Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-30 / 232. szám
A SZOLNOK MEGYEI FORRADALMI MUNKÁSTANÁCS LAPJA kO FERENCZ LAJOS t Nemzet vagyunk újra! Hát nem volt eddig nemzet a magyar? Közös hazában éltünk s egyazon nyelvet beszéltük, melyet őseink hagytak ránk nemzeti örökségül. A mi hazánkban éltünk, egyformán osztozkodva gondjaiban, bajaiban, de nem így a felénk áradó gondoskodásban, szeretetheti; Közös nyelvet beszéltünk, de e nyelv nem egybe Seit, híhem széjjel kergetett. Ezen a nyelven.' édes anyanyelvűnkön martuk nemzeti hagyományainkat s egymást Közös nyelvet beszéltünk s nem értettük mégsem egymást. Hazáról beszéltünk, mely lényege szerint mindenkinek édes otthona, gondoskodó. szerető édesanyja s mégis hányán nem éreztük simogatását, meleg ölelését! Állampolgári jogokról beszéltünk, melyek természetük Bzerint mindenkit megilletnek, mégis e hazának hány polgára elöl voltak elzárva éltető forrásai. Kötelességekről beszéltünk s kik ezt leginkább hangoztatták, éppen azok cipelték legkevésbé a terheket. Szerétéiről meg alig esett szó e hazában, de kinyíltak széles kapui a féktelen gyűlöletnek. A bizalmatlanság mar- dosó légköre fertőzte a sziveket, cso- da-e, ha nem tudtak egyszerre dobbanni? Ellenséget szimatoltak ott. ahol a megfontoló ész bajaink okait i a kivezető útat kereste s e gondban nem bólintott a fej és nem tapsolt ütemre a kéz .Csoda-e hát. ha elnémultak az ajkak s az emberekben megszorultak a fényt sugárzó gondolatok? Ha a munka láza barátokká kovácsolta össze az embereket, szét kellett ugrasztani, mert az éberségnek nevezett gyanakvás nem tűrte a meleg emberséget; így bomlott egyedéire a nemzetté válásnak útjára alig rálépett magyarság. Nem nemzet élt e hazá- ben, hanem csak Icözd tizmiUió magányos ember. Mi történt hát, hogy mégis ilyen csodálatos egységben dobbant a történelem színpadára a “magyar? Vajon e forradalomnak, amit ma „magyar csodá”-nak nevez a világ, nem voltak gyökerei történelmünkben s nemzedékünk szivében, melyből bőségesen táplálkozhatott? — Emlékezzünk! A honfoglaló magyarság, akiknek nyilaitól Európa rettegett, nem mi vcűtunk-e őseinkben? Mátyás király európa-szerte elismert hatalmának cezlopa nem mj voltunk-e őseinkben? Dózsa népe? Mi vagyunk! Rákóczi kuru- caií Mi vagyunk! Kossuth szabadságharcosai! Mi vagyunk! A történelem megtanította e nemzetet a szabadság szeretetére. mely nélkül nem ember az ember, nem magyar a magyar! Az igazságtalanság megszüli az igazságot, az elnyomás a Szabadságot, az embertelenség az Emberséget. A gazdasági és politikai kényszer megfoszthatja átmenetileg n embert emberi jogaitól, de a vá- zyat, hogy szabad legyen, hogy >mber lehessen, megfojtani nem leket. A kézre lehet bilincset verni, a szívre soha! A szájat el lehet némi tani, de az érzéseik legegyetemesebb nyelvét, a szemek néma tekintetének egyetértő beszédét soha semmilyen zsarnokság nem rabolhatta él az emberiségtől. Az emberiség természetes ösztöne közösségi életbe vonja egyedeit. De nemcsak a gazdasági, társadalmi és politikai közösség formai és így rideg közösségébe, hanem az érzések meleg szövevényétől átfont, mechanikai és matematikai formákba és tételekbe be nem szorítható emberi közösségbe. Erről feledkezett meg az emberben is gépet látó vak politikai vezetés. Ebben a rideg, embertelen társadalomban pedig nem éreztük jól magún- Icát. Miért nem néztek egyszer igazán a szemünkbe, melyből felsírt a vágy: emberek akarunk lenni! Emberek, akik nem gyanakvással, nem gyűlölettel akarunk szöges drótkerítést fonni a magányosságnak, hanem emberek, akik a bizalom, a szeretet tiszta légkörében akarunk nyugodt családi körben, nemcsak szavakban, de a valóságban is a magunk gyáraiban, földjein dolgozni s e munkánk alapján gazdaságilag is jobban élni. Miért nem vették észre, hogy a némaságban nem egyetértés, ha-t nem mélységes elkeseredés gőze feszül a szívekben? Nem vettek észre, —észrevét ette hát magát az elkeseredett ember. Nem engedték meg, hogy a történelemben soha így meg -em feszített munkánk alapján emberek legyünk, — lettünk hát végre nemzet! Az a békés felvonulás, amit hazánk fővárosának ifjúsága rendezett október 23-án, csendes figyelmeztetés akart lenni, jeladása annak, hogy — emberek akarunk lenni. A békés tüntetők közé lőttek, továbbá fegyveres karhatalmat rendeltek ki, tankokat vonultattak fel az üzemek munkásainak, a földek dolgozóinak gyermekei éllen a rádió stúdiója elé? ö, de a rendőrség és a honvédség testvére volt az ifjúságnak s látva a halottakat, nem golyózáport zúdított rájuk, hanem melléjük állt. Így kelt fel többéves álmából a nemzet megújulva. Hat napja forradalom lángjában izzik a magyarság. Mennyi elszántság, a felkorbácsolt idegeknek feszültségében is mennyi emberséges kezdeményezés szabad nemzeti életűink kibontakoztatására. Véreik a nemzet, naponta halottikai. temel s mégis mennyi önmérséklet a szívekben! Égig csap a nemzet ifjúságának a lángja s féltve őrködik mellette az idősebbek iózansaga. Micsoda két erős fegy . er. mely ma vívja büszkén és összeszorított fogakkal ' emberi és nemzeti szabadságunk forradalmát. Egyhete még nép sem voltunk s ma nemzet vareunk! Ezért csodál ma úgv minket a ziláe. Vigyázzunk, isi. vigyázzunk a forradalomra, hogy nemzet maradhassunk örökre! I fi demokratikus pártok tovább folytatják működésüket A demokratikus kibontakozás érdekében 1956 évi október 29-én, hétfőn délelőtt a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága összehívta a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Dolgozók Pártja és a volt Szociáldemokrata Párt képviselőit s ülésükön a következő határozatokat hozták: 1; Jelenlévők megállapították, hogy a Független Kisgazda Pártot és a Nemzeti Parasztpártot a kormány a mai napig sem oszlatta fél, hanem a demokratikus alapelvek megsértésével e pártok nyilvános működését lehetetlenné tette. A forradalmi harc eredményeként a pártok a mai naptól kezdve tovább folytatják működésüket. A megjelent pártok képviselői egységesen elhatározták, hogy a forradalom erediményefcépen létrehozott Megyei Forradalmi Munkástanácsot munkájában politikailag támogatják. Ennek érdekében az említett pártok tagjaiból 3—3 tagót küldenek tanácsadóiként a Forradalmi Munkás Tanács segítésére. 2. A Független Kisgazda Párt és a Nemzeti Parasztpárt jelenlévő képvisel ói megállapították, hogy ma a magyar parasztság érdekei egységesek, követeléseik azonosak. A két párt képviselői célszerűnek tartják a szoros együttműködést. 3. A tanácskozáson resztvett új életre kelt pártok részére átmenetileg a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága helyiségeit felajánlotta, hegy szervezeti életüket azonnal megkezdhessék és azt folytathassák addig is, míg számukra önálló helyiséget is lehet biztosítani. 4. A tanácskozás résztvevői a jelenlegi helyzetben fontodnak tartják jövő évi kenyerünk biztosítását. Ezért kérelemmel fordulnak a Forradalmi Munkás Tanács mezőgaz- sád'asági biztosához, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a parasztság az őszi vetéseket minél előbb befejezhesse. 5. A Megyei Forradalmi Munkás Tanács eddigi munkájának jelentős eredménye, a tájékoztatás megszervezése, a rádión és a sajtón keresztül. Ez a tájékoztatás még nem mindenben kielégítő. A tanácskozás résztvevői kérik a Munkás Tanácsot, hogy Tartsa szilárdan kezébe a tájékoztatás irányítását A Munkás Tanács intézkedéseiről a rádión keresztül gyakrabban tájékoztassa a megye lakosságát és az igazságnak megfelelő hírközléseivel biztosítsa a lakosság nyugalmát. Szükségesnek tartják az üzenetek gyorsabb és gyakrabban történő közlését A tájékoztatás a megye egész életét fogja át. 6. A lakosságot nyugtalanítja, h Jgy egyes komprorhitált személyek ma is helyükön vannak. A személyi kérdések igazságos elbírálása érdekében a tanácskozás javasolja a Megyei Forradalmi Munkás Tanácsnak, hozzon létre egy független bizottságot amely elbírálja a kifogásolt személyek ügyét. 7; A tanácskozás résztvevői a teljes demokrácia egyik alapvető feltételének tekintik a független bíró- rég létrehozását A. bíróságok nem állhatnak párt irányítása alatt A bírák és ügyészek a jövőben semmiféle pártnak tagjai nem lehetnek. A bírák a demokratikusan létrehozott országgyűlés által alkotott törvények szerint lelki ismeretükre hallgatva döntik el az ügyeket 8. A Megyed Forradalmi Munkástanács működésével kapcsolatosan vitatott kérdés, hogy a Forradalmi Munkás Tanács mennyiben van alárendelve a kormánynak, és mennyiben tehet önálló intézkedést. A ‘anácskozás álláspontja szerint a győzelmes forradalmi harc eredményeként a megyék történelmi önkormányzati joga feléledt. Ez lehetőséget ad a Megyei Forradalmi Munkás Tanácsnak arra, hogy a néptől közvetlenül kapott megbízás alapján, az egész nép érdekeit szem előtt tartva a megoldásra váró konkrét ügyekben belátása szerint döntsön, függetlenül attól, hogy ezekben a kérdésekben a kormány állást foglalt-e vagy hogyan foglaltak állást; (pl; a mezőgazdaság problémája). 9. A tanácskozás javasolja a Megyei Forradalmi Munkás Tanácsnak, hogy a győzelmes forradalmi harc hőseinek emlékére a szolnoki Beloiannisz utca nevét Október 23-a út névre változtassa. 10. A tanácskozás résztvevő* megnyugvással vették tudomásul a Megyei Forradalmi Munkás Tanács közellátási biztosának azt a bejelentését, hogy a város élelmiszer ellátása megnyugtató módon biztosítva van, s a tüzelő probléma megoldására a MÁV jelentős mennyiségű használt talpfát ajánlott fel. Nagy Imre elvtára, a Minisztertanács elnökének rádiónyilatkozata Magyarország népe! A múlt héten tragikus gyorsasággal peregtek a véres események. Az elmúlt évtized szörnyű hibáinak és bűneinek végzetes következményei tárulnak elénk azokban a fájdalmas eseményekben, amelyeknek szemtanúi és résztvevői vagyunk. Ezer esztendős történelmünk során a sors nem fukarkodott népünket és nemzetünket sújtó csapásokkal De ilyen megrázkódtatást hazánk talán még sohasem ért el. A kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek szerint a jelenlegi hatalmas nép- mozgalom ellenforradalom volna. Kétségtelen, hogy úgy, ahogy minden nagy népmegmozduláskor történni szokott, az elmúlt napokat is felhasználták kártékony elemek közönséges bűncselekmények elkövetésére. Tény az is, hogy a reakciós ellenforradalmi elemek is bekapcsolódtak, Igyekeztek az eseményeket felhasználni a népi demokratikus rendszer megdöntésére. De az is vitathatatlan, hogy ezekben a megmozdulásokban elemi erővel bontakozott ki egy nagy, egész népünket átfogó és eggyéforraszló nemzeti demokratikus mozgalom. Ez a mozgalom célul tűzte ki, hogy biztosítja nemzeti függetlenségünket. önállóságunkat és szuverenitásunkat, kibontakoztatja társadalmi, gazdasági, politikai életünk demokratizmusát, mert csak ez lehet a szocializmus alapja hazánkban. Ezt a nagy megmozdulást az elmúlt történelmi korszak súlyos bűnei robbantották ki. A helyzetet még súlyosabbá tette, hogy a vezetés szinte a legutóbbi időkig nem szánta rá magát, arra, hogy véglegesen szakítson a régi bűnös politikával. Főleg ez vezetett u tragikus testvérharchoz, oly sok hazafi pusztulásához mindkét oldalon. A harcok közepette megszületett a demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus kormánya, amely a népakarat igazi kifejezőjévé fog válni. Ez a kormány szilárd elhatározása. Az új kormány, támaszkodva a nép erejére és ellenőrzésére, abban a reményben, hogy a nép teljes bizalmát megnyeri, mindjárt hozzákezd a nép jogos követeléseinek megva’ó- is it ásóhoz. A Uormánv nun1;/;/ haliat anui nehéz körülmények hl zölt kezdi el. A múlt örökségeként reánk maradt igen komoly gazdasági helyzet még súlyosabbá vált az elmúlt napok harcai következtében. Nagyon nehezek lesznek az elöltünk álló hónapok is. A kormány tisztán látja munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk súlyos anyagi helyzetét A kormány elsősorban e harcban a magyar munkásosztályra kíván támaszkodni, de természetesen támaszkodni óhajt az egész dolgozó magyar népre. Széleskörű program kidolgozását határoztuk él, amelyek keretében a munkásság megelégedésére rendezni kívánjuk a régi jogos követeléseket és sérelmeket, többek között a bér- cs normakér- dést, a minima' - bérek alsó határának és a legalacsonyabb nyugdijak felemelését, figyelembe véve a munkában eltöltött éveket és a családi pótlék növelését. A kormány, hogy a rendkívül súlyos lakáshelyzeten segítsen, a leg- messzebbmenően támogatni fogja, hogy állami, szövetkezeti és magánkezdeményezésből. minél több lakást építsenek. A kormány üdvözli az üzemi dolgozók kezdeményezését az üzemi demokrácia kiszélesítésére, helyesli a munkástanácsok megalakítását. A kormány erélyes kézzel végétvet a termelőszövetkezeti mozgalom es a tagosítás során elkövetett súlyos törvénytelenségeknek, nagyszabású tervet dolgoz ki az elhanyagolt és fejlődésében elmaradott mezőgazdasági termelésünk fellendítésére, termelőszövetkezetek, egyéni gazdaságok termelésének felvirágoztatására, a termelési kedv helyreállítására. A kormány bátran épít a munkás-paraszt és diákifjúságra, az egyetemistákra, teret nyújt kezdeményezésüknek. megtisztuló politikai közéletünkben és rajta lesz, hogy az életbe induló fiatalok minél jobb anyagi körülmények közé kerüljenek. A kormány felkarolja a nép kezdeményezésére létrejött új, demokratikus önkormányzati formákat, arra fog törekedni, hogy azokat beiktassa az államigazgatásba. A kormány a további vérontás •«caT./fi.-itctöre ó: a békés kiborta- áozús bizlttoííúia evetekében eheti- j delta az általános, azonnali tűzszünetet. Utasította a fegyveres erőket, hogy csak akkor tüzeljenek, lm megtámadják őket. Ugyanakkor felhívja mindazokat, akik fegyvert fogtak, hogy tartózkodjanak minden harci cselekménytől és fegyverüket haladéktalanul sacégóéltas- sák be. A rend védelmére és a Bflübtz- tonaág helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, rxHam&nt a munkások és az ifjúság felfegyverzeit osztagaiból. A magyar kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapesti« j és az új karhatalom megalakulásával egyidejűleg elhagyják a váron területét A magyar kormány tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kapcsolatokról, többek között a Magyarországon állomása.'/, szovjet haderők visszavonásáról. ;■ magyar-szovjet barátság széliemé • ben, a szocialista országok közötU egyenjogúság és nemzeti függetlenség alapján. A rend helyreál Lítáv' után egységes, új államrendőrségf ■ szervezünk és az államvédelmi ha tóságot megszüntetjük. Senkin-: • semmiféle bántódása nem esli”1. amiatt, hogy a fegyveres harcokban részt vett. A kormány javaslatot terjeszt a/ Országgyűlés elé, hogy az ország címere ismét a Kossuth-cimer legyen, hogy március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánítsák. Magyarország népe, a keserűség és a harc óráiban az ember hajlamos arra, hogy’ az elmúlt tizen kel esztendőnek csalt, a sötét oldalait látja. De ne engedjük tisztánlátásunkat elhomályosítani. Ennek a tizenkét esztendőnek vannak történelmi jelentőségű, maradandó, eltöröl hol étién eredményei, amelyeket ti, magyar munkások, parasztok, értelmiségiek a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével kemény és áldozatos munkátokkal hoztatok létre. Megűjhodó népköz- társaságunk számít arra az erőre és önfeláldozásra, amelyet ti az alkotó munkában megmutatta!/ . amely hazánk jobb jövőjének legtöbb biztosítéka.
