Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-30 / 232. szám

2 1989. SZEPTEMBER 30. .WteeiAB. A miniszterelnök nyílt levele a soproniakhoz Örömmel olvastam a sop­roniak felhívását, melyben politikai, gazdasági önkor­mányzatot követelnek a magyar városoknak és köz­ségeknek. Kezdeményezé­sük lényege, hogy — az önkormányzati és az államháztartási törvény biztosítsa azt, hogy helyi kérdésekről a helyi önkor­mányzat döntsön; — a megyei tanács önkor­mányzat nélkül — legyen a helyi önkormányzatok ér­dekegyeztető fóruma; — teremtsük meg az ön­kormányzatok gazdasági alapjait (önkormányzati tu­lajdonnal, helyi adókkal, garantált normatív állami támogatással, helyi intéz­ményrendszerrel) . Törekvéseik egybeesnek a kormány céljaival, és azok­kal személy szerint én is messzemenően egyetértek. Ezért tekintsék úgy, hogy ezzel a levelemmel a nyil­vánosság előtt is aláírom a felhívást. A közigazgatás reformja a gazdasági, társa­dalmi és politikai megújulás kiemelkedő területe. A la­kóhelyi demokrácia, az élé­tét önkormányzó közössé­gekben ki teljesítő civil tár­sadalom nélkül a többpárt­rendszer a pluralizmus is csak üres forrna marad. A demokratikus átmene­tet békés úton csak az a ulról építkező társadalom valósithat’a meg, amelynek a szerveződő önmagát ala­kító helyi közösség az alapsejtje. Az önkormányzati törvény szabályozási elveinek terve­zete elkészült. A Tanácsi önkormányzatok Országos Szövetségének Elnöksége azt a további munka alapjául elfogadta. A kormány elha­tározott szándéka, hogy a törvény koncepcióját mi­előbb a parlament elé ter­jeszti, s a szükséges törvény- összehangolási munkákat (mindenekelőtt az állam­háztartási és a foldtörvóny- nyel) elvégzi. A kormány nevében elkö­telezem magam amellett, hogy — új demokratikus jogállamunk szilárd alapjai a valóságos települési ön- kormányzatokban terem­tődjenek meg; — átfogó programmal te­gyük meg a városok, a köz­ségek közösségét, állam­polgárait a település igazi gazdáivá; — az önkormányzás min­den település alanyi joga legyen, amihez a hatalmi decentralizáció feltétlenül szükséges. A központi és a hetlyi hatalom megosztásá­ban ne csak a központ kor­látozza önmagát, hanem a társadalom is korlátozza a helyi ügyek önálló, autonóm intézésével a központi ha­talmat. A kormányzat felelősséget érez azért, hogy a valóságos önkormányzathoz) szJüksél- ges feltételeket megteremt­se. Mindenekelőtt szilárd gazdasági alapot az önkor­mányzati tulajdon elismeré­sével — visszaadásával —, saját pénzügyi forrásokkal, s .biztonságos, a települések — a térség önfenntartó ere­jét biztosító állami támoga­tással. Célunk az, hogy az önkor­mányzatok önállóan gaz­dálkodjanak, vállalkozza­nak, a jó gazda gondossá­gával gyarapítsák a telepü­lés vagyonát, értékeit. Nem­csak az anyagiakat, de a .közösségi összetairtoziás és összefogási értékeit, hagyomá­nyaikat, kultúrájukat is. Segítsék elő a települések önmagukra eszmélését. Meggyőződésünk, hegy az emberek csak így érzékel­hetik a demokratikus át- alak jlástool fakadó előnyö­ket, és csak így szabadul­hatnak meg azoktól a bék­lyóktól, amelyek korlátoz­zák szabad kezdeményezé­seiket. Szemléletemben a megyék fő funkciója segíteni és szolgálni a helyi önkor­mányzatokat abban, hogy érdemi érdekegyeztető fóru­mokká váljanak és elláthas­sanak clyan térség' felada­tokat is, amelyeket a kor­mány közvetlenül nem ké­pes irányítani, s amelyek meghaladják a helyi önkor­mányzatok lehetőségeit. Városi és falusi Polgá­rok, polgártársaim! A népfelség elve mindad­dig elvont, homályos vala­mi marad, amíg azt nem egy demokratikus állam va­lóságos önkormányzattal vezetett településeinek pol­gárai váltják valóra. A cé­lunk ez, s ezt a célt a mám dátumukat a néptől kapott törvényhozóknak és a kor­mánynak e hon polgáraival együttesen kell elérniük. Ezért többet és mást is ké­rek, mint a soproni felhívás egyszerű aláírását. A tele­pülések polgárai közéleti tevékenységükkel váljanak az önkormányzati törvény forrásává és alkotójává, mert csak így teremthetünk lakásunknál tágasabb ott­hont magunknak települé­seinken, s e magyarnak megmaradt hazában. Üdvözlettel: Németh Miklós Budapest, 1989. szeptember 29. Máno Soares megbeszélései magyar államférfiakkal (Folytatás az 1. oldalról) tartják az európai együtt­működés, az európa 'ház, az európaiság gondolatát. * * * Mário Soares pénteken látogatást tett a Magyar Gazdasági Kamarában, ahol találkozott dr. Zányi Jenő­vel, a kamara alelnökével és magyar üzletemberekkel. Az elnök kísérete délelőtt előadást hallgatott meg a magyar gazdaság helyzeté­ről és a reformfolyamatok­ról. Az üzletemberek talál­kozóján szó volt a portugál reprivatizációs tapasztala­tokról, valamint Portugália ás az Európai Közösség kap­csolatairól. Xalevi Sorsát Szűrös Mátyás fogadta Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke pénteken az Országházban fogadta Ka- levi Sorsát, a finn parlament elnökét. A kötetlen hangulatú meg­beszélésen a magyar parla­ment elnöke részletes tájé­koztatást. adott vendégének a hazánkban zajló folyama­tokról, a közeljövő belpolitikai eseményeiről. Ismertette a nemzeti kerékasztal-tárgya­lások eredményeit, az Or­szággyűlés előtt álló felada­tokat, a köztársasági elnök- választással, illetve az or­szággyűlési választásokkal kapcsolatos elképzeléseket. KiemeLte: a Magyarországon végbemenő folyamat egye­dülálló jelenség, hiszón még nem fordult elő, hogy az úgynevezett létező szocializ­mus egyik országában áttér­tek volna az egypártrend- szerről a többpártrendszer­re. Mint mondotta, mi jelző nélküli demokráciát aka­runk, és vegyes tulajdonú piacgazdaságra kívánunk át­térni; ugyanakkor külpoli­tikánkat is módosítjuk, megszüntetjük az egyoldalú orientációt. Szűrös Mátyás kifejtette: októberben kerülnek a kép­viselők elé az úgynevezett sarkalatos törvények, ekkor döntenek a köztársasági el- nöki intézmény bevezetésé­ről is. Ekkor megszűnik a a kollektív államfői testü­let. Háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon kon­szenzus született, hogy ad­dig, amíg — november vé­gén, vagy december elején — az ország népszavazással megválasztja az elnököt, át­meneti megoldásként a par­lament elnöke látja el az ál­lamfői teendőket. Megnyitották a 9. szövetkezeti napok rendezvénysorozatát Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) nők megye szövetkezetei mintegy 6 százalékkal ré­szesednek, s dicsérhető az a szerep, amelyet a tagság, a lakosság alapellátásában vállalnak. Míg országosan az élelmiszerforgalom 40 százalékát adják a szövetke­zetek, itt ez az arány meg­közelíti a 60 százalékot. A megye szövetkezetei résztve­vői voltak a szerződéses üzemeltetés elterjesztésére indult országos kísérletnek, első között vállalkoztak a gyermek- és diákétkeztetés feladatának ellátására, s az utóbbi időben gyorsétkezte­tő hálózat létrehozására is. A kistelepülések kereske­delmi hálózatának fejleszté­séért - 70 millió forintból 78 üzletet, 38 vendéglátót, 18 felvásárlótelepet és 7 tüzép- telepet korszerűsitettek. Az országban működő 900 is­kolaszövetkezeti csoportból félszáznál több Szolnok megyében működik. A szö­vetkezeti szakcsoportok jól szolgálják az ország export­feladatainak teljesítését is. A főosztályvezető ünnepi köszöntője után kitünteté­sek átadása következett. Ez különiben a Szolnok megyei szövetkezetek 100 ezres tag­sága és 10 ezres dolgozói körében hagyománynak számit már. Most Kiváló Szövetkezeti Munkáért ki­tüntetést kapott Fodor Ala- dárné, a jubiláló Skála Áru­ház igazgatója, Szacsva Ká­roly a Szolnok és Vidéke Áfész leányvállalati igazga­tója, Patkós Szilveszterné, a Mezőtúri Áfész tagja, Bau- nok László fegyvernaki szakcsoportelnök, Antal Sándor jászszentandrási szakcsoportelnök, Ács Já­nos, a törökszentmiklósi áfész felvásárlója, és Boros Lajos, a Szolnok Megyei Tanács osztályvezetője. Át­adták a FŐT, a MÉSZÖV díjait és különdíjait is, s ugyancsak díjakat ajándé­koztak a legjobb kiállítók­nak a megye fogyasztási szövetkezetei is. A megnyitó után a műve­lődési központ és a Pelikán Szálló közötti térségen emelt szabadtéri színpadon szövetkezti tánccsoportok szórakoztatták a megye- székhely érdeklődő közön­ségét. Kár, hogy ugyanott tereprendezés is zajlott — bár az ásóval szorgoskodó munkásak nem tudtak el­lenállni a látványnak, ma­guk is inkább letették mun­kaeszközeiket, s élvezték a kora délutáni műsort. — sj — Ellentétek a várnai párttanácskozáson Kótai Géza nyilatkozata Szeptember 26—28. között Várnában tanácskozást tar­tottak 12 szocialista ország kommunista és munkáspárt­jának nemzetközi kérdések­kel foglalkozó KB-titkárai. Az MSZMP-nek ez idő sze­rint nincs ilyen KB-titkára, a magyar pártot Kótai Géza, a KB nemzetközi pártkap­csolatok osztályának vezető­je képviselte. A találkozóról Kótai Géza interjút adott az MTI szófiai tudósítójának, Nagy Károly- nak. — Nagyon komoly, esten­ként éles vitákra került sor. Két napirendi pont szerepelt a találkozón. Az egyik a vi­lág-, illetve az európai hely­zet értékelése, az ezzel kap­csolatos tennivalók számba­vétele. A másik: hogyan ala­kul a szocialista országok vi­szonya, az együttműködés; miben tudunk egyetérteni, mint közös törekvésben és mi az, amit sajátosan nem­zeti feladatnak kell tekinte­nünk. A különbségeket je­lentőssé tette, hogy mind­egyik ország a maga speci­fikus adottságaiból kiindulva ítélte meg a folyamatokat. A fent elmondottakból már következik, hogy delegációnk nem tudta azonosítani magát azzal, a sajtónak szánt közle­ménnyel, amelyet a tanácsko­zás menetében a szerkesztő- bizottság kialakított. Több kérdésben alapvetőnek bizo­nyultak a különbségek. Sze­retném hangsúlyozni: itt nem taktikai 'megfontolások­ról, nem szavakról, kifejezé­sekről van szó, hanem ennek az anyagnak az egész tartal­máról, egész mondanivalójá­ról. — Kérhetnek néhány konkrét példát? — Az anyagban szó esik az úgynevezett szocialista tu­lajdon megszilárdításának feladatáról. A magyar kül­döttség azonban nem fogad­hatja el ennek abszolútizálá- sát akkor, amikor az MSZMP célja a vegyestulajdon-for- ma és a valódi piacgazdaság. Egy másik példa: a tanácsko­zás dokumentuma „bizonyos országokban” erősödni látja a revansizmust, a neofasiz- must, a neonácizmust. Meg­nevezése nélkül is világos, hogy itt az NSZK-ról van szó — illetve közismerten elle­nünk is elhangzott már a na­cionalizmus, a sovinizmus vádja —, amit mi nem tu­dunk elfogadni. A szovjet delegáció maga­tartása, a szovjet képviselők véleménynyilvánítása csak­nem teljes összhangban áll a mi véleményünkkel. Szim­patikus volt, amit a bolgár résztvevők mondtak, s ha­sonlóképpen szólhatok a lengyelek által kifejtett né­zetekről. Ügy vélem, hogy az elfogadott sajtóközlemény nem egészen azt fedi, amit ezek a felszólalások tartal­maztak. Sajnálatos módon az úgynevezett inercianyomaték folyamatosan érezhető volt. — Az, hogy az MSZMP végül is nem vállalta fel a várnai ta­nácskozás írásban lefektetett következtetéseit, előidézte-e a többi pártküldöttség ellen­érzését? Számítani kell-e más pártok valamiféle eltá­volodásáról az MSZMP-től? — A légkör végig korrekt, kultúrált volt. Sokan fejezték ki rokonszen vüket a magyar állásponttal, különösen a „folyosói beszélgetéseken”, de a plenáris ülésen is. Nem hiszem, hogy indokolt lenne dramatizálni azt, ami tör­tént. A sokszínűség, a bizo­nyos kérdésekben való egyet nem értés nem akadályozza, hogy más kérdésben a jö­vőben is együttműködjünk. A fegyveres erük napja alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) óránként zenés díszőrségvál­tás volt. Kitüntetési ünnepséget rendezett tegnap a fegyve­res erők napja alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a kor­mány a Parlament kupola­termében. Az ünnepségen részt vett Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter, Békési László pénzügymi­niszter és Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter. Katonai tiszteletadással történelmi zászlókat hoztak az ünnep­ség helyszínére, majd a Himnusz elhangzása után Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, és személyük­ben a magyar fegyveres tes­tületek valamennyi tagját. Az Elnöki Tanács elnöke ezután kinevezéseket, kitün­tetéseket nyújtott át. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. _______ K itüntetési ünnepség Szolnokon a honvédelmi bizottságnál Koszorúzás! ünnepség volt tegnap a fegyveres erők napja tiszteletére a szolnoki Damjanich szobornál. Képünkön: dísz­őrség az emlékműnél A fegyveres erők napja alkalmával kitüntetési ün­nepséget rendezett tegnap a megyei tanács épületében a megyei honvédelmi bizott­ság. Dr. Bozsó Péter, a me­gyei tanács titkára köszön­tötte a megjelenteket, majd Mohácsi Ottó, a megyei ta­nács elnöke, a megyei hon­védelmi bizottság elnöke méltatta az 1848—49-es ese­ményeket Az ünnepi beszéd elhang­zása után kitüntetések át­adására került sor. A Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát kapta Bo­ros Lajos, a megyei tanács tervosztályának vezetője; dr. Erdélyi Ferenc, a Mező­túri Városi Tanács vb-tit- kára és Kalmár József, a Tószegi Petőfi Tsz elnökhe­lyettese. Honvédelmi Ér­deméremmel (15 év után) Dobrai Sándornét, az MSZMP Tiszafüredi Vá­rosi Bizottságának politi­kai munkatársát és Ri­gó Tibornét, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságá­nak politikai munkatársát tüntették ki. Ugyanezt a ki­tüntetést (10 év után) Tóth Lászlóné, a Jászberényi Vá­rosi Tanács főelőadója vet­te át. A megyei honvédelmi bizottság elnöki jutalmában nyolcán részesültek. Tegnap a fegyveres erők napja alkalmából ünnepsé­get tartottak a megyei tűz­oltóparancsnokságon és ki­tüntetéseket adtak át. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst fokozatával tün­tették ki Fózer Tibor tűzol­tó törzszászlóst. A Tűzbiz­tonsági Érem arany fokoza­tát kapta: Biró János és Nyíri József tűzoltó zászlós. A Tűzbiztonsági Érem ezüst fokozata kitüntetésben ré­szesült: Csanádi Lajos, Ge­orgiád esz József, Gyarmati József. Hevesi István és Tóth László tűzoltó főtörzs­őrmester. A Tűzbiztonsági .Érem bronz fokozatával tüntették ki Balogh Istvánt és Lovász László tűzoltó törzsőrmes­tert, Nádházi Gábor és Tóth F erenc tűzoltó főtörzsőr­mestert, Csendes István tűz­oltó hadnagyot, Bukta Béla tűzoltó alhadnagyot és Magó László tűzoltó zász­lóst. Kiváló Tűzoltó kitün­tetésben részesült Nagy Jó­zsef tűzoltó főhadnagy és Kocsis Sándor tűzoltó zász­lós. Belügyminiszteri dicsé­retet és jutalmat kapott Tamás Sándor tűzoltó őr­nagy, Kiváló Munkáért ki­tüntetést Potyák József szakmunkás. Soron kívül előléptették tűzoltó őrnagy­évá Földvári Pál és Oláh Ferenc tűzoltó századost. * * * Tegnap a Parlamentben tartott ünnepségen az MN 1936 Alakulat állományával ..Kiváló Szolgálatért” ér­demrend kitüntetésben ré­szesült Szilágyi Béla alezre­des, Garics Béla őrnagy, és Kiss László alezredes. A fegyveres erők napja al­kalmából a termelőmunká­ban, a munkásőri feladatok végrehajtásában huzamo­sabb időn át végzett ered­ményes munkásságuk elis­meréséül a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozatával tüntették ki Nagy Sándor, szakaszparancsnokot (megyei törzs) Schvajda István századparancsnok- helyettest (Tiszaföldvár), Szarka Albert, munkásőrt, (Törökszentmiklós) Kovács György századparancsnokot (Karcag) és Molnár Ferenc munkásőrt (Jászberény). Ugyanennek a kitüntetés­nek ezüst fokozatát vette át Rácz Sándor munkásőr (me­gyei törzs) Tóth Béla fegy­vermester, (Szolnok) (Tóth Balázs munkásőr (Szolnok) Farkas András századpa­rancsnok (Mezőtúr) és Fü­tő Miklós egységparancs­nok-helyettes (Karcag. Ugyanezen kitüntetés bronz fokozatát hatan vették át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom