Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-30 / 232. szám

Ülést tartott a 9ZOT Napirenden a szakszervezetek gazdaságpolitikai tézisei A szakszervezetek szerint is píacosítani keLl a gazda­ságot, de úgy, hogy a piac törvényszerűségei mellett a szociális szempontok is ér­vényesüljenek — hangzott el a SZOT tegnapi ülésén, amelyen a mozgalom gazda­ságpolitikai téziseit vitatták meg. A szaktanács tagjai egy pillanatig sem vitatták an­nak szükségességét, hogy a mozgalomnak is ki kell dol­goznia a maga elképzeléseit a jövő gazdaságpolitikájáról, bár ez korántsem tartozik a klasszikus szakszervezeti fel­adatok közé. A jelenlévők szerint viszont eddig még egyetlen párt sem mutatott fel olyan gazdaságpolitikai programot, amelynek közép­pontjában a bérből és fize­tésből élők érdekei állnának, s amelyhez a szakszervezetek is csatlakozhatnának támo­gatásukkal. Ugyanakkor a tagság egyre nehezebben tudja elfogadni, hogy gazda­sági gondjaink megoldására csak egyetlen út, a jelenleg követett, s a költségvetés egyensúlyát mindenek fölé helyező gazdaságpolitika kí­nálhat megoldást; alterna­tív javaslatokat várnak, s ha ezt mást nem tudja nyújtani, akkor a szakszervezetektől. Mint a vitából kitűnt: a gazdasági nyitás, a működő tőke bevonása, a konvertibi­lis export fokozása, a KGST- kapcsolatok megreformálása, a termelési szerkezet átala­kításai a tulajdonosi reform szükségességének megítélésé­ben nincs nézetkülönbség a szakszervezetek és a kor­mány között. Alapvetően másként ítélik meg viszont a szakszervezetek a jövő lehe­tőségeit a gazdasági növeke­dés tekintetében. A szakszer­vezetek szerint a hazai piac élénkítésével a gazdaság tel­jesítményei a kormány által számítottnál 3—4 százalék­kal nagyobb mértékben nő­hetnének, s így a reálbérek csökkenése is előbb lenne megállítható, mint ahogy azzal a kormány előrejelzései — a legjobb esetben is csak 1992-re — számolnák. A gazdaság élénkítéséhez azonban többletforrásokra, a lehetséges húzóágazatok ki­jelölésére és fejlődésük kü­lönféle kedvezményekkel való segítésére van szükség mutatott rá vitaindítójában Sándor László, a SZOT tit­kára. A gazdaság átalakításá­hoz, fejlesztéséhez szükséges pénzt az ország saját erejé­ből nem tudja kigazdálkodni, de az újabb hitelek mellett a szakszervezetek véleménye szerint támaszkodni lőhetne a belső erőforrásokra takaré­kosabb, ésszerűbb felhaszná­lására is. Az országos és vállalati szinten egyaránt ta­pasztalható pazarlások meg­szüntetésén túl az egyéneket, a kollektívákat, a gazdálkodó szervezeteket közvetlenül kell érdekeltté tenni a telje­sítmények fokozásában. A vitában érthetően nagy hangsúlyt kapott a bérre­form mielőbbi megvalósítá­sának igénye. Ezzel öszefüg- gésben elhangzott: a bérre­form körül még mindig van­nak félreértések, leegyszerű­sítő magyarázatok, illetve megalapozatlan várakozások. Azzal a felfogással viszont szembe kell szállnia a szak- szervezeteknek, hogy a bér­mechanizmus jövőre várha­tó teljes liberalizálásával, a béralku intézményrendszeré­nek kialakításával már be­fejezettnek tekinthető a bér­reform. A bérügyekkel összefüg­gésben, a vitához hozzászóló Nagy Sándor SZOT-főitkár kifejtette: ha a kormányzati szervek azt kérik a szakszer­vezetektől, hogy tanúsítsa­nak önmérsékletet bérkövete­léseikben amit bizonyos idő­szakban kétségtelenül el kell vállalnia a mozgalomnak, akkor ez feltételezi a másik fél önmérsékletét, olyan ma­gatartását, amivel hozzájárul az egyensúly kialakításához. A szaktanács megállapo­dott abban, hogy nyílt leve­let intéz a 24 fejlett ipari ország szakszervezeteihez. A levélben a SZOT örömmel üdvözli az érintett országok képivselőinek a napokban Brüsszelben kinyilvánított szándékát, amely a Magyar- országon kibonatkozó társa­dalmi-gazdasági folyamatok és a súlyos gazdasági és tár­sadalmi feszültségek ismere­tében hazánk gazdasági tá­mogatását, segítését irányoz­za elő. A SZOT az általa képvi­selt murtkavállalók milliói nevében felhívással fordul a 24 ország szakszervezeteihez, hogy azok támogassák kor­mányaik segí tőszándékát. A fegyveres erők napja alkalmából Koszorúzások, kitüntetések, megemlékezések A pákozdi csata 141. év­fordulója, a magyar fegyve­res erők napja alkalmából tegnap katonai tisztelet- adással koszorúzási ünnep­séget tartottak Budapesten, a Hősök terén. A Magyar Hősök Emlékművénél az Országgyűlés nevében Fodor István, az Országgyűlés al- elnöke és Török Mihály az Országgyűlés honvédelmi bi­zottságának titkára koszo­rúzott. A fegyveres erők nevében a megemlékezés virágait he­lyezte el Kárpáti Ferenc ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, Földesi Jenő rendőr- áltábornagy, belügyminisz­tériumi államtitkár, Borbély Sándor, a Munkásőrség or­szágos parancsnoka. A Magyar Honvédelmi Szövetség képviseletében Kéri György, vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára, Bognár Ferenc ezredes, a főtitkár első helyettese, Tringer Gyula ezredes, az MHSZ fő­titkárhelyettese koszorú­zott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében a hála és megemlékezés vi­rágait Huszár István elnök­főtitkár és Dobos László titkár helyezte el. A koszorúzási ünnepség a Szózat hangjaival és a fel­sorakozott tisztelgő katonai alakulat díszmenetével zá­rul. A koszorúzást követő­en új színfoltként zenés ala­ki bemutatót tartottak, il­letve a nap folyamán fél­(Folytatás a 2. oldalon) Nemzetközi tudományos tanácskozást rendezett Szolnokon a Kőolajkutató Vállalat. Ké­pünk a tanácskozás alkalmából a Tudomány- és Technika Házában rendezett kiállításon készült. (Az eseményről szóló tudósításunk a 3. oldalon) Mário Soares megbeszélései magyar államférfiakkal Őszi áfész-napok Tízéves a Skála Áruház Kiállítások és vásárok Mário Soares, a Portugál, Köztársaság hivatalos láto­gatáson hazánkban tartóz­kodó elnöke tegnap vezető politikusokkal találkozott. Délelőtt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szálláshelyén kereste' fel. Mário Soarest. Áttekintették a magyar—portugál kapcso­latokat, Megállapították, hogy sok éves stagnálás után most megélénkült az érintkezés, s kifejezték meggyőződésüket, hogy az államfői látogatás lendüle­tet ad az együttműködésnek. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Mário Soares, a Portugál Köztár­saság elnöke a Parlament­ben folytatott megbeszélést. Ezen részt vett Dégen Ist­ván, az MSZMP elnöke irodájának vezetője is, aki az MTI munkatársának el­mondta: mindkét fél hang­Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szálláshelyén fel­kereste dr. Mario Soarest, majd a két politikus szűkkörű megbeszélést folytatott súlyozta, hogy a kát ország fejlődésében sok hasonló vonás tapasztalható, így az áttérés a diktatórikus rend­szerről a demokratizálódás folyamatára. Fontosnak (Folytatás a 2. oldalon) Megnyitották a 9. szövetkezeti napok rendezvénysorozatát Szolnokon Tegnap kora reggeltől es­tig szövetkezeti eseményso­rozatok színhelye volt Szol­nok. Az első rendezvény a megye legnagyobb szövet­kezeti áruházában, a Ská­lában pontosan reggel 7.30- kor kezdődött. Az áruház első emeletét ünnepi terme­lési tanácskozás színhelyé­ül rendezték be, hogy nyi­tás előtt egy fél órára együtt ünnepeljék a szövetkezeti kereskedők a Skála tizedik születésnapját. Fodor Ala- dánné áruházi gazgató ün­nepi beszédében erre a tíz esztendőre emlékezett örömmel állapítva meg, hogy nemcsak az áruház forgalma,, tekintélye nőtt, — hanem kialakult a keres­kedők törzsgárdája is. Ma 47 olyan dolgozója van a szövetkezeti áruháznak, aki nyitástól kezdve itt szolgáld ja a szövetkezeti tagság és a mlegye vásárlóközönségének igényeit. Az ünneplőket kö­szöntötte Guba Kálmánné a szolnoki áfész elnöke is, s kilenc dolgozónak kiváló oklevelet adott át, a 47 ala­pító pedig vásárlási utal­ványt kapott az ünnepségen. A termelési tanácskozás után az áruház körül is vár­ták a vásárlókat a skálások. Különféle kedvezmények­kel, kirakodóvásárokon kö­szöntötték a szolnokiakat. Délutánra már a szom­szédban,, a Megyei Művelő­dési és Ifjúsági Központ környékén is elkelt minden szabad hely. A 9. áfész-na- ipok megyei megnyitója előtt vásárokat nyitottak a me­gye szövetkezetei. A köz­pont előcsarnokában tizen­négy általános fogyasztási szövetkezet és szakcsoport­jaik, mezőgazdasági kister­melők kiállítását rendez­ték meg, valamint Mikes Elek törökszentmiklósi mes- ter|cukrásjj kiállítását és vásárát — hogy az ünnepségekre érke­zők ne csak szemüket le­geltessék a sok szép enni­valón. Kora délután a megye szövetkezeti vezetői, a társ­vállalatok és partnercégek, valamint tanácsi, tömeg­szervezeti küldöttek előtt Varga József, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsának főosztályvezetője szólt a szövetkezeti rendez­vények jelentőségéről. El­mondta többek között, hogy a fogyasztási szövetkezetek országos forgalmából Szol­(Folytatás a 2. oldalon) Tiszafüredi, tlszaföldvári, túrkevei és újszászi szövetkezeti szakcsoportok kiállítása Szolnoki színházi rekonstrukció Jugoszláv építők nyerték a pályázatot összeállítás exkluzív tartalommal ’56-os újságoldalak a Magazinban Különleges Magazinnal lép szerkesztőségünk az olvasók elé. Szokásos hó­végi Magazinunk mai lapszámunkban 1956-os októberi megyei újságok lapjait adja közre fak­szimile nyomásban. Bizo­nyára fiatalabb és idő­sebb generációk számára is érdekes és tanulságos Í a válogatás, amely nyolc oldalon idézi fel 1956 ok­tóberének Szolnok me­gyei eseményeit. Tegnap hirdették ki Szolnokon a Szigligeti Szín­ház rekonstrukciójára kiírt nemzetközi pályázat ered­ményét. A Szolnokterv és a Lignimpex Külkereskedelmi vállalat által meghirdetett pályázatra négy kivitelező jelentkezett: az Ingra-Zág- ráb. Export-Import Egyesü­let Zaigorje Varasd építő­ipari vállalata és B ácsé pisze r valamint két megyei cég, a Szolnok Megyei ÁÉV és a Szotév Ipari és Építőipari Rt. Közülük szakmai és pénzügyi szempontokat fi­gyelem be véve a kü 1 föl d i cég ajánlata bizonyult legked­vezőbbnek. Ennek elbírálá­sánál nyomos érvnek szá­mított, hogy a jugoszláv építők 1988-ban közmeg­elégedésre végezték el a kaposvári Csiky Gergely Színház hasonló nagyság­rendű felújítását. A Zagorje Varasd építő­ipari vállalat magyar al­vállalkozókkal a jövő év elején kezdi meg a kivitele­zési munkát. Ennek során az épület két oldalán jelen­tős bővítményt kap színész öltözőiknek és egyéb kiszol­gáló helyiségeknek, mivel a szolnoki színház állandó társulat megfelelő befoga­dására megépítése óta al­kalmatlan volt. Egy régóta hiányzó próbatermet is ki­alakítanak, s a közönség érdekeit szem előtt tartva átépítik a nézőteret. A színházgépészeti berende­zések felújításakor igyekez­nek a legkorszerűbb eszkö­zöket felszerelni, s végül az épület külső megjelenítését esztétikusabbá téve elkészí­tik annak egységes homlok­zatát is. A számítások sze­rint 450 millió forintba ke­rülő átfogó rekonstrukció a Középülettervező Vállalat tervei alapján 1991 őszére, a színházi idény nyitányára befejeződik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom