Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-05 / 210. szám
1989. SZEPTEMBER 5. ±ÉPLáP Kongresszusi küldött Török szentmik lóéról II tagság nem akar pártszakadást A kongresszusi küldöttek kiválasztásának most — a korábbiaktól eltérően —nem volt semmiféle központilag meghatározott módszere. A területi pártbizottságok a tagság igényét figyelembe véve választották ki a legcélravezetőbb megoldást. Küldöttértekezlet, városi pártértekezlet, pártszavazás — ahogy a tagság jónak látta. Törökszentmiklóson a pártszavazás mellett döntöttek. Az 1809 párttag után három küldött. delegálására volt lehetőségük. Hat jelölt közül választották ki azt a hármat, akik részt vesznek az MSZMP októberi kongresz- szusán. Kongresszusi küldöttnek lenni mindig nagy megtiszteltetést jelentett. A kiválasztottnak abban az élményben lehetett része, hogy személyesen találkozhatott a politika alakítóival és ha jó előre leadta és egyeztette a hozzászólását, akkor a kamerák kereszttüzében azt fel is olvashatta. Eddig legalábbis így volt. És most? A helyzet megváltozott. A kül- dötti megbízatás most inkább szorongató felelősség, mintsem reprezentatív tisztség. Vajon meg tud-e felelni választói bizalmának, lesz-e alkalma tolmácsolni véleményüket, nézetüket? Egyáltalán hogyan fog lezajlani a pártkongresszus, és mi történik még addig? Dr. Sülé Mihály nyugdíjas orvost. Törökszentmiklós egyik megválasztott kongresszusi küldöttét is ilyen gondolatok és kétségek foglalkoztatják. — Nem tudom, mi lesz a pártkongresszuson — mondja. — Egy pártszakadást nem tudok elképzelni. Nekem erről az a véleményem, hogy a tagság nem akar szakadást, inkább a vezetők. Szeretném, ha a különböző irányzatok meg tudnának egyezni anélkül, hogy fejek hullanának. Ennek az esélye? Nem tudom. Néha úgy érzem, hogy én éppen azt várom a kongresszustól, ami biztosan nem jön be: a pártegység helyreállítását, a vitázó, politizáló párt létrehozását. Gyakran elkondolko- dom azon is, hogy mint egy a küldöttek közül, mit tehetek én ennek érdekében. Reálisan nézve elég keveset. Tervezem, hogy hozzászólok a konferencián, ha szót kapok. Rossz előjel, hogy már több nagyobb pártértekezleten vettem részt, de még soha nem kaptam lehetőséget hozzászólásra. Marakodó kongresszuson nem szívesen veszek részt. Szeretnék okos, progresszív hozzászólásokat hallani. De e tekintetben vannak kétségeim. Ma még nem tudunk higgadtan politizálni, a bírálatokat személyes sértésnek vesszük. A tagság bizalma természetesen kötelez. A kongresszuson mindvégig részt veszek. Valószínű, hogy utána élménybeszámolókat nenv tartok, mert nem hiszem, hogy diadalmenet lesz a tanácskozás. Az is előfordulhat, hogy egyedüli kommunistaként megyek a kongresszusra. A második világháborúban szovjet hadifogságban váltam azzá, és azóta is annak vallom magam. Az MDP-ből kizártak. 1956 óta vagyok az MSZMP tagja. A kétségek ellenére a kongresszusra persze szisztematikusan készülök. Alaposan áttanulmányoztam a dokumentum-tervezeteket is. Megmondom őszintén, több konkrétságot vártam a programnyilatkozattól. Ehelyett gyakran a megszokott formulák térnek vissza benne: .,el kell érni”, „meg kell valósítani”. Egyes passzusai már tíz, sőt negyven évvel ezelőtt is megjelenhettek volna. Ami mégis „feldobott”: az általam fontosnak taátott gondolatok is megjelentek a programnyilatkozatban — bár a kívánatosnál általánosabban, ködösebben. Ezek pedig a következők: a vidék szerepe, a kisvárosok helye, a nyugdíjasok helyzete és a társadalmi igazságosság. Vidéken születtem és éltem mindig. A vidék messze nem kapja meg azt a megbecsülést és elismerést, ami megilletné. A legrosz- szabb helyzetben pedig a kisvárosok vannak, ott a legdrágább az élet. A nyugdíjasok nehéz helyzetét pedig a saját bőrömön érzem. Ígéretekkel becsapott korosztály vagyunk. Éhesen, kétszer építettük fel a romokból az országot, és most mégis létbizonytalanságban élünk. A társadalmi igazságosság szükségességét pedig — azt hiszem ■— nem kell különösebben indokolni. A programnyilatkozat remélhetőleg a kongresszusig letisztul. kikristályosodik. Bízom abban, hogy egyáltalán szükség lesz rá. Egy új irányvonalat pedig csak új, megfiatalodott vezetés tud végigvinni. Lehetőséget, bizalmat keli adni a fiataloknak! Én nem -félek tőlük, csak ne legyenek képmutatók. B. I. Tanévnyitó a mezőtúri főiskolán (Folytatás az 1. oldalról) főt jelentene. Csak 72 hallgató felvételivizsga-eredmé- nyét találták alkalmasnak arra, hogy jelentkezésüket elfogadják. Az 1990—91-es tanévtől viszont teljesen újszerű felvételi rendszert vezetnek be a főiskolán. Erre két alternatívát dolgoztak ki. Az egyik szerint nem tartanak felvételi vizsgát, hanem a középiskolai tanulmányi eredménynek megfelelően mindenki beiratkozhat a főiskolára, ám nem szándékoznak több diplomát kiadni ekkor sem, s az első két félév magas- szintű követelményrendszere dönti el, hogy kik maradhatnak a főiskolán. A másik alternatíva szerint maradna a központi írásbeli felvételi rendszer, s akinek ez sikerül, szóbeli nélkül felveszik a főiskolára, a rostát számukra is az első két félév jelenti majd. A tantervi változásokra vonatkozóan dr. Patkós István elmondta, hogy ezentúl a mezőtúri főiskolán is kötelező les-z a nyelvvizsga. Ami pedig az oktatás színvonalának emelését a főiskola oldaláról jelenti, a -kar szellemi bázisának bővítésében a Szolnokon, meglévő szellemi kapacitásokra is számítanak. A tárgyi feltételekben is nagy változások következtek be. Ebben a tanévben befejeződik a főiskola átépítése, ami — csak a beruházást illetően! — több, mint 100 millió forintot vett igénybe. Ennek keretében három nagy előadóterem, egy hatalmas tornacsarnok és a több mint 15 ezer kötetes műszaki könyvtár átadása jelenti a legszembetűnőbb változást, de átrendezték a főiskolai célnak megfelelően, az egész épületet. K. Sz. Dr, Patkós István főigazgató fogadja az új hallgatókat Fotó; Nagy Zsolt Húszéves a testvérvárosi kapcsolat Igazán szép hagyományokra tekinthet vissza a két város, Szolnok és Rihimikii testvéri kapcsolata. A magyar és a finn barátság ápolásaként a két város kereken húsz éve létesített testvéri viszonyt. Az évforduló alkalmából Szolnokon a finn város köz- igazgatási elnöke. Lasse ös- terdahl és Pauli Viskari, a városi tanács vb tagja, a város megyei tanácsi képviselője Szolnokra érkezett. A vendégek pár napos látogatásuk alatt ellátogatnak a tejipari vállalathoz, a papírgyárba és a Tiszamenti Vegyiművekbe. Megtekintik továbbá a Széchenyi városrész Rigó úti iskoláját és az ott található városi könyvtárat. A küldöttséget ma délelőtt fogadja hivatalálban Mohácsi Ottó, a megyei tanácselnöke. A testvérváros vezetői csütörtökön utaznak el városunkból. Miért kevés a pénz, ha sok? Sokan panaszkodnak a pénz hiányára. A túlzott mértékű jövedelemelvonást és a pénzpolitika restriktiv jellegét hibáztatják, az adókat és a hitelszűkítést jelölik meg gondjaik előidézőjének. A pénzszűkére vonatkozó vállalati panaszok tárgyszerűségét, objektivitását bizonyítja, hogy az úgynevezett sorbanállás, a fedezethiány miatt nem teljesíthető szállítói követelések összege az első negyedév végén meghaladva az ötvenmilliárd forintot, majd két és félszerese lett az egy évvel korábbinak, miközben a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő gazdálkodók száma is megkétszereződött. A több pénz nem a lakossághoz jut A lakosság másmilyen okokból érzékeli a pénzszűkét, lényegében azt, hogy a névértékben, összegben nagyobb bevételeiből csökkenő életszínvonalát is egyre nehezebb finanszírozni. Ez sem szubjektív vélemény; e tekintetben annak van bizonyíték ereje, hogy a bankjegyek központi kasszába, a Magyar Nemzeti Bankba való visszaáramlása felgyorsult, minden 100 forint készpénzkiáramlásból 97,77 forint visszatér a jegybank pénztáraiba. S amíg korábban, még néhány évvel ezelőtt is az volt a tipikus, hogy a forgalomba hozott bankjegy- és érmeállomány növekményének nagyobbik része a lakosság készpénztartalékait gyarapította, ezúttal már né hány m i 1 liá rd forin ttal több pénz áramlott vissza a jegybankhoz, mint ameny- nyit kibocsátott, azt jelezvén, hogy a lakosság a folyó bevételek és kiadások viszonyában jelentkező pénzszűkét készpénztartalékainak részbeni felélésével igyekszik enyhíteni. Bizonyos szempontból nehezen érthető, miért kevés a hitelpénz és a készpénz, hisz az erőteljes inflációt éppen a pénzhígulást, a kínálatot és az árufedezetet messze felülmúló pénzbőség jellemzi s ez okozza a pénz vásárlóerejének csökkenését. A magyar gazdaságban azonban nemcsak infláció van, hanem stagnálás is, s ezért az infláció okozta pénzbőség nem érvényesül. A pénzszűkének mindemellett mélyebbre nyúló pénzügyi indítékai is vannak. Nehéz lenne időponttal meghatározni, mikor kezdődött az a folyamat, amelynek következményeként az államháztartás és a beruházások állami finanszírozása mindinkább rátelepedett a gazdaságra, hogy azután a rendelkezésre álló finanszírozási források zömét évről évre elvonja és újraelossza. Az állami pénzügyek előbb említett szektora már régóta túlnőtte eredeti funkcióját — a társadalom közös szükségleteinek finanszírozását — ma már nincs a társadalmi-gazdasági életnek olyan területe, ahová ne hatolt volna be. Hogy milyen méretű az állami pénzügyek elburjánzása? f A kihelyezett pénz zöme nem a termelést szolgálja Átfogó jelleggel az adhat érről tájékoztatást, hogy a Magyar Nemzeti Bank ösz- szes — rövid, közép és hosz- szú lejáratú kihelyezésének állománya megközelíti az 1000 milliárd forintot, s ebből több mint 700 milliárd az állami pénzügyek körében található. Miközben az állami pénzügyek szektora a források csaknem 76 százalékát köti le, a gazdálkodó szervek pénz- és hitelellátására hivatott bankszféra mindössze 24,4 százalékos arányban részesedik a forrásokból. Az állami pénzügyek szektorának burjánzása, a népgazdaság forrásainak magá- baolvasztása, elszívása korántsem lezárult folyamat, sőt éves szinten erősödő intenzitással érvényesül. Az elmúlt esztendőben például a jegybank belföldi kihelyezései csaknem 60 milliárd forinttal növekedtek, ez a növekmény azonban úgy jött létre, hogy az állami pénzügyek szektora 85,6 milliárd forint többletet használt fel, s a költekezést ellensúlyozandó a bankszférának, végül is a tavalyinál mintegy 27 milliárd forinttal kevesebb hitellel kellett beérniük. Ily módon — megismételjük —: az üzleti bankok .rövid lejáratú hiteleinek csökkentését, a gazdálkodókkal szembeni hitelrestrikciót az állami költségvetés forrásokat felfaló szerepe kényszeríti ki. Az állami pénzügyek gazdaságra való rátelepedését nem csak az elmélet, de főleg a gyakorlat szempontjából kell elítélni. Ez a szektor ugyanis a hatékonysági követelmények semmibevételével használja fel, költi el — egyebek között támogatásokra, veszteséges tevékenységek konzerválására — a jegybanki forrásokat, amelyeket pedig a gazdaság jól prosperáló vállalatai a népgazdaság javára hasznosíthatnának. Az adósság a költségvetést finanszírozza Még egy pénzügyi ok-oko- zatra kell felhívni a figyelmet. Nevezetesen az eladósodás és az állami pénzügyek mindenekelőtt az állami költségvetés forrásigényének kapcsolatára. Az elmúlt évben az ország — a Magyar Nemzeti Bank — devizatartozása forintban számolva csaknem 80 milli- árddal nőtt, mely teljes egészében az állami költségvetés és az Állami Fejlesztési Intézet együttesen 84,4 milliárdos forrásigényét finanszírozta. Az ország belső pénzügyi helyzetének súlyos voltát mutatja, hogy az utóbbi esztendőkben az új belföldi kihelyezések — az új rövid, közép és hosszú lejáratú hítelek — fedezetének több mint kétharmadát a külföldi források, hitelfelvételek biztosítják. Egyébként a múlt év végéig hitelfelvételek révén 840 milliárd forint külföldi forrás bevonására, s belföldön forrásként való' felhasználására került Garamvölgyi István Kórházrekonstrukció Jászberényben A régi konyha már gátolta a fejlesztést A jászberényi kórházról közel két és félszáz éves fennállása óta ritkán mondhatták el, hogy az igényeknek maradéktalanul megfelel. Manapság is a mintegy 100 ezer lakosú Jászság egészségügyi ellátásáért felelős intézmény alapvető fej- * lesztési gondokkal küzd. Talán a legjellemzőbb adat, hogy itt a kórházi ágyak száma fele az országos átlagnak. de jóval elmarad a megyei szinttől is. Hosszú ideig 290 ágy felett rendelkeztek az orvosok, és csak a nyolcvanas évek fejlesztéseinek köszönhetően éri el mára az egyszerre elhelyezhető betegek száma a 375-öt. Bár a gyógyítás minősége és eredményessége nem kizárólag ezzel a számmal jellemezhető, a feltételek iavítása elsősorban a betegek érdekében állandóan sürgető kényszer volt. Az évtized elején kidolgozott rekonstrukciós elképzelésben 590 ágyra bővítés szerepelt, de már akkor is tudták az illetékesek, hogy ez az igény nem teljesíthető. Elsősorban a színvonal megtartására törekedtek, emellett, megyei támogatással. városi, munkahelyi segítséggel és belső átszervezéssel új részlegeket alakítottak ki. így jött létre az^. utóbbi időben az ötágyas belgyógyászati őrző, a kardiológiai, a traumatológiai (baleseti sebészeti részleg, liftet építettek a sebészeten, az idén pedig liftház és szociális létesítmény épül a belgyógyászat és a szülészet kiszolgálására. Ezzel megszűnik az az áldatlan állapot, amit á két osztályon a magatehetetlen betegek mozgatása jelentett. Hétmillió forintos megyei és hárommilliós városi tanácsi pénzből a liftházzal együtt 4 orvosi szoba is épül ami lehetővé teszi, hogy a 105 r ágyas belgyógyászati osztályon átcsoportosításokkal a zsúfoltságot csökkentsék, a betegek komfortérzetét javítsák. A 10 millió forintos beruházás ez év végére készül el és a kialakításkor a tervezők már gondoltak egy későbbi bővítésre is. A különálló pavilonok között a betegszállítás téli és esős időben gondot okoz. Ezért az épületeket az emelet magasságában zárt folyosóval kötik össze majd valamikor, mely a most épülő liftházhoz kapcsolódik. Jóval sürgetőbb feladat azonban az úi konyha építése, enélkül elképzelhetetlen a további kórházrekonstrukció. Valóságos csoda (és rengeteg többletmunka), jegyzi meg dr. Soós Jusztina igazgató főorvos, hogy a kedvezőtlen munkakörülményeket leszámítva gond nélkül meg- úsztuk eddig. A jelenlegi, régi. elhasznált épületben üzemelő 150 adagos konyhád ban a közegészségügyi feltételeknek meg nem felelő körülmények között ötszázöt - ven személyre főznek. Az évtized elején készült tanulmányterv 1200 adagos konyhával számolt, a középtávú igények, de főleg a pénzügyi lehetőségek miatt a programterv már ennek felére készült. Az előzetes 70 milliós költség azonban még mindig túlságosan „sok” volt a kezdéshez. A kivitelezésre és a költségek csökkentésére meghirdetett versenytárgyalás a beruházók részéről eredménnyel járt, mert bizonyos módosításokkal a kiadásokat sikerült a fe-. lére csökkenteni. A Jászsági Építőipari Kisszövetkezet az évtizede kisajátított területen meg is kezdte a kivitelezést. A tetőtér -beépítéses épület földszintjén kap helyet az étterem, a konyha a kiszolgáló helyiségekkel, fönt pedig irodák elhelyezésére nyílik lehetőség, ahová már saját erőből fokozatosan költözik át a jelenlegi faházból a gazdasági hivatal. A központi pénzekből épülő 36,7 milliós beruházás a jövő év végére készül el. a gépek, berendezések áttelepítése után az épület birtokbavétele 1991 elején várható. W Alferia Touristik Ag. Vezérképviselet Budapesten A svájci Alferia Touristik Ag.. amelynek társtulajdonosa az ötvenes évek híres labdarúgója, Puskás Ferenc, vezérképviseletet nyitott Budapesten. a Siótour Klauzál téri irodájában. A svájci cég tervei között szerepel, hogy kedvező árú nyugati szálláshelyeket kutasson fel magyar egyéni kiutazók számára.
