Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-19 / 249. (248.) szám
Mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete (Folytatás az 1. oldalról) Szirtestté dr. Tomsits Erika (Budapest. 22. vk.), úgy vélekedett, ha a képviselők elfogadják a 200 ezer aláírással jegyzett követelést, akkor a háromoldalú megállapodás a mai parlament egyetlen tagját sem kötelezi semmire. Szünetet javasolt a felmerült problémák tisztázására. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), az aláírásgyűjtésre vonatkozó elmarasztaló észrevételeket pedig nem tartotta helytállóaknak. Kérte, hogy a szünetben folytatandó tanácskozásba vonják 'be a Nemzeti Kerekasztal jelenlévő résztvevőit is. A képviselők elfogadták a tárgyalási szünet elrendelését, s egyeztető tárgyalásra hívták össze a jogi bizottság tagjait, az Alkotmányjogi Tanács jelen lévő képviselőit, továbbá a különböző parlamenti frakciók vezetőit. Rendkívüli minisztertanácsi ülés Ekkor szót kért Németh Miklós miniszterelnök: türelmet kérve az egyeztetésre felkért bizottsági tagoktól és képviselőktől, bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kormány tagjait. Még a szünet elrendelése előtt Mezey Károly (Szabolcs-Szatmar m., 18. vk.), — támogatva Mándity Marin javaslatát — szorgalmazta, hogy a nemzetiségekkel foglalkozó paragrafushoz, a szünet adta lehetőséget kihasználva, fogalmazzák meg írásban is a módosító indítványt. A szünetben tartott rendkívüli minisztertanácsi ülésről Németh Miklós a kormány felhatalmazásából rövid nyilatkozatot tett az Országgyűlés plénumán. — Történelmi felelősségünkből adódóan mindnyájunk kötelessége: ne engedjük meg, hogy az egyre gyorsuló politikai folyamatok túllépjenek az Országgyűlés és a törvénykezés hatókörén. Ebből adódóan most kívánok köszönetét mondani az Országgyűlésnek azért, hogy a kormány által sürgősséggel kért indítványokat napirendre tűzte. A kormány minden politikai és jogi érvet, összefüggést értékelve és mérlegelve azt javasolja — folytatta a kormányfő —, hogy minden napirendre tűzött kérdésben az Országgyűlés folytassa le a vitát, és döntsön. Ugyanakikor sem a kormány, sem az Országgyűlés nem tekinthet el attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen vannak köz,életünkben. A 'benyújtott aláírások hitelesítése megkezdődött, de a hitelesség ma még — és gondolom az ülésszak alatt — nem tekinthető ténynek. Ezért az Országgyűlés — a kormány véleménye szerint — nem hagyhatja abba a törvénykezés rábízott feladatát. A kormány számára azonban világos, hogy a hitelesítés végeredménye, illetve az esetleges népszavazás a most hozott döntések egyikét-másiikát módosíthatja. Ezért erre a kérdésre — a dolgok törvényes rendje szerint — kell majd az Országgyűlésnek visszatérnie. A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták, így az ülésszak az eredeti tárgysorozatnak megfelelően folytatódhatott. Szavazás két órán át / Az Országgyűlés elvi jelentőségű állásfoglalása után végre teljes erővel mozgásba lendült, a törvényalkotás gépezete. A házszabályok által előírt eljárási rendnek megfelelően pontról. pontra, módosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a törvényhozók az alkotmánymódosítás tervezetét. Csaknem két órán át tartott, amíg az előterjesztett 94 módosító indítvány sorsáról egyenként döntött a Ház. A módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett támogatnia. A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az Országgyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértett, illetve amelyet az igazságügyi tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javaslatot elvetett a parlament. így például nem érte el a minősített, többséghez szükséges szavazati arányt Tallóssy Frigyesnek az az indítványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor közvetlenül, népszavazás útján válasszák meg, s ne az Országgyűlést illesse meg az államfő választásának joga. Az Országgyűlés elutasította Bállá Évának azt a javaslatát, hogy töröljék az alkotmánymódosítás tervezetének 37. paragrafusát, amely kimondja: a köztársasági elnököt — ha e tisztség betöltésére még az új Országgyűlés létrejötte előtt kerülne sor — a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják meg. Bállá Éva indítványa mindössze 11 támogató szavazatot kapott a parlamenttől. Südi Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is interpellálhassanak a képviselők, mindössze 39 támogató szavazatot kapott. A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító indítványa, viszont bekerült az alkotmányba: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvűk használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Az Országgyűlés végül is 333 igenlő válasszal. 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény módosításának tervezetét. Napirenden a tulaldonreform és a párttörvény A soron lévő napirendi pont tárgyalása előtt az Országgyűlés jegyzője felolvasta a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő három fél közös nyilatkozatát a tulajdonreformról; a dokumentum országgyűlési ismertetését az aláírók kérték. „A politikai egyeztető tárgyalásók gazdasági középszintű fóruma aggodalommal látja és elítéli az állami és a szövetkezeti tulajdon értéken aluli eladását. és különböző szervezeti formákban történő olyan átalakítását, amely a nemzet érdekeivel ellentétes. A visszaélések kiküszöbölésére és megelőzésére szükségesnek tartja garanciális intézkedések megtételét, beleértve egye^/ korábbi jogszabályok módosítását és újabb kidolgozását, valamint megfelelő jogi intézmények kialakítását. A három tárgyaló fél valamennyi, ebben illetékes hatóságot hathatós intézkedések azonnal megtételére szólít fel. A gazdasági irányításért felelős szerveket arra hívja fel, hogy minden eddigi esetet, amelynél felmerül a visszaélés gyanúja, az illetékesek vizsgálatnak vessenek alá, az indokolt esetben kezdeményezzék a felelősségre vonást. A nyilatkozó felek szükségesnek tartják e folyamatok ellenőrzésében a társadalmi nyilvánosság széles körű biztosítását” — jelentette ki a három tárgyaló fél a nyilatkozatban. Ezután a tárgysorozatnak megfelelően a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tértek át. A törvénytervezetet Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Bevezetőben utalt arra, hogy a pártok alkotmányjogi szabályozása három törvényben jelenik meg. A politikai rendszeren belüli alkotmányos szerepüket, funkciójukat. működésük alkotmányos korlátáit az alkotmány módosításáról most elfogadott törvény tartalmazza. A pártokra vonatkozó közjogi szabályozás — a politikai megállapodásokkai összhangban — az egyesülési jogból mint alkotmányos alapjogból indult ki. A pártalapítás joga tehát az egyesülési jog része, így a pártok alapítására, bejegyzésére az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. Nagyon lényeges az egyesülési jogelvű pár ttörvény-javaslatban — hangsúlyozta a miniszter —. hogy a párttevékenység jogi korlátja azonos az egyesülési jog általános korlátozásával, vagyis a büntetőjogi felelősség körébe tartozó cselekményekkel. Ez kiegészül az alkotmány módosításáról szóló törvényben- szereplő tétellel: az erőszakos hatalomra törés, vagy az erőszakos. illetve kizárólagos hatalomgyakorlás tilalmával. A most benyújtott törvényjavaslat elsősorban a párt működésére, gazdálkodására és annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Kulcsár Kálmán emlékeztetett arra, hogy a legviharosabb politikai vitákat a munkahelyi pártszervezetek szabályozásának kérdése, és bizonyos esetekben a párttagsággal, illetve a párttisztség viselésével kapcsolatos kérdések váltották ki. Ennek eredménye a törvényjavasfatiban megfogalmazott két Szolnok megyei képviselők Interpelláció egy könyv UrUgyón Dr. Király Ferenc tiszaföldvári képviselő kedden interpellációt nyújtott be a honvédelmi miniszterhez, íme a felszólalása: „A Magyar Rádió Vasárnapi Űjság című műsora riportot közöl Bokor Imre Kiskirályok mundérban című könyvéről, 1989. október 8-án. A könyv szerzője a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanszékvezető tanára, mérnök, ezredes, a hadtudományok doktora megdöbbentő képet fest Czinege Lajos minisztersége alatt a hadsereg felső vezetésében kialakult anomáliákról. Az émelyítő, primitív kapzsiságnak, a hatalommal való gátlástalan visszaélésnek, az elvtelen érdekösszefonódásnak, a bürokratikus ostobaságnak, a közvagyon nyílt, cinikus és szemérmetlen dézsmálásának megannyi példáját sorolja fel. A bő humorral és humánus alapállással megejtő könyv ugyanakkor éles cezúrát von a morális rothadás és a hadsereg becsületes és önfeláldozó katonái és tisztjei között. Felbecsülhetetlen szolgálatot tesz a társadalom forradalmi átalakulása ügyének: éles és könyörtelen helyzetfeltárás után indítékot és elszántságot ad a fekélyek radikális gyógyítására. Az írás negatív „hősei” közül sokan jelenleg is vezető pozícióban vannak, ill. élvezik az összeharácsolt javakat, köztük első helyen Czinege Lajos hadseregtábornok, volt honvédelmi miniszter, nyugdíjas miniszterelnök-helyettes. A szerzőt, az aktív tudományos és oktató munkát végző Bokor Imrét, miután hosszú győzködés után sem sikerült a könyv kiadásáról lebeszélni, Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter parancsával 1989. november 1-i hatállyal nyugállományba helyezték. Ez a minősíthetetlen eljárás joggal támaszt kételyt a tárca vezetőjének, nem egyszer hangoztatott megújítási készségé, őszintesége iránt. Az ügy tanulságaiból nem lenne érdektelen szélesebb horizontra nyitni. Célszerű lenne végiggondolni egy olyan parlamenti bizottság alakítását, amely hivatott lenne a közelmúltban nyugállományba vonult, ill. az aktív párt és kormányhivatalnokok törvényes jövedelmükkel arányban nem. álló vagyoni gyarapodásának vizsgálatára. A választópolgárok ezrei újra és újra egyre erélyesebben követelik ezt tőlünk! Tisztelettel kérem Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert, hogy két kérdésre adjon egyértelmű és világos választ: 1. Nem lát-e ellentmondást a parlamentben tapasztalt rokonszenves reformista-liberális magatartása és az idézett szerző ellen alkalmazott merev retorzió között? 2. A feltárt tényanyag alapján milyen szervezési és személyi konzekvenciákat kíván levonni?” Az interpelláció megválaszolására felkértem Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi minisztert, aki közölte: az október 31-én induló ülésszakon a parlament színe előtt fejti ki véleményét. Miután a könyv napjaink szenzációja, és mostanság fejti ki hatását, reagálni is most kellene rá. Keleti György ezredes, a HM sajtófőnöke ezt készségesen elismerte, és elmondta, elsősorban saját, véleményét a könyv által okozott hullámverésről. Ezek szerint napjainkban súlyos veszedelmeszabályozási változat. Az „A” változat egy általános tételt és egy, a fegyveres erőkre és a rendőrségre vonatkozó speciális szabályozást tartalmaz. Az általános tétel szerint pártok semmilyen munkahelyen nem hozhatnak létre és nem működtethetnek pártszervezetet. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyveres erők és a rendőrség tagjainak párttagságára, pártszerveződésére vonatkozóan a javaslat az előbbi általános tiltáshoz képest differenciál. Eszerint a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai nem tölthetnek be tisztséget a pártok országos és területi (megyei) szerveiben. Szolgálati helyük szerinti területi egységen, laktanyán kívül azonban létrehozhatnak pártszervezeteket, s ott párttisztséget is betölthietnek. A rendőrség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek szolgálati helyük közigazgatási területén működő pártszervezetek vezető tisztségviselői, például párttitkárok, de egyéb párttisztséget — vezetőségi tagságot — betölthetnek. Kulcsár Kálmán utalt arra, hogy az „A” változatot a kormány, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is támogatja. Elmondta azt is, hogy a Honvédelmi Minisztérium viszont sérelmesnek tartja azt a megkülönböztetést, mely a katona párttagokat eltiltaná országos és megyei párttisztségek viselésétől. A „B” változatot ismertetve a miniszter rámutatott, hogy az korlátozza a közhatalmat gyakorló szervek tagjainak politikai egyesülési jogát, mert ezeken, a munkahelyeken nem hozhatók létre és nem működtethetők pártok. E változat törvényi korlátokhoz kötné az egyéb munkahelyeken történő pártalakítást és működtetést az egypárti politikai irányítási rendszer megszüntetésének szándékával. A fegyveres erők és a rendőrség párttagságának, illetve párttisztség-viselésének szabályozása megegyezik az ,,A’J változatéval. A miniszter utalt rá, hogy ez, a pártszerveződést csak bizonyos munkahelyeken tiltó változat szerzett többséget az MSZP kongresszusán. Befejezésül hangoztatta, hogy az állampárt leépítésének lényeges eleme a pártok működésének lakóterületre helyezése. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az egyesülési törvény alapján akár a munkahelyen is szerveződjenek különféle szervezetek, (Folytatás a 3. oldalon) két hordoz magában ez az iromány, hiszen éppen az iránt a szervezet iránt támaszt kételyeket a társadalomban, amelyre egyébként is gyanakodva tekintenek azok, akik tartanak a visszarendeződéstől. Más kérdés, hogy a hadsereg , semmiféle ilyen kalandra nem kapható! Ami a könyv igazságtartalmát illeti: az egyik tábornok, aki a szerző állítása szerint Szentendrén kiskatonákkal, építtetett villát magának, kijelentette, hogy életében kétszer volt a fent nevezett városban — akkor is feleségével a Kovács Margit Múzeumban. Veszélyesek a könyv csúsztatásai is, mivel azt sugallják: az állapotok a hadseregben máig változatlanok, pedig nem így van. A Czinege Lajos minisztersége alatt történtekért nem a mai reformelkötelezett tábornoki karon, tiszti állományon kellene elverni a port. Ami a továbbiakat illeti: per lesz, ez már biztos. Egyébként pedig valamennyi szereplő tisztázza magát, aki nem tudja, vállalja a következményeket. Ennyit mondott tehát a sajtófőnök, a hivatalos miniszteri válaszra pedig október végéig vagy november elejéig várni kell. P, B, Munkában a parlament
