miklós, a Szanáló Szervezet felszámoló biztosa az MTI munkatársának elmondta: álláspontjuk szerint a Péti Nitrogénművek termelőeszközeinek. kiszolgáló létesítményeinek és szellemi javainak értéke sokszorosa annak, mint amit a pályázók kínáltak. Éppen ezért a Szanáló Szervezet úgy találta, hogy a Péti Nitrogénművek vagyonát elajándékoznák, ha a felkínált alacsony áron értékesítenék, ráadásul a befolyt összegből a hitelezők követeléseinek is csak a töredékét tudnák kifizetni. Így az október 30-i árverést a szervezet meghiúsultnak tekinti, és november végén újabb értékesítést tart. A pályázati feltételekhez a Szanáló Szervezet Vadász utcai irodájában juthatnak hozzá az érdeklődők. A pályázatra összesen 14- en nyújtottak be ajánlatot. Ezek közül kilenc csupán az eszközök egy részét kívánta megvásárolni, öten a komplett vállalatra tartottak igényt. Külföldi pályázó nem volt. A vásárolni szándékozók között, vegyipari nagyvállalat, pénzintézet, külkereskedelmi vállalat, illetve magánvállalkozó egyaránt szerepelt. A következő egy hónapra a folyamatos termelés, működtetés feltételeit a Szanáló Szervezet az elmúlt időszakhoz hasonlóan is biztosítja. MSZMP Ideiglenes Szervező Bizottsága Zárótárgyalásokra készül az Ikarus és a Suzuki
