Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-31 / 259. szám
Megkezdődött az Országgyűlés októberi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) sát. Az Országgyűlés ellenőrző tevékenységét segítő szervezet létrehozását különösen időszerűvé teszi az állami válllalatok aialakulása különféle társasági íormáK- ká, illetve az elmúlt időben a pártok vagyonkezelése körül kialakult vita. Fiák László (Hajdú-Bihar m., 5. vk.), a Magyar Gördülőcsapágy Művek vezérigazgatója az Állami Számvevőszék mielőbbi létrehozását, költségvetésének mihamarabbi elkészítését sürgette. Felhívta azonban a képviselők figyelmét arra, hogy az Államai Számvevőszékről szóló törvényjavas- Jatban megfogalmazott feladatokat, illetve a megszűnő népi ellenőrzés tevékenységi körét összehasonlítva jónéhány ellenőrizendő terület gazda nélkül marad. A testület allásfogiaiasa i Bánffy György (Budapest, 4. vk.), színművész Kért szót. Egyetértett azzal, hogy jelenleg még nincsenek biztosítva az Állami Számvevőszék működésének feltételei, ám ez nem ok arra, hogy ne hozzák létre a szervezetet. Azért, hogy mihamarabb működőképes legyen, szükség van arra: a kormány minél előbb terjessze be az államháztartási reformról szódó törvényjavaslatot, valamint a tulajdonreformról szóló koncepcióját. Több hozzászóló nem lévén az elnöklő Horváth Lajos lezárta a törvényjavaslat részletes vitáját. A polémiában elhangzott módosító indítványok mérlegelésére felhívta a terv- és költségvetési bizottságot. Puskás Sándor az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke ismertette a testület állásfoglalását, és egyben válaszolt a vitában elhangzott képviselői felvetésekre. Elmondotta, hogy a parlamenti vitában sok olyan javaslat hangzott el az Állami Számvevőszékkel kapcsolatban, amelyeket a szervezet működési szabályzatában és ügyrendjében figyelembe fognak venni. Elmondotta: a bizottság tagjai abból indultak ki, hogy a parlament döntésének megfelelően a számvevőszék intézményének 1990- től működnie kell. Ezért láttak hozzá a vezető személyek kiválasztásához szükséges pályázat kiírásához. A bizottság azonban nem sajátította ki a kiválasztás jogát. Ugyancsak nem döntött arról, hogy kik utazzanak külföldre tanulmányútra. A bizottság csupán a számvevőszék vezetőire tett javaslatot. Ezután az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, a már megszavazott módosításokkal együtt, az Országgyűlés nagy többséggel — 289 igen szavazattal — elfogadta. Szavazás után az elnök javaslatára a képviselők közfelkiáltással egyetértettek azzal, hogy az Országgyűlés mondjon köszönetét a népi ellenőrök eddig végzett munkájáért. Vita a földtörvény módosításáról Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat elfogadását követően a földtörvény módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A már korábban módosított földtörvényhez sokszorosain átdolgozott módosító indítványt nyújtott be Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.). A Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke ezzel a módosító javaslatával a földtulajdon védelmét, a földforgalom átmeneti befagyasztását és a megváltás intézményének eltörlését szorgalmazta. Mint mondotta: a volt földtulajdonosoknak meg kell adni az anyagi és erkölcsi elégtétel lenetosegét, de a föld nem lehet semmiféle speKulació alapja, rossz gazdasági struktúra aimentoje. Hangsúlyozta, hogy a parasztság nem tudja elfogadni: a tőle négyzetmeterenkent 20 filléreit megvallott földet 7—8UU forintért árusítják ki; a megváltással pedig a tsz-ek z080 formiert jutnatnak termőföldhöz, holott az ingatlanforgalomban ugyanezt a földet akár 10 millió forintért is el tudnak adni. A képviselőnő végezetül kijelentette: amennyiben a kormány 1990 januárjában beterjeszti az Országgyűlésnek a társadalmi közösségi földvagyon, az állami és szövetkezeti földvagyon védelmével kapcsolatos törvényjavaslatot, amely megnyugtatóan rendezi a problémákat, akkor visszavonja módosító indítványát. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében ígéretet tett arra, hogy az addig rendelkezésre álló információk alapján, de a képviselői módosító indítvány szellemének megfelelően módosító törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek. Emellett tájékoztatta a képviselőket egyebek között arról, hogy a legutóbbi földtörvénymódosítás óta eltelt négy hónap alatt mindössze 3700 hektár föld cserélt gazdát, az arányok azonban térségenként rendkívül eltérőek. Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke — kiegészítésként e kompromisszumos megoldáshoz — indítványozta, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a legközelebbi ülésszakon tegyen javaslatot földügyi bizottságok létrehozására valamennyi városban és községben. Ezek feladata — a képviselő véleménye szerint — az lenne, hogy a földtulajdon-változás és tulajdonrendezés folyamatát békés megoldásokkal segítsék. Döntsön a szövetkezeti tagság Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Kozgazdasagtuüomanyi Egyetem egyetemi tanara támogatta Marton János javaslatai. Hangsúlyozta: hibás az a kozgazclasagi gondolkodás, hogy a szaoadpiaci forgalom elvet a termoioiclre vagy a mezogazdasagi íngatlanoKra is ki aKarják terjeszteni, hiszen ezexet a világon majd minden ország védi. Arra figyelmeztetett, ne legyen balga az ország, ne árusítsa ki a nemzeti földvagyont csak azért, mert szorult helyzetben van. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a Bonyhádi Pannónia Tsz elnöke azt javasolta: rövid időn belül kezdődjenek nemzeti agrárkerekasztal-tárgyalások, amelyeken részt vehetne minden olyan társadalmi, politikai és gazdasági szervezet, amely tenni akar és tud a mezőgazdaság gondjainak megoldása érdekében. Ezek a tárgyalások kezdetét jelenthetnék a következő Országgyűlés törvényalkotó munkájának. Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a Keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke arra figyelmeztetett: engedjék élni a szövetkezeti tagságot azzal a jogával, hogy eldönthesse, mit tesz a földjével. Hütter Csaba — ismét szót kérve — válaszolt néhány képviselői felvetésre. Végezetül az Országgyűlés 287 egyetértő szavazattal úgy határozott, hogy a földtörvény módosítását — a benyújtott módosító indítvány és javaslatok, valamint a hozzászólások figyelembe vételével — a kormány terjessze 1990 januárjában a parlament elé. A földtörvény módosításával kapcsolatos állásfoglalás után a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták meg a képviselők. Ennek értelmében az Országgyűlés a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából a következők szerint gyakorol közkegyelmet: A végrehajtási kegyelem tartalmazza a három évet meg nem haladó szabadságvesztés, illetőleg a szigorított javító-nevelő munka és a javító-nevelő munka végrehajtása alól mentesülők kategóriáit. Ide tartoznak a gondatlanságból elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek; a teherben levő nők; azok az anyák, akilk tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekükkel élnek; az ötvenötödik életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött férfiak; valamint az életveszélyes vagy gyógyíthatatlan betegségben szenvedők. Amennyiben az e kategóriákba tartósé elítéltek határozott ideig tartó szabadságvesztése a három évet meghaladja, büntetésük tartama a felére csökken. Mentesülnek valamennyi büntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok is, akiket — a kémkedés kivételével — állam elleni bűncselekmény vagy közösség megsértése miatt ítéltek el; továbbá azok. akiket a tiltott határátlépés. a hazatérés megtagadása, a külföldi utazás és a külföldön tartózkodás szabályainak kijátszása miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. A kegyelem hatályát veszti azzal szemben, akit az e törvény hatálybalépését követő három éven belül elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre vagy szigorított javító-nevelő munkára ítélnek. Mentesülnék a végrehajtás alól azok is, akiket szabálysértés miatt elzárással sújtottak. A törvényjavaslat meghatározza a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéseket, a mentesítést kizáró körülményeket is. A törvény a kihirdetés napján lép hatályba, végrehajtásáról az igazságügy-miniszter, a belügyminiszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. A törvényjavaslat előterjesztését nem követte vita; az Országgyűlés — a módosítással együtt — 287 igenlő, szavazattal elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalására tértek. Az Országgyűlés tagjai már korábban írásban megkapták a módosító és kiegészítő indítványokat. Ezek szerint új elem, hogy az országos népszavazás elrendelése esetén a parlament az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben meghatározottaktól eltérő határidőket. határnapokat állapíthat meg. Ugyancsak új elem, miszerint: az azonos kérdésre három vagy több válaszlehetőséget tartalmazó népszavazás akkor is eredményes, ha a kérdésre az érvényesen szavazók a legtöbb azonos választ adtak. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló paragrafus azzal a bekezdéssel egészül ki: e törvény hatályba lépése előtt kitűzött országgyűlési képviselői időközi választásra az Országgyűlés az e törvényben meghatározott határidőtől eltérő határidőket állapíthat meg. Kulcsár Kálmán igazgjígügy miniszter rövid szóbeli kiegészítést fűzött az írásos előterjesztéshez. Kifejtette: a tavasszal hozott törvény módosítása azért vált szükszégessé, mert most olyan népszavazás kiírására kerülhet sor, amely nem két, hanem három vagy akár több variáns közötti döntést, is magával hozhat. Így tehát indokolatlannak tűnik a szavazásnál az abszolút többség megkövetelése a döntés érvényességéhez. Éppen ezért javasolja a kormány, hogy legyen elegendő az egyszerű többség ezekben az esetekben. Tekintettel arra, hogy ehhez a törvényjavaslathoz nem érkezett módosító indítvány, sőt, a vitában sem kért szót senki, a határozathozatal következett. Az Országgyűlés 302 támogató szavazattal elfogadta a beterjesztett törvénymódosíó javaslatot. Ezután a népszavazásnak az állampolgárok kezdeményezésére történő elrendelése tárgykör került napirendre. Az országos választási elnökség a hitelesítés során megállapította, hogy az Országgyűlés elnökétől két alkalommal átvett az SZDSZ által összegyűjtött összesen 204 152 aláírásból 114 470 minden vitán felülállóan megfelel a jogi követelményeknek. A 100 ezernél többb hitelesített aláírás megvan — mondotta az elnöklő Fodor István —, a népszavazás elrendeléséről tehát az Országgyűlésnek, a szakbizottság állásfoglalásának figyelembe vételével úgy kell dönteni, hogy más szempontokat is mérlegeljen.Így például azt, hogy a kezdeményezés egyéb tekintetben is megfelel-e a népszavazásról szóló törvény követelményeinek. Az elnök ezután ismertette, hogy a Minisztertanács elnöke a kormány nevében népszavazás kitűzését kezdeményezte, a Magyar Köztársaság címeréről. A kormány a nemzeti ünnepek kérdésében benyújtott kezdeményezését visszavonta. Két különböző, a népszavazásra irányuló kezdeményezésről van szó, azaz külön-külön kell határozni arról. hogy az Országgyűlés elrendelje a népszavazást. A népszavazás vagy népszavazások időpontjának kitűzését viszont együttesen célszerű megvitatni —- javasolta az elnök. A vita és a határozathozatal sorrendiét illetően a következő tárgyköröket indítványozta: elrendeli-e az Országgyűlés a népszavazást az állampolgári kezdeményezésre; elrendeli-e a kormány kezdeményezésére; elrendeli-e az Országgyűlés a köztársasági elnök állampolgárok által történő közvetlen választását. Ezt követően a parlament az egyes kérdésekben hozott döntések függvényében foglalkozzon a népszavazás és a köztársaságielnök-választás lehetséges időpontjával — javasolta az Országgyűlés megbízott elnöke. A képviselők ezt a sorrendiséget elfogadták. A népszavazás elrendelésével kapcsolatos vitában Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár a kormány álláspontját fejtette ki. Elmondta, hogy a Minisztertanács e kérdésben szigorúan a törvényesség alapelvéből indul ki, másrészt következetesen valóra kívánja váltani azokat a megállapodásokat, amelyek a politikai egyeztető tárgyalásokon születtek. Ebből kiindulva a kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy rendeljen el népszavazást azokban a kérdésekben, amelyeket százezer aláíró kezdeményez, javasolja továbbá népszavazás kiírását a címer ügyében. Végezetül javasolja a parlamentnek, hogy még az idén tűzze ki a köztársaság elnökének megválasztását, közvetlen szavazással. Ha az Országgyűlés elfogadja a Minisztertanács javaslatait, akikor a népszavazások kiírásának konkrét időpontjára is javaslatot tesz a kormány. Megyei képviselő felszólalása Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz. jogtanácsosi munkaközösség jogtanácsosa nem értett egyet azzal, hogy a népszavazásra kitűzött kérdések az Országgyűlés által már elfogadott és kihirdetett törvények hatályban maradását is érinthetik. Üjból leszögezte: szó sincs arról, hogy a kihirdetett törvények bármilyen formában is megkérdő jeleáhetők lennének. Bállá Éva felszólalására viszszautalva Tallóssy Frigyes kijelentette: itt nem lehet eldönteni, mi indította a Szabad Demokraták Szövetségét arra, amikor kérte, hogy a köztársasági elnök kérdésében tűzzenek ki népszavazást. Egyet azonban biztosan lehet állítani — mondotta —: akik ezt az ívet aláírták, nem voltaik tudatában annak, hogy egyetlen lehetőségük van a köztársasági elnök közvetlen — népszavazás útján történő — megválasztására. Ugyanis ha ezt a lehetőséget most elszalasztjuk, a jelenleg hatályos alkotmány szerint erre többet nem lesz mód. Dr. Király Ferenc (Szolnok m.. 5. vk.) körzeti orvos véleménye szerint „besétáltunk egy alkotmányos csapdába, amit egy kicsiny, erőszakos csoport állitott nekünk. A mintegy 200 millió forintba kerülő népszavazás ennek a politikailag zajos, de a nép létszámához viszonyítva törpeképződménynek áll érdekében. Ráadásul a népszavazáson — amelyen feltehetően a lakosságnak csak egy töredéke vesz majd részt — előfordulhat, hogy a munkásőrség visszaállítása mellett döntenek.” A képviselő kifejezte meggyőződését, hogy ezt az önző és manipulativ aktust a szabad Demokraták Szövetsége a parlamenti választáson fogja megbánni. Az alkotmány kötelezi az Országgyűlést a népszavazás kiírására, megrendezésére, de az időpont kijelölésére nem. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács elnöke a pontos tájékoztatást követelve annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben a kérdésen nem változtatnak, kötelességük olyan magyarázatot fűzni hozzá, amely érthetővé teszi annak tartalmát. A parlamentnek becsületes tájékoztatással kell segíteni a népet döntésében. Tóth Istvánná (Bács-Kiskun m., 11. vk.). a Kiskunhalasi Családsegítő Központ intézetvezetője saját tapasztalataival bizonyította, hogy voltak olyan állampolgárok, akik nem tudták, mit írtak alá. Elmondta azt is: több miniszternél levélben érdeklődött a népszavazás lebonyolításának költségei iránt. A Békési László által aláírt levél szerint a népszavazás egy-egy fordulója 200 millió forintba kerül. Márpedig több fordulónak nézünk elébe — mondta a képviselő —, majd figyelmeztetett a jelenlegi szűkös anyagi helyzetre. Simon Ernőné (Somogy m., 11. vk.). a Pamutnyomóipari Vállalat nagyatádi cérnagyárának szakmunkása javasolta: a népszavazást és a köztársaságielnök-választást egy időben bonyolítsák le. Fekete János (Békés m., 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott elnöke csupán arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy saját maguk legitimitását ne kérdőjelezzék meg. A képviselők saját javaslatukban ugyanis úgy fogalmaznak: csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására. Ezért azt indítványozta, hogy a „szabad” szót hagyják el. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) elmondotta, hogy a szavazólap-mintán már nem használják a Fekete János által említett kifejezést. Király Zoltán felszólalására reagálva megállapította, hogy a törvény megerősítését célzó népszavazásra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha a parlament a törvényt mér elfogadta, és a népszavazást kérő aláírók ismerik a jogszabály rendelkezéseit. Az érintett kezdeményezésnél azonban szó sincs semmiféle Országgyűlés által elfogadott törvényről, s az aláírók sem lettek kellőképpen tájékoztatva. Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), a fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgató-helyettes főorvosa egyértelműbb kérdésfeltevést szorgalmazott. Javasolta, hogy a szavazólapon ez szerepeljen : „Kíván-e köztársasági elnököt választani ? igen — nem”. Ma folytatódik a vita Peják Emil (Budapest. 56. vk.), a HNF budapesti bizottságának nyugalmazott vezető titkára a törvény szövegét idézve mondotta: Amennyiben a parlament kéri egy általa elfogadott törvény megerősítését, a népszavazás eredményének megismeréséig ezt az adott törvényt nem lehet végrehajtani ÍJauda Sándor (Budapest, 45. vk.), a MÁV rákosrendezői körzeti üzemfőnökség Hámán Kató vontatási üzemegységének mozdonyvezetője egyetértett azzal, hogv a több mint százezer aláírást a parlament tekintse olyan igénynek, amely a népszuverenitást testesíti meg. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) ragaszkodott ahhoz, hogy az Országgyűlés ne hagyja figyelmen kívül a 114 ezer aláírást. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa több képviselőtársával is vitába bocsátkozva, hangsúlyozta, hogy az SZDSZ teremtette helyzetet a mai magyar, megújulásból táplálkozó demokráciában természtesnek kell tekinteni. Az elnöklő Fodor István a vitában elhangzott módosító javaslatokat a jogi bizottságnak mérlegelésre kiadta, majd az októberi ülésszak első munkanapját bezárta. A plénum kedden reggel 9 órakor e kérdéskör tárgyalásával folytatja munkáját. A Parlamentben, október 30-án folytatta munkáját az Országgyűlés. A Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács volt elnöke és Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök köszöntik egymást az ülésteremben. Elöl: Medgycssy Péter (MTI — Telefotó)
