Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-31 / 259. szám
Megkezdődött az Országgyűlés októberi ülésszaka Napirenden az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék az első napon Tegnap délelőtt megkezdődött az Országgyűlés októberi — kétnaposra tervezett — ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke tájékoztatta a képviselőiket, hogy dr. BartaIné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m., 6. vk.) lemondott mandátumáról; ezt az Országgyűlés tudomásul vette. Bejelentette, hogy 16 képviselő nyújtott be interpellációt, és hét képviselő intézett kérdést a kormány tagjaihoz. Tájékoztatta a képviselőket arról is, hogy mi lett a sorsuk azoknak a júniusi, illetve szeptemberi ülésszakon elhangzott interpellációknak, amelyékre adott válaszokat az Országgyűlés nem fogadta el. Ezekkel jelenleg az illetékes országgyűlési bizottságok foglalkoznak, s egy részük vizsgálatával már végeztek is. Az ezekről készült jelentéseket eljuttatták a képviselőknek. Több interpelláció bizottsági vizsgálata azonban további időt igényel. A képviselők úgy döntöttek, hogy az Országgyűlés a képviselői indítványt a novemberi ülésszakon tárgyalja meg. Ezután elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság felállítása. 2. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 3. A földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 4. A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. x 5. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 6. Népszavazás elrendelése az állampolgárok kezdeményezésére négy kérdésben. 7. Népszavazás elrendelése a kormány kezdeményezésére a Magyar Köztársaság címeréről. 8. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 9. A nagymarosi munkálatok felfüggesztése alatt végzett hazai és nemzetközi jogi, ökológiai, műszaki következményeket feltáró vizsgálatok eredményeiről szóló beszámoló megtárgyalása. 10. Személyi javaslatok. 11. Interpellációk, kérdések. Előkészületek az Alkotmánybíróság megválasztására A tárgysorozat elfogadása után következett az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelolobizottság létrehozása. A parlament tényleges politikai megosztottságát figyelembe véve az elnök — a parlamenti képviselettel rendelkező pártok javaslata alapján — ajánlotta, hogy a jelölőbizottság elnökévé dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) független képviselőt válasszák. Javasolta továbbá, hogy a jelölőbizottság tagja legyen Balogh László (Pest m., 29. vk.), Dudla József (Borsod m., 5. vk.), Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) és Kasó József (Baranya m., 13. vk.), valamennyien a Magyar Szocialista Párt tagjai, dr. Balta Éva (Budapest 46. vk.), a Szabad Demokraták Szövetségének tagja, dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.), a Kereszténydemokrata Néppárt tagja, Rosziik Gábor (Pest m., 4. vk.), a Fiatal Demokraták Szövetsége tagja, dr. Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt tagja, dr. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), a Magyar Demokrata Fórum tagja, valamint Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.), független képviselő. Ezután az elnök felkérte a frissen megválasztott jelölőbizottságot, hogy mihamarabb tartsanak ülést, és tegyenek javaslatot az Alkotmánybíróság öt tagjának jelölésére. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően a képviselők rátértek az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A napirendi pont előterjesztője Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke volt. Az Állami Számvevőszék létrehozását indokolva hangoztatta: tovább már nem halasztható, hogy a legfelső államhatalmi szerv, az Országgyűlés egy olyan magasan kvalifikált szakemberekből álló, szigorú ellenőrző apparátusra támaszkodnasson, amelynek folyamatos munkája biztosíték a mindenkori kormányzat ter vékenységének elfogulatlan, politikától mentes megítéléséhez. Puskás Sándor előterjesztését követően a Ház elnöke felolvasta Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) levelét. A képviselőnő arra emlékeztette a parlamentet, hogy 150 éve született Steindl Imre, az Országház tervezője. Javasolta, hogy az Országgyűlés emlékezzen meg róla kegyelettel. Fodor István arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az évforduló alkalmából megkoszorúzták az Országház főlépcsőjén álló Steindl Imre-mellszobrot, továbbá a Parlament kupolatermében kiállítást is rendeztek. Horváth Lajos — a plénum soros elnöke — köszöntötte a díszpáholyban helyet foglaló Josef Rieglert, Ausztria alkancellárját és kíséretét. A vendég Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes meghívására tartózkodik hazánkban. Ezt követően Horváth Lajos megnyitotta a törvényjavaslat áltaianos vitáját. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), pártalkalmazott úgy ítélte meg: az Állami Számvevőszék újbóli felállítása a jogállam szervezeti rendjének kiépítésében, az állami bevételek és kiadások, valamint az állami vagyon hasznosításának számbavételében mérföldkő lehet. Barta Alajos (Heves m., 4. vk.), pártalkalmazott az Állami Számvevőszék szükségességét hangsúlyozva rámutatott: nem megfelelő a jelenlegi államigazgatási ellenőrzés, az Országgyűlés viszont még saját ellenőrző szervezettel sem rendelkezik. Dr. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára hangoztatta: az Állami Számvevőszék által tudja az Országgyűlés érvényesíteni költségvetési és zárszámadási jogát. Ez egyben sarkalatos alkotmányi garancia is lesz arra, hogy a végrehajtó hatalmat a parlament ellenőrizhesse. Dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa azt javasolta, hogy az általános vita lezárása után ne bocsássák részletes vitára a törvényjavaslatot, mert az kimunkálatlan, átdolgozásra szorul. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.), a Magyar Rádió főmunkatársa mindenekelőtt arról szólt: feltétlenül szükségesnek tartja az Állami Számvevőszék intézményének felállítását, hiszen ő azok közé a képviselők közé tartozik, akik sohasem szavazták meg a költségvetési előterjesztést és a zárszámadást, mivel soha nem volt meggyőződve azok hitelességéről. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára is sürgette az Állami Számvevőszék mielőbbi felállítá(Folytatás a 2. oldalon) Reutlingen Szolnok új testvérvárosa Tegnap délelőtt írták alá a városi tanácsnál Szolnok új testvérvárosa, az NSZK-beli Reutlingen főpolgármesterével. dr. Manfred Deschlével az új testvérvárosi kapcsolatról szóló megállapodástervezetet, melyet a tanács következő ülésén tárgyal, s amennyiben ott elfogadják, attól a naptól kezdve városunk új testvérvárosa lesz Reutlingen. A tegnap délelőtti sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a testvérvárossá válás gondolata reutlingeni partnereink részéről született, ugyanis a Szolnoki Papírgyárral kétéves gazdasági kapcsolatuk volt már. A két város tanácsának képviselői most találkoztak először, a Szolnok Városi Tanács meghívására csütörtökön érkeztek meg a reutlingeni tanács képviselői: a főpolgármester és két tanácstag, Peter Mürdter és Iinge Villforth asszony személyében. Bálint Ferencet, a városi tanács elnökét a kapcsolat céljairól kérdeztük. — A két város kapcsolatát az európai összefogás jegyében szeretnénk fenntartani, ápolva a kulturális, gazdasági, sport- és városfejlesztési területeket. Az emberi, baráti kapcsolattartásokon túl tanulni szeretnénk Reutlingentól a többpártrendszerben működő tanácsi önkormányzatot is. Megállapodtunk ma abban is, hogy a két város polgárait a helyi rádió, sajtó útján minden közös rendezvényünkről tájékoztatjuk. Manfred Deschle főpolgármestert tévés kolleganőmmel arról faggattuk, vannak-e anyagi érdekek a kulturális, baráti kapcsolatok mögött? — Nem anyagi hasznot keresünk, a gazdasági üzemékre a városnak egyébként sincs befolyása. Mi úgy gondoljuk, hogy az üzem az a hely, ahol az emberek dolgoznak és pénzt keresnek, a kulturális élet, a sport, a szórakozás egészen más dolog, ezért az üzemeknek — a Bosch kivételével —sportklubjaik sincsenek. Más városokkal — francia, angol, svájci — is vannak hosszú évek óta testvérvárosi kapcsolataink. Mikor az újságokban olvastuk, Magyarországon milyen sok változás történt, akkor döntöttünk a testvérvárosi kapcsolat mellett Szolnokkal. A testvérvárosi kapcsolatunk úgy gondoljuk, a „népi diplomácia” újabb szép eredménye, mely közelebb hozza egymáshoz az európai embereket. Megemlékezés a Köztársaság téren Az MSZP Budapesti Bizottsága hétfőn délután koszorúzást rendezett a Köztársaság téri pártház 1956- ban elesett védőinek tiszteletére. Katona Béla, az MSZP Budapesti Bizottságának titkára emlékezett meg arról, hogy 1956. október 23- án a sztálinista diktatúra eltörlését, az emberközpontú szocializmus kialakítását követelő fiatalok és idősek, értelmiségiek és munkások valamennyien hittek ügyük igazságában, s megdöbbentek azon, hogy a szavak helyét egyre inkább a fegyverek ropogása vette át. Ezután hangsúlyozta, hogy a nemzeti megbékélés hosszú folyamata csak akkor lesz sikeres, ha mindenki nyugodtan emlékezhet meg saját ihalottairól, és ha sem a mosonmagyaróvári, sem a salgótarjáni vérengzés irányítóit, sem pedig a fehérzászlós Mező Imre gyilkosait nem fogja senki hősként ünnepelni. Befejezésül Mező Imre, oktalan és érdemtelen halált lelt társaira emlékezve hangsúlyozta: tragikus sorsuk csak a gyilkosoktól válassza el a népet, de kösse össze újra szabadon, most már elszakíthatatlanul a hazá minden lakóját. Katona Béla szavait számos esetben különböző megnyilvánulások kísérték a mintegy ötezer fős tömegből. Elhangzottak egyetértő szavak. tapsok is, de erősebbek voltak az indulatos, áz MSZP megemlékezésének jogosságát kétségbe vonó közbekiáltások. Az emlékművet a Magyar Szocialista iPárt nevében Nyers Rezső, Jassó Mihály és Katona Béla koszorúzta meg. Elhelyezték virágaikat a Fővárosi Tanács, a Baloldali Ifjúsági Társulás, a Fegyveres Erők, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa képviselői is, majd lerótták kegyeletüket az elesettek hozzátartozói és sokan mások is, a koszorúzás után kisebb incidens alakult ki a szervezők és a volt MSZMP néhány, többségében idős korú képviselője között. Ezzel kapcsolatban Fabriczki András, az MSZP Budapesti Bizottságának titkára elmondta az MTI munkatársának: mivel a volt MSZMP tagjai közül senki nem jelezte, hogy részt kíván venni a megemlékezés szervezésében, így az MSZP szervezte, pedig az esetleges közreműködőket szívesen' látták volna. Véleménye szerint a megemlékezéshez méltatlan volt az a hang. Amelyet az ünnepség során a megszűnt MSZMP egyes idős tagjai használtak. Levelek a hazából a honba A maga örömére, mindannyiunknak A Parlamentben, október 30-án folytatta munkáját az Országgyűlés (MTI — Telefotó)
