Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-12 / 216. szám
2 j^ÉPUkP 1989. SZEPTEMBER 12. Politikai egyeztető tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) mányibdróság felbdatsH, ott ez jóval kisebb létszámú. Az MSZMP úgy véli, hogy a módosított alkotmány már megkövetelné az alkotmány- bírósági védelmet, ugyanakkor az első ütemben az al- kotimánybíráknak csak egy részét neveznék ki. Az MSZMP szerint nem jelentene gondot, hogy az alkotmánybíróság felállításával új intézményt hozzanak létre, mert más új intézményeket is létre kívánnak hozni, így a köztársasági elnökit is, a legfőbb állami számvevőszéket. Az előterjesztést követően Töiligyesi Péter az EKA nevében úgy nyilatkozott hogy az Ellenzéki Kerékasztal kész megfontolni a témában az MSZMP indokait. Egyúttal kérte, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatos kérdésekre a következő ülésen térjenek vissza. Abban már korábban megegyezés született, hogy a köz- társasági elnöki intézményt az 1946. évi I. törvény alapján kell létrehozni. Több kérdésben azonban még vita van. Az MSZMP és az EKA azt javasolta, hogy a köztársasági elnök legyen a fegyveres erők főparancsnoka. A Harmadik Oldal szerint ezt a szerepet a kormányfőnek kellene betöltenie. Kisebb vita után a Harmadik Oldal — véleményének fenntartása mellett — hozzájárult e kérdésben a konszenzushoz. Az MSZMP szerint a köz- társasági elnököt még az idén kellene megválasztani, mégpedig népszavazással. Az EKA nem változtatott korábbi álláspontján, miszerint a köztársasági elnököt csak az új parlament választhatja meg. Tölgyessy Péter (EKA) ideiglenes megoldást javasolt: az intézményt még az új parlament megválasztása előtt hozzák jétre, de addig a köz- társasági elnök jogkörét a parlament elnöke gyakorolja. A három oldal már korábban megegyezett abban, hogy az Állami Számvevő- szék intézményét is az alkotmányiban kell szabályozni, Az EKA nevében Tölgyessy Péter fontosnak tartotta, hogy az Állami Számvevőszék ne csak utólagos kontrolt gyakoroljon, ha nem előzetesen is ellenőrizzen, ezért az állami költségvetés nagyobb kifizetései csak az Állami Számvevő- szék jóváhagyásával történhetnének meg. A három oldal végül abban állapodott meg, hogy a szakértőik tovább vizsgálják ezt a kérdést. A fegyveres erők és a rendőrség alkotmányos szabályozásának kérdésében továbbra. is vita van a felek között az állambiztonság 'védelmére hivatott szervezet hovatartozását iliétőeni. Az MSZMP és a Harmadik Oldal álláspontja az, ihogya rendőrség feladatainak körébe tartozzon az állambiztonság védelme. Az EKA viszont a Minisztertanácsnak alárendelt külön szervezet felállítását javasolja. Szerintük a rendőrség feladataitól el kell különíteni a politikai rendőrség feladatait. A fenálló nézetkülönbségekre való tekintettel e kérdés megvitatását visszautalták a szakbizottság elé. Elvi megállapodás jött létre viszont arról, hogy a rendőrség és a fegyveres erők állományának párttagságát nem kellene az alkotmányban rendezni. Csupán egy keretszabály megalkotásáría lenne szükség, amely kimondaná, hogy a kérdésről alkotmányerejű szabályozás rendelkezik. A fegyveres erők és testületek tagjainak párttagságára a párttörvény tárgyalásakor viszatérnek. Megvitatták az Ellenzéki Kerekasztal indítványát, miszerint a Magyar Néphadsereg nevét változtassák át Magyar Honvédségre. Az EKA ezt azzal indokolta, hogy a Magyar Honvédség elnevezés elfogadásával az alkotmánymódosítás során viszatérnek a hagyományokhoz. Tölgyessy Péter kifejtette, hogy ez az elnevezés az 1846—49-es szabadságharc sajátja, s 1945 után isihasználták a Magyar Honvédség nevet. Pozsgay Imre erre úgy válaszolt, hogy az MSZMP nem látja elvi akadályát az EKA javaslatának. UyaKorlatiiag azoniban tájékozódásra van szüksége. A választási törvény még függőben lévő kérdése: a társadalmi szervezetek jelöltállítási joga. A Harmadik Oldal nevében Nagy Imre javasolta: azok a társadalmi szervezetek indíthassanak jelölteket a választásokon, amelyek megfelelnek a pártok működéséről szóló törvény paragrafusainak. Tölgyessy Péter hangsúlyozta: fontos, hogy a párttörvényben megfogalmazott összes vagyonjogi szabály vonatkozzon a választásokon indulni kívánó társadalmi szervezetekre, tehát egyebek közt az is, hogy kiktől fogadhatnak el támogatást. Az is lényeges feltétel, hogy az illető társadalmi szervezetnek bejegyzett egyéni tagsága legyen, valamint hogy ne működjön munkahelyen. A paragrafus megfogalmazását a három oldal szakértőkre bízta. A munkásőrséggel kapcsolatban Zétényi Zsolt (EKA) javasolta a fegyveres testület feloszlatását, jogutód nélküli megszüntetését. Hozzátette, hogy a volt munkásőrök ugyanakkor részt vállalhatnának a hátországvédelmi feladatokból. Katonai egyenruhát viselnének, és fegyvereiket a laktanyában őriznék. Boros Imre (EKA) megjegyezte: a munkásőrség egy adott történelmi kor- . szakban, 1957-ben jött létre, azóta a körülmények megváltoztak; véleménye szerint most e fegyveres testületre a visszarendeződés hívei számíthatnak. A Harmadik Oldal a munkásőrséggel kapcsolatban nem kívánt véleményt nyilvánítani. Az MSZMP nevében Pozsgay Imre azt mondta, hogy tanulmányozzák az EKA javaslatát, s később visszatérnek rá. A következő középszintű ülést pénteken tartják a Parlamentben, s várhatóan szeptember 18-ára — ha sikerül addig a vitatott kérdéseket lezárni — összehívják a plenáris ülést. Mentesítő járatok a nyugati határra (Folytatás az 1. oldalról) folyamán a menekülők további népes csoportjait szállítják el. Az NSZK-ból autóbuszok érkeznek és tartanak a menekülttáborok felé. Hétfőn a reggeli órákban a Magyar Vöröskereszt illetékesei arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a csillebérci és zánkai menekülttáborokban nyugodt a légkör, az NDK-beli állampolgárok jó hangulatban készülődnek a táborok és Magyarország elhagyására. A Vöröskereszt helyi képviselői Horn Gyula külügyminiszter vasárnap esti bejelentése után azonnal tájékoztatták az NDK-beli állampolgárokat a kormány döntéséről. Még az este folyamán elmondották nekik, hogy nyugodtan készüljenek fel az útra, amíg a táborokban maradnak, a Magyar Vöröskereszt gondoskodik ellátásukról. Azt is közölték, hogy a MÁV mentesítő vonatokat indít a határállomások felé, s az osztrák vörös- kereszt is autóbuszokat küld az utazás megkönnyítésére. Autójukat, személyes pogy- gyászukat és értékeiket magukkal vihetik. A csillebérci tábor mintegy 2500 lakója közül a reggeli órákban 800—900-an indultak útnak. A táborokat az autóval rendelkezők hagyták el elsőként, a többiek a Vöröskereszt segítségével kisebb csoportokban, turnusokban indulnak el a MÁV pályaudvarai felé. A MÁV-tól kapott tájékoztatás szerint 9 mentesítő szerelvény áll rendelkezésre az NDK-állampolgárok el- utaztatására. A vonatok egy része a Balaton északi partján, a többi a Keleti pályaudvaron tartózkodik, közülük kettőt az osztrák vasutak küldtek. Közvetlenül éjfél után befutottak az első NDK-s gépkocsik a kőszegi és a búcsúi határátkelőhöz, ahol kora délelőttig" mintegy négyszáz NDK-állampolgár hagyta el az országot. A vártnál lényegesen kevesebben érkeztek a Vas megyei határállomásihoz, ahonnan az azonosítás után nyomban továbbutazhattak. Zánkán, a balatoni úttörővárosban, a több mint 2500 áttelepülni szándékozó NDK- beli állampolgár a vasárnap esti ünneplést követően azonnal hozzálátott a táborbontáshoz, és akik csak tehették személyautóval, sokan taxival, azonnal útnak indultak. így a hétfő délelőttre összeállított vasúti szerelvényeket már senki sem vette igénybe. Zánkán hitelesítette útiokmányait az a sok száz menekült is, aki már nem kaphatott helyet az út- törővárosban és az elmúlt napokat szállodákban, kempingekben, valamint magán nyaralókban töltötte. Reggel a Dortmundig közlekedő Liszt Ferenc nemzetköri gyorsvonaton mindössze 58 NDK-s kiutazó volt. A keletnémet utasok felszállhattak az Ausztriába tartó nemzetközi gyorsvonatokra, akkor is, ha nem volt pénzük a jegyre, — a vasúti személyzet utasítást kapott arra, hogy ilyen esetben is tegyék lehetővé utazásukat. A hegyeshalmi és soproni határ- állomásoktól az osztrák vasutak is ingyen szállítják tovább a kisebb-nagyobb csoportokat, családokat és egyéni utasokat is. Nem okozott fennakadást az NDK-állampolgárok kiutazása a határátkelőhelyeken. A kiutazóknak a határon szinte semmit sem kellett várakozniuk, személyazonosságuk ellenőrzése után azonnal tovább indulhatnak, így percenként akár öt személygépkocsi is elhagyhatta az országot. * * * Lényegét tekintve a vasárnap esti állásfoglalás bővített változatát adta ki hétfő este az NDK hírügynöksége, elsősorban az NSZK-t támadva az NDK-állampolgá- rok elcsábítása és félrevezetése miatt. Mivel a nyilatkozat forrásmegjelölés nélkül látott napvilágot, föltehető, hogy ezúttal az ADN-nél magasabb szintű körök nézetét tükrözi. A nyilatkozat, amely „A nagy húzás az NSZK-ból” címet viseli, a szuverén államok közötti kapcsolatok történetében példátlannak minősíti azt, hogy nagy számú NDK-állampolgár távozott Magyarországról az NSZK- ba. Sajnálatosnak nevezve a magyar közreműködést az ügyben, visszautasítja a magyar külügyminiszter indoklását, mivel „nemzetközi megállapodások semmiképpen sem szolgálhatnak egy ilyen döntés igazolására”, Politikai fórum Jászberényben Bemutatkozott az Összefogás tömörülés Jászberényiben a Munkás és Ifjúsági Házban nemzeti- színű kitűzőket vásárolhattak az érdeklődők, a jelvényeken összefogás MSZMP felirat jelezte a hovatartozást. A Hűtőgépgyár párt- bizottsága és a gyár céligép- üzeméneik alapszervezete rendezett politikai fórumot: az összefogás tömörülés céljaira és Berecz Jánosra voltak kíváncsiak. A fórumra közel 150-en menteik el, zömében az idősebb korosztály tagjai, de voltak MSZMP-n kívüli érdeklődők, a pártból frissen kilépettek és az ellenzéki szervezetek képviselői közül is. Először az összefogás tömörülésről hallottak Abo- nyi Jánostól a résztvevők: „A politikai Csernobil megakadályozása a zűrzavar helyett a józan, higgadt, indulatok nélküli cselekvés, az összefogás vezetheti ki a ipártot a jelenlegi nehéz helyzetiből. Ezért jött létre ú ez a tömörülés” — mondotta el. Berecz János aki az összefogáshoz csatlakozott előzetesen összegyűjtött kérdésekre válaszolt először. Ezek között szerepelt a pártszakadás, a párt nevének ímeg- változtatásása, az, hogy a munkahelyen, vagy a lakóterületen kell-e politizálni? A KB tagja úgy vélekedett, hogy a párt nem szakadhat 'ketté, a platformok szövetségét kell a kongresz- szuson érvényesíteni, A munkahelyekről való kivonulásról szólva Berecz János azt az álláspontját fejtegette, hogy „ott kell politizálni, áhol élünk. A választások színhelyén, ott kell lennie az MSZMP-inek i& Márpedig a választások a lakóhelyen történnek”. A hűtőgépgyári pártbizottság viszont amellett kardoskodik, hogy bennmaradjon a gyárban. Legújabb tervezetük szerint a pártmunkát y kívánják megújítani, hogy a gyár maradjon a politizálás színtere. A Berecz Jánost követő első hozzászólót ezen a fórumon megtapsolták, amikor arról beszélt, hogy Pozsgay Imrét már rég ki kéllett volna zárni a pártból, ha Tabajdi Csabát szinte semmiségért elmarasztalták. Voltak viszont akik Berecz János régebbi álláspontját, szerepét firtatták, például 1956 megítélésében, vagy az utóbbi néhány hónap történéseiben. Berecz János válaszaiban beszélt a piacgazdaság szükségességéről, az elhibázott államosítások következményeiről, és az összefogás, .tömörülés szocialista demokratikus Magyarországról való elképzeléséről. Az utolsó kérdezőnek — milyen volt ez a fórum? — adott válaszában ezt mondta: azt az elégedetlenséget tükrözte, ami ma a társadalomiban, a párttagság körében tapasztalható. MSZDP-véleménycsere Téma a pedagógusok helyzete Tegnap délután kis létszámú érdeklődő részvételével tartották meg a városi tanács dísztermében a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szervezte pedagógusgyűlést, amelyen részt vett dr. Urmössy Ildikó, a megyei tanács elnökihelyettese, valamint elküldte megfigyelőjét a Magyar Demokrata Fórum szolnoki szervezete is. A megjelent pedagógusoknak Varga Béla, az MSZDP szolnoki szervezője ismertette pártja fő célkitűzéseit, majd felolvasta a megyei tanács által készített jelentést, a Szolnok megyei pedagógusok élet- és munkakörülményeiről, azzal a céllal, hogy a jelenlevők megvitassák, kiegészítsék. A hozzászólók elsősorban a pedagógusok bérhelyzetével mint alapvető megoldásra váró kérdéssel foglalkoztak. Elmondották, hogy a 60 százalékos béremelésről szóló hírek olyan módon, ahogyan a közvéleményt tájékoztatták, félrevezetőek, mert pusztán régi elmaradt bérkiegészítésekről van szó csupán, s nem azonnali 60 százalékos bérfejlesztésről. Véleményük szerint ha az iskolák, — néhány szolnoki iskolához hasonlóan — kialakítják önálló arculatukat, bátran kezdeményeznek új oktatási programokat, s ha a szülők látják gyermekük magasszintű oktatását, nevelését, a közvélemény nem fogja irigyelni a pedagógusok magasabb fizetését sem. Az elhangzott véleményeket az MSZDP csütörtök délutáni ülésén kívánja ösz- szegezni, melynek eredményét előterjeszti a megyei tanács szeptember 15-i, a pedagógusok élet- és munka- körülményeivel foglalkozó ülésén. K. Sz. Október 23. Nemzeti ünnep vagy történelmi emléknap ? Nemzeti ünnep avagy törSzervezik a Magyarországi Zöld Pártot Vasárnap Szentendrén találkoztak a különféle környezetvédelmi szervezetek tagjai, hogy egy zöld párt létrehozásáról tanácskozzanak. A megjelentek többsége arrról határozott, hogy a párttörvény elfogadása után kezdeményezik a Magyáror- szági Zöld Párt megalakulását. A párt jelölteket kíván majd állítani az országgyűlési választásokon. Az előkészítésre helyi es tematikus csoportokat hoztak létre. Ilyen területi csoport alakult Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, valamint több budapesti kerületben. A Zöld Párt programjának, szervezeti struktúrájának, működési szabályzatának kidolgozását, továbbá a pártszervezés koordinálását, a sajtó- és külkapcsolatokat külön csoportok segítik. ienelmi emléknap legyen-e október 23-a, s az előkésri- tésben miiyen szerepe legyen a történelmi igazság- tétel bizottságnak; intézetté alakul a bizottság történelmi szekciója; közadakozásból remélik megvalósítani az emlékművet; rendkívüli erőfeszítéseiket igényel a politikai, erkölcsi és jogi rehabilitáció — erről tárgyalt egyebek között a történelmi igazságtétel bizottság közgyűlése, amelyet hétfőn a -budai Vigadóban tartották meg. A közgyűlés nagyon röviden foglalkozott a történelmi szekció munkájáról, valamint az emlékműpályázatról szóló beszámolóval. Lényegében vita nélkül tudomásul vették a résztvevőik, hogy a történelmi szekció dokumentációs és kutatóintézetté alakril át. A TIB megalakulása óta végzett munkáról Vásárhelyi Miklós elnök számolt be. Mondandója végén váratlan vitát váltott ki az a kijelentése, hogy a TIB visszautasát minden olyan párt- kezdeményezést, amely nem az ország ünnepeként kíván megemlékezni október 23- áról. A TIB végül úgy határozott, hogy október 23-a megünneplésével kapcsolatban felhívást hoz nyilvánosságra. Az utolsó nagy téma a politikai okokból bebörtönzöt- tek, internáltak és más módon meghurcoltak politikai, erkölcsi, jogi és anyagi rehabilitációja volt. m 1—I .................... <—1 1_1 —i A Szolnoki Tejüzem vezető munkatársat keres számítógépes felolgozással végzett árumegrendelés, elszámoltatás, számlaelőkészítéssel foglalkozó csoportja élére. Követelmény; középfokú számviteli végzettség,számítógépes működtetésben való jártasság. A munkakör azonnal betölthető. Bérezés:végzettség és gyakorlati idő figyelembevételével az 5/1983.xi.l2.ME. sz. rendelet alapján megegyezés szerint. Jelentkezés az üzem vezetőjénél írásban, vagy személyesen. gjooetfr ogOQSk _________________C-—i
