Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-28 / 257. szám

I fflÉHAP 1989. OKTOBER 28. Második közgyűlését tartja az SZDSZ Budapesten a Gólyavár­ban pénteken megkezdődött a Szabad Demokraták Szö­vetségének második köz­gyűlése, amelyen az SZDSZ hozzávetőlegesen 6000 fős tagságát mintegy hatszáz küldött képviseli. A tanácskozást Konrád György, az SZDSZ taná­csának tagja nyitotta meg, összegezve a szövetség legfőbb céljait. Hangoztatta, hogy a Szabad Demokraták olyan Magyarországot sze­retnének, ahol az élet féle­lemmentes, ahol az állam­polgártok és közösségek jogait teljeskörűen respektálják. Az SZDSZ olyan országot szeretne, amelyben liberá­lis versenyszabályok mérik a teljesítményeiket a gaz­daságban, a politikában és a művelődésben egyaránt, ugyanakkor azonban a ver­senyben hátraszorultakat nem rideg kiközösítés, ha­nem okos, figyelmes támo­gatás illeti meg. Konrád György a továbbiakban ar­ról szólt, hogy az SZDSZ szeretné folytatni a magyar polgárság többszáz éves ha­gyományait, követni a li­berális és szociális gondo­latot, amely ebben az or­szágban a nemzetet önma­ga becsülésére képessé te­szi. Magyarországnak helyet kell találnia Európában, a szűkebb és tágabib környe­zetben, Közép-Kelet-Európá­­ban és az egész kontinen­sen, végül pedig álmaink távolában, az európai Egyesült Államokban — mutatott rá. A szónok a továbbiakban hangsúlyoztam Magyarország-' nak a későbbiekben a semlegesség és a teljes kö­rű szuverenitás lehet a cél­ja. Egyelőre azonban nem tudhatjuk, hogy mikor ér­kezik el az erre alkalmas pillanat. Ezótán így foly­tatta: az SZDSZ pluralista demokráciát kíván, s a pluralista jegyeket önma­gán belül is viseli, több­féle irányzatot egyesítve. Ehhez a pluralista demok­ráciához hozzátartozik — mutatott rá —, hogy a pár­tok egymást kontrollálhas­sák, egyiknek se legyen ha­talma a többi felett, és hogy az állampárt tradíciói újfajta retorikákkal ne újulhassanak meg. Végezetül arról szólt, hogy az átalakulás több évig tar­tó folyamat, amelyben minden pártnak és mozga­lomnak, így az SZDSZ- nek is komoly tennivalói vannak. Az SZDSZ, mint tevékeny, kreatív kisebb­ség, eddig is rész vett eb­ben az átalakulási, tisztá­zási tevékenységben, s va­lószínűleg a jövőben is ilyen kreatív kisebbségként poli­tizál. majd. E kreatív ki­sebbség azonban program­jával, eszméivel, amelye­ket a többség elé tár, egy egész ország hangulatát be­folyásolhatja, parlamentáris eszközökkel és polgári kezdeményezésekkel. A újjáformálódó ország­ban, ahol sokféle demokrata — szocialista, nemzeti, ke­resztény-, szociáldemokrata — tevékenykedik helye van az SZDSZ-ben tömörült sza­badelvű és liberális demok­ratáknak is. A liberális de­mokratizmus irányzata ugyanis sem történelmi ha­gyományait, sem európai ér­telmezését tekintve nem minősíthető sem szélsősé­gesnek, sem veszedelmesnek — mondta beszéde végen Konrád György. A megnyitót követően a közgyűlésen vendégként je­lenlévő külföldi és hazai pártok, szervezetek, mozgal­mak képviselői — köztük a nyugatnémet Friedrich Nau­mann Alapítvány, a szintén NSZK-beli Friedrich Ebert Alapítvány, a Bundestagban képviselt Zöldek Pártja, a nyugat-berlini FDP képvise­lője, a holland demokra­ták, 66 párt képviselője — üdvözölték az SZDSZ köz­gyűlésének résztvevőit Nagy tapssal köszöntötték a jelenlévők a Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviselőjét. Az esti órákban rendha­gyó módon, dzsessz-koncert­­tel folytatódott a közgyű­lés. A köztársasági lélek­­melegítés elnevezésű jam session-ön a hazai dzsessz­­muzsika több jeles képvise­lője, valamint más művé­szek szerepeltek. Az SZDSZ második köz­gyűlése szombaton reggel, a szervezeti kérdések megvi­tatásával folytatja munkád ját George Bush amerikai elnök október 26-án a Fehér Házban tartott ünnepségen aláírja azt a hivatalos okiratot amellyel az Egyesült Államok nem köti évenkénti törvényhozási jó­váhagyáshoz, hanem határidő nélkül megadja Magyarország számára a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Jobbról Várkonyi Péter nagykövet Gorbacsov hazautazott (Folytatás az 1. oldalról) semleges státusa és a két­oldalú kapcsolatok eddigi alapelvei mellett. Az állam­fő-főtitkár egyébként Ouluból való hazautazása előtt úgy nyilatkozott, hogy a szov­jet—finn viszony eddig is jó volt. de a finn elnökkel folytatott mostani megbe­szélése után még jobb lesz. A finn lapok rendkívül jelentősnek minősítették a gazdasági együttműködésről kötött megállapodásokat és a politikai kapcsolatok alap­ját képező közös nyilatko­zatot. A szovjet—finn csúcsta­lálkozó programjához tar­tozik, hogy Koivisto elnök reggel külön fogadta Gi­­daszpov leningrádi első tit­kárt, akivel a határ menti gazdasági és kereskedelmi együttműködésről és környe­zetvédelmi problémákról tárgyalt. Koivisto csütörtö­kön ugyancsak külön meg­beszélést folytatott Vaino Válás észt pártvezetővel is, aki szintén Gorbacsov kí­séretében érkezett Helsin­kibe. Mintegy százezer ember hallgatja a reformpártinak tartott Hans Modrow-ot, az NSZEP megyei elsőtitkárát október 26- án. Mellette a háttérben Wolfgang Berghofer, a városi tanács elnöke (MTI-Telefotó) WASHINGTON A Fehér Ház csütörtökön elvetette Mihail Gorbacsov­­nak a balti atomfegyvermen­tes övezet kialakítására tett indítványát, azt állítva, hoigy az „nem erősítené az európai biztonságot”. A címzett az Akadémia elnöksége Válaszol a miniszterelnök Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke válaszolt a Magyar Tudományos Aka­démia elnökségének hozzá intézett, nyílt levelére. A testület a magyar tudomány mintegy 30 ezer kutatója nevében kérte a kormányt: az 1990. évi költségvetés sza­vatolja, hogy a tudományos kutatás állami támogatása megőrzi reálértékét. A miniszterelnök válaszá­ban megalapozottnak tartja a levélben foglaltakat. Osz­totta az Akadémia elnöksé­gének aggodalmát amiatt, hogy az oktatás és a kuta­tás nem tudja mind fonto­sabbá váló társadalmi funk­cióját betölteni, ha az alko­tó munka feltételeiben nem következik, be fordulat. A kormány meggyőződése: fel kell számolni azt az elvet és gyakorlatot, amely sze­rint évtizedek óta az okta­tás. az egészségügy, a tudo­mányos kutatás, fejlesztés a központi forrásból nem fe­ladataik szerint, hanem a maradék-elv alapján része­sült. Már az idén az oktatás, a kutatás és az egészségügy a költségvetésből — ameny­­nyire a gazdaság nehéz helyzete megengedte — ki­emelt módon részesedett. A színvonalas alapkutatások fokozott támogatásával — az Országos Tudományos Kutatási Alap révén — megteremtették a reálérték megőrzésének feltételeit is. 1990-ben az oktatás, az egészségügy s az Akadémia kezdeményezésének helyt adva — a tudományos ku­tatás területén is igyekeznek megőrizni a bérek reálérté­két; 16 százalékos béremelés fedezetét irányozták elő. A miniszterelnök kérte a tudomány megértő támogatá­sát a gazdasági élet. és a po­litikai intézményrendszer gyökeres átalakításához; eb­ben a tudomány részvétele stratégiai jelentőségű — ír­ja befejezésül. II Recsk - Európa legjobb dokumentumfilmje A Recsk lett Európa leg­jobb idei dokumentumfilm­­je. Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia alkotását 16 versengő film közül ta­lálta legjobbnak egy nem­zetközi zsűri, amelynek döntését pénteken ismertet­ték Párizsiban. A Félix­­szobrocskát, amelyet az idén először osztanak ki a dokumentumfilmek kategó­riájában, november 25-ikén vehetik át a magyar művé­szek a francia fővárosiban, az európai filmdíjak ünnep­ségen. Könnyen lehet, hogy társaik is lesznek, a já­tékfilmek kategóriájában ugyanis az előzsűrizés után nem kevesebb mint hat ka­tegóriában jelölték díjra Bereményi Géza Eldorádó című filmjét. Mint emlékezetes, az eu­rópai filmdíjat, amely bizo­nyos értelemben az amerikai Oscar-díjakhoz hasonló, ta­valy Nyugat-Berlinben osz­tották ki először. A díj az európai filmművészet kima­gasló alkotásainak elismeré­sére szolgál, azt nemzetközi szaktekintélyekből álló zsű­ri ítéli oda. Kitüntetések a megyei tanácsnál Tegnap „házi ünnepséget” tartottak a megyei tanács­nál, amelyen a végzett mun­káért, elismerésként kitün­tetéseket adott át Mohácsi Ottó. a megyei tanács elnö­ke. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Eszes László, a Tiszajenői Községi Közös Tanács elnöke, bronz fokozatát Mezei Imre, a me­gyei tanács Költségvetési El­számoló Hivatalának veze­tőié vette át. Megyei főtaná­csosi címet kapott; dr. Ábel József, a terv-és munkaügyi osztály osztályvezető-helyet­tese és Kádár György, az építési közlekedési- és víz­ügyi osztály osztályvezető­helyettese. Megyei tanácsos lett Csík József, az építési közlekedési- és vízügyi osz­tály csoportvezetője, Kiss Sándor ugyanennek az osz­tálynak a csoportvezetője, Nagy András, az ipari- és kereskedelmi osztály cso­portvezetője, Nánási Mihály, a megyei tanács egyházügyi titkára és Szöllősi Ferencné, a terv- és munkaügyi osz­tály főmunkatársa. Tanácso­si címet kapott; Gulyás Vin­ce, a Szolnoki Földhivatal főelőadója, Városi főtaná­csosi címet dr. Vargáné Bo­dor Katalin, a Szolnoki Vá­rosi Tanács pénzügyi terv- és munkaügyi osztály he­lyettes vezetője. Városi ta­nácsos lett; Kovács Ferenc­né, a Szolnoki Városi Ta­nács igazgatási osztályának csoportvezetője, dr. Németh Pál. a Mezőtúri Városi Ta­nács titkárságának csoport­­vezetője. Községi tanácsos címmel tüntették ki Jakab Andrásáét, a Csépai Közsé­gi Tanács VB csoportvezető­jét, Surányi Bélánét, a Jász­árokszállási Nagyközségi Közös Tanács VB főelőadó­ját. Száztizeim egyezer hiteles aláírás A Szabad Demokraták Szövetsége által kezdemé­nyezett, népszavazás kiírá­sát célzó 204 152 aláírás kö­zül 114 470-ről állapítható meg, hogy minden vitán fe­lül hiteles. Ezt Kéry András, az Állami Népességnyilván­tartó Hivatal vezetője kö­zölte az MTI munkatársá­nak kérdésére. Hozzátette: ezzel a törvényben előírtat — a százezret — meghaladta az azonosított kezdeménye­zők számig. Az ériről készült jelentést megküldték az Országos Választási Elnök­ségnek. amely' pénteki ülé­sén jóváhagyólag továbbí­totta azt az Országgyűlés elnökének. Ismeretes, hogy az SZDSZ négy kérdésre szeretne népszavazáson vá­laszt kapni: kivonuljanak-e a pártszervezetek a munka­helyekről, elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő va­gyonról; csak a szabad or­szággyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársa­sági elnök megválasztásá­ra; feloszlassák-e a mun­kásőrséget. Kéry András elmondta, hogy 37 ezer aláírást a sze­mélyi szám hiánya, illetve azonosíthatatlansága miatt nem tudtak hitelesíteni, 25 ezer íven pedig az olvasható aláírás mellett nem tüntet­ték fel külön a nevet, öt­ezer aláírónak nincs vá­lasztójoga, 2500-an pedig többször is aláírták az ívet. Mintegy hétezer esetben a nyilvántartott lakcím nem egyezett az alá­íróíven szereplővel, s négyezer esetben a lakcím­ből csak a helység nevét tüntették fel. Ezenkívül több ezer ívről hiányzott vagy az aláírás, vagy a lak­cím. Az ÁNH vezetője szólt ar­ról is, hogy a későbbi el­lenőrizhetőség és az adat­védelem érdekében az alá­íróíveket három hónapra ügyvédi letétbe helyezik az Országos Választási Elnök­ség kérésére. Megalakult az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége A Magyar Gazdasági Ka­mara Építésügyi Tagozata megszüntette önmagát, s — részben a szervezet helyébe — létrehozta a Magyar Gaz­dasági Kamarán belül, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségét. Az alakuló köz­gyűlésen, amelyet pénteken a Magyar Gazdasági Kama­ra székházában tartottak, mintegy 150 gazdálkodó szervezet képviselője és több magánvállalkozó jelent meg. Az ÉVOSZ alapszabályából kitűnik: a szakmai szövetség képviselni szeretné az építő­iparban tevékenykedők tel­jes körét, az építéstervezés­től kezdve a magas- és mély­építésben, valamint a szer­­kezetgyártáson keresztül az építési kutatásfejlesztésig. Az alakuló közgyűlésen megje­lentek között egyetértés mu­tatkozott abban, hogy a szö­vetség képviselje az építő­iparban tevékenykedők ér­dekeit úgy, hogy a kialakuló liberalizált piacon érvénye­süljön a verseny szabadsá­ga, a szektorsemlegesség. A szövetség foglalkozzon azok­kal a feladatokkal, amelye­ket jelenleg egyes hatóságok vagy más testületek lát­nak el, Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács pénteki ülésén a Magyar Köztársa­ság kikiáltása alkalmából közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény megalkotását javasolta az Országgyűlés­nek. A közkegyelemről szóló törvény előkészítésénél a hu­manitárius szempontok vol­tak irányadók. A három évet meg nem haladó büntetés esetén mentesül a végrehaj­tás alól a gondatlanság mi­att elítélt személy, a te­herben lévő nő az 55. élet­évét betöltött nő és a 60 év fölötti férfi, továbbá a gyó­gyíthatatlan beteg. Az e ka­tegóriákban lévő, több mint három évre elítéltek, bünte­tését a felére csökkentik. Ugyanakkor eljárási ke­gyelemben részesül az, aki 1989. október 23-a előtt gon­datlanságból követett el bűncselekményt, vagy ha várható büntetése előrelát­hatóan nem haladja meg a három évet. Ezek esetében nem indítanak büntetőeljá­rást. Mentesítést kapnak a bün­tetéshez fűződő jogi hátrá­nyok alól azok, akiket szán­dékos bűncselekmény miatt egy évnél rövidebb ideig tartó szabadságvesztésre ítéltek, továbbá azok is, aki­ket — a kémkedés kivételé­vel — állam-, vagy közös­ségellenes ügyben ítéltek el, és büntetésüket a törvény megszületéséig kitöltötték. Kizárják a kegyelemből a visszaesőket, az emberölés, a szándékos testi sértés mi­att elítélteket, továbbá azo­kat. akiket a szándékos ve­szélyeztetés bűntette, a kényszerítés, a személyi sza­badság megsértése miatt ítéltek szabadságvesztésre. Nem jár kegyelem azoknak sem, akiket kiskorúak ve­szélyeztetése, erőszakos ne­mi közösülés, erőszakos faj­talanság. kényszervallatás, hivatalos eljárásban elkö­vetett bántalmazás, hivata­los személy elleni erőszak, garázdaság, terrorcselekmé­nyek, rablás, zsarolás, fosz­togatás, betöréses lopás mi­att sújtottak szabadság­vesztéssel. Ha valakit a törvény ha­tályba lépését követő három éven belül szándékos bűn­cselekmény miatt szabad­ságvesztésre, vagy szigorí­tott javító-nevelőmunkára ítélnek, akkor személyét il­letően a közkegyelem hatá­lyát veszti. A mostani amnesztia hoz­závetőlegesen 6 ezer állam­polgárt érint. Tájékoztatást hallgatott meg a kormány a csütörtö­kön lezajlott magyar—cseh­szlovák kormányfői találko­zóról. Úgy határozott, hogy felhatalmazást kér az Or­szággyűléstől a bős—nagy­marosi vízlépcsőre vonatko­zó államközi szerződés mó­dosításának kezdeményezé­sére. Tárgyalt a Miniszterta­nács a parlament következő ülésére való felkészülés fel­adatairól. A kormány ezt követően sajtóigazgatási ügyben dön­tött. Mint ismeretes, Pozs­­gay Imre államminiszter — köztársasági elnökké jelölé­se miatt — nem tartja ösz­­szeegyeztethetőnek, hogy a kormány megbízásából to­vábbra is felügyelje a Ma­gyar Televíziót, a Magyar Távirati Irodát, a Magyar Hírlapot és a Magyar Köz­véleménykutató Intézetet. A kormány ezt az elhatá­rozást tiszteletben tartva úgy határozott, hogy a kö­vetkező ülésen dönt a fel­ügyeleti feladatok átcsopor­tosításáról, valamint az eh­hez kapcsolódó szervezeti kérdésekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom