Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-18 / 247. szám
A folytatódó ülésszakon A sarkalatos törvényekről dönt az Országgyűlés Tegnap délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés szeptember 28-án berekesztett ülésszaka. A képviselők az úgynevezett sarkalatos törvényekről: az alkotmány módosításáról, az alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról döntenek. Emellett más törvényjavaslatokat is megvitatnak. A képviselők megemlékeztek Karakas Lászlóról, az Országgyűlés napokban elhunyt tagjáról, ezután a megüresedett képviselői helyre Vass Mihály eddigi pótképviselőt igazolták az Országgyűlés tagjai sorába. Tudomásul vették továbbá az országos listán megválasztott Gyenes András lemondását képviselői mandátumáról. Kiegészítések a napirendhez A parlament heves vita után döntött arról, hogy ezen az üilésén tárgyal a köztársaságielnök-választás törvényi szabályozásáról, valamint a munkásőrséggel és a pártok munkahelyi működésével kapcsolatos kérdések törvényi szabályozásáról. Szűrös Mátyás bejelentette: a háromoldalú politikai tárgyalások megállapodásának megfelelően az alkotmány módosításáról benyújtott törvényjavaslat megteremti a jogalapját annak, hogy még az új parlamenti választások előtt a nép köztársasági elnököt válasszon. A bejelentést követően Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) — az SZDSZ tanácsának napokban megválasztott tiszteletbeli tagja, immár a Szövetség parlamenti képviselője — kért szót, aki arról tájékoztatta a plénumot, hogy a népszavazási ív átadása óta újabb 60 ezer — így összesen már 200 ezer — aláírás gyűlt össze. Ezért indítványozta, hogy a köztársaságielnök választásáról szóló törvénytervezetet ne vegyék fel a napirendre. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), e véleménnyel szembeszállva megkérdőjelezte az aláírások összegyűjtésének tisztességességét. Szerinte a listán szereplő népszavazási kérelmek „öszszemosása” kifogásolható. Szentág9thai János (országos lista) egyetértett Király Zoltán gondolataival. Balta Éva Király Zoltán vádjait megalapozatlannak ítélte, azokat visszautasította. Király Zoltán viszontválaszában kijelentette: az állampolgárok rá fognak jönni arra, hogy be akarják csapni őket. Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.) a kibontakozó vita kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy valamennyi kérdéses törvényjavaslatot most kell tárgyalni, s amennyiben a parlament másként dönt, saját, korábbi döntését bírálná felül. Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár Kálmán igazolyan folyamatban lévő népszavazás-kezdeményezés miatt. Az Országgyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal 27 ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozat-tervezettel. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a köztársaságiéinak-, választás kitűzésére vonatkozó javaslathoz kapcsolódva a kormány népszavazás Az Országgyűlés elnöke megnyitja az ülést ságügyminiszter úgy összegezte, hogy az ide vonatkozó törvény nem tiltja több kérdés megjelölését egy gyűjtőíven. A jogszabály szelleme azonban azt kívánná meg, hogy az egyes kérdésekre külön-külön adjanak választ az állampolgárok. Az igazságügyminiszter véleménye szerint nincs olyan törvényes előírás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené, hogy elhalaszsza a törvényalkotást egy elrendelését kezdeményezte a Magyar Köztársaság címerének meghatározására, illetve a munkaszünettel egybekötött nemzeti ünnepnap kijelölésére. Mindkét kérdésre három válaszlehetőséget rögzít a kezdeményezés. A címer ügyében arról kérdezik a választópolgárokat: a legrégibb, a koronás címer, a Kossuth-címer vagy a jelenlegi címer legyen-e az állami szimbólum. A másik esetben azt kell eldönteniük, hogy március 15-ét, augusztus 20-át, az államalapító Szent István napját, ■ vagy október 23-át, a népfelkelés kirobbanásának évfordulóját választják-e munkaszüneti nappal egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az országos népszavazást az Országgyűlés a köztársaságielnök-választással azonos időpontra tűzze ki. Az Országgyűlés 333 igenszavazattal 7 nemleges voks ellenében, 7 tartózkodással úgy határozott, hogy az ülésszak tárgysorozatát kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő országgyűlési határozat-tervezettel. A kiegészítések után az ülésszak napirendje: 1. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat; ,5/a. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat; 5/b. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozat-tervezet; ■_ 6/a. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására; 6/b. Országgyűlési határozat-tervezet népszavazás elrendeléséről a Magyar Köztársaság címeréről; 7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat; {Folytatás a 2. oldalon) Ülésezik az Országgyűlés Vetik a búzát, de még nem tudják az árát Az időjárás kedvez az őszi mezőgazdasági munkáknak. A gazdaságok befejezték a burgonya szedését és a napraforgó betakarítását is. A nem végleges adatok szerint a napraforgó az utóbbi három-négy év átlagtermésével, hektáronként mintegy két tonnával fizet. A legnagyobb munkát a kukorica betakarítása adja, eddig a termőterület több mint egyharmadáról takarították be. A legutolsó termésbecslések szerint a kukorica hektáronként 6,5 tonnás átlagtermést ígért, jelenleg azonban már úgy számolnak, hogy nem éri el ezt a hozamot. A mezőgazdászok szerint a növény termése fajsúl.y,taton, mivel a mag fejlődésének utolsó szakaszában kevés napfény érte a kukoricát. Javában tart a cukorrépa szedése. A növény fejlődése kissé elhúzódott, ezért — két gyár kivételével — a cukorgyártó üzemek valamivel később kezdték el a feldolgozást. A munka most már a répatáblákon és a gyárakban is folyamatos. A talaj jelenleg kellően nyirkos, így a legtöbb helyen a szedőgépek munkája zavartalan. A zöldségnövények csaknem 80 százalékát betakarították, az alma 90 százalékát szedték le, a szőlőnek pedig már csak egy tizedét keli leszüretelni. A legfontosabb kenyérgabonából, a búzából 1 millió 280 ezer hektár elvetésével számoltak a MÉM-ben. A legutóbbi összesítés alapján a gazdaságok e terület felét már bevetették. Az eddigi jelzések azt mutatják: valószínűleg a számítottnál valamivel kisebb területen várható 1,24—1,25 millió hektáron vetnek majd búzát. A visszafogás egyik oka, hogy bár a pénzügyi szervek már kilátásba helyzeték a búzatermelés jövedelxnezőségénak 'javítását, ám — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — mostanáig nem hirdették meg a búza felvásárlási árát: a gazdaságok még nem tudják, hogy a kenyérnek valóért mennyit kapnak jövőre. Jász-Nagykun-Szolnok megye Megalakult az Építőipari Szervezetek Egyesülése Hétfőn a Szolnok Megyei Építőipari Vállalat megyeszékhelyen lévő Mártírok úti munkásszállójának egyik különtermében a Szolnok Megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága átalakult, s Jász-Nagykun Szolnok Megyei Építőipari Szervezetek Egyesülése néven dolgozik tovább. Szabó László, a Szolnok Megyei ÁÉV igazgatója — aki egyben a gazdasági társaság elnöki tisztét is betöltötte — miután köszöntötte az igazgatói tanácsülés résztvevőit, mondandóját azzal kezdte, hogy 1980 január elsején amikor szűkebb pátriánkban létrejött a Szolnok Megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társasága sokan kétkedve fogadták ezt a tényt, márcsak azért, is mert kezdetben tisztázatlan volt. hogy mi a szerepe és milyen lehetőségei vannak egy ilyesféle együttműködésnek. A kezdeti bukdácsolások után később azonban ez az együttműködés jó irányba fordult, és most, ho<*v már a törvények is lehetővé teszik, átalakulnak egyesüléssé annak érdekében, hogy hatékonyabban dolgozhassanak a jövőben. A rövid bevezető után a résztvevők megvitatták az új társasági szerződést, a működési szabályzatot, képet kaptak a gazdasági társaság idei tevékenységéről, értékelték a koordinációs iroda munkáját. Majd a jelenlévők által felvetett apróbb észrevételek, javaslatok alapján módosították, azután pedig aláírták a szerződéseket, s így. hivatalosan is megalakult a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építőipari Egyesülés. Megválasztották a felügyelő bizottságot és az igazgatótanácsot, melynek elnöke Szabó László a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója lett. * * * A választást követően kértük rövid beszélgetésre Szabó Lászlót. — Korábban milyen céllal jött létre a gazdasági társaság". és most miért alakult át egyesüléssé? — Tíz évvel ezelőtt, amikor felvetődött a gondolat, hogy létre kéne hozni egy gazdasági társaságot, teljesen más volt -az építőipar helyzete, mint napjainkban. Ugyanis 1979 táján még rengeteg feladat adódott, s mivel a cégek kapacitáshiánnyal küszködtek, a munkák elosztása úgy történt, hogy a megyei tanácsnál évente egyszer egyeztető tárgyalásokat tartottunk, ahol tulajdonképpen nem történt, más csak annyi, hogy szét(Folytatás a 3. oldalon) Pártok, mozgalmak képviselői előtt: Megyénkben Is bemutatkozott az MSZP A Magyar Szocialista Párt megyei pártszervezési koordinációs tanácsa tegnap este eszmecserét szervezett Szolnokon a megyében működő pártok és mozgalmak vezető tisztségviselői számára. Ezen a tanácskozáson részt vettek a Független Kisgazdapárt, az agrárreformkörök, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szakszervezetek, a Hazafias Népfront és a Magyar Demokrata Fórum képviselői. Zelenyánszki András tájékoztatta őket a Magyar Szocialista Párt kongresszusáról, az MSZP megyei helyzetéről. Kinyilvánította azt a szándékukat, hogy együttműködésre törekszenek minden baloldali értéket valló és haladó szellemű párttal, mozgalommal. Az MSZP pillanatnyi helyzetére hivatkozva kérte a politikai egyeztető fórum ideiglenes szüneteltetését, illetve annak tudomásul vételét, hogy jelenleg azon tárgyalóképesen nem tudnak részt venni. A többi párt nevében felszólalók — bár hangot adtak annak, hogy a munkásőrség, a pártvagyon és a munkahelyi pártszervek kérdésében többet vártak az MSZP-től, s bizonyos tekintetben fenntartásukat is kifejezték, — egészében véve pozitív hangnemben nyilatkoztak a Magyar Szocialista Párt meg(Folytatás a 3. oldalon)
