Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-28 / 257. szám

1989. OKTÓBER 28. J^Mpsap Vélemények ex árintézkedésről Bizonytalan a jövő évi búzaáremelés ösztönző hatása Az ország nagy búzater­melő megyéjében, Szolnok negyében az utóbbi évek­ben tízezer hektárral csök­kent a kenyérgabona vetés­­területe. ez év őszén eny­­nyivel vetnek kevesebbet a tsz-ek és állami gazdaságok, alig több mint 130 ezer hek­tárt. A csökkenés oka a nem negfelelő árpolitika, nem ártik a gazdaságok, hogy a 5 forint 60 filléres búzából aogyan kerül 14 forintos ke­nyér az üzletekbe, holott a ermelés jövedelmezősége agyre csökken. A nagyüze­­nek alaovetően megelége­­ié&sel fogadták, hogy a Minisztertanács megállapí­­ntta az 1990. évi termelésre írvényes új hatósági búza­árakat. Az a tény. hogy az ilső osztályú étkezési búza áj ára 1990-ben — plusz, nínusz 5 százalék eltéréssel — 24,7, a másodosztályú ke­nyérgabona ára 16,9 száza­ikkal lesz több, nem ösz­­;önöz kellőképpen a terme­­:és növelésére. A búzával így időben nem állapították neg ugyanis a takarmány­­búza új árát. Ha ez a nö­vény januártól szabadáras kategóriába fog tartozni, akkor feltételezhető, hogy az ára magasabb lesz az ét­kezési búzáénál, és a jobb minőségű étkezési búzát is takarmánybúzaként adják el majd a termelők. A Tiszaföldvári Lenin Tsz-ben a közlemény meg­jelenését követően gyors előszámítást végeztek. A 2050 hektár búzát termelő gazdaság többletbevétele 1990-ben, — az új árral szá­molva és azonos minőséget feltételezve — 13 millió fo­rinttal nő. Egy hektárra 6500 forint többletjövedelem jut, amely közel megegyezik a jelenlegi egy hektárra ju­tó jövedelemmel. Ez a szá­mítás azonban relatív, mi­vel a tsz jelenleg nem isme­ri, hogy a jövő évben mi­lyen arányban nő meg az ár­emelkedésekből adódó ter­melési ráfordítás.. A mosta­ni áremelés hatására a búza pozícióját nem változtatják meg ,a termőterületet nem növelik, véleményük szerint lesznek sokkal jövedelme­zőbb szabadáras árunövé­nyek. A Mezőhéki Táncsics Tsz illetékeseinek, véleménye szerint a jövő évi búzaár­emelés meghirdetése időben későn történt, az előre ter­vezett vetésterület csak kis­mértékben növelhető. Gondot jelent számukra hogy egye­lőre nem ismeretesek a bú­za beltartalmi követelmé­nyei, továbbá a jövő évi importárakat is homály fe­di. nem tudják megítélni, bogy a jövedelemnöveke­désben ez az emelés mit je­lent. A takarmánygabona január 1-től bevezetett sza­badára az állattartó üzeme­ket hátrányosan érinti, ugyanis a gabonaipar az évi áron vásárolta fel és 1990- ben nyilván jelentős felárral adja tovább, így gyakorlati­lag nyert egy fél évet. Az áremeléseknek — vélemé­nyük szerint — a betakarí­tással kellene egybeesni. A Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat tájékoztatása szerint az 1990. évi felvásár­lási centrumár-növekedés az 1989. évihez képest első osz­tályú malmi búzánál 24,7 a másodosztályúnál 16,9 szá­zalékos növekedést jelent. Tonnánként az első osztályú étkezési búzáért 5700, a má­sodosztályúért 5100 forintot fizetnek majd az új árak szerint idegenforgalmi kapcsolatok jegyében Svájci ízek a Tisza Szállóban Finom falatok, tárháza 9 apón át a szolnoki Tisza zálló. No nem mintha ed­­ig nem főztek volna jól, e most igazán különleges semegéket kóstolhatnak vé­ig az ínyencek: svájci gaszt­­onómiai napokat tartanak gyanis a 60 éves szállodá­in, ahol tipikus helvéciai teleket mutatnak be. A apcsolat a svájci Jan .üthy vezette Hotel Rössli­­el két éve kezdődött, s im­­rár másodízben járnak zolnokon. Ezt megelőzően .üthyék csak Budapesten lutatták be szakácstudomá­­lyukat, de 1987 óta már sak vidéken „főznek”: él­őként Szolnokra jöttek, lajd Szeged és Eger követ­­ezett. A svájci—magyar asztronómiai barátság oda­issza alapon érvényes, igyanis a Schwyz tarto­­lányban levő Seewen városi otelben a magyarok produ­­álnak hasonló bemutatót, melyről 200 kilométerről is nennek — immár —törzs­­endégek, s az sem megle­lő, hogy zömmel magyarok. Csépe Mihály, a Tisza Szálló igazgatója tegnap dél­utáni megnyitójában kiemel­te az idegenforgalom jelen­tőségét, s azon belül is a vendéglátás fontosságát, amelyben a gasztronómia meghatározó szerepet tölt be. Hangoztatta, hogy Magyar­­ország jövője az idegenfor­galomban biztató, % a fel­újított Tisza Szálló immár magasabb színvonalon tud­ja fogadni a vendégeket. A gyógyfürdő iránti igény lát­ványosan növekszik, s ezt a szállónak mindenképpen ki kell használnia. Jan Lüthy válaszában hangsúlyozta, hogy nem ven­dégként, hanem barátként jár ide, mivel a városban már itthon érzi magát. A több napon át tartó hangulatos ételbemutatón a vendégek megízlelhetik a három szakács által előállí­tott jellegzetes svájci étke­ket. Az ízek élvezete mel­lett a" fülnek is jut cseme­ge, mivel négytagú zenekar ad elő svájci népdalokat, két népviseletbe öltözött hölgy énekét kísérve. mta „Hullámzik” a tégla iránti kereslet (Folytatás az 1. oldalról) Szatmár megye déli, Pest megye keleti és déli részét, de Bács-Kiskun megyében is dolgoznak gyáraik. Az Al­földi Téglaipari Vállalatnál tizennyolc féle terméket ál­lítanak élő, a tömör kismé­retű téglától kezdve egészen a műemléki téglákig — bur­kolólapokig — terjed a skála- Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az 1300 dolgozót foglalkoztató cégnél nagy súlyt fektettek már korábban is a műszaki fej­lesztésre, hisz az évek so­rán 700 millió forintot for­dítottak a termékszerkezet bővítésére, korszerűsítésére, a hatékonyabb termelés élő­mozdítására, egyszóval a költségtakarékos gazdálko­dás megvalósítására. Erre az esztendőre a vál­lalatnál 852 milliós árbe­vétel mellett 55—56 milliós nyereségre számolnak, ami­nek elérésére jelenleg min­den esélyük megvan. Az idén egészen pontosan 270 millió téglát gyártanak. . Érdekes­ségként megjegyezhető, hogy ez a mennyiség hatezer 100 —110 négyzetméter alapte­rületű ház, vagyis egy ki­­: sebb fajta város felépítésére ■ is elegendő lenne. (Folytatás az 1. oldalról) A kereskedelmi mérleg ak­tívuma — az előzetes számí­tások szerint — a részleges importliberalizálás mellet is meghaladja majd a tavalyi 500 millió dolláros szintet. E kedvező tendencia ellené­re a folyó fizetési mérleg egyenlege — a szükséges kormányzati döntések elma­radása, valamint a lakosság felfokozott devizavásárlása miatt— deficites lesz, ennek mértéke meghaladja a terve­zettet, annak mintegy kétsze­rese, 1,3—1,4 millió dollár lesz. A nem konvertibilis elszá­molású forgalomra szintén az egyensúlyhiány jellemző, mivel a tervezett 130 millió rubeles passzívum helyett 5—600 millió rubeles fizeté­­simérleg-aktívummal kell számolni. A lakosság fogyasztásának növekedése jelentősen meg­haladja az előirányzottat, miközben külföldi vásárlá­sai is dinamikusan emelked­tek. A bérek gyors, a terve­zettnek kétszeresére való nö­vekedése bér-ár spirál ki­alakulásához vezethet. Az infláció az év végéig 17 szá­zalék körül alakul, összessé­gében a pénzügyi rendszer helyzete egész évben kritikus volt. A koncepció ellentmondásai Ilyen háttérrel kellett a kormánynak előremutató gazdasági koncepciót kidol­goznia, mely megalapozhat­ja a jelenlegi krízisből való kilábalást. Ez úgy tűnik, nagyvonalakban; sikerült is, azonban az elképzelések nem mentesek, az ellentmondások­tól. Magyarország nemzet­közi fizetési helyzete az el­következendő években igen kiélezett lesz, mivel az adós­ságszolgálati kötelezettség 1990-ben még viszonylag mérsékelt, mintegy 1,8 mil­liárd dollárt tesz ki, ellen­ben 1991—92-ben a törlesz­tés már 2,3, illetve 2,9 mil­liárd dollára emelkedik, míg az évi kamatfizetések össze­ge várhatóan 1,3—1,5 mil­liárd dollár lesz. Az export, az idegenforgalom és a tran­zitszállítások bevételei leg­feljebb a kamatfizetési kö­telezettségek 70 százalékát fedezik, ezért a gazdaság finanszírozásához az elkövet­kezendő éveikben is jelentős hitelfelvételre lesz szükség. Közben a tőkés piacokon a konjuktúra lanyhulására le­het számítani, s így a mai­nál kedvezőtlenebbek lesz­nek gazdaságunk exportpozí­eiói. Várhatóan kedvezőtlen x viszonyok érvenyesüines majd a KGST-országokkal folytatott kereskedelemben is, miveti itt a partnerek fi­­zetőképessógéneií hiánya, il­letve a magyar aktívum csökkentése érdekében a ki­vitel erőteljes mérséklése várható. A magyar gazdaság belső szerkezeti adottságai sem kedveznek a kibontakozási programnak. A tőke és a munkaerő jelentős hányada az energetikai és az alap­­anyagtenmelő szektorban összpontosul. A gazdasági és a humán infrastruktúra fej­lesztése pedig tőkeigényes, de a jelen helyzetben nem fejleszthető olyan mérték­ben, hogy az infrastruktúra hiánya ne gátolja a gazdasági összteljesítmény növekedését. A belső piac bővülése, a beruházások és a fogyasztás általános élénkítése sem válhat a következő évek gazdasági fejlődésének mo­torjává, mivel a jelentős mértékű adósságállomány mellett nem vállalható a már 1985—87 közötti, kudar­cot vallott gazdasági kurzus visszaállítása. Vállalkozások ösztönzése A kormány ilyen helyzet­ben • elsődleges feladatának tekinti, hogy tevékenységé­vel előmozdítsa a gadaság szerkezeti alkalmazkodóké­pességének erőteljes fokozá­sát, a világgazdaság prog­resszív áramlataihoz való kapcsolódást. ' Ennek érdekében minde­nekelőtt a vállalkozások fel­tételeinek javításával kíván­ják elérni, hogy a magyar gazdaság kimozduljon a mélypontról. Ennek szelle­mében már a jövő évben ki szeretnék alakítani a privati­zálás alapvető szabályait, létrejöhet az állami vagyon­alap és megkezdődhet az ál­lami vagyonnal való hatéko­nyabb gazdálkodás. Emellett létrejön a monopóliumellenes szabályozás, s ennek intéz­ményi feltételei is megvaló­sulnak. Az elgondolások sze­rint folytatódik a piac fejlő­dését akadályozó korlátok lebontása — a liberalizálás és a dereguláció —, valamint a piac hiányzó vagy a már meglévő, de fejletlen intéz­ményeinek létrehozása, és külön törvény szabályozza majd az értékpapír-forgal­mat is. Az új, piacképes vál­lalkozások élénkítésére, esélyegyenlőségük megterem­tésére vállalkozásélénkítő program indul: a gazdasági társaságoknál és a magán­­vállalkozóknál csökken maid az adóteher, javul a vállal­kozások széles értelemben Tizenkétmillió forint tőke­­befektetéssel, 51 százalékos, tehát többségi brit tulajdon­ba (Telfos Holdings P.L.C.) került a Ganz Vasúti Jár­műgyártó Rt. Az új vegyes­vállalat Ganz—Hunsiet Vas­úti Járműgyár Rt-ként. ke­rül bejegyzésre. A vállalko­zás tervei között szerepel a korábban tetemes veszteség­gel működő budapesti gyár működésének, szervezetének és pénzügyi gazdálkodásá­nak teljes átszervezése. Gyártmányaik között lesz­nek hagyományos Ganz vasúti járművek, motorvo­natok, továbbá a nyugat­európai igényeket is kielégí­tő városi villamosok. Az an­golok kétmillió font kész­pénzt adtak, be, további tíz­millióért pedig folyamato­san szállítanak termelő be­rendezéseket. A magyar— Jarit vállalkozás jelentős új piacra számít, máris 6 mil­lió forintos üzletről tárgyal­nak olyan mentőmozdony gyártásáról, amelyeket a tervezett La Manche csa­torna alagút útvonalán köz­lekedtetnének. A szovjet vasutak további igényeket jeleztek motorvonatok, met­rószerelvények közös előállí­tására, melyeket már kon­vertibilis valutában számol­ják el. (MTI fotó: Balaton József) vett infrastruktúrája, jelen­tősen kiszélesedhet a finan­szírozás bázisa, a vállalkozó­kat segítendő, új alapokat teremtenek. Sor kerül to­vábbá az adó- és elvonási rendszer módosítására, még­pedig úgy, hogy szűkülnek a nyereségadó-kedvezmények. Elhatározás az is, hogy meg­valósuljon a versenysem­legesség a társaságok, a ma­gánvállalkozások és az álla­mi vállalatok között. A jövő évtől az állami tulajdon után osztalékot kell fizetni a költ­ségvetésnek. A gazdasági szerkezetváltást alapvetően a piaci nyomás kényszerítő erejével kívánja elérni a kormány. Mindenekelőtt se­gítik a szélesebb értelemben vett világgazdasági nyitást; az áruk, a tőke, a szakisme­retek, valamint a munkaerő­­áramlás ösztönzésével. Ez a belső gazdálkodásban az im­portverseny szélesítését, az exportpályázati rendszer korszerűsitését, valamint a megfelelő árfolyamipolitika kialakítását és érvényesíté­sét jelenti. Emellett az álla­mi kiadások mérséklődésére is számítani lehet, ami eny­híti a költségvetés hiányát, s erőforrásokat szabadít fel más területek számára. Az állam visszavonul A támogatások leépítésével az állam visszavonul, nem támogatja a továbbiakban a gyenge versenyképességű vagy éppen veszteséges vál­lalatokat. A megszorító in­tézkedések mellett ösztönöz­ni kívánják az oktatás, az egészségügy, valamint a tu­domány fejlődését. Ezért a rendelkezésre álló szűk?« anyagi keretekből is kiemel­kedő összegeket juttatnak e célokra. A szociálpolitikában, a foglalkoztatáspolitikában és az emberi környezet meg­óvásában is új felfogás ér­vényesül majd a jövőben — ígéri a kormány gazdasági programja. Olyan szociálpo­litikai rendszer megteremté­se a cél, amely igazságos és a jelenlegi gyakorlattal szemben — amely az ár- és a támogatási rendszeren keresztül nemcsak a legrá­­szorultabbakat támogatja, hanem a tehetősebbeket is — a nagyobb jövedelem­differenciálódásból adódó társadalmi feszültségek tom­pítását vállalja föl. Ugyan­akkor hosszabb távon hoz­zájárul egy modern, jóléti állam intézményrendszeré­nek kialakításához. A fóg­­lalkoztatáspolitikában vi­szont az eddigieknél nagy­ságrendileg nagyobb mun­kanélküliséggel kell szá­molni. Az ebből adódó prob­lémák megoldására úgy ké­szül a kormány, hogy ösz­tönzi a szakmaváltással is járó vállalkozásokat, a szol­gáltató-ágazatok munkaerő­felszívását, illetve mindez­zel összefüggésben az át­képzési szervezet kiépítését. A gazdaságpolitikai prog­ram természetesen veszélye­ket is rejt magában, mivel a jelenlegi magyar gazdaság igen széttagolt, a világgaz­daságtól valójában legaláb­bis minőségi értelemben — erősen elzárt s egy ilyen pi­ac bővítésére világviszony­latban is alig létezik példa. Feltehetőlég a jövőben bármilyen összetételű kor­mány veszi is át a jelenlegi helyét alapvetően nem ma­rad más útja, mint a jelen­legi program főbb elgondo­lásait, irányait követni. A programtervezetet a kö­vetkező hetekben „széleskö­rűen megvitatják még a kü­lönböző szervezetek, intéz­mények szakemberei és tes­tületéi, s ezek után kerül a véglegesített szövegű terve­zet az Országgyűlés elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom