Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-19 / 249. (248.) szám

A második napon a Parlamentben Mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete 94 módosító indítvány, maratoni szavalás Tegnap 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ülést megnyitva az elnöklő Fodor István a törvényhozás ne­vében részvétét fejezte ki a San Francisco-i földrengés áldo­zatai hozzátartozóinak, károsultjainak. Az Országgyűlés ezt a jegyzőkönyvben is rögzítette. A törvényhozók a reggeli órákban kézhez vehették a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését. A testület megállapította: az alkotmánymódosítás benyújtott javaslatán nem kell olyan változtatást végigvezetni, amely érintené a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások érdemi ered­ményeit. Egy kérdésiben vélemény­különbség van a jogi bizott­ság és a kormány álláspont­ja között. A bizottság ugyan­is támogatta Kereszti Csaba (Hajdú-Biihar m., 4. vk.), és Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), javaslatát, mi­szerint a miniszterék és a politikai államtitkárok ne lehessenek országgyűlési képviselők. Kulcsár Kálmán szerint a magyar közjogi hagyományok ennek ellenke­zőjét példázzák. Kulcsár Kálmán, a módosító indítványokról A miniszter csaknem egy­órás beszédében kitért azok­ra a módosító indítványok­ra, amelyeket a bizottság ugyan elvetett, de az elő­terjesztő képviselők fenntar­tottak. Ezek egyike Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), javaslata, misze­rint lehetőséget kell adni ar­ra, hogy a képviselők inter­pellációt intézhessenek a Legfelsőbb Bíróság elnöké­ihez is. A legnyomósabb el­lenérv ezzel szemben: a bíró és a bíróság csak a törvény­nek van alárendelve, a tör­vényhozás közvetetten sem avatkozhat be a bírói gya­korlatba. Kulcsár Kálmán javasolta Sebők János (Veszprém m., 12. vk.), azon indítványának elvetését, miszerint érvényes nemzetközi szerződés sem helyezhetne idegen parancs­nokság alá magyar fegyveres erőket. A miniszter szerint ez a javaslat ellentétes mind a jelenlegi, mind pedig a jö­vőben is indokolt nemzetkö­zi szerződéseinkkel. A miniszter tájékoztatta az Országgyűlést, hogy Raf­­fay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), a jogi bizottság kedd esti ülésén visszavonta azon javaslatát, amelyben idegen csapatok és külföldi politi­kai tanácsadók magyarorszá­gi tartózkodásának megtil­tását indítványozta. A köztársaságielnök-vá­­lasztásról szólva — utalva Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) keddi felszólalására remé­nyét fejezte ki, hogy az ál­lamfő-választási küzdelem­ben résztvevők nem egymás lejáratására törekszenek majd. Kulcsár Kálmán kérte a képviselőket, a mostani tör­vényjavaslatot alkotmány­­módosításnak tekintsék, nincs értelme annak, hogy a készülő új alkotmány előtt egy ideiglenes alaptörvényt alkossanak. Végezetül válaszolt Lékai Gusztáv azon megállapításá­ra, hogy a jelenlegi alkot­mánymódosításnál a kor­Újabb vita a köztársasági elnök választásáról Ezután a határozathozata­li procedúra következett volna. A szavazás megkez­dése előtt azpnban Tallóssy Frigyes (Budapest. 24. vk.), szót kért, és figyelmeztette a képviselőket, ha kiírják a köztársaságelnök-válasz­tást, az SZDSZ petíciója ér­telmét veszti. Ebben az eset­ben bárki joggal élhet al­kotmányos panasszal, hogy 200 ezer szavazó aláírását nem vették figyelembe. Már­pedig az SZDSZ kezdemé­nyezését a parlamentnek ko­molyan kell vennie, s így el kell halasztani az elnökvá­lasztást. Máskülönben a ké­ső bibi akiben súlyos alkot­mányjogi problémák alakul­hatnak ki. E hozzászólás a keddi nap­­kezdő polémiához hasonló vitát robbantott ki. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), két­ségbevonta az. aláírásgyűj­tés tisztességét. A megszóla­lási lehetőséget megragadva Mándity Marin (országos lista) visszatért előző napa 'javaslatára, mégpedig a 'nemzetiségekkel foglalkozó 'paragrafus megváltoztatásá­ra. A képviselő közölte: a miniszteri választ nem fo­gadja el, korábbi javaslatát fenntartja. Kérte a T. Házat, hogy keddi javaslatáról kü­lön szavazzanak. Kulcsár Kálmán Mándity Marin javaslatára reagálva emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés olyan határo­zatot hozott, amely szerint a jogi bizottság csak az írás­ban benyújtott törvénymó­dosítási javaslatokkal tud foglalkozni. E kis kitérő után ismét a ke ztarsaságielnuk-válasz­tás állt a vita középpontjá­ban. Berdár Béla (Pest m., 25. vk.), is szót kért, és Tallóssy képviselővel ellentétben nem látott ellentmondást az SZDSZ akciója és javaslata, illetve a Ház döntési lehető­sége között. Az Országgyű­lés írja ki a köztársaságiéi­­nök-választást, s a nép ez esetben dönteni fog: aki nem akar választani, az nem megy el a szavazásra. Üjafofo és újabb, képvise­lők jelentkeztek hozzászó­lásra. (Folytatás a 2. oldalon) Űj festékkeverö a Szolnoki Alfa Autójavító Vállalatnál. Nemrég helyezték üzembe az amerikai PPG-technológiát és a festéshez szükséges keverőberendezést. Ezzel a technoló­giával a legkülönbözőbb nyugati típusú gépkocsikat is rend­behozhatják. Jelenleg az országban csak négy ilyen beren­dezés van Fölmentették Honeckert Egon Krenz az NSZEP KB főtitkára Az NSZEP Központi Bi­zottsága tegnapi ülésén fel­mentette főtitkári tisztségé­ből Erich Honeckert, és he­lyére Egon Kirenzet, a KB Politikai Bizottságának tag­ját, a KB titkárát választot­ta meg a párt élére. Az NSZEP Központi Bi­zottsága javasolja a Népi Kamarának (parlamentnek), hogy Egon Krenzet válassza meg az NDK Államtanácsa és Nemzetvédelmi Tanácsa elnökévé. A Központi Bizottság elő­zőleg eleget tett Erich Ho­­necker azon kérésének, hogy egészségi okokból mentse fel őt az NSZEP KB főtitkári és az Államtanács, valamint a Nemzetvédelmi Tanács el­nöki tisztségéből. Hans Klein szövetségi mi­niszter, a bonni kabinet szó­vivője tegnap Erich Honeg­­ker felmentése, illetve Egon Krenz pártvezetővé történt megválasztása alkalmából az NSZK kormánya nevében kifejezte reményét, hogy ezen lényeges, mélyenszántó döntés nyomán megfelelő politikai döntéseket is hoz­nak. Néhány perccel a hír ér­­kezte után, Klein közölte, hogy a jelentést éppen most Vitték be azokra a - tárgyalá­sokra, amelyeket Helmuth KOhl szövetségi kancellár folytatott vendégével, And­reotti olasz kormányfővel. A két kormányfő délután saj­tóértekezletet tart, s ezen várhatólag kitérnek erre a kérdésre is. Tiszteletre méltó kezdeményezés Nyilvános vita a szolnoki támfalról Szolnokon először történt meg, hogy a városi tanács a település életében fontos be­­nüházásról a pártok és a la­kosság képviselőinek bevo­násává] nyilvános vitát ren­dezett. Tegnap, az esti órák­ban került erre sor. Napi­renden a Tisza jobb parti mederrendezése, illetve új támfal építése szerepel. Rózsa Ferenc,, a városi tanács általános elnökhelyet­tesének megnyitó szavai után, dr. Nagy István, a kör­nyezetvédelmi- és vízügyi igazgatóság vezetője hangsú­lyozta: úgy akarják megva­lósítani ezt a beruházást, hogy az esztétikai, szakmai és városképi követelmények­nek egyaránt megfelelő le­gyen. Az igazgatóság szak­emberei részletekbe menő­en ismertették a tervre vo­natkozó elképzeléseiket, majd a résztvevők kérdései­re, véleménynyilvánítására, illetve javaslataira került sor. Az eszmecsere középpont­jában a zöldterület védelme, a vár hajdani területének a támfal által is történő ki­rajzolása, illetve a támfal anyagának megválasztása állt. Az igazgatóság képviselői biztosították a megjelen­teket, hogy csak annyi fát vágnak ki, amennyi okvetle­nül szükséges, és az építke­zés után mintegy száz fát és nyolcszáznál több bokrot ültetnek el a Tisza partján. A váribeli parkot nem veszik igénybe az építkezés során. Mivel az új támfal és az épületek között tíz méter széles biztonsági sávot kell hagyni, a kisajátítás mértékét csökkentendő a mostani támfalvo­nal megtörik, ezt sé­relmezték néhányan. És azt, hogy a Zagyva torkolatától, a vízikapuig megmarad a mostani kőfal (az ottani fák is), de a vízikaputól felfelé már összefüggő betoncsík mossa el a vár határát. Töb­ben kérték, hogy — ha többe is kerül, — a vár területén kőiből épüljön a támfal és a vár keleti határán valami bástyaszerű jelkép legyen. A résztvevők — tudván azt, hogy a vár Tisza-parti részén lévő épületek és a téglából készült támfal álla­ga 'az új beruházás nélkül megkérdőjelezhető, — meg­elégedéssel nyugtázták az új beruházás régóta időszerű eldöntését. Egyedül a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője javasolta: mérle­geljék, hátha hasznosabb cél­ra lehetne elkölteni azt a 150 millió forintot. Az a pénz azonban a vízügyi igazgató­ság kezelésében van, más célra tehát nem használható, s különben is elodázhatatlan az erre a célra történő köl­tése. Az új támfal majdnem két kilométer hosszú sétány ki­építésére ad lehetőséget. Nagy kár, hogy a vár meg­maradó támfalára, a folyó­szakasz legszébb részén ron­da garázssort építették. Igaz, csak ideiglenes engedéllyel. Remélhetőleg rövidesen le­bontják azokat, szabaddá té­ve a sétány kezdeti részét. Mert ha száz méterrel odébb lakóépületet és üzemrészt kell szanálni a tíz méteres biztonsági sáv megteremté­séhez; akkor a támfal elején az ideiglenes garázssort sem szabad otthagyni. A vízügyi igazgatóság tisz­teletre méltó szándéka az, hogy a terv véglegesítése előtt még egy nyilvános^ vi­tát szervez erről a tervről, fogadott — szabályozási el­veire épít. Ezek közül már most előterjesztették a ha­lasztást nem tűrő változta­tásokat. Hiány mintegy a postás sze­repét töltötte ibe. Kijelentet­te: ez a törvényjavaslat alap­jaiban a készülő új alkot­mány — parlament által el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom