Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-20 / 250. szám
A választások előtti 90. naptól Törvény tiltja a munkahelyi pártszervezetek működését Kulcsár Kálmán előterjesztette az alkotmánybíróságról szóló törvényja vasi a tot Tegnap reggel 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. A pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényjavaslat sorsát eldöntő határozathozatal előtt Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) kért szót. Emlékeztetett arra: Tőkés László temesvári lelkészt a román hatóságok üldözik magyarságáért, egyházi szolgálatáért, és mint embert is meghurcolják. Pénteken reggel bíróság elé állítják, és feltehetően elítélik. A képviselő javasolta, Szavazás következett: ennek során a képviselők a törvényjavaslatban szereplő két változat közül amellett döntöttek nagy többséggel, amelyik a választások előtt 90 nappal javasolja a munkahelyi pártszervezetek megszüntetését. Így az Országgyűlés határozata megtiltja, hogy a pártok szervezeteket hozzanak létre és működtessenek a munkahelyeken, továbbá, hogy hivatásos katonák és rendőrök vezető párttisztségeket töltsenek be. A képviselők minősített többséggel azt is elfogadták, hogy a pártok csak a tulajdonukban lévő vagyont értékesíthetik, a kezelésükben állókat viszont nem. Végül a törvényjavaslat egészéről döntöttek: a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényt 323 igen, 4 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadták. Az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalása előtt szót kért Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) képviselő. Az ellenzéki hogy a parlament emelje fel szavát az erdélyi lelkész üldöztetése ellen, és biztosítsa őt együttérzéséről. Az Országgyűlés közfelkiáltással szolidaritását nyilvánította ki Tőkés László lelkésszel. Az elnök ezután bejelentette: a képviselőkhöz eljuttatták azt a nyilatkozat-tervezetet, amely elítéli az újra, nyíltan jelentkező fasiszta, nyilaskeresztes eszmét. A nyilatkozatban megfogalmazottakat a képviselők közfelkiáltással elfogadták. A nyilatkozatot közzéteszik. pártokhoz fordulva azt hangsúlyozta: vannak olyan célok, amelyek mögé minden demokratikusan működő pártnak fel kell sorakoznia. Ilyen cél lehet a demokráciaellenes erőkkel szembeni küzdelem. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a nyilaskeresztes párt röpcédulája sugallta gondolatok teret kaphassanak a mai magyar politikai közéletben. Az ellenzéki pártok képviselőinek nevében Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) kifejtette, hogy valamennyi ellenzéki csoport a legmesszebbmenőkig elítéli a kérdéses nyilatkozatban foglaltakat. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.) szerint ez esetben nyilvánvaló a provokáció. Horváth István belügyminiszter röviden elmondotta: a bűncselekménynek van már gyanúsítottja, de még folytatni kell a vizsgálatot, a gyanú megalapozásához szükséges bizonyítékok előteremtésére. A nyomozás eredményéről a Belügyminisztérium részletes tájékoztatást ad. Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnaK. megfelelően az alkotmányibírosagroi szóló torvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter eiöterjesztesében. A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az alkotmánybíróság létrehozását a jogállami értékek vállalása, az államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi alapon indokolja. A törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az a jogállam kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része. Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásának meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem azon intézmények létét és működését is, amelyek feladata az elfogadott normák megtartása és megtartatása. A javaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányértelmezésre terjeszti ki az alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat az alkotmánybírósághoz. A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul, de egyes esetekben hivatalból is kezdeményezhető eljárás. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés Kétharmados többséggel választaná, a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagakból álló bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak megbízatást, s még egyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat szerint az alkotmánybíróság megalapításakor — vagyis a mostani ülésszakon — az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló ülés után két hónapon belül. Újabb öt tagot pedig az alkotmánybíróság felállítását — 1990. január 1-jét — követő öt éven belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget kapjon e fontos intézmény kialakításában. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg. {Folytatás,a 2, oldalon) Szavazás a pártok működéséről Ülést tartott az MSZP Elnöksége A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége szerdán este Nyers Rezső elnökletével ülést tartott. A testület megvitatta a parlament ülésével összefüggő időszerű politikai kérdéseket. Vitát folytatott a párt agrárpolitikájáról. Tudomásul vette, hogy a párt Agrártagozata vitaanyagot ad ki erről. A testület kialakította tagjainak munkamegosztását. Jóváhagyta a párt tagsági könyvet, amelyet november 8-ig minden alapszervezethez a szükséges számban eljuttatnak. Az Elnökség a kongreszszus határozatának megfelelően szakértői bizottságot alakított a párt működéséhez szükséges anyagi-technikai feltételek tisztázására, az Országgyűlés és a Minisztertanács megbízottjaival ez ügyben folytatandó tárgyalásokra. A bizottság vezetésével Szántai Sárközi Ambrust a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökét bízta meg. Nem az utcán kívánnak vitatkozni... NDK-beli lapvélemények a változásokról Az NDK központi lapjai csütörtökön megjegyzések nélkül közölték az ADN beszámolóját a szerdai KB- ülésről és az ott elhatározott személyi változásokról. Mindazonáltal két kis párt lapja — bár igen óvatos hangnemben — védelmébe veszi az utóbbi napokban nyíltabbá vált sajtómegnyilatkozásokat és a politikai merevség miatt az utcára vonuló tüntetőket. A Német Liberális-Demokrata Párt (LDPD) lapja, a Der Morgen szembeszáll az új NSZEP-főtitkár szerdai kijelentésével, amely a nyiladozó sajtószabadságra vonatkozott: „Sajtónk nem válhat fórumává a párttalan, anarchisa fecsegésnek, nem adhat helyet demagógok tülekedésének... A bonyolult dolgokat és kérdéseket nem szabad elhamarkodott és egyszerűsítő válaszokkal elintézni..” A Kereszténydemokrata Unió (CDU) központi lapjának tegnapi kommentárja az utcai tüntetők védelmében, megállapítja: ,.Az utcán még nem oldódott meg egyetlen probléma sem. A demonstrációk résztvevői nem is az utcán kívánnak vitatkozni, párbeszédet folytatni. Céljuk a párbeszéd támogatása, bátorítása, létrehozása. Próbaüzem a martfűi növényolaj-finomítóban Megkezdődött a próbaüzem a martfűi növényolajgyár újonnan létesített olajfinomítójában. A Növényolaj és Mosószergyártó Vállalat legnagyobb és legkorszerűbb üzemében eddig csak nyersolajat állítottak elő és értékesítettek, de mivel a fogyasztói igény egyre nagyobb a korszerűbb táplálkozást elősegítőt étolaj iránt, határozták el, a finomító megépítését. A létesítmény európai színvonalú. korszerű magyar, német és holland gyártmányú gépeken, berendezéseken a gyár napi hatszáz tonna olajtermelésének egynegyedét finomítjta. Az üzemhez pénz híján egyelőre palackozó nem épült, tartálykocsikban a budapesti gyárba viszik palackozásra az olajat. A próbaüzem várhatóan a jövő héten fejeződik be. azt követően kezdik meg az üzemszerű gyártást. A szolnoki kapacitás belépése, várhatóan megszünteti azt az állapotot, hogy időnként, főleg a szezon elején hiány lép fel a kereskedelemben. A gyár termelőkörzetében egyébként gyakorlatilag befejeződött a napraforgómag betakarítása. A termés nem érte el a tavalyi húsz mázsán felüli átlagot, egy-két mázsával kevesebb hektáronként. Szerencsére néhány gazdaság kivételével a minőség jó, helyenként magas a magvak olajtartalma. Mitől jó a Kuntej? A válasz igen egyszerűnek tűnik. Jól kell dolgozni, betartani a technológiai folyamatokat és hogy mindenki tudja a dolgát. így nincsenek is értékesítési gondjai a tiszafüredi Kuntej Közös Vállalatnak. Naponta 50 ezer liter tejet dolgoznak fel sajtnak, túrónak, vajnak és tasakos tejnek