Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-20 / 250. szám
Törvény tiltja a munkahelyi pártszervezetek működését A törvényjavaslat vitája Esztergom lesz a székhely (Folytatás az 1. oldalról) tíorváth Jenő, a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elöljáróban kifejtette: az alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet hosszas és alapos bizottsági vitájában arra törekedtek, hogy érdemi módosító javaslataik ne érintsék a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásnak az alkotmánybíróság létrehozására, az alkotmánybírák megválasztásának módjára, illetve az alkotmánybíróság felállításának végleges időtartamára vonatkozó tételeit. A részletes vitában dr. Nemes Tamás (Komárom m., 6. vk.) azt a módosító indítványát terjesztette elő, hogy az alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen. Többen, így Márton János (országos lista), Sasvári József (Komárom m.s 8. vk.), Az országgyűlési képviselők választásáról szóló és a köztársasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő. A belügyminiszter expozéjában elsőként a képviselői választásokról szólva néhány általános jog-elvi kérdést említett. Majd az új választójogi törvénytervezet főibb céljairól és konkrét intézményeiről szólt. — Annak érdekében, hogy a pártok programjaiban megjelenő és azokon keresztül érvényesülő politikai pluralitás parlamentáris keretekben működjön, a politikai pártok mind az egyéni, mind a területi választókerületekben indíthatnak jelölteket. A korrekt pártpolitikai képviselet létrehozása megkívánja, és a törvénytervezet biztosítja is, hogy a töredékszavazatok is hasznosuljanak. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett országos lista, amely semmilyen vonatkozásiban nem azonos a jelenlegi országos listával, amelyre eddig a választók közvetlenül szavaztak. A pártok arányos képviselethez jutását biztosító rendelkezések mellett a tervezet honorálja azt a társadalmi várakozást is, amely a jelenlegi választási szisztémából táplálkozik, s amelyben a területi érdek, mint valós társadalmi érdek is közvetlenül kifejeződhet — mutatott rá. Figyelemmel van arra az átmeneti helyzetből fakadó tényre, hogy a politikai folyamatok ma még nem pusztán a politikai pártok mentén szerveződnek. Ezért a javaslat az egyéni választókerületi rendszert viszonylag széles körben fenntartja, illetve független jelöltek indulására is lehetőséget teremt. A továbbiakban kitért KarvalitS Ferenc (Zala m., 1. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), Széntágothai János (országos lista) támogatták azt a gondolatot, hogy Esztergom legyen az intézmény székhelye, és kérték, hogy most döntsön a parlament ez ügyben is. A vitát követő hosszas szavazás eredményeként mintegy negyven módosító javaslatot fogadtak el. Ezek közül az egyik értelmében amellett foglaltak állást, hogy az alkotmánybíróság székhelye ne Budapest, hanem Esztergom legyen. Ezután a képviselők az alkotmánybíróságról szóló beterjesztett törvényjavaslat egészéről — a már elfogadott módosításokkal kiegészítve — döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot — minősített többséggel — 320 egyetértő szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. azokra az előzetes vitákban elhangzott módosító javaslatokra, amelyek az egyéni választókerületek számának kisahb-nagyobb mértékű növelésére irányultak. Megemlítette, hogy a tervezetben javasolt 152 egyéni választókerület további növelését a Akárhogyan is számolunk, lassan lejár az országgyűlési képviselők megbízatása. A választási ciklus a végéhez közeledvén néhány Szolnok megyei képviselőt amolyan mérlegkészítésre kértem fel. A kérdésem az volt: .mi volt az elmúlt közel öt esztendő során képviselői sikere, és milyen vállalkozást tart úgy számon, hogy ebbe bizony „beletörött a bicskám” ? Tóth György, Kunszentmárton: — Ami a házbeli jogalkotói munkámat illeti, sajnos hiányzott a hátam mögül egy olyan team, amely segített volna a felkészülésben. Nem voltam minden ülésen naprakész. — de ezért aligha érhet szemrehányás. Szerencsére a honatyák között. számos magas képesítésű jogászember is helyet foglalt, és a vitákban ők vitték a prímet. — Otthon a körzetében milyen eredményeket tud felmutatni? — Kunszentmárton és térsége elsősorban az urbanizációs lépéshátrányból adódó gondjait kínálta megoldásra. Egy elmaradt térség tanácsi fejlesztését szorgalmaztam több-kevesebb sikerrel. Látványos kudarc nem ért, ami pedig a sikert illeti jó érzéssel gondolok kormány nem tudja támogatni. Ugyancsak az előzetes vitákra utalva emlékeztetett azokra a gyakran felvetődött nézetekre, hogy a tervezet nem biztosítja direkt módon egyes sajátos érdekű rétegek, vagy például a nemzetiségek képviseletét a parlamentben. Ennek kapcsán az érvelések igazságát elismerve, két dolgot említett meg. Az egyik: hazánk területén a nemzetiségek elhelyezkedése történeti okok miatt olyan, hogy egy nemzetiség számára sem jelölhető ki külön választókerület, legalábbis az arányosság elvének megsértésé nélkül. A másik, hogy a jelenlegi szabályozás sem biztosítja a norma erejével képviseletüket, az tulajdonképpen a központi listán politikai úton történik. Azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a pártok, amelyek hatókörébe került a jelöltállítás, jól felfogott érdekük' ben e módon is felkarolják a nemzetiségek ügyét. A vitatott kérdések lezárásaként érintette, hogy egyes megyék kifogásolják: csökken a képviselőik száma. Ennek igazságát ugyan elismerte, de úgy vélekedett, hogy egyes megyék korábban a lakosságuk száma által indokoltnál — más megyék hátrányára — több képviselőt választottak. Ezután arról szólt, hogy a jelölés törvényes feltételednek új alapokra helyezése és a pártok szerepének növekedése valószínűleg a jelöltek számára jelentős növekedését eredményezi. Figyelemre méltónak ítélte a választási szervek megalakításáról, összetételéről és működésük nyilvánosságáról rendelkező új szabályokat is. így azt, hogy az országos arra. hogy sikerült visszavinni Kunszentmártonba a bírói ítélkezést: ha az ígéreteknek hinni lehet, 1990- ben már önálló bírósága lesz a városnak. — Az ön körzetében azért közigazgatási viharok is dúltak, milyen álláspontot képviselt például a tiszaugi közéleti harcokban? — A községek szétválását támogattam, ha a falunak ez a jó. meg kell lépni. A megyétől való elválásukat nagyon sajnáltam volna. Nagyszerű táj, pompás természeti kincs Tiszaug vízpartja, kár lett volna, ha elszakad a megyétől. A tanács visszahívásáról nem hallottam. így ebbe nem is tüdtam beleszólni. — Azért csak fiaskóként emlegetném föl szülőföldjének, Pálóczi-pusztának elvetélt eseményeit: sem vizük, sem útjuk nem lett mind a mai napig a parányi település lakóinak. És ezt súlyosan nehezményezik. — Igen, ezt úgy ítélem meg. hogy ez az én és a lakosság közös kudarca. Már 1985-ben szóba jött a víz és és az út megépítésének lehetősége, akarták, persze nagyon akarták az ott lakók, de amikor zsebbe kellett nyúlni, már nem voltak annyira készségesek. Állampolgári jogon kívánták a és a területi választási bizottságok, valamint a szavazatszámláló bizottságok választott és megbízott tagokból állnak. Hasonló újdonság, hogy a törvénytervezet egy külön fejezetet szentel a jogorvoslat kérdésének és megnyugtatóan rendezi azt. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot taglalva a miniszter rámutatott: a parlament döntése alapján megszületett a köztársasági elnöki intézmény, amely a formálódó jogállam nélkülözhetetlen alappillérei közé tartozik. A köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos vitára utalva leszögezte: a köztársasági elnök mielőbbi megválasztása nem pártpolitikai, hanem a nemzet sorsát érintő általános társadalmi érdek. A népszavazással megválasztott köztársasági elnök politikai súlya, legitimitása garanciát jelenthet az egész ország, a nemzet érdekeinek megfelelő békés átmenet biztosításához. Utalt arra, hogy a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat egyszeri alkalomra készült. A javaslat mind a pártok, mind az önszerveződő állampolgárok számára lehetővé teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Egyetlen jogi feltételként 50 000 támogató aláírás összegyűjtését írja elő a törvénytervezet a jelöléshez. A köztársasági elnök megválasztásához az állampolgárok nagy többségének egyező akaratnyilvánítása szükséges. Erre tekintettel a javaslat nagyobb részvételi és szavazati arányt kíván meg ebben az esetben, mint az országgyűlési képviselők választásánál. komfortot, amiben persze igazuk van, csak hát rossz időpontban álltak elő a kérésükkel. Sajnos a tanácsi pénz ekkorra már nagyon vékonyan csordogált. — Utolsó kérdésem: — akar-e indulni a következő választásokon? — Nem. Kókai Rudolf: — Pontosítani szeretnék, én pótképviselőként Garjanc Ignác örökébe léptem, két és fél évvel ezelőtt. — Ez alatt sikeresen megvívott egy visszahívási kísérletet. — Igen. Sajnálom, hogy ellenfeleim azóta sem léptek színre, mert nekik is elmondtam volna azt, amit képviselőként végeztem. Nevezetesen a parlament kilóval mérhető küldeményeit valamennyi ülésre lelkiismeretesen áttanulmányoztam. A Jászság telefonhálózatának kiépítéséért, bízvást mondhatom, sokat tettem. Hogy Jászberény telefonelőfizetői telefonkönyvet kaptak— részem van benne, miként abban is. hogy a Felső-Zagyvában ma már víz folyik, és állítólag halat is fogtak benne. A Jászság településeinek egészségügyi hálózatát korszerűsítjük, szerénytelenség nélkül mondhatom, többes szám első személyben. Nyilvá-II belügyminiszter expozéja a választásokról Horváth István belügyminiszter expozéját mondja a választási törvényjavaslatról (MTI — Telefotói Parlamenti jegyzet Ugye csak vicc a nyilaskeresztes párt? Egy igen, egy nem a Szolnok megyei képviselőknél Egy kis megbeszélés nem tudja elfogadni. Mint mondta, módosítási javaslattal azért nem él, mert a törvénytervezetbe — annak előkészítése ellenére — semmilyen csoportérdekeket garantáló formula nem illik 'bele. A hazai egyházak, a hat nemzetiség és a cigányság nevében arra figyelmeztetett, hogy nekik nem lesz esélyük a kollektív parlamenti képviseletre. Háromféle képviselő? Dr. Király Ferenc (SzolnoK m., o. vk..), Tiszteit Oszaggyűlés, képviselőtársaim! A sarkalatos törvények legnehezebb dióját forgatjuk a kezünk között. A probléma lényegét nagyon világosan összefoglalta a miniszterelnök úr tegnapelőtt, de én most hadd költsem át mondandóját a szakmámból vett képpel; a csecsemőnek mindenképpen meg kell születnie, jó lenne, ha épkézláb lenne, az anyának életben kell maradnia, nekünk pedig meg kellene barátkozni azzal a sajnálatos ténnyel, hogy nem mi vagyunk a gyermek apja. Tisztelt Ház! A pártok a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadták a sarkalatos törvényeket. Ezeket ml is, mint minden józan gondolkodó ember kardinális jelentőségűnek, előrehaladásunk feltételének tartjuk — s rögtön hadd tegyem hozzá — nem ijedtünkben tartjuk annak, megrettenve az egyre harsányabb, fenyegető hangoktól, amelyek a parlamentet bombázzák. Véleményem szerint az egyeztető tárgyalásokon a döntő hibát ott követték el, hogy nem poldti'kai-elvi magatartásmódokban egyeztek meg, hanem a húst meg is sütötték, ellentmondást nem tűrve tálalták, s most összehúzott szemöldökkel figyelik, hogy a vendég megeszi-e? A törvényjavaslat ebben a formában sajnos tele van társadalmi-politikai taposóaknákkal, ráadásul ezek egyike-másika később fog robbanni. Hát akkor nézzük sarjában! Ez a választási szisztéma háromféle képviselőt fog szülni. Az egyéni választókerületben megválasztott képviselő szédülő fejjel fog botorkálni a körülbelül két és félszeresére növelt, esetenként homlokegyenest más érdekeltségű területén, reménytelenül próbálva eleget tenni a választók korábban beidegzett elvárásainak. Ugyanis — fájdalom — a választópolgárokat az óhajaikkal és az elvárásaikkal együtt nem lehet kicserélni. Ez a mi szegény képviselőnk a választáson valóban megméretik, de mérget lehet rá venni, hogy két éven belül könnyűnek találtatik, mert ezt a munkát mindenki megelégedésére nem lehet elvégezni. A területi listán megválasztott képviselőnek már nem. kell a patikamérlegelést elviselnie. Pártja listáján komolyabb személyes megmé(Folytatás a 3. oldalon) nos telefonfülkét kap a Pelyhesparti lakótelep. — kérték, én eljártam benne. — Kudarc? — Elsősorban magánügyekben nem tudtam csodát tenni: lakást kijárni annak a rászorulónak, aki kért, telefont szerezni bizony reménytelen dolog volt. — A következő választáson is indulni akar? Most üzemi párttitkár, mi lesz a „foglalkozás” rublikába írva? — Szakmérnöki diplomám van. használom, méghozzá nem ejtőernyősként, mert engem a munkámból vittek a pártbizottság élére. Ami pedig az indulásomat illeti? Vannak félbehagyott alkotásaim, ha bizalmat kapok a választóimtól, el merem vállalni a képviselőséget, és akkor befejezhetem a „darabban” lévő műveimet. * * * Tegnap az ebédszünetben sajtótájékoztatót tartott a független képviselők csoportja, dr. Eke Károly elnök ismertette a megalakulás körülményeit. Elmondta, hogy akkor határozták el szervezetük létrehozását, amikor még a képviselők 76 százaléka az MSZMP tagja volt. Jelenleg 85 független képviselő egyértelműen foglalt állást abban a kérdésben. hogy a politikai pártok vonuljanak ki a munkahelyekről, és mindössze egyetlen ellenszavazat volt akkor is, amikor abban döntöttek, hogy a munkásőrség jogutód nélküj, szűnjön meg. A sajtótájékoztatón egy meghökkentő bejelentés is elhangzott. Ezek szerint szárnyra kelt az a hír. hogy meg kíván alakulni a nyilaskeresztés párt. A független képviselőcsoport tagjai abban bíznak, hogy ez nem több ízetlen tréfánál vagy szándékos provokációnál, mindenesetre remélik, hogy hamarosan többet tudnak majd meg. hiszen az ügy felderítését a Belügyminisztériumnak adták át. Dr. Szentágothay János professzor többek között felemlítette, hogy a társadalomban bizonyos antiszemita áramlatokat észlel. Ennek kapcsán kérdeztem lapunk nevében dr. Schöner Alfréd főrabbit: mennyire komoly ez a veszélyeztetettség? Ő elmondta, hogy a fenyegetettséget szeizmográffal mérni nem lehet ,de személyes tapasztalatai alapján növekedett azoknak a száma. akik kinyilvánítják antiszemita meggyőződésüket, és ami talán ennél is fontosabb: ezt minden korábbinál nyíltabban teszik. Példának felhozta, hogy meggyalázták a tabi temetőt, a debreceni zsinagógát, de mindehhez tényanyagot szerezni úgy is lehet, hogy az ember egy labdarúgó-mérkőzésre kilátogat. A sajtótájékoztató azzal a következtetéssel zárult, hogy ugyan pártok nélkül súlytalanná válhat a parlamenti politizálás, ám a független képviselőknek mindenképp a mérleg nyelvét kell jelenten iök — ha nem az egész mérleget. Palágyi Béla Elniikválasztás december 3-án eredetileg ajánlott november 26-i időpontot elhalasztani egy héttel. Tehát a javaslat az, hogy az elnökválasztás első fordulóját december 3- án, sikertelenség esetén pedig a második fordulóját december 10-én tartsák meg. Jakab Róbertné (országos lista), a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, az általános vita első felszólalója kijelentette: a választójogi törvénytervezetet e formájában Dr, Kereszti Csaba, a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság előadója támogatta a kormány által beterjesztett tervezeteket. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslathoz mindössze annyit fűzött hozzá, hogy azt a bizottság egyhangúlag támogatja. Kitért az elnökválasztás időpontjára vonatkozó országgyűlési határozat-tervezetre is, kiemelve: a bizottság célszerűnek tartja az
