Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-18 / 247. szám
A sarkalatos törvényekről dönt az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) 8/a. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat ; 8/b. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, «internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozat-tervezet; 9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956. október 23-a megünnepléséről; az Országgyűlés elnökének nyilatkozat-tervezete 1956. október 23-áról; 10. A földről szóló, többszörösen módosított 1987. Németh Miklós: évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 11. A munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat; 12. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 13. Az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében levő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztató; 14. Személyi kérdések; 15. Egyéb kérdések. Még a tárgysorozat egyes pontjainak megvitatása előtt az elnök Németh Miklós kormányfőnek adott szót. II kormány akcióképes, és cselekvésre kész — Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló törvények megalkotására gyűltünk most össze — hangoztatta a miniszterelnök. Én biztos vagyok abban, hogy a bölcsesség és a felelősségérzet kerül döntésüknél előtérbe. Önök a békés átmenet főszereplői. Csak a parlament lehet az a legfelsőbb állami szerv és egyben gyott kétséget azirsént, hogy ezt a parlamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parlamenttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre támaszkodik. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni: sem az Országgyűlés, sem a kormány nem zárhatja el magát her-, metikusan a politikai erőktől. Németh Miklós is felszólalt az első napon nemzeti intézmény, amely szuverenitásából eredő öszszes jog gyakorlására jogosult. Ez a parlament az elmúlt időszakban végzett munkájával már megszerezte, illetve visszaszerezte a törvényhozás méltóságát. A parlament nélkül nem tarthatnánk a reformokban ott, ahol most vagyunk. A kormány soha nem ha-A kormány akcióiképes és cselekvésre kész. Olyan egységes erő, amely a parlamenttel együttműködve elszántan halad előre kormányzati stratégiájának érvényesítésében. A független nemzeti kormány nevében kérem ehhez* a parlament, és Önökön keresztül a magyar nép támogatását — mondotta végezetül a miniszterelnök. Nyers Rezső: Utat kell nyitni a demokratikus jogállamnak Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt kért szót Nyers Rezső (Bács-Riskun m., 1. vk.), a Magyar Szocialista Párt elnöke. Utalt arra, hogy az ország különleges helyzetben van, új törvényekkel utat kell nyitni a demokratikus jogállamnak: pénzügyileg szűk mozgástérben biztosítani kell a gazdasági, a kulturális élet zavartalanságát; fenn kell tartani eddigi nemzetközi kapcsolatainkat és jóhírünket, közben új megállapodásokkal bővíteni a nemzetköziségből nyerhető erőforrásokat. Mindez valóban nemzeti összefogást igényel. Kijelentette: az MSZP politikájával, most kibontakozó politikai erejével támogatja a kormány törekvéseit. Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat, tárgyalásának megkezdése előtt az elnöklő Jakab Róbertné elmondta: a törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtott be a terv- és költségvetési bizottság és számos képviselő. A módosító indítványok közel száz javaslatot tartalmaztak. Kulcsár Kálmán expozéja Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az alkotmány módosításával kapcsolatos expozéja bevezetőjében kiemelte: a kormány által most benyújtott törvényjavaslatok a régmúlt és az eljövendő idők politikai koalíciós vitáinak parlamenti légkörét idézik vissza, illetőleg támasztják fel. E törvényjavaslatok sajátos kormányzati előkészítését most azonban a politikai realitás, a speciális politikai szükséghelyzet eredményezte. Kulcsár Kálmán kifejtette: az új alkotmány koncepciójának meghatározó elveit, intézményi reform elgondolásait a politikai egyeztető tárgyalások során lényegében megerősítették. A politikai egyeztető tárgyalások során született megállapodás a kormányzat számára óriási jelentőségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos korrekciókkal. elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve mégis hitelesítette a szabályozási koncepcióban felvázolt stratégiát. A politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó politikai megállapodások történelmi jelentősége vitathatatlan, s ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyalófelek munkájáért. Kulcsár Kálmán szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a kormány a társadalmi. politikai szervezetek által képviselt nézeteket figyelembe véve elfogadta az alkotmányozási folyamat megfordítását, vagyis azt, hogy az új alkotmányt a törvényesen kialakult többpártrendszerre épülő új parlament alkossa meg; addig pedig a politikai rendszerváltás aktuális alkotmányjogi feladatait, .az alkotmányos intézmények megújítását és a szükséges új intézmények kiépítését kell elvégezni. Az igazságügy-miniszter kitért arra. hogy a kormány eredetileg — mint az a korábbi, visszavont törvényjavaslatból kitűnt — az alkotmánymódosítás kereteit csak a demokratikus politikai átmenet alkotmányos jelentőséggel bíró tételeinek minimumában kívánta meghatározni. Végül is azonban nagy formátumú alkotmánymódosítás jött létre, amit talán helyesebb lenne a politikai rendszerváltás „átmeneti álkotmányának” tekinteni — mutatott rá Kulcsár K álimán. A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az alkotmány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország parlamentális köztársaság. A köztársasági elnök alkotmányos jogai, a parlament és a kormány közötti ellensúlyozó szerepe, hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek figyelembevételével épülnek fel. Az intézmény tehát történelmi gyökerű, és nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köztársasági elnök funkcióját jellemzi. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója leszögezte: az alkotmány módosításának elveivel a bizottság maradéktalanul egyetértett. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként való elnevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új. alkotmányos intézmények — alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék — létrehozását. A törvényszöveg vitája során azonban a testület végül is mintegy 100 módosító javaslát sorsáról alakított ki véleményt. Többségüket támogatásra érdemesnek találta. Dr. Cselötei László (Pest m., 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára A békés átmenet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben népszavazás útján megválasztani. A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állampolgári jogok hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények rangjára emeli a benyújtott javaslat a Legfőbb Állami Számvevőszéket, és — ugyancsak új intézményként — az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosát. A javaslat önálló fejezetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről. A gazdaságot érintő alkotmányos elvek közül pedig utalt a gazdaság alkotmányos megközelítésének fontosságára, miszerint: „Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.” Kulcsár Kálmán expozéja végén kérte az alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. az általános vita első felszólalója arról szólt, hogy a tömegek ma nehezen igazodnak el a politikai történésekben, egyes alapvető gazdasági problémák megítélésében és kezelésében. Bánjfy György színművész (Budapest. 4. vk.) az előző felszólalóhoz hasonlóan arra emlékeztette képviselőtársait, hogy az ország jelenleg történelmi napokat él át, most dől el, hogy békés fejlődés, vagy zűrzavar és káosz előtt állunk. Pásztohy András (Somogy m.. 4. vk.). a Szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke leszögezte: az új alkotmány és a kapcsolódó önkormányzati, államháztartási tulajdontörvények megalkotása során tisztességes jogosítványokkal kell felruházni az önkormányzatokat is. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemének igazgatója figyelmeztetett arra, hogy a többpártrendszer nem zárja ki eleve a hatalommal való visszaélést, Südi Bertalan (Bács-Kiskun m„ 12. vk.) nehezményezte. hogy az alkotmánykonstrukció tanulmányozására kevés ideje volt. A sarkalatos törvényeknek a kormány által kért sürgős tárgyalásából két kedvezőtlen hatás következett: egyrészt a képviselők feliszínes tájékozottsága a tárgysorozatot illetően, másrészt a választópolgárok kirekesztődése a törvényjavaslatok megismeréséből. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektora felhívta képviselőtársai figyelmét, hogy mivel az új alkotmány tervezetébe bekerült a folyamatosan ülésező parlament, illetve a főhivatású képviselő intézménye, ezért ehhez szükséges a megfelelő működési feltételrendszer mielőbbi megteremtése is. Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat műszalkvezetője elsősorban a gazdasági és szociális jogok kérdéseit fejtegette felszólalásában, rámutatott: a tulajdonreform elhúzódása miatt továbbra sincs valódi tulajdon, nem sikerült jogilag kellően pontosítani a munkavállalók érdekeinek védelmét. Mándity Marin (országos lista), a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára szükségesnek tartotta, hogy a nemzetiségi jogok és garanciák méltó helyet, tételes, pontos és részletes szabályozást kapjanak az alaptörvényben. Dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.). az Ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a mostani helyzetben elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a köz érdeke mit kíván, s ez nem más, mint a békés átmenet lehetőségének megteremtése. Ugyanakkor a beterjesztett törvényjavaslatok garantálják azt, hogy válsághelyzetben az Országgyűlés legyen a helyzet ura. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apátihy István Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa a köztársaságielnök-választással összefüggésben úgy vélekedett: nincs szükség arra, hogy a szabad országgyűlési képviselőválasztások előtt válasszon az ország elnököt, mert ez hátrányos lenne a békés átmenet, a demokratikus, parlamentáris rendszer felépítése szempontjából. Az általános vitában több képviselő nem kért szót, ezért az Országgyűlés — 310 egyetértő. 2 ellenző és 2 tartózkodó szavazattal — a törvényjavaslatot részletes vitára ^ bocsátotta. Ördög Ferenc (Zala m„ 7. vk.). a nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium tanára az alkotmánymódosítás részletes vitájában javasolta: az anyakönyvezésre vonatkozó rendelet a Magyarországon élő nemzetiségek szamára ne csak a nemzetiségüknek megfelelő utónevek kiválasztásában, hanem az írásmód megválasztásában is adjon szabadságot. Séra János (Komárom m., 10. vk.), Kisbér főálllatorvosa a miniszteri expozéra utállva nem értett egyet Kulcsár Kálmán azon véleményével, miszerint ki kellene hagyni az alkotmány szövegéből a munkához való jog, a foglalkozás szabad megválasztása, valamint a munka díjazása kitételeket. Azt a szövegszerű kiegészítést javasolta a képviselő, hogy a munkavállalót olyan méltányos munkabér illesse meg. ami tisztességes megélhetést biztosít mind maga, mind családja számára. A részletes vitában is szót kérő Kovács László (Pest m., 20. vik.) javaslatai tulajdonképpen a biztonságos és egészséges munkakörülmények, illetőleg a letöltött munkaidő után és a törvényes ünnepnapokra járó díjazás alkotmányba rögzítésére vonatkoztak. Indoklása szerint, ha javaslatait elfogadnák, akkor az alkotmány jobban összhangba kerülne az ENSZ gazdasági, szociális és kulturális egyezségokmányában foglaltaikkal. Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) honvéd vezérőrnagy írásos módosító javaslatait indokolva hangoztatta: hazánkban nincs olyan párt, amelynek történelmi, erkölcsi vagy bármiféle más joga lenne arra. hogy a nép ellenére, a nép felett, a nép nevében uralkodjon. Leszögezte: nem lehet átadni a fegyveres erők irányítását más külföldi szervnek, a VSZ Egyesített Fegyveres Erői Parancsnokságának csak ajánlása van erre vonatkozóan, a kormányok dolga, hogy azt elfogadják-e vagy sem. (Folytatás a 3. oldalon) Vita az alkotmánymódosításról Parlamenti jegyzet Nyers Rezső szerint nagyobb volt a füst Hétfőn Budapesten, a XIII. kerületi pártszékházban Ribánszki Róbert zajos összejövetelt tartott, ahol a résztvevők közfelkiáltással deklarálták az MSZMP létezését. semmisnek tekintve ezzel a közelmúltban megtartott kongresszus határozatát, amely a Magyar Szocialista Párt megalakulásáról döntött. — Mennyire kell komolyan venni ezt az összejövetelt? — kérdeztem tegnap Nyers Rezsőt, az MSZP elnökét. — Úgy vélem, a híradás túlhangsúlyozta az összejövetel jelentőségét. Abban a teremben valóban telt ház volt. de tudomásom szerint á jelenlévők egy része olyah volt, aki az új párt előírásaival teljes mértékben egyetért, viszont érthető módon kötődik a régi elnevezéshez. A másik részük a politikai határozattal sem ért egyet. És persze voltak kíváncsiskodók is. — Ez a párt ettől függetlenül megalakulhat? — Azt hiszem, hogy ennek van akadálya. Ezt ugyanis a kongresszuson kellett volna megtenni. Igenám, de a kongresszusi küldöttek között nagyon kevés volt a számuk. Ä jogfolytonosságra tehát nem tarthatnak igényt. — Ebből az akcióból nem jöhet létre az az annyit emlegetett pártszakadás? — De igen: ez végeredményben már pártszakadás, csak nem olyan formában történt, ahogyan azt követelték, mondhatni jelenleg a spontán elemek kerültek előtérbe. — Grósz Károly személye az MSZMP élén mennyire látszik komolynak? — Ezt nem tudom megítélni. Grósz elvtárssal a búcsúzáskor beszélgettünk és ő azt mondta, velünk marad a pártban, tisztséget nem akar, de ismétlem, a párton belül marad. Most aztán nem tudom, mit gondoljak az újságokat olvasván ... — A napokban egy pártbizottsági apparátus nézte videón a kongresszusi tudósítást, és a nézők körében bizony nem hangzottak el túl hízelgő megjegyzések, amikor ön szerepelt. Tudja, hogy sok ellensége van? — Tudom, hogy én sokak előtt nem vagyok népszerű, de ehhez nem tudok mit szólni. Én szerintem ez mindössze az apparátus egy részére vonatkozik, más részük viszont nagyon haladó gondolkodású, és biztos vagyok benne, hogy szimpatizálnak a kongresszusi döntésekkel. Természetesen megértem azokat, akiknek most egzisztenciális problémáik vannak, hiszen olyan ez, mint amikor egy üzemben megszűnik a termelés. Nem csodálkozom, hogy a munkahelyük elvesztése is felkerül az én bűnlajstromomra. — Azt hallottam, hogy az apparátus dolgozóinak alá kellett írni az átlépést a szocialista pártba, ellenkező esetben elveszítik az állásukat. — Ez nem így van. Nekik ugyan előbb kell nyilatkozni. dehát ez érthető, mivel szerveznünk kell a pártmunkát. — Ezek szerint tehát, aki nem írja alá az nem szervezheti ezt a munkát? — Így van, de hát ez akkor sem kényszer. Mondok egy példát: ha valaki a szolnoki csapatban futballozik,'az nem lehet a Kecskeméthez igazolva. Nem párttag — pártszervezőként nem maradhat. De október 31-én ez éppen olyan kérdés lesz. mint 16-án, vagy 20-án. Bár hát az én egyik technikai munkatársam is pártonkívüli, mégis azt mondom, hogy aki politikai szervező munkát végez, az kötelezze el magát. — Szorítás tehát mégis van? — Nincs ilyen szorítás. Ez egy természetes követelmény. Mit mondjak, hazudnék, ha azt mondanám, hogy értem, P, B, Kulcsár Kálmán expozéját tartja
