Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-05 / 210. szám
1989. SZEPTEMBER 5. Megkezdődött a csúcsértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) ság megvitatására hívjanak össze új Észak—Dél konferenciát, amelyen a fejlett és a fejlődő országok képviselői vennének részt. Leszögezte, hogy az el nem kötelezetteknek korszerűsíteniük kell tevékenységüket, s hangsúlyozta, hogy a mozgalom eredeti céljainak helyességét az élet már igazolta. Külön kiemelte ezzel kapcsolatban a gazdasági enyhülés szükségszerűségét, s kérte a fejlett országok segítségét a gyengén fejlettség felszámolásához. Hangsúlyozta az adósságválság súlyosságát, s az emberi jogok védelmének szükségességét. A jugoszláv vezető üdvözölte az első leszerelési megállapodásokat és a regionális válságok rendezését szolgáló első egyezményeket. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a pozitív változások ellenére a gazdaság területén még nem következett be az enyhülés és ez napjaink legfőbb ellentmondása. Ahhoz, hogy a mozgalom lépést tartson a világfolyamatokkal, meg kell újulnia és korszerűsödnie kell. Ez a IX. csúcskonferencia egyik fő feladata — hangsúlyozta Janez Drnovsek. HozzáfűzTadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök azonnali segélyt kért a Nyugattól, mindenekelőtt a lengyel adósságszolgálat megkönnyítéséhez. Az amerikai Time hetilapnak adott interjúban Mazowiecki kifejtette, hogy Lengyelország az adósság- szolgálat problémájának gyors megoldása után olyan programokhoz kér segélyeket, amelyek elindíthatják a gazdasági fellendülést. Lengyelország külső adósságainak összege mintegy 39 p milliárd dollár. te, hogy a munkamódszerek korszerűsítése már meg is kezdődött. Felül kell vizsgálni és meg kell változtatni azokat az álláspontokat, amelyek nem állták ki az idő próbáját, s meg kell határozni az alapvető feladatokat. Ügy vélem szögezte le —, hogy a mozgalom stratégiai alapkeretei változatlanok: a béke és a nemzetközi biztonság erősítésé, a válsággócok békés úton történő felszámolása változatlan törekvése. —' A fejlődő országok problémáit a legközvetlenebbül az adósságválság mutatja. A magas kamatok miatt kiáramlanak erőforrásaik, a fejlődés néhol holtpontra jutott, a politikai konfliktusokkal fenyegető szociális feszültség állandóan növekszik. Ezért a fejlett országokat terheli a felelősség — szögezte le. Üdvözölte a hitelező országok bizonyos kezdeményezéseit, de rámutatott, hogy az adósságprobléma megoldása még messze van. Drnovsek végezetül hangsúlyozta, hogy az egyéni szabadságjogok az emberi civilizáció közös vívmányává válnak, s be kell építeni őket az el nem kötelezettek mozgalmának alapvető értékei közé is. Mazowiecki jelezte, hogy Lengyelország nemcsak sürgős segélyeket szeretne, hanem hosszú távú gazdasági együttműködést is akar a Nyugattal. Mazowieczkivel vasárnap a brit Daily Telegraph is megjelentetett egy interjút. A lengyel miniszterelnök abban is segélyeket kért, de kiemelte, hogy Lengyelországnak nem annyira jótékonysági adakozásra van szüksége, hanem inkább arra. hogy ismét köthessen kölcsönösen előnyös üzleteket a Nyugattal. Szeptember 22—23-án SzQvlet-amerikai külügyminiszteri találkozó A szovjet külügyi szóvivő hétfőn Moszkvában megerősítette : szeptember 22—23- án szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozót tartanak az Egyesült Államokban. Moszkvai sajtókörökben a hír kapcsán bizonyosra veszik, hogy Sevardnadze és Baker megbeszéléseinek egyik központi kérdése az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítése lesz. A szóvivő kérdésekre válaszolva kitért a magyarországi NDK-menekültek problémájának kommentálása elől. mint mondta, erről a magyar és NDK-beli illetékeseknél kell érdeklődni. Mindazonáltal ígéretet tett arra, hogy utánanéz az ezzel kapcsolatos szovjet véleménynek. Szojuz TM-8 Visszaszámlálás A bajkonuri űrrepülőtéren a starthelyre állították a Szojuz TM—8 jelzésű űrhajót, s már az utolsó ellenőrzéseket végzik a start előtt, amelyet szerdára virradó éjszakára, moszkvai idő* szerint 1 óra 38 percre terveznek. Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Szerebrov űrhajósok — akik várhatóan fél évet töltenek az űrben — a tervek szerint pénteken kapcsolják hozzá űrhajójukat a Mir űrállomáshoz. A Mirhez 1986 februárjában már hozzákapcsolták az asztrofizikai kutatásokra szolgáló, Kvant nevű modult. Az űrállomás — amelyhez hat helyen csatlakozhatnak modulok vagy űrhajók — most két új modullal (szakosított kutatási vagy más tudományos célokra kialakított, önálló repülésre is képes „űrszobával”) bővül. Mazowiecki azonnali segélyt kér a Nyugattól Havannában Súlyos légikatasztréfa Több kérdésben kompromisszum született (Folytatás az 1. oldalról) MSZMP és a harmadik oldal állásfoglalását, hogy miként képzelhető el a tárgyalás olyan körülmények között, amikor a harmadik oldalon ülő egyik delegáció az ellenzéket nyíltan becsmér- li, fenyegeti. Pozsgay Imre hangsúlyozta: el kell dönteni, hogy a háromoldalú tárgyalásokon törvényelőkészítés, vagy nyilvános propaganda folyik-e. Az MSZMP is találna' bírálni valót az ellenzék soraiban, óm nem itt van a helye a nyílt választási küzdelemnek; a harmadik oldal javasolta hogy ezt a vitát is a jószolgálati bizottság vizsgálja ki. Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság országos titkára visszautasította az EKA nyilatkozatát, ugyanakkor készségét fejezte ki, hogy az abban felvetetteket az MFT az EKA- val megvitassa. Ezek után kezdődött meg az első napirendi pont, az alkotmány módosításával kapcsolatos, még függőben lévő kérdések megtárgyalása. Bejelentették, hogy a szakértői bizottságokban sikerült konszenzusra jutni a képviselői összeférhetetlenség eseteinek kérdéseiben. Mindhárom fél elfogadhatónak tartja az Ellenzéki Kerekasztal azon javaslatát, miszerint nem lehetnek képviselők bírók, ügyészek, alkotmánybírók, a fegyveres erők tagjai, valamint az államigazgatás bizonyos területein dolgozók. A köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatban az előző ülésen előterjesztett EKA-javaslatról Pozsgay Imre fejtette ki az MSZMP véleményét. Az államminiszter közölte: az MSZMp tárgyalóküldöttsége elfogadja az indítvány azon részét, miszerint a köztársasági elnöki jogkört az 1946- og első törvény szerint kell szabályozni, kiegészítve az EKA-javaslatban szereplő jogkörbővítési .indítványokkal. Ugyanakkor az MSZMP álláspontja szerint az államfőt nem a parlamentnek, hanem a népnek kell megválasztania, közvetlen népszavazással, méghozzá az országgyűlési választások előtt. A téma megvitatását a felek NDK-menekültek visszautalták a szakértői bizottságokhoz. Nem született döntés a címer ügyében sem; az MSZMP indítványa szerint a módosított alkotmány utaljon arra, hogy a címerre vonatkozó rendelkezéseket alkotmány erejű törvény rögzíti. Több mint egyórás vita után megállapodás született abban a sokáig patthelyzetet okozó kérdésben, hogy szerepeljen-e az alkotmányban a szocializmus szó. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerékasztal többszöri szövegfinomítással végül is kompromisszumra jutott, amelyet ' a harmadik oldal is elfogadott. Nevezetesen, a felek megállapodtak abban, hogy az alkotmány elé ne illesszenek preambulumot, az alkotmány szövegében azonban szerepeljen a következő meghatározás: „a magyar köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek”. Egyelőre nincs megállapodás a fegyveres erők tagjai párttagságának kérdésében; e téma megvitatását a felek a párttörvénmyel kapcsolatos kérdéseknél tartják indokoltnak. Ugyancsak vita folyik arról, hogy az alkotmányban deklarálják-e a köztulajdon primátusát a többi tulajdonnal szemben, Ezt sem az MSZMP, sem az Ellenzéki Kerekasztal nem tartja szükségesnek, a harmadik oldal1 viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a köztulajdon kitüntetett szerepét deklarálják. Egyébként ebben a kérdésben — mint kiderült — a harmadik oldal résztvevői nem képviselnek egységes álláspontot. Az általuk súlyosnak minősített belső vitára hivatkozva kérték a téma megvitatásának elnapolását, amihez a másik két fél hozzájárult. A pártok munkahelyi működéséről Pozsgay Imre elmondotta: érvényben van az MSZMP korábbi javaslata, miszerint bíróságokon, közhatalmi szerveknél, például tanácsoknál, minisztériumoknál, valamint a fegyveres erőknél és testületeknél nem működhetnek pártszervezetek. Ugyanakkor a Központi Bizottság legutóbbbi ülésén módosította az egyéb munkahelyekkel kapcsolatos álláspontját. Eszerint a közhatalmi szerveknél a különböző pártok azonos feltételek mellett hozhatnak létre szervezeteket, de azok munkaidőben nem folytathatnak politikai tevékenységet, nem épülhetnek bele a munkahelyek szervezeti, vezetési rendszerébe, nem hozhatnak a munkahelyekre irányadó határozatokat. Az Ellenzéki Kerekasztal részéről Antall József kifejtette: az EKA-t váratlanul érte a KB módosító javaslata. Az ellenzék álláspontja szerint, a munkahelyeken semmiféle párt sem működhet. Megkérdezte Pozsgay Imrét, mi a kormány álláspontja ebben a kérdésben, hiszen a párttörvény tervezetét a kormány fogja majd előterjeszteni. Pozsgay Imre a kérdést indokoltnak tartotta, de választ csak a következő kormányülés után ad. A harmadik oldal egyetértett azzal, hogy a munkahelyeken ne működhessenek pártszervezetek. Az EKA részéről Orbán Viktor kijelentette, hogy erről á kérdésről az ellenzék csak csomag részeként tárgyal; nem fogadja el az MSZMP-nek ízt a javaslatát, hogy p fegyveres testületeknél 1990. december 31-ig még működhessenek pártszervezetek. Miután a három oldalnak nem sikerült egyezségre jutnia a pártok munkahelyi működéséről, illetve az onnan való kivonulásról, a kérdés megvitatását elhalasztották a következő középszintű tárgyalásra. Konszenzus született viszont a pártok külföldi finanszírozásával kapcsolatbalt. Ennek lényege, hogy pártok más pántoktól nem fogadhatnak el támogatást, miként névtelen adományt sem. Valamennyi külföldről befolyt összeget nyilvánosságra kell hozni az adományozó nevének megjelölésével. Az EKA kérte, hogy a túlzott bürokrácia elkerülése végett egy alsó limitet állapítsanak meg. amely a kitt felesleges az adományozó nevének nyilvánosságra hozatala. Erről a szakértők még tovább tárgyalnak. A középszintű politikai egyeztető tárgyalások holnap folytatódnak. A két német államnak kell megállapodnia Horváth István belügyminiszter interjúja a Sterilben LONDON Az Interparlamentáris Unió fennállásának második évszázadát a világűr békés hasznosításnak megvitatásával kezdte meg hétfőn délután Londonban, első munkaülésén. Az unió centenáriumi konferenciáját megnyitóbeszédében II. Erzsébet királynő kifejezte reményét, hogy az IPU bicentenáriu- mán már az alapító atyák által megálmodott teljes béke közepette ünnepelhetik majd meg. HANOI Vietnami—kambodzsai csúcstalálkozót tartottak hétfőn Hanoiban. Nguyen Van Linh, a Vietnami KP KB főtitkára és Do Muoi vietnami kormányfő elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról folytatott megbeszélést Heng Sam- rinnal. a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt főtitkárával, kambodzsai álLamfővel. Heng Samrint elkísérte Tea Bank kambodzsai védelmi miniszter is. DZSAKARTA Fontos, a két ország kapcsolatai szempontjából korszakos jelentőségű eseménynek minősítette a közeli jövőben — várhatóan a jövő héten — esedékes szovjet- unióbeli látogatását Suharto jndonég elnök. Súlyos légikatasztrófa történt vasárnap este Havannában, amikor a Cubana légi- társaság IL—62 típusú repülőgépe, fedélzetén 115 utassal és tizenegy főnyi személyzettel röviddel a felszállás után felrobbant és a repülőtértől egy kilométerre fekvő Boyeros nevű lakónegyedre zuhant. A repülőgépen tartózkodó összes ember életét vesztette. A lezuhanó gép 19 lakóépületet összedöntött. Az eddigi jelentések szerint 63 lakót vittek sebesüléssel kórházba. A katasztrófa helyi idő szerint este hét órakor történt. Fidel Castro államfő és más kubai vezetők azonnal a tragédia helyszínére mentek. A baleset okainak kivizsgálására állami bizottság alakult. A hírügynökségek emlékeztetnek arra. hogy a baleset idején trópusi vihar volt a kubai fővárosban. A többségében olasz és nyugatnémet utasokat — csak két kubai állampolgár volt a gépen a Charter járat Kölnbe és Milánóba vitte volna. Ahhoz hogy az, NSZK-ba áttelepülni óhajtó és Magyarországon tartózkodó NDK-állampolgárok rendezetten kiutazhassanak, először az NSZK-nak és az NDK-nak meg kell állapodnia egymással. A probléma egészen biztosam nem oldódik meg máról holnapra. A magunk részéről minden tőlünk telhetőt megteszünk a tárgyalások előmozdítása céljából és a jövőben is így cselekszünk. Ezt hangsúlyozta Horváth István belügyminiszter a Stern című nyugatnémet képes magazinnak adott nyilatkozatában. j A csütörtökön utcára kerülő hetilap szerkesztősége az MTI bonni irodájának rendelkezésére bocsátotta az interjú szövegét. A magyar miniszter hamisnak nevezte azokat a találgatásokat, amelyek szerint a legközelebbi jövőben 15—20 ezer keletnémet menekült egycsapásra elhagyhatja Magyarországot. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány ezt azonnal cáfolta, nehogy tápot adjanak hiábavaló reményeknek. Horváth István megállá- pítása szerint a kiutazásuknak egyelőre nem járható útja az, hogy az NSZK nagykövetségén nyugatnémet útlevelet állítson ki számukra. Ezzel ugyanis Magyarország elismerné, hogy Bonn az NDK-állampolgárokat saját állampolgáraiként kezeli. — Nekünk van egy megállapodásunk az NDK-val, és számunkra az NDK-nak szuverenitása van állampolgárait illetően. Ezt a problémát Magyarország nem tudja megoldani. Így jelenleg Magyarország nem ismeri el a nylugfatnémet nagykövetség által ily módon kiállított útleveleket. A miniszter arra vonatkozólag, hogy a mostani probléma megoldható-e vöröskeresztes okmányokkal úgy, mint a keletnémet állampolgárok korábbi kiutazása az NSZK nagykövetségéről, emlékeztetett rá: ez humanitárius indítékból történt és azzal a céllal is, hogy a nagy- követség ismét zavartalanul dolgozhasson. Ami tíz, húsz vagy száz embernél beválik, nem alkalmazható ezrek vagy tízezrek esetében, Az eszményi megoldás az lenne, ha az NSZK és az NDK megállapodna: milyen feltételekkel utazhatnak-ki Nyugatra az NDK-állampolgárok. Mi szívesen közreműködünk és segítünk — nyomatékosította Horváth István. — A mi problémánk az, hogy az NDK és az NSZK ellentétes dolgot vár el tőlünk. Mi azonban nem akarjuk kapcsolatunkat megrontani egyik német állammal sem. Tárgyalunk mindkét féllel. Nálunk a be- és kiutazást lényeges emberi jognak ismertük el — jelentette ki. Ugyanakkor az NDK-állampolgárok emberi jogainak elismerését illetően feltett kérdésre válaszolva kifejtette: Magyarországon éppúgy tilos a határok illegális átlépése, mint az NSZK-ban is. Ehhez érvényes be- és kiutazási okmányok kellenek. Azokat az NDK-állampolgárokat azonban, akiknek nincsenek ilyen okmányaik, nem kényszerítjük az NDK-ba való visszautazásra. Nem tudjuk azonban, hogy mit is tegyünk velük, ha Magyarországon maradnak,
